Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-02 / 281. szám

10 Kelet-Magyarotszág KULTÚRA 1997. december 2., kedd Mozikuszálódások Kállai János Nyíregyháza (KM) — Hír­lik: az első magyar maszek filmet készítő Megafilm Kft. nem kapta meg támo­gatásként a Nemzeti Kultu­rális Alaptól a forgalmazás megsegítésére kért ötmillió forintot, mivelhogy „te­remtményük”, Tímár Péter Zimmer Feri című alkotásá­nak premierjét nem tartják meg az idén. A producer magyarázata az elmaradás­ra: nem akarták, hogy a be­mutató egybeessen (vagy legalábbis: közel) a Koltai- Kern rendezőpáros jegyezte A miniszter félrelép című film debütálásával. Nos, idő közben kiderült: ez utóbbival is akadnak prückök, ami miatt csúszik a sajtóvetítés, ám az orszá­gos forgalmazás — remél­jük — december 11-én mégis elkezdődik. A félre­lépés moziról ugyanis az utolsó pillanatban derült ki: a hanganyag károsodott — „elveszett” a zörejek és a párbeszédek egy része a szalagokról. Öthetes mun­kát kell pár nap alatt pótol­niuk az alkotóknak! Persze mondogatják: már a film vágása is elnyújtottabb lett (időben) a tervezettnél. A producer, Andy Vájná ugyanis a kész anyaggal nem volt elégedett; a jele­neteket ezért többször újra­vágatta. De vissza Tímár Péter­hez! Az utóbbi évek legna­gyobb sikert aratott rende­zője a Csinibabával robban­tott. A legkülönbözőbb ge­nerációkat moziba becsalo­gató darab tévébemutatása körül viszont támadtak ma­lőrök. A közszolgálati 1-es gárdája úgy véli: nekik van joguk képernyőre vinni a „babát”. A Duna Televízió nem kevésbé érzi ugyané cselekedetre jogosultnak magát. Ezért kinyilvánítot­ták: szilveszterkor minden tiltakozás (és várható bot­rány) ellenére mégis levetí­tik. Addig sem kell viszont hiányolnunk a kitűnő ren­dező műveit a képernyőről. Az Egészséges erotika (1986) című opuszát a Du­na Tv tűzte nűsorára de­cember 3-án (21.45-től). A nyolcvannyolc perces, fe­kete-fehér produkcióban a főszerepeket igazi sztárok játsszák: Rajhona Adám, Koltai Róbert, Haumann Péter, Kristóf Kata, Német Judit. I __________________________________________________I Az adórendszer... ...1998-ban várható válto­zásaira felkészítő tájékozta­tót és konzultációt tartanak december 5-én fél tizenegy­től a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. A novellista... ...jó palóc címmel tart elő­adást Kovács Lászlóné, gimnáziumi tanár december 4-én, fél háromtól a kisvár- dai városi könyvtár olvasó­termében. A magyar próza klasszikusaként számon tartott Mikszáth Kálmánnak szentelt összejövetel a Könyvtári csevegések soro­zat rendezvénye. (KM) A Cape... ...Fear Filmklub soron kö­vetkező előadása december 3-án 18 órától lesz a nyír­egyházi Városi Művelődési Központ hangversenyter­mében. A mozibarátoknak Leconte Rizsporos intrikák című filmjét vetítik le. Bolgár Judit... ...szobrászművész tárlatát január 9-ig látogathatják az érdeklődők a Zrínyi gimná­zium galériájában. (KM) Régészek válaszai Nyíregyháza (KM) N— Négymillió éve jelentek meg az első emberfélék Af­rikában, s azóta az egész földet meghódították. Ma­napság szinte mindannyi­unkat nagyon érdekel az emberiség múltja. Ez a mi örökségünk, s mi is hozzá­járulunk az eljövendő nem­zedékek örökségéhez. Ám a múltbeli népeket és viselt dolgaikat az idő köde rejti — olyan köd, amely egyre sűrűbbé válik, ahogy visszafelé haladunk az