Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

1997. november 26., szerda MEGYÉNKBŐL Kelet-Magyarország 5 Fejleszthetők az egyházi iskolák Állami pénz csak akkor adható, ha ott a neve a megyei fejlesztési tervben Nyíregyháza (KM) — A köz­oktatásról szóló törvény mó­dosítására a Magyar Állam és a Szentszék közötti megál­lapodás miatt van szükség. A megállapodáshoz csatolt kie­gészítő jegyzőkönyv alapján ugyanis a normatív költségve­tési hozzájárulást kiegészítő hozzájárulás akkor illeti meg az egyházi jogi személyt, ha az általa fenntartott iskola szere­pel a megyei fejlesztési terv­ben. A törvény hatályos rendel­kezései alapján azonban a me­gyei fejlesztési tervben a nem önkormányzati intézmények felvétele nem kötelező. Ezért módosító javaslattal rendezni kellett azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy a megyei fejlesztési tervbe mely esetben kell beépíteni a nem helyi önkormányzatok ál­tal fenntartott nevelési-oktatá­si intézményeket. A módosító javaslat figye­lembe vette azt is, hogy a meg­állapodás alapján megszűnnek azok a közoktatási megállapo­dások, amelyeket a Magyar Állam kötött a különböző egy­házi jogi személyekkel. A közoktatási megállapodások helyébe — abban az esetben, ha az egyházi jogi személy olyan nevelési-oktatási intéz­ményt tart fenn, amelyik a volt egyházi ingatlanok körébe tar­tozik — egyoldalú jognyilat­kozat lép, amelyben az egyhá­zi jogi személy vállalja, hogy közreműködik a helyi önkor­mányzat feladatainak az ellá­tásában. Az egyoldalú jognyilatkozat választási lehetőséget nyújt az egyházi jogi személy részére, annak eldöntésére, hogy részt kíván-e venni a helyi önkor­mányzati feladatellátásban, mivel e döntésével ingyenesen kell biztosítania az óvodai ne­velést, iskolai nevelést és ok­tatást. Ha az egyházi jogi sze­mély egyoldalú nyilatkozatot tesz, jogosulttá válik a kiegé­szítő hozzájárulásra. Ilyen nyi­latkozat hiányában is megkap­ja a normatív költségvetési hozzájárulást az általános sza­bályok szerint és emellett tan­díjat, illetve térítési díjat kér­het. A módosító javaslat világos­sá teszi azt is, hogy amennyi­ben a helyi önkormányzat olyan ingatlant ad át az egyhá­zi jogi személynek, amely nem tartozik a volt egyházi in­gatlanok körébe, az egyházi jogi személy megkeresésére köteles oktatási megállapodást kötni, és ennek keretei között biztosítani a kiegészítő hozzá­járulás folyósításának fedeze­tét a központi költségvetés számára. A közoktatásról szóló tör­vény 1996. szeptember 1-jén hatályba lévő rendelkezési alapján a fővárosi, megyei ön- kormányzatok fejlesztési ter­vet készítenek, amelyben fog­laltak irányt mutatnak a helyi önkormányzati döntések meg­hozatalához. A fejlesztési terv alapján készített szakvélemé­nyekből meg lehet állapítani, hogy az önkormányzatok in­tézményátalakítási, megszün­tetési döntései összhangban állnak-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. A helyi önkormányzat akkor szüntet­heti meg a közoktatási intéz­ményét, ha ezáltal nem marad ellátatlan feladat, illetőleg a szolgáltatás igénybevétele az érintettek részére nem jár aránytalan teherrel. A fejlesz­tési terv alapján a megyei ön- kormányzatnak ezekre a kér­désekre kell véleményt nyilvá­nítani. A javaslat abban az esetben, ha a döntés ellentétes a fejlesz­tési tervre épített szakvéle­ménnyel, a helyi önkormány­zatokról szóló törvényben meghatározottak szerinti mi­nősített többséget ír elő, nö­velve ezáltal a közoktatási in­tézményrendszer működteté­sének stabilitását. Több jut fejlesztésre Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Úgy ad többet jövőre a központi költségvetés az ön- kormányzatoknak, hogy közben elvesz — mondta né­mi iróniával Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese azon a szakmai fórumon, amelyet az