Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-06 / 259. szám
1997.november 6., csütörtök Reflektorfényben még hatékonyabbá tudatván, hol lehet meghúzódni és alkalmasint meleg ételhez, egy pohár forró teához jutni. A Luther téren kedden és csütörtökön 16.30-tól, az Árpád utcán pedig hétfőn és szerdán 18 órától élelmiszeradományokat és ruhaneműt osztanak a rászorulóknak. Az Árpád utcai nappali melegedőben (hétvégén is) délidőben ebédet (most ötven helyett hetven adagot főznek), 8—16 óra közöttt pedig teát és zsíros kenyeret adnak. A Bokréta utcán gyakorta előfordul, hogy a folyosóra is kiszorulnak a fekvőhelyek, de senkit nem küldenek el az ott dolgozók. Ellenben nagy szükségük lenne pokrócokra és könnyen tisztítható pótmatracokra. Hívható telefon Ha valaki a környezetében hajléktalanra bukkan, annak magatartásával kapcsolatban fenntartásai vannak, ne a rendőrséget hívja, hanem a Periféria Egyesület alábbi mobilszámát. A közbiztonsági szervek ugyanis magára a hajléktalanságra vonatkozóan hathatós intézkedést nem tudnak tenni. Minden illetékes körében teljes a humanitás és a tolerancia, de közfigyelemre is szükség van. Továbbra is számítanak munkalehetőségre, szállásra, adományokat felajánlókra. A jólelkű, megértő, segítőkész emberek az egyesület figyelőszolgálatának 06-30/275- 106-os számát hívhatják. A sajtó, köztük lapunk, figyelemfelkeltő cikkeire sókan megmozdultak. Akadt, aki több embert is elhelyezett egész télre. Köszönet illeti a hideg közeledtén a melegszívűeket. A könyvtáros Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — A hajléktalanság — az okokat most ne kutassuk —, világ- és tipikusan nagyvárosi jelenség. A „citykben” lehet ugyanis elvegyülni, a perifériás helyzetet a névtelenség, az ismeretlenség homályában hagyni. Nincs ez másként Nyíregyházán sem, ahol a téli krízishelyzet kezelésére azzal a határozott szándékkal, hogy fedél nélkül maradt ember nem fagyhat meg, felkészült az önkormányzat, a rendőrség, s minden más érintett. A dallam hatalmában Bihari Albertné Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - B. I.) — Ezekben a hetekben egy kicsit a könyvtárak, könyvtárosok felé fordult az érdeklődés. A Könyvtári Hetek rendezvénysorozatában ugyanis több program igyekezett felhívni a figyelmet a könyvtári szolgáltatásokra. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár gyermekrészlegében naponta két-három iskolai csoportot is vendégül látnak. Mint Bihari Albertné megfogalmazza, az intézmény nyitott kapukkal vár mindenkit, épp ezért nagyon örülnek ezeknek a csoportoknak. Az iskolák szívesen hozzák el a kisdiákokat a szép könyvek otthonába, ahol akár rendhagyó történelem-, vagy biológiaórát is lehet tartani. Sőt! Az óvodásokat is várják, hiszen a könyvek szeretetét már abban a korban el lehet sajátítani. Az óvodások a jövő olvasói — mondja Biharúié —, és ezért minél hamarabb meg kell nyerni őket. A programok változatosak, és még a tehetségfejlesztésre is kiterjednek. Most például épp szervezik a december elején tartandó gyermekkönyvhetet, ami egy kicsit már a karácsony lázában zajlik. A sok színes programban mód nyílik a karácsonyfadíszítésre, és némi csereberére is. Az ilyen rendezvények iránt mindig sok az érdeklődő. Jól sikerült például a Mátyás király udvarában és az Árpád népe olvasónapló című verseny is, csakúgy, mint a nyelvművelő vetélkedő. A vártnál is többen jelentkeztek a Mikszáth novellaíró- , és a vers- és tudományos fantasztikus novellaíró pályázatra is. Most egy újabb versengésre készülnek, a 48-as szabadság- harc évfordulójával kapcsolatban kiírt Fegyvert s vitézt éneklek címen szerveznek vetélkedőt. A gyermekrészlegben egyébként ha mérsékelten is, de évről évre nő a kis olvasók száma. Ebben az évben mintegy 3 ezer gyermek iratkozott be a könyvtárba. Bihariné azt is elmondta, hogy sok könyvtárral ellentétben ők nem panaszkodhatnak arra, hogy nem telik új kiadványokra. Igaz, hogy egy-egy szép könyvből nem tudnak annyi példányt vásárolni, hogy az elég legyen, de a legtöbb új kiadványt meg tudják szerezni. Minden szép, és érdekes új könyvet igyekeznek