Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-27 / 277. szám

1997. november 27., csütörtök INFORMÁCIÓK, ÚJDONSÁGOK A NYÍRSÉGBŐL Két keréken Hollandiában A gávavencsellői diák hazánkat képviselte külföldön Ezüstérem erőemelésből Nagyszerű sikert ért el a napkori Satumus SC ver­senyzője, Kéninger Miklós a hétvégi orosházi orszá­gos felnőtt erőemelő, fek­venyomó versenyen. Mik­lós a 82,5 kg-os kategóriá­ban 185 kilogramm teljesí­tésével a dobogó második fokára állhatott fel. (12. ol­dal) Térképek a környezetről Az E-misszió Természet- védelmi Egyesület által meghirdetett zöld járőr- szolgálat bemutató terepi munkájára a lözelmúltban több mint húsz gyermek és négy tanárnő gyűlt össze a bujtosi tónál. (13. oldal) Kirándulás lóháton a Tiszáig Nyíregyháza és Kálmánhá- za között található a nyír­egyházi lovasiskola. Tíz éven felüliek tanulnak itt lovagolni. Azt mondják, lélektanilag és fizikailag egyaránt jót tesz a lovag­lás. (13. oldal) Bál az óvodáért Máriapócs (KM) — A napköziotthonos óvodában szeretnék gyarapítani a já­tékkészletet, ezért jóté­konysági bált szerveznek december 13-án. A műsor­ban fellépnek a nyírbátori Talán Teátrum tagjai, a ze­nét a Twix együttes szol­gáltatja. Városnap Nagyhalász (KM) — Ha­gyomány már Nagyhalász­ban, hogy minden eszten­dőben december 1 -jén megemlékeznek a telepü­lés várossá válásáról. Az idén sem marad el a város­nap, december első napján 17 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban átad­ják a díszpolgári és a Pro Űrbe címeket, kitüntetése­ket. Az ünnepségen szere­pelnek a nagyhalászi óvo­dás gyermekek, óvodape­dagógusok, az általános is­kola diákjai, a zeneiskola növendékei, nevelői, a ze­neiskola néptánc tagozata. Az óvodások rajzaiból ki­állítást is rendeznek. Imin ............... ......................... Gávavencsellő (KM) — Nem mindennapi élményben volt része a közelmúltban Már­ton Gábornak, a gávaven­csellői Rakovszky Sámuel Általános Iskola hetedik osz­tályos diákjának, amikor Magyarországot képvisel­hette Hollandiában a Ki a mester két keréken? elneve­zésű nemzetközi versenyen. Gáborrról valóban elmond­ható, hogy mester, mégpedig a javából. Régóta rója a kö­röket, s a kitartó munka meghozta a várt eredményt, s az újabb megmérettetést. Gávavencsellőn régi hagyo­mányai vannak a helyes közle­kedés megismertetésének, megszerettetésének, hiszen a jelenleg is működő közlekedé­si szakkör 1972-ben alakult. Az elmúlt 15 évben jelentős változásokon ment keresztül a szakkör, de a fő célja mindig megmaradt: már kisgyermek- korban megtanítani a közleke­dés legfőbb szabályait, s köz­ben vigyázni önmagukra, má­Márton Gábor sokra, mindezt persze játéko­san, sok mókával, vidámság­gal. A szakkörvezetők és a gyerekek elképzelései szinte mindig találkoztak, ezt az el­Nyíregyháza (N. L.) — Hat­van évvel ezelőtt a Keleti pá­lyaudvarról indították Nyír­egyházára az Árpád gyorssín- autóbuszt, amely a magyar műszaki szakemberek világsi­kerét jelentette. A bécsi döntés alapján Kárpátalját visszacsa­tolták Magyarországhoz, így 1939 nyarától Ungvárig, 1941-ben pár hónapig Bereg­szászig közlekedett az Euró- pa-szerte híres Árpád. No­vember 20-án ismét Nyíregy­házára robogott az immár nosztalgiavonatként emlege­tett szép vonalú motorkocsi. Abból az alkalomból érkezett megyénkbe, hogy 125 évvel ezelőtt adták át rendeltetésé­nek a Nyíregyháza-Kisvárda közti