OTP megyei igazgatósága szervezett önkormányzati vezetőknek. Aztán részletezte: a tulajdon­képpen 10 milliárd forinttal többre tervezett támogatásból rögtön le kell vonni nyolcmil- liárdot, ugyanis a személyi jö­vedelemadónál nem vették fi­gyelembe a külföldieket. A fennmaradó kétmilliárd pedig a pedagógusok teljesítmény szerinti differenciált bérezését fedezi. Ugyanakkor közel 500 millió forintot átcsoportosítot­tak a mozgássérülteknek, tehát a végeredmény: mínusz 500 millió forint. A központi költségvetésben szereplő 1200 milliárd forint egyébként 14-18 százalékkal több, mint tavalyi előirányzat. Ez a reálérték megtartását je­lentené, ha nem kapnának az önkormányzatok pluszfelada­tokat. Kétszázalékos létszám- csökkentés esetében viszont reálértéken maradhat. Jövőre — úgy tűnik — vége a három szűk esztendőnek, már ami az önkormányzatok beruházásainak állami támo­gatását illeti; ugyanis 22 szá­zalékkal több pénz jut erre — hallottuk Darázs Imrénétől a Belügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettesétől. A címzett és céltámogatásokra négy, a területi kiegyenlítő fej­lesztési támogatásokra egy- milliárd forinttal jut több, mint tavaly. Ezenkívül egy új forma is életbe lép: az úgynevezett cél­jellegű decentralizált fejleszté­si támogatás (négymilliárd), melyet a területfejlesztési ta­nácsok kapnak és osztanak to­vább (pályázati úton) kizáró­lag a hozzájuk tartozó telepü­lési önkormányzatoknak. Nincs sem ágazati, sem költ­ségkorlátozás. (A feltételekről a végleges elfogadást követő­en a területi fejlesztési taná­csok útmutatót kapnak.) A címzett és céltámogatások jövőre is négy fő pontból áll­nak (szennyvíztisztító, csator­nahálózat-építés, szennyvíz­szállítás; életveszélyes tante­rem kiváltása; egészségügyi gép-műszer; szilárd hulladék- lerakó). Tízszázalékos emelés 1999-ben várható (ekkortól várhatóan címzett támogatásra csak 200 millió forint feletti költséggel megvalósuló beru­házásra lehet pályázni, és kö­telező lesz csatolni a megvaló­síthatósági tanulmányt is). Az 1998-as céltámogatások­ra legkésőbb február 2-áig kell benyújtani a pályázatokat. Számítógépes vizsgák Civilek a hatásról í | Nyíregyháza (KM) — I Tegnap Nyíregyházán gyűltek össze szép szám­ban a civil szervezetek képviselői azzal a céllal, * hogy dr. Hoos János pro­li fesszor vezetésével egy in­dító fórum keretében meg- : ■ tárgyalják az eleddig elba- nyagolt alapkérdést: mi- lyen társadalmi, szociális hatása van/volt a Világ­i-bank 1983-tól 35 program • során hazánkba jutó hitele- , inek és támogatásainak. Ez Iá téma egyébként, mely­nek szakmai és civil fel­| dolgozási sorozata 1999-ig tart, arra is alkalmas, hogy a társadalmi szervezetek egymással (pár)beszcdbe elegyedjenek és szervesen beilleszkedjenek a politi­kaformálásba, Nyíregyháza (KM) — A vál­lalkozók, a munkaadók és a munkanélküliek körében nagy az érdeklődés a számítógépek iránt. Ezért a Megyei Kereske­delmi és Iparkamara közremű­ködésével több szakirányú tanfolyamot indítottak me­gyénkben. A vizsgák decem­ber 1-jén kezdődnek. Kisvár­dán a TIT szervezésében ké­szülnek a vizsgára a számító­gépkezelő tanfolyam hallga­tói. Nyíregyházán hasonló tan­folyamon készülnek vizsgára a PC School Kft. közreműkö­désével. Mátészalkán a Nyír­egyházi Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Központ szertvezte azt a tanfolyamot, amelyen a hallgatók a számí­tógép által vezérelt eszterga­gépek kezelését tanulják, vizs­galázban. Forrás nélkül Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Minden résztvevő egyetér­tett azzal, hogy a gyermekvé­delmi és -jóléti szolgálatokra nagy szükség van — mondta érdeklődésünkre Laskai Emő­ke, a Megyei Gyámhivatal ve­zetője annak kétnapos szak­mai tanfolyamnak a végén, amely tegnap fejeződött be —, csak az tölti el aggodalommal elsősorban a közép- és kistele­pülések polgármestereit, jegy­zőit, gyámügyintézőit, hogy a megvalósításhoz az anyagi fe­dezet nincs biztosítva. Azok az önkormányzatok, ahol a la­kosság számához, a bevételek­hez viszonyítva aránytalanul sok a támogatásra szoruló gyermek, képtelenek kigaz­dálkodni a feladathoz szüksé­ges forrást. Bár ígéret van rá, hogy az új évtől a gyermekjó­léti szolgálat költségeinek 70 százalékát központi forrásból fedezik, ennek a rendszerét ma még kristálytisztán nem lehet látni. Mint tudjuk, november 1-jé- től a települési önkormányza­tok feladata a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekjóléti szolgáltatás (pl. napközi ellá­tás, átmeneti gondozás). Nyíregyháza, Geszteréd (KM) — Halált okozó testi sértés bűntettében találta bű­nösnek a megyei bíróság dr. Bálint Tibor büntetőtanácsa a geszterédi P. Andrást, akit el­sőfokon — nem jogerősen — 5 év hat hónap börtönbüntetés­sel sújtott, 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s el­rendelte kényszer-gyógykeze­lését. A bíróság lényegében a vádiratnak megfelelően állapí­totta meg a tényállást, a vád­lott, a tanúk és a szakértők meghallgatását követően. Ezek szerint a férfi együtt la­kott 81 esztendős édesanyjá­val, akit a család többi tagja csak alkalmanként látogatott, a gyakorlatilag magatehetet­lenné vált asszony ellátása, gondozása P. Andrásra ma­radt. O ennek többnyire eleget is tett, etette, rendszeresen tisztába tette beteg anyját, de az utóbbi időben — ittasan — mind gyakrabban bántalmaz­ta, nehezen viselve a gondo­zással rá nehezedő terhet. A halált megelőző este is it­tasan bántalmazta anyját, az ágyról leesett nőt meg is rúg- dosta, reggel vette észre, hogy már nem él, ekkor értesítette a hozzátartozókat, majd a rend­őrséget. Az eljárás során meg­állapították, hogy az idős asz- szony halála összefüggésben áll a bántalmazássorozattal, az utolsó veréskor orresontja is eltört, halálát vérbelégzés okozta. P. András tulajdon­képpen nem tagadta, s meg­bánta cselekedetét, de arra hi­vatkozott, az ütlegek nem okozhatták anyja halálát, aki szerinte többször elesett, ebből is származhatott sérülései egy része. A tanúvallomások és szakértői vélemények azonban ezt cáfolták, a bántalmazások sora idézte elő a néni halálát. A bíróság súlyosító körül­ményként vette figyelembe, hogy tettét P. András ittasan, védekezésképtelen, beteg hoz­zátartozója sérelmére, kitartó szándékkal követte el, enyhí­tőként megbánó magatartással párosuló beismerését, s bün­tetlen előéletét. Az ügyész tu­domásul vette az ítéletet, a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért, így az nem jogerős. Elgondolkodtató lehet min­denki számára a bíró gondola­ta: nincs oly kilátástalan hely­zet, ami okot adhat arra, hogy valaki így bántalmazza édes­anyját (vagy bármely hozátar- tozóját) — bármilyen tulaj­donsággal bírjon is... Érmindszenfi zarándoklat Nyíregyháza (KM — B. I.) — 120 éve született Ady Endre Érmindszenten. Á halhatatlan költő szellemé­ben — a szatmárnémeti Kölcsey Kör és a Szatmár Megyei Művelődési Fel­ügyelőség szervezésében — november 21-én a szat­márnémeti filharmónia gyönyörű termében rendez­ték meg az „Én nem bű­vésznek, de mindennek jöt­tem” elnevezésű kárpát­medencei irodalmi vetélke­dő döntőjét. A nemes versenyen ti­zennyolc, öt-öt fiatalból ál­ló csapat mutatta be 12 per­ces összeállításában Ády alkotásait; vallott arról, mi­ért tekinti Ady üzenetét időszerűnek. Bizonyította tárgyi tudását, jó előadó- készségét, kreativitását, al­kotó fantáziáját, a nemes ügy iránti elkötelezettségét. Sok erdélyi város csapata mellett a nyíregyházi Krúdy gimnázium is ott volt a vetélkedőn. Szer­biából, illetve Jugoszláviá­ból, Szlovákiából és Ukraj­nából is az eljöttek az ün­nepségre. A fődíjat — két hét bala­toni