megvásárolni. A közelmúltban alakították át a megyei könyvtárat. A gyermeked ezzel jól járták, hiszen így nagyobb tér jut nekik, és a felnőttolvasóba is átjárhatnak. Az utcai gondozók és a hajléktalanszállók adatai alapján készített becslések szerint országosan mintegy 30-50 ezer, a fővárosban körülbelül 15 ezer hajléktalan kerül a szociális munkások látókörébe. A nyugat-európai tapasztalatok és a hazai adatok szerint valószínűsíthető, hogy Magyarországon a hajléktalanok száma ennek a tízszerese lehet. Éjjeli menedékhely A szabolcsi megyeszékhelyen, ahol a hajléktalanellátás teljes vertikuma kiépült, esetleg egy-kétszázan lehetnek a leg- lecsúszottabbak. Egyre több közöttük az idegen (előfordult már, hogy megvették a szakemberek nekik a jegyet, hogy menjenek haza, de mindhiába), csakhogy a problémát ott kell kezelni, ahol az keletkezik. Ä Népjóléti Minisztérium' mintegy 1,2 milliárd forintot szán idén a hajléktalanok ellátásának támogatására. Ebből és egyéb forrásból pályázati úton szerzett pénzt az utcai Ha agy nincs, megteszi a pad is szociális munkára szakosodott Periféria Egyesület, mely a település gondját vállalja át kellő szakmai megalapozottsággal. Hiányzik az egyház működtette Nádor utcai szállás, de létezik a városban hajléktalanszálló, éjjeli menedékhely a Bokréta utcán, és nappali melegedő az Árpád utcán, tehát a hajléktalanoknak van hová menniük. A minap egy egyeztető megbeszélésen, amelyen az önkormányzat szakemberei mellett részt vettek egyházi karitatív szervezetek is, kiderült, hogy legfőbb gondot a hajléktalanok a MÁV-állomáHarasztosi Pál felvétele son és a Volán buszállomáson okoznak. Nem is kifejezetten magatartásukkal, hiszen zömében nem ártanak senkinek, a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül kriminalizálódnak, hanem sajátos, a jóérzésű utasokat nemegyszer megbotránkoztató életvitelükkel. Élelmiszer, ruha Úgy döntöttek a konzultáción, hogy a Periféria a folyamatos szóbeliséget — hiszen ők, mint gondozottjaikat, személyesen ismerik őket —, tájékoztató kiadványokkal teszik Thököly Imre szerepében mutatkozott be Király László Nyíregyháza (Lutter Imre) — A Kard és szív című zenés darab premierjén ismerős arcokkal találkozhatott a könnyűzenét kedvelő néző. Thököly Imre szerepében a nyíregyházi Zrínyi gimnázium ZIG Singers kórusának szólistája, Király László mutatta be új arcát a közönségnek. Ebből az alkalomból érdeklődtünk a főszereplőtől zenei múltjáról és jelenéről, jövőbeli elképzeléseiről. — Mindössze hét éve énekelek — kezdi a beszélgetést Király László —, és csak sajnálni tudom, hogy nem kezdtem már jóval hamarabb. A pusztadobosi általános iskolában tanultam. Az iskolai kereteken belül működő klasszikus kórusban énekeltem két évig, egy speciális szakkörön pedig furulyázni tanultam énektanárnőmtől. Már ekkor nagy rajongója voltam a ZIG Singersnek. Ennek ellenére csak véletlenül kerültem a Zrínyibe: az egyik ismerősömtől megtudtam, létezik olyan tanulmányi verseny, amelynek segítségével egy bizonyos szint elérése esetén automatikusan felvesznek a gimnáziumba. Annyira foglalkoztatott ez a dolog, hogy a határidő utolsó napján jutott eszembe beadni a jelentkezési lapomat. így szinte nem is készültem a felvételimre. A nulladik angolos osztályba szerettem volna kerülni. Amikor befejeztük a felvételi vizsgát, ott helyben, az eredmény ismeretének hiányában kellett döntenem, maradok-e, ha felvesznek. Ez érthető is, hiszen kevés helyre pályázott Király László Martyn Péter felvétele meglehetősen sok diák. Tehát nem volt visszaút — szerencsére. Fölvettek. — A nulladik évben a nyelvtanulásra fordítottam minden időmet, emiatt csak elsős koromban léptem be a ZIG Singersbe. — A kórusévek alatt rengeteg élménnyel gazdagodtam. Azonnal lehetőséget kaptam az akkor játszott Hair című musicalben. Később természetesen tovább bővült a repertoár. Soha nem felejtem el a megyeszékhely német testvérvárosában, Iserlohnban adott fergeteges koncertünket, a Bódy Magdival készített karácsonyi albumot, a lelkes vásárosnaményi közönséget, és persze a jubileumi koncertet sem. Sajnos, hamarosan kiegészül a sor az évzáró koncerttel, ami számomra egyben a búcsút is jelenti. — Úgy érzem, tetszik a közönségnek, amit csinálok. Ez biztató a jövőre nézve. A tavalyi Aranymikrofon- díjon harmadik helyezést értem el, szerepeltem a Ki mit tud?