Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-27 / 301. szám

Napkelet • A hit világa 1997. DECEMBER 27., SZOMBAT APRÓSZENTEK ÜNNEPÉN Holnap, december 28-án Aprószen­tek ünnepe van. Kik is az aprószen­tek? így nevezi az Egyház az 5. szá­zad óta a Heródes gyermekgyilkossá­ga alkalmával megölt fiúkat (lásd Mt 2,16-18). Az eseményről szóló tudó­sítás egyrészt Heródes kegyetlenségét és ezáltal Krisztus ellenfelének em­bertelen istentelenségét hivatott iga­zolni, másrészt a próféta szavának (Jer 31,15) teljesülését, mert az Jézus történetére és személyére vonatkozik. Ennek a két alapvető megállapítás­nak a nyomán az ártatlan gyermekek egy típust képviselnek. Rajtuk ke­resztül megismerhetjük, mit tár fel a keresztény vértanúsors Isten üdvös­ségtervében és mit jelent Jézus Krisz­tusban. Ó virágocska vértanúk, Kiket a fénynek küszöbén a Krisztus-üldöző letört, Mint feslő rózsát a szelek. Ti vagytok első áldozat A Krisztus báránykáiból. Oltár előtt, ártatlanok, Füzér-pálmákkal játszotok. Ó milyen barbár látomány! Alig talál a gyilkoló Helyet a csöpp testrészeken, Hol elférhetne sebnyilás. A bölcsőkből omlik a vér. Ám Isten ellen dőre düh: Egyet keres ezer halál, Ezer halált egy elkerül. Anyák, immár ne sírjatok Elragadott drágátokért. . Ők mára Bárányt környezik, Üdvösségünknek kezesét. (Sedulius ünnepi himnuszából. Sík Sándor fordítása.) HITÉLET Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregy- házi Egyházmegye főpásztora 1999- re tűzte ki az egyházmegyei zsinat időpontját. A katolikus egyház meg­újulását szolgáló zsinatra papok és világi hívek elkezdték a felkészülést. Az első téma az evangelizáció. ttt Az Aprószentek ünnepe mellett az év utolsó vasárnapja a Szent család va­sárnapja is egyben. Nyíregyházán ha­gyománnyá válik, hogy ezen a napon a fél 11-kor kezdődő nagy misén a házassági évfordulójukat ünneplő házaspárok megújítják esküjüket, a miséző pap pedig megáldja őket. Holnap azokat is várják a római ka­tolikus társszékesegyházba, akik az idén valamilyen különleges kegye­lemben részesültek. Kérik a szülőket, vigyék el e szép ünnepi alkalomra kisgyermekeiket is, ők a betlehemi oltárnál Jézuska-áldásban részesül­nek. ttt Az ökumenikus imanyolcad január 18—25. között lesz Nyíregyházán. Az esti közös imádságok és igehirde­tések ezúttal is az evangélikus temp­lomban lesznek. ttt A Keresztény Ifjúságért, A jövőért Alapítvány köszönetét mond minda­zoknak, akik személyi jövedelemadó­juk 1 százalékát nekik ajánlották fel. Az adományok segítségével tudják támogatni a jövőben is az ifjúság és a családok lelki életének, boldogságá­nak elményítését segítő programo­kat. Az alapítvány számlaszáma: MTB. RT. 11500607-10006021. Mise egy boldoggá avatáséit Scheffler János vértanú, szatmári püspök halálának 45. évfordulója alkalmából a fe­hérgyarmati templomban szentmisét celeb­rált Reizer Pál megyéspüspök, melyen jelen volt Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregy- házi Egyházmegye főpásztora, a környék­beli miséző papok és kispapok. Reizer Pál püspök különösképpen nagy szeretettel méltatta Tircsi István kanonok plébános munkáját, aki — mint Seffler Já­nos volt tanítványa — évtizedek óta lelkes szervezője és házigazdája volt a szatmári püspökről való őszinte, szívből fakadó megemlékezésének. Szentbeszédében Reizer Pál püspök rö­vid homíliában elmondta: Isten szolgája, Scheffler János nemcsak szentéletű püs­pök, hanem elsősorban vértanú volt. Egy­házmegyéjét a legnehezebb időben kormá­nyozta. A mindenható Isten nem hiába őt választotta e nehéz időkben az üldözött nyáj megvédésére, oltalmazására. Szép és gazdag életét kétségtelenül a vértanúság tudatos vállalása koronázta meg. Jézus szavait egész papi és püspöki életében ko­molyan vette. „A tanítvány nem lehet na­gyobb mesterénél. Amint engem üldöztek, úgy titeket is üldözni fognak.” Halálra ad­ja majd testvér a testvérét, az apa a gyer­mekét, a gyermekek meg szüleik ellen tá­madnak. Mindenki szemében gyűlöletesek lesztek az én nevemért. Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül. „Boldogok vagytok, amikor üldöznek titeket és hazu- dozva minden rosszat fognak rátok miat­tam. Örüljetek és vigadjatok, mert jutal­matok bőségesz lesz a mennyben.” Scheffler János püspök életét adta Krisztus és az egyház ügyéért. Nekünk most nem kell életünket feláldozni. De igenis kell a helytállás, a kitartás, a hitval­lás, a tanúságtétel keresztény hitünkről. Naponta bizonyítanunk kell, hogy nem hi­ába keresztelkedtünk meg, nem hiába Dr. Scheffler János imádkozunk, járunk el a templomba, ha­nem ott vagyunk mindig és mindenütt, minden helyzetben és körülményben Krisztus tanítása és egyháza mellett, ezen értékek védelmében. Scheffler János püspök lelki ember volt. Egy a nagyok közül. Fegyelmezetten, kö­vetkezetesen sok lelki energiával élte és megvalósította a szent papi ideált, mind­annyiunk tanúságaképpen. Csak a szent papok tudnak lelkipásztoroknak és hívek­nek egyaránt eszmériyt adni, bátorítani, biztatni, lelkesítést adni. Scheffler János püspök azt teszi papok és hívek számára. Rövidesen könyv alakjában megjelenik a száműzetésben írott lelkigyakorlatos könyve mindannyiunk javára. Használjuk és olvassuk, tanuljunk bele egyéni életünk, lelki életünk, a papi öntudat növekedése, valamint a Krisztus egyháza és az érte vál­lalt mártíromság jegye érdekében. Harmadik gondolatként Reizer Pál püs­pök azt hangsúlyozta, hogy becsüljük meg értékeinket. A volt szatmári egyházmegyé­nek voltak nagy emberei, nagy püspökei. Emlékeztetett a Szentatya bölcs rendelke­zéséről, mellyel létrehozta a Debre- cen-Nyírtegyházi Egyházmegyét, s kérte a híveket, imádkozzanak azért is, hogy az új egyházmegye a mai idők kihívásainak megfeleljen, gyarapodjék és felvirágozzék. De ne feledjük elődeinket, nagyjainkat, egyházi méltóságainkat. Ne feledjük Scheffler püspök vértanút, aki annak ide­jén e táj püspöke volt, ezért is imádkoznak boldoggá avatásáért e tájék lakói. Reizer Pál püspök könyörgéssel fejezte be szentbeszédét a következőképpen: Min­denható Istenünk! Vedd szívesen ma a papság és a hívek imádságát, add meg, hogy Scheffler János püspökünket az oltá­ron, a boldogok között tisztelhessük. És add meg, hogy mi méltatlan követői pél­damutatóan, hűségesen, következetesen egy életen át járjunk a nyomában követve őt. A szentmise után felhívta a hívek figyel­mét, ha valamit tudnak Scheffler János püspök életéről, papi és püspöki tevékeny­ségéről, testvérkapcsolatairól, vértanúha­láláról, a nehéz püspöki tevékenységének idejéről, bölcsességéről, bátorságáról stb., vagy a vele való találkozásokról, azok írásban vagy személyesen elmondhatják, vagy írásban elküldhetik valamelyik püs­pöki hivatalnál a címükkel feltüntetve. Pénzes József, nyugdíjas tanár Tornyát kétszei sújtotta villám A hetei templom torony felőli belseje az orgonával Névadója az a Hete nevű nemes lehetett, akit 1270-ben a közeli Csépántelke birto­kosaként is említettek. A középkori falu­nak már 1417-ben volt temploma, de en­nek a templomnak nem maradt nyoma. 1648-ig Tarpa filiája volt. 1795-ben a régi fatornyot javították és zsindelyezték. 1798-ban Kakuk Imre öt forint tizenöt krajcárt vett fel a torony mozdításáért. 1798. május 11-én kötöttek szerződést, ebből idézünk: „Én Paulitsek András Munkátsi Kő Míves és Áts Májszter vál­laltam magamra... a Hetei Nemes Ekklésia számára egy Templomnak Termés Kőből lejendő fel állítását.” Az alapkövet 1799 májusában tették el. 1802-ben fizettek „Aranyfüstért a Stucaturára 36 kr, a raj­zolásért ugyan oda 5 frt. Az ajtó félre met­szett betűkért 3 frt. Kathedráért 14 ftr. 6 kr.” A belső berendezést Sándorházi Amb­rus asztalos készítette. 1818-ban egyezsé­get kötöttek Kék Ágoston madai kőmű­vessel a torony vakolására, meszelésére, így 1819-re lett készen a templom. 1845-46-ban szükségessé vált a romla- dozásnak indult templom javítása. Szuhár János beregszászi kőműves, Gábor János ács és Ferencz Károly bádogos mesterek szerződtek a munkálatok elvégzésére. Közben 1846-ban egy villámcsapás a tor­nyát leütötte, amit újonnan kellett készíte­ni és bádoggal fedték be. 1930-ban ismét villám sújtotta, de nagyobb veszedelem nem történt, csak a villámhárító és a fala sérült meg, amit kijavítottak. A templom délkelet-északnyugati tengelyben épült. A délkeleti homlokzat előtti tornya 26 méter magas és háromszintes. Főbejárata félkörí­ves, falsávval kereteit kapu, ívmezejében a következő kétsoros felirattal: „Fe: Romay Császár II-dik Ferencz Uralkodásába épült ez a sz: templom és a torony: A ne: Hetey Ref Eclesia maga kölcségén 1802.” A be­járat fölött ovális, feljebb és a templomon félköríves szalagkeretes zárókővel díszített ablakok vannak. A templom északnyugat felé félköríves záródású. A torony alja csehsüveg bolto­zatos. A 9x17 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet és 200 ülőhely van. Két karzata közül a hátsó ívelt alaprajzú, me­zeiben rátett volutákkal, középső mezejét gazdag, áttört, faragott ornamentika díszí­ti, fölötte ívelt, ráccsal áttört oromzat van. A fából készült szószék kosarának alja ke­hely alakú, hátlapján az 1807-es évszám­mal. A pelikános szószék korona áttört, indás-volutás motívumokkal készült. A Mózes-szék mennyezetes, ívelt oromzatát két esztergályozott oszíopocska tartja, mellvédje kihasasodó. Berendezése népies késő barokk, a szép rajzú templompadok copf díszítésűek. A templomot az 1980-as években szépen felújították. A késő ba­rokk stílusú templom műemlék jellegű. Három harangja van. A 243 és 105 kg- osokat Szlezák László öntötte 1937-ben Budapesten, a 25 kg-os ismeretlen helyen készült, felirata: „Hetei Papp Zsigmond gondoskodásából, 1745.” Fényes Elek sze­rint 359 református és 11 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 407 refor­mátus és 147 más vallású lakója volt. A 243 és 105 kg-os harangjait Szlezák László öntötte 1937-ben Budapesten, a 25 kg-os ismeretlen helyen készült, felirata: „hetei Papp Zsigmond gondoskodásából, 1745”. — Fényes Elek szerint 359 refor­mátus és 11 más, az 1911-13. évi névtá­rak szerint 407 református és 147 más vallású lakója volt. Ide csapott kétszer a villám Archív felvételek

Next

/
Thumbnails
Contents