nyaralást — a szatmár­németiek csapata kapta. A Krúdy gimnázium csapatá­nak tagjai — Buskó Tímea, Kiss Gábor, Kun Zoltán, Lőrincz Andrea, Teski Edi­na — kiemelkedő teljesít­ményt nyújtva, a harmadik helyet szerezték meg az igen magas színvonalat képviselő nemzetközi me­zőnyben. Vezetőjük Du- rucz Istvánná tanárnő volt. A szabolcsiak elnyerték a Tisztántúli Református Püspökség által felajánlott pénzdíjat is. Minden részt vevő csapat értékes könyv- és tárgyjutalomban része­sült. Tabajdi Csaba, a Mi­niszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára értékes könyveket adott át a romá­niai, ukrajnai, jugoszláviai szlovákiai versenyző diá­koknak. Minden versenyző megkapta a fehérgyarmati Kölcsey Társaság szép Köl­csey Parainesis című köte­tét. Húsz könyvet küldött a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ a sze­replő diákoknak. November 22-én délelőtt Érmindszenten, Adyfalván, folytatódott az ünnepség. Valamennyi részvevő Ady igéit hirdette, más-más megközelítésben, lenyűgö­zően, meggyőzően az igen nagy számban összesereg- lett ünneplő hallgatóság­nak. Az Ady-szobor talapzatá­ra helyezték a kegyelet vi­rágait, közöttük a Krúdy gimnázium és a Váci Mi­hály Művelődési Központ által küldött koszorúkat, bi­zonyságul; „Valaki az Értől indul el, s befut a szent nagy Óceánba.” Mérések a Tiszán Tiszabecs Mint minden élő szervezet, a folyók is állan­dóan változnak. A laikus számára e változások nem mondanak sokat, a szakem­bernek viszont sok mindent elárulnak. E változásokat a folyókon tehát a fejlett víz­ügyi kultúrával rendelkező országok igyekeznek min­denütt nyomon követi. A határfolyók esetében ugyan ez némileg nehézkes, ám ha a két érintett ország politi­kai kapcsolatai amúgy megfelelőek, ezek is áthi­dalhatóak. Mint nálunk is, ahol a Ti­sza egy jelentős szakasza határfolyó Magyarország és Ukrajna között. A két or­szág vízügyi szakemberei, kihasználva a folyó ala­csony vízállást, november derekán fejezték be a Tisza­becs s Szatmárcseke közöt­ti folyómeder változásainak rögzítését. A bonyolult mé­réssorozat eredményeit ké­sőbb feldolgozzák, a két vízügyi szervezet szakértői közösen elemzik, majd ja­vaslatot tesznek az elkövet­kező tennivalókra. ;..................................................................................... ....... Gyalogost gázolt Kisvárda, Nyírbátor, Pap, Petneháza (KM - L. Gy.) r— Egy személygépkocsi vezetője, a figyelmetlensé­ge miatt, hétfő este elütött . egy helybeli gyalogost Pet­ii neházán, a Petőfi utcán. Az 55 éves férfit életveszélyes sérüléssel szállították kór- l házba. Garázdaság vétségének alapos gyanúja miatt indí­tott eljárást a Kisvárdai Rendőrkapitányság egy 23 éves pálruhai fiatalember ellen. Az erős legény a kis­várdai MÁV-állomás váró­termében — minden eíőze- tes szóváltás nélkül —i megütött és megrúgott egy 40 éves nyíregyházi férfit, aki nyolc napon belül gyó­gyuló sérülést szenvedett. Betörők jártak hétfő haj­nalban egy nyírbátori rak­tárépületben, ahonnan 50 ezer forint értékben furikot és kerti szerszámokat lop- j tak el. A tuzséri Erdért-te- lep műhelyéből viszont már nagyobb zsákmánnyal tá- j voztak az ugyancsak isme- ■! rétién elkövetők: láncfűré- í székét, sarokköszöröt és fu- - rágépel loptak el, mintegy 400 ezer forint értékben. 1 Változatlanul keresett fa f a meggy; amíg tegnap a kis- < várdai csemetelopásról szá- | moltunk be, a maiban már a Pap község határában ello­pott meggyfák a sorosak. A I két tulajdonos kára össze- | sen 260 ezer forint. Ám, ,| nemcsak a gyümölcsfák ka- ‘ pósak: vágják, viszik, lop­ják a tűzifának valót is. A 1 Nyírbátori Rendőrkapi- tányság két nyírbátori férfi ■ ellen indított emiatt eljá­rást, akik alaposan gyanú­síthatok 52 ezer forint érté­kű akác jogtalan kivágásá­val. Halálra verte az anviát

Next