-cso- portban, mely a kórust képviselte a nagyszabású vetélkedőn. Igaz, ez utóbbi felemás érzéseket ébreszt bennem a korántsem korrekt elbírálás miatt. Énekeltem a nyáron megrendezett Rémségek kicsiny boltjában, és amolyan autodidakta módon tanulgatok otthon gitározni. Gondolkodom az énekesi pályán, de humán beállítottságomból adódóan kész vagyok az irodalommal foglalkozni, amennyiben az előbbi nem sikerülne. Maradandó értékek •jpk emélhető, hogy megáll a bokorta- JL V nyák elnéptelenedése. Hogy mire alapozom a kijelentésemet? Az utóbbi években nagyon nagy iramban fejlődött ezeknek a lakóhelyeknek az infrastruktúrája. A történelem egy furcsa, egyedülálló településrendszert hozott létre Nyíregyháza körül. Az egykori tirpák ősök bokorszerűen elhelyezkedő házaikban szorgalmas földművelőként sokáig zavartalanul éltek. Aztán, ahogy a megélhetést biztosító föld elveszett, egyértelművé vált, hogy ezek a települések elöregednek és kihalnak. A fiatalok beköltöztek a városba, mert a munka mellett hiányzott a fejlődés alapfeltételeit jelentő szilárd burkolatú út, vezetékes víz stb. A rendszerváltást követően sok minden megváltozott. A munkanélküliség miatt becsülete lett a visszaigényelt termőföldnek. A város és a civil szervezetek összefogásából elindult a fejlődés. Az igény itt sem volt már kevesebb, mint az urbanizált megyeszékhelyen. A korábban már bevezetett villany után a porta- lanított út lassan természetessé vált, s megérkezett a jó minőségű ivóvíz, a talán soha sem remélt gáz és telefon is. Ma már lassan az az igazi kérdés: hogyan őrizzük meg az elvárosiasodó tanyák archaikus jellegét. Nem biztos, hogy az ide újra letelepedni szándékozónak emeletes házat kell építeni. Lilára festett fallal, kék színű cseréppel nehezen tudok elképzelni egy rókabokori otthont. Nem kell éppen a búbos kemencéhez visszatérni, de el kell fogadni és tisztelni kell ezt a környezetet. A bokortanyák haldoklásának másik oka a kultúra, az iskola kivonulása volt. Csökkent a fiatal családok száma, így természetesen kevesebb lett a gyermek is. Az akkori oktatáspolitika is segített a körzetesítési programjával. Elvesztette varázsát — elsősorban hely hiány miatt — a közös együttlétt, a meghitt beszélgetés. Pedig vannak bizonyítékok arra például Vajdabokorban, Mandabokor- ban, hogy mennyire szükség van a közösségekre. Lehet, hogy utolsó órában történt a lépés, de szerencsére megtörtént. A bokortanyák hagyományaival együtt olyan életteret termett az újra kitelepülőknek, hogy az értékek sem vesznek el. Dankó Mihály Élmények A nyíregyházi Dialóg Nyugdíjas Egyesület tagjai és közeli ismerősei 28-an, október 21-én autóbuszkiránduláson vettek részt. Az útvonal első állomása Csenger volt, ahol Apáthy György polgármester fogadott igazi magyaros vendégszeretettel bennünket, s bemutatta Csenger nevezetességét, a Makovecz-vá- rost. Az elmúlt alig egy évtized alatt ugyanis a többszörösen kitüntetett Mako- vecz Imre építész 15 épületet tervezett és építtetett fel a városban. Ezek közül nevezetes a városháza, városi könyvtár, általános iskola és gimnázium. Megtekintettük az igen gazdag helyi múzeumot is. Innen a műemlék túristvándi vízimalomhoz vettük utunkat. A délutáni programban Baku Lászlóné, Piroska volt penyigei általános iskolai igazgató, most a nyugdíjas egyesületi tagunk, nosztalgikus irányítással mutatta be Penyige nevezetességeit. Elvitt bennünket a temetőbe, ahol megnéztük a tragikus halált szenvedett kilenc „szenkei leány” gondozott sírját, majd a helytörténeti múzeumban Kormány Margit ismertette a múzeum keletkezését és fejlődését. M. Takács Ferenc Nyíregyháza Nyíregyházi KisKelet 'I"-'»In JLb ■ *1 12 £% C ** in I MM if m*í.t ' ' f: ■■iftlÉilÉliiilÉiÉiMiiiiiííiiiiiiiiÉkHÉtfMHiiiáHMHÉÉÍtflIIflÉlAiiÉíiiiÉ Télen senki sem fagyhat meg Van hová menniük a hajléktalanoknak • Melegszívűség a hidegben