idő­ben. Kik voltak ezek az em­berek? Milyenek voltak? Mit csináltak és miben kü­lönböztek tőlünk? A Régé­szet című könyvből meg­tudhatjuk, hogy a jeles tu­domány miként válaszol e kérdésekre. A Fiatalok Ox­ford Könyvtárának Régé­szet című kötetét pompás fényképek illusztrálták. A kosárlabda az egész vi­lágon kedvelt, de Ameriká­ban az elmúlt tíz év alatt a legnépszerűbb sportág lett. Az amerikai profi kosárlab­dázók a világ legismertebb sztárjai közé tartoznak. A most megjelent Kosárlabda című könyv a teljesség igé­nyével tárja az olvasó elé mindazt, amit a profi kosár- labdasportról tudni lehet és tudni kell. (Holló és Társa). Háromszáz műsor Tokió (MTI) — Japánban ", új digitális, műholdas tele- ■-vízió, a DirectTv kezdte meg adását és ezzel a szi­getországban rövidesen a nézők 300 különböző csa- . torna között válogathatnak majd. Ä DirectTv 63 csatorná­val indul, de tavaszra 90-re ........................ növelik a műsorok számát A PerfectTv nevű társaság már október óta szolgáltat mintegy 70 műsort, és a Ja­pan Sky Broadcasting mű­sorszórásának jövő tavaszi beindulásával a digitális technikával készült műso­rok száma 300-ra emelke­dik majd Japánban. % Festmények lírában „elbeszélve" Virágcsendéletek a Svájci-lak falain • A művész érmeket, kisplasztikákat is készít Lengyel Tibor egyik lírai hangulatú tájképe nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán Nagy Lajos Imre szobrászmű­vész és Bodó Károly festőmű­vész tehetséges tanítványaként szerzett rajztanári diplomát. Első bemutatkozására 1988- ban Miskolcon, szülővárosá­ban került sor. Az ottani Sem­melweis kórház galériájában egy másik festővel közös tár­latán elért sikerén felbuzdulva, legújabb dolgait éveken át a miskolci rajztanárok alkotókö­zössége által szervezett észak­magyarországi vándorkiállítá­sokon szerepeltette. Nyíregyházi letelepedését követően művei folyamatosan szerepelnek Mátészalkán a Czibula Galériában. 1994-ben az a megtiszteltetés érte, hogy felkérték a Finn-Magyar Ba­ráti Egyesület fennállásának 10. évfordulójára kiadott érem elkészítésére. 1995-ben a nyír­egyházi Krúdy Gyula Gimná­zium legeredményesebb tanu­lóit kitüntető bronz plakettjét, 1997-ben Soltész Albert festő­művész emlékérmét készítette el. Kalocsán emléktáblára, Hejőcsabán domborműre szó­ló megbízást teljesített siker­rel. Az elmúlt évben a nyíregy­Jövőépítkezés hagyományainkból Katona Béla könyve Bessenyei György nyíregyházi utóéletéről KM-reprodukció házi Móra Ferenc Általános Iskola alapítványi rendezvé­nyein rendezett kiállításokat, ez idén pedig előbb a Gyémánt Galéria által a Korona Szálló­ban bemutatott Akt kiállításon találkoztunk műveivel, majd az Életmód klub jótékonysági árverésén láthattunk tőle két művet. Reméljük és kívánjuk neki, hogy szakmai kibontako­zása érdekében portréi, tájké­pei, virágcsendéletei, valamint érmei és plasztikai művei egy­re nagyobb mértékben találja­nak utat a város és a megye művészetet szerető és értő kö­zönségéhez. Matits Ferenc Nyíregyháza — Örvendetes, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legfontosabb idegen- forgalmi központjában — Sóstófürdőn — több éves fel­újítási munkálatok eredmé­nyeként ismét megnyílt az 1866-ban felépített Svájci-lak Szálló, melynek falai között Krúdy Gyula, Blaha Lujza és még sok más neves személyi­ség megfordult. A több műfajban — festé­szetben és szobrászatban — egyaránt eredményesen tevé­kenykedő Lengyel Tibor képei az újra megnyílt szálloda elő­csarnokában, étkezőjében és folyosóin láthatók. Pillanat­nyilag tíz festmény szerepel tőle, de mint megtudtuk, ez a szám hamarosan megduplázó­dik. Gazdag színvilágú, lírai hangulatú festményeinek té­máit ezennel különböző tájak és virágcsendéletek ihlették. Varázsos téli hangulatot idéz a Hajnal a tóparton című kom­pozíciója, míg a jól sikerült Stég című műve a nyarat idézi. Egyszerű eszközökkel, nagy hatást elérő festménye a Búza­táblák című képe, melynél szinte érezzük az erős napsü­tést. A többi munkájára is jó szerkesztés és tetszetős kivite­lezés a jellemző. A harmincötödik életévébe lépő művész megérdemli, hogy röviden felidézzük eddi­gi pályáját. Lengyel Tibor a Bényei József Debrecen — Jártam a költő daliás testőrszobra előtt ma­gam is naponta legalább két­szer. A Kossuth gimnázium és a vasútállomás között erre vitt a leglátványosabb út. Tudtuk mi is a legendát, hogy Besse­nyei esténként-éjszakánként meglátogatja a szemben álló Vénuszt és tudtuk azt is, hogy az öreg Benczúrt éppen azért állították oda, hogy a szenve­délyes testőr és a kikapós me­nyecske látogatásait feljegyez­ze. Ott is a kezében a plajbász meg a tábla, ki se nézte, hogy ecset az és paletta. A legenda szép volt. (Kár, hogy Vietórisz József, akinek versét eme mondáról Katona Béla is idé­zi, korábban volt diák és nem emlékezett erre a folytatásra.) A mondát s minden más is­meretet, amelyet Bessenyei és diákvárosom kapcsolatáról szereztem, most segít igazán rendbe rakni, véglegesíteni, pontosítani Katona Béla kitű­nő könyve, amely a Bessenyei György és Nyíregyháza címet viseli. A szerző egyike azok­nak, akik megszállottan őrzik, kutatják s fel is dolgozzák a szűkebb haza és a magyar szellemi élet kapcsolatrend­szerét. Közismertek hiánypót­ló Krúdy-kutatásai, Szabó Lő­rinc-, Jósika-, Mikszáth-közle- ményei, és Szabolcs-Szatmár- Bereg kétkötetes irodalmi to­pográfiájával országosan is egyedülálló, nélkülözhetetlen kézikönyvet tett le az asztalra, amely metodikailag is jelen­tős. Mostani könyve ugyanolyan szép magyar nyelven megírt s ugyanolyan filológiai pontos­sággal készített munka, mint eddigi opuszai. Lényegében annak a történetét írta meg: milyen formákban, szerveze­tekben, kezdeményezésekben élt és hatott ebben a városban Bessenyei szelleme. Hogyan hathatott, hiszen ő maga bizo­nyíthatóan soha nem járt itt, legfeljebb átutazóban. Akad­tak viszont a városnak vezetői és polgárai, tanárai és újság­írói, akik felismerték: Besse- nyi szellemisége alkalmas ar­ra, hogy példát adjon magyar­ságból, humanizmusból, a tu­domány, a nyelv, a művésze­tek, egyáltalán az értékek megbecsülésében. A Besse­nyei Társaság és annak sokirá­nyú kisugárzása adta Nyíregy­háza szellemi tartásának egyik vezérfonalát. Az ő személye volt az a dicsőségoszlop, amelyre építeni lehetett a ha­gyományápolást, az új iránti fogékonyságot, egy város ön­maga arculatát is kereső szel­lemiségét. Katona Béla könyve ennek a folyamatnak ábrázolása. Olyan biztonsággal tárja fel a dokumentumokat, idézi a té­nyeket, hogy hitelét már ez a meggyőző, pontos érvelés is megalapozza. Szembenéz a történelmi mulasztásokkal, például a társaság megszünte­tésének körülményeivel, vagy Bessenyei hamvainak Nyír­egyházára szállításának sokáig élő ellentmondásaival. Szem­benéz ellenzéssel és dokumen­tálással, például az általa kö­zölt Bessenyei-bibliográfia feltehetően a jelenleg hozzá­férhető legteljesebb a város és testőr-író kapcsolatát tekintve. Merészen közli azt a lírai anyagot is, amelyet kiváltott Bessenyei szelleme, még ak­kor is, ha a versek között nem mindegyik poétikai értékével, hanem alkalmi szolgálatával tűnik ki. Magam bizonyosan beletettem volna legalább Na- dányi Zoltán versét, már csak a bihariak és szabolcsiak kö­zötti hagyatékvillongások mi­att is. Talán nem teremtett vol­na nagy aránytalanságot Ányos Pál és Barcsay Abra- hám egy-két szép költői leve­lének újraközlése sem. A kötetet hasznosan egészíti ki a Jósa András Múzeumban talált tizenkilenc levél, ame­lyet Bessenyei Anna, a költő unokahúga és idős korában ápolója írt egy barátnőjének. Különösen hasznosan Katona Béla bevezető tanulmánya e levelekhez, amely közelebb hozza jelenünkhöz a teljesen elfeledett magyar nőírót. S mi­után eme írónőnek is szerves kötődése van Szabolcs-Szat- már-Bereghez Gáva révén, ahol élt, a tanulmány szinte beteljesíti korábbi vélemé­nyem: Katona Béla olyan ala­posan, sokrétűen és pontosan ismeri Szabolcs-Szatmár-Be­reg irodalmi hagyományrend­szerét, mint rajta kívül senki, és ennek feltárásában országo­san is kivételesen fontos fel­adatot vállalt és végzett el. Nagy szerencse, hogy a vá­ros maga, Nyíregyháza — mint megyeszékhely is — fel­ismerte és támogatja a szerző munkásságát. Felismerték a mostani vezetők is, hogy min­den parányi tégladarab, ame­lyet hagyományként a múltból előásunk, felmutatunk, erő­sebbé és szilárdabbá teszi a felépítendő jövőt. Mert erős falakat építeni csak stabil ala­pokra lehet. És a szabolcsi ho­mokot a szellem gyökerei kö­tötték, kötik meg leginkább, ezek teszik termővé és virág­zóvá. Bár válna az egész hazá­ban mintává az, amit ebben a megyében a hagyományok ápolása érdekében tesznek. Irodalomban s azon kívül. (Katona Béla: Bessenyei György és Nyíregyháza — Egy fejezet Bessenyei Anna gávai életéből. Nyíregyháza, 1997. Rím Kiadó). Diákgaléria Nyíregyháza (KM — B. I.) — Nyíregyházán nagy múltja van a táncos és ének-zenei amatőr tevé­kenységnek. az utánpótlás nevelésének. A Városma­jori Közösségi Ház mun­katársai viszont úgy érez­ték, hogy a képzőművészet területén akadnak felada­tok, Ezért alapították meg néhány évvel ezelőtt a Ba­ráti Kör a Gyermekképző- mfivészetért Egyesületet A diákgaléria nyári alkotó­tábora Tiszalökön találha­tó, ahol az idén negyven gyermek vett részt négy turnusban. Nos, hogy mi­lyen alkotások kerültek ki a kis képzőművészek keze alól, arról bárki meggyő­ződhet, aki megtekinti a ki­állításukat. A tárlatot Nyír­egyházán az Univerzum Üzletház kerengőjében de­cember 2-án 17 órakor nyitják meg. Biennálé Győr (MTI) — A IV. Nemzetközi Grafikai Bien­nálé december 6-án nyílik Győrött több helyszínen, a város bemutatótermeiben. A grafikai művészetek mesterei címet viselő kiál­lításon meghívás alapján 45 ország 150 művésze vesz részt két-három alko­tással. Csehország, Hollan­dia és Kolumbia pedig ön­álló bemutatókon vonultat­ja fel művészeinek grafikai termését a magyar tárlatlá­togatók előtt. A művészeti esemény célja, hogy be­mutassa a világ különböző országaiban tevékenykedő neves grafikusok alkotása­it.

Next

/
Thumbnails
Contents