vasútvonalat. A vasút vezetői a nyíregy­házi ünnepségen ismertették a vonat történetét. E szerint a múlt évek számos megyei, te­rületi, országos versenyek győztesei bizonyították. Talán a legjelentősebb ered­ményt mégis Gábor érte el, aki három évvel ezelőtt, negyedi­kesként lett a szakkör tagja, s noha a kerékpárt is alig érte fel, minden akadálynak neki­vágott. Már ebben az évben az általános iskolák országos ta­nulmányi KRESZ-versenyén Salgótarjánban tagja volt a megyét képviselő csapatnak, amely első helyezést ért el, Gábor pedig az egyéni ver­senyben a negyedik helyet szerezte meg. A következő év­ben tovább izzott a versenyláz, s az Autóklub által szervezett Ki a mester két keréken? elne­vezésű országos versenyen he­tedik lett. Tavaly ugyanezen a megmérettetésen már a har­madik helyre kerekezte fel magát. Nemcsak a bronzérmet nyerte meg, hanem helyet ka­pott abban a csapatban, amely szeptember 14-én Hollandiába utazott, hogy hazánkat képvi­selje az európai döntőn. Gábor arca ragyogott, ami­kor a versenyről, az útról, az élményeiről számolt be. Bol­dogan idézte fel ismét a látot­takat. Egy ódon hangulatú tég­nemzetközi hírnévre szert tett Árpád típusú sínbuszokat a budapesti Ganz gyár készítet­te. A honfoglaló Árpád vezér­ről elnevezett motorkocsi 1934-ben jött ki a gyárból, majd Budapest és Bécs közt közlekedett. Az első belföldi gyorssínautóbusz járatot bő hatvan évvel ezelőtt éppen Nyíregyházára indították. Ä jó lakolostorban látták vendégül a versenyzőket, s különleges bánásmódban, ellátásban volt részük. Noha maga a verseny csak egy napig tartott, tízna­pos feledhetetlen programot szerveztek az ide érkező ver­senyzőknek. Sokat sétáltak a tengerparton, múzeumokat lá­togattak, s bejutottak a híres holland szélmalmokba is. A látvány és a fogadtatás lenyű­göző volt. Az igazi élményt azonban mégis a verseny jelentette a gyermekeknek. — Furcsa volt, hogy sokkal kisebb kerékpárokat kaptunk, mint amelyeken itthon gyako­rolhattam — mondta Gábor. — Maguk a holland emberek is alacsonyabbak voltak, mint mi. Ez a nehézség azonban csak kis ideig jelentett problé­mát, s a magyar csapat vala­mennyi tagja igyekezett tudá­sa legjavát nyújtani. Tizenki­lenc ország képviseltette ma­gát e nagyszabású versenyen, s mi a hatodik helyen végez­tünk. Mindent megtettünk, amit lehetett, úgy gondolom, hogy nem kell szégyenkez­nünk az eredmény miatt. Csak azt sajnálom, hogy a tanár bá­csi nem lehetett ott. Talán ha most is biztat... Ez a tanár bácsi Labbancz Péter, a közlekedési szakkör vezető tanára. Evek óta irá­nyítja a szakkör munkáját, s igyekszik felfigyelni minden tehetségre. Gábort is ő indítot­ta, s mindent megtett annak ér­dekében, hogy idáig jusson. A Pályázati Figyelőt böngészi, s minden lehetőséget megragad, hogy jobb feltételeket, eszkö­zöket teremtsen a gyerekek­nek. Nyáron táborozni, sáto­rozni viszi őket, s ha kell, min­den jó buliban benne van. Nem kis eredmény, hogy in­nen Gávavencsellőről valaki egészen Hollandiáig kerekez­ze fel magát. öreg Árpádot pár évvel ezelőtt felújították, így az műszakilag és esztétikailag megfelel a leg­modernebb követelmények­nek. Az Árpád nosztalgiavo­nat november 20-án Kisvárdá- ig közlekedett és minden állo­máson megállt. A kemecsei és a demecseri állomáson színes kultúrműsorral köszöntötték a vonaton utazó vendégeket. A honfoglaló vezérünkről elnevezett motorvonat, az Árpád