Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-15 / 292. szám

Békítő érdekek Á z elmúlt években új fogalomként kúszott minden­napjaink szókészletébe a régió kifejezése. Ma már egyre több fülben cseng is­merősen, ha a régiómar­keting eredményeit értéke­lik a szakemberek, s tisz­tában vagyunk azzal is: milyen terveken dolgozik egy regionális fejlesztési tanács. Bármennyire is óv­juk a magyar nyelvet az idegen szavak túlzott használatától, a régió tar­tós szereplő lesz nyelvünk­ben. Ennek nagyon is ra­cionális okai vannak: ami­kor a rendszerváltást kö­vetően az Európai Unió elindította programjait az átalakulás nehézségeivel küszködő országokban, a támogatás elnyerésénél olyan kulcsszavak szere­peltek a feltételekben, mint partnerség, regionalitás. A térképen meghúzott határok jelentőségüket vesztik, amennyiben a két oldalon élő emberek kö­zös programokon együtt dolgoznak. Ezzel megelőzhető a szélsőséges mozgalmak térnyerése, nagyszerűen igazolja ezt a német- trancia megbékélés. Ép­pen ezért kapcsolódik im­már Magyarország is ez­er szállal a regionalizmus mozgalmához: a nyugati rész az Alpok-Adria, míg a keleti térség a Kárpátok Eurorégió kezdeménye­zésében érdekelt. A történelmi gyöke­rű bizalmatlan- , ság elűzésében segít a regionalitás, s a kö­zös érdekek képviselete, a jólét együttes megteremté­se gyógyírt adhat a régi se­bekre. Az európai gondol­kodás és életforma legerő­sebb eleme talán éppen ez Nyéki Zsolt Jóit a finn „leány" Jó példa Fehérgyarmaton ✓ Csúcsminőségű evőeszközök A berlini fal leomlása után amolyan köte­lező gyakorla­ta volt a fejlett államoknak, hogy a rend­szert váltó volt szocialista országok gazdaságának szereplőivel alakítsanak ki együttműködést. így jutott el megyénkbe a víztisztító berendezései, tejhűtő gépei mellett háztartási eszközei­ről, ezen belül is evőeszkö­zeiről világhíres finn Hack- man cég azzal az elképze­léssel, hogy itt leányvállala­tot hoz létre. A magyar piacot akkoriban uraló fehérgyarmati kisszö­renc a kft. igazgatója — ugyanis, ha a finnek nincse­nek, időközben a magyar pi­acra — itthoni termék-, és fo­gyasztóvédelem hiányában — könnyedén beáramló, gyengébb minőségű konku­rens termékek már rég tönk­retették volna a korábban egyedül is stabil kisszövetke­zetet. De — ma már azt kell mondjam — szerencsére jöt­tek a finnek és miután 1990- ben többségi tulajdonukba kerültünk, technikát, kész­pénzt hoztak a vállalkozás­ba. Ezt követően a termelé­kenysége, az időközben ál­taluk végrehajtott rekonstruk­ciónak és nem utolsó sorban a skandináv formatervezés­nek köszönhetően azóta is folyamatosan növekszik. Eb­ben az évben 250 milliós ár­bevételt produkálunk a ko­rábbi 240 dolgozó helyett 50-55 fővel úgy, hogy a ter­melés több mint fele külpia­cokon talál gazdára a finn tulajdonosok révén. A fehérgyarmati Hackman gyárban ez év februárjától az anya-, és a leányvállalat közötti kapcsolattartással is megbízott finn mérnök fel­vetkezet abban az időben 250 dolgozóval állított elő evőeszközt. A finnek üzemlá­togatását követő vegyes vál­lalat alakítási ajánlatát nem volt érdemes visszautasítani a gyarmatiaknak, így 1990 decemberében létrejött a Sorsakorski nevű finn város­ban székelő cég máig egye­düli magyarországi vállala­ta: a fehérgyarmati Hack- man Evőeszköz gyár Kft. — Az akkori döntésünket messzemenően igazolta az idő — ismeri el Virágh Fe­Európa esélye a szolidaritás Egyre erő­teljesebben fogalmazó­dik meg az állítás, mi­szerint az Európai Unió ereje a régiókban, a regi­onális együttműködésben rejlik. Igaz, az „tizenötök" regionális politikájában paradoxon is akad: egye- felől ott van a decentrali­zált Franciaország, Spa­nyolország, másfelől a központosításhoz ragasz­kodó Nagy Britannia és Dánia... Ezzel együtt mind na­gyobb lendületet kap a re- gionalizáció — véli Dán Bernfeld professzor, az Eurocultures egyesület tit­kára. Érdekes példát említ: az elszászi francia számá­ra fontosabb a Rajna túl­partján élő baden-wür- tenbergi németekkel fenn­tartott kapcsolata, mint például a Korzikai franci­ákhoz fűző szálai. Stras­burg lakói fryburai kiállí­tásokra járnak át, Devásá- rolni pedig Karlsruhebe mennek. A németek stras- burgi koncerteket látogat­nak. Az elszászi polgár el- szászinak tartja magát, noha francia. De ami a mégiscsak a leglényege­sebb — európai! Ennél a pontnál nem rit­kán elhangzik a kérdés: vajon nem tartanak-e a franciák attól, hogy az el­szászi régió visszatér Né­metországhoz, miként a belgák attól, hogy a wal- lonok Franciaorszához óhajtják magukat vissza­csatolni. Bernfeld prof. úgy látja, hogy mindig is létezni fog az emberi közösségeknek az 1 szá­zalékos minicsoportja, amely ilyen vagy olyan cé­lokra szervezkedik. De ez karikatúra-szerű külsőt ölt. Az euroszkeptikusok ag­godalmai szerint a régiók megfelelő alkalmat terem­tenek ahhoz, hogy az Eu­rópai Bizottság a tagálla­mok kormányainak meg­kerülésével „kormányoz­zon". Tény, hogy az Euró­pa Tanács is, az Európai Unió is programot ajánlj a régióknak, sőt az is igaz, hogy ezeket közvetlenül a régiók realizálják. Csak­hogy — mondja Bernfeld — ez rendkívül praktikus forma, elkerülhetők általa a hosszan tartó procedú­rák, amelyeket egyébként Rómában, Párizsban vagy Madridban kellene intéz- getni. Elegendő az au- tosztrádák építésének pél­dáját idézni. Az ilyen programok a legközvetle­nebbül, tehát az adott helyszínen válnak valóra. Brüsszelben nemcsak a kormányok, hanem a régi­ók is képviseleteket tarta­nak fenn,'méghozzá a né­met landok tevékenységé­nek eredményeképpen. Az egymás után nyíló iro­dák (Castilia, Toscana, Baden-Würtenberg stb. képviseletei) főként gaz­dasági lobbycsoportok­ként működnek. A pro­fesszor szerint tevékeny­ségét az Európai Unió egyre inkább a régiók kö­zötti gazdasági különbsé­gek felszámolására, kie­gyenlítésére összpontosít­ja. Ez pedig alapjában vé­ve nem a pénzek, anyagi eszközök felosztásának átrendezését, hanem a szolidaritás megnyilvánu­lását feltételezi. Európa valódi esélye abban rejlik — hangsúlyozta lengyel- országi nyilatkozatában Bernfeld professzor —, hogy az erősebbek segítik a gyengébbeket, éspedig közös érdekből. Szilágyi Szabolcs, Varsó EU-lexikon az unióval kapcsolatos ügyekben a legfelsőbb bí­róság minden tagállam számára. GATT: General Agree­ment on Tariffs and Tra­de. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyez­mény). Az a fórum, amely szabályozza a világkeres­kedelmet. GDP: Gross Domestic Product (bruttó hazai ter­mék) IMF: International Mo­netary Fund (Nemzetközi Valutaalap) IGC: Kormányközi kon­ferencia 150: Internationa! Stan­dardization Organization (Nemzetközi Szabvány- ügyi Szervezet) 1 ügyelete mellett kezdtek egy sor új, csúcsminőséget képvi­selő evőeszköz gyártásában. Raimo Vihonen nem bánta meg, hogy a magyarországi kiküldetést választotta. — Mielőtt idejöttem, csak annyit tudtam Magyaror­szágról, hogy „puszta". Ittlé­tem alatt folyamatosan válto­zik a magyarokról kialakult képem. Az különösen megle­pett, milyen barátságosak, nyitottak itt az emberek. A szorgalmukkal sincs baj, ahogy itt az üzemben tapasz­talom, de figyelmesebben kel­lene végezniük a munkájukat. A másságot toleráló, nyu­godt finnekre is elmondható e bírálat, vélekedik az „észa­ki rokon": — Finnországban is ha­sonló a gond. Az embereket nem eléggé érdekli az, amit csinálnak, nem vállalnak na­gyobb felelősséget a munká­juk során. 27 éves pályafutá­som tapasztalata, hogy a munkahelyi felelősségválla­lásnak nem sok köze van a pénzhez. (Befejezés a következő oldalon) Az EU-tagság egyenrangú európai státust, az átalaku­lási folyamat beteljesülését jelentené. EU-tagként Ma­gyarország könnyebben el­igazodna a világban, és is­mét megtalálná nelyét a len­dületesen fejlődő, demokra­tikus európai országok kö­rében. Magyarországnak fontos célja az integráció, mert gazdasága jelenleg gyenge és kiszolgáltatott. A világgazdaságban akkor szabadulhatunk ki „földrajzi fogságunkból", ha a tőke és a rejlett technika megbízha­tó feltételekre számíthat, ha termékeinket nagy és biztos piacokon értékesíthetjük, és ha a magyar munkaerő számára is tágabb térség nyílik meg. Az integráció útja a szom­szédokon át vezet KM-illusztráció Raimo Vihonen és Viráah Ferenc a világhírű skandináv „di- zájnt" képviselő termékekkel Martyn Péter felvétele Erova­tunkban az Európai Unióval kapcsola­( fos, leg­gyakrabban használt be­tűszavakat, fogalmakat is­mertetjük N. European Council — Eu­rópai Tanács: az Eli ál­lam- és kormányfőinek rendszeres találkozói. (Nem tévesztendő össze az Európa Tanáccsal, amelyet előző számunk­ban ismertettünk.) European Court of Justi­ce: Európai Bíróság. A lu­xemburgi székhelyű EU Bí­róság, amely' minden EU- törvényről dönt. Ma ez

Next

/
Thumbnails
Contents