KM-illusztráció Amatőr felvétel Visszatért a sínautóbusz Megfelel a legmodernebb követelményeknek A nyáron közhasznú munkások lekaszálták a füvet a sényői zsidótemetőben, ám sajnos további felújításá­ra nem sikerült pályázati úton pénzt szereznie az ön- kormányzatnak Balázs Attila felvétele ________________________________________________________ Hitelfelvétel nélkül A tantermek életveszélyesek Tiszaeszlár (KM - HZs) — A halmozottan hátrá­nyos helyzetű települések közé sorolható Tiszaeszlár. Már maga a faluszerkezete is kedvezőtlen, hiszen szét­szórt községről van szó, ugyanis hozzátartozik a 12 km-re fekvő Bashalom és a 6 kilométerre található MÁV-újtelep. A külterüle­teken élők is ugyanúgy igénylik az gáz- és ivóvíz- hálózat kiépítését, az utak szilárd burkolattal való el­látását, mint akik a falu központjában élnek. Jármy Ferenc, Tisza­eszlár polgármestere . A szerző felvétele A munkanélküliségi ráta országos viszonylatban itt a legrosszabbak közé sorol­ható, hiszen a lakosság 39 százaléka állástalan. To­vább súlyosbítja a helyze­tet, hogy a több mint há­romezer lakos húsz százalé­ka cigány származású, az újszülötteknek pedig több mint fele tartozik a roma ki­sebbséghez. így azon sem csodálkozhatunk, ha az ál­talános iskolában is egyre növekszik a roma tanulók aránya. Igyekeznek tovább­képzéséket szervezni szá­mukra. legutóbb cigány gazdaasszonyképzőt indí- tottaky Az önkormányzat a leg­nagyobb munkaadó a köz­ségben, ahol kevés vállal­kozás működik. A legna­gyobb a Komár Kft. varróü­zeme, ahol százan dolgoz­nak, míg a termelőszövet­kezet utódja, az Eszlár Szö­vetkezet ötven tiszaeszlári­nak ad munkát. A háztáji állattartási kedv is csökkent az utóbbi időben, harminc­ezerre tehető a libaállo­mány. Igyekeznek a köz-és a közhasznú munka adta le­hetőséget kihasználni, így 72 jövedelempótló támoga­tásban részesülő jutott munkalehetőséghez. Az önkormányzat a pénz­ügyi stabilitásra törekszik. A gázvagyon egy részét ér­tékesítették, pillanatnyilag úgy tűnik, nem lesznek pénzügyi problémáik, sőt hitelfelvételére sem kény­szerülnek, kigazdái kodták a tervezett mérleghiányt. — Ebben az évben a fő feladatunk az volt, hogy minden intézményünkben gázfűtés legyen, fejlesszük az általános iskola és a pol­gármesteri hivatal számító- gépparkját — mondja meg­fontoltan Jármy Ferenc polgármester. — Az épüle­tek karbantartását, a külső­belső tatarozást még a fa­gyok előtt szeretnénk befe­jezni. Pályázatok útján 20 millió forintot nyertünk. Az összegből erőgépeket vásá­roltunk, az ivóvízrendszert bővítettük, felújítottuk a bashalomi kastélyt, ahol a tagiskola, az óvoda és a könyvtár is helyet kapott. Tervezzük a a második or­vosi körzet kialakítását. A sportkörnek is jutott a pénz­ből, az audiovizuális eszkö­zök gyarapítására és a falu- gondnoki szolgálatra szán­tuk. A héten falugyűlést tar­tunk — csütörtökön Bas- halmon, pénteken Tiszaesz- láron —, az 1998. évi pénz­ügyi koncepciót vitatjuk meg. A jövő évi tervek kö­zött szerepel az iskolaépí­tés, amelynek pénzügyi for­rása lehet az a kártérítés, amelyet az egyházaknak adott épületek után kapunk. A beruházáshoz céltámoga­tásra is szükség lesz, azon­ban egyre sürgetőbb az építkezés, hiszen a jelenlegi iskola néhány tantermét életveszélyessé nyilvánítot­ták, de továbbra is tanítanak az épületben a pedagógu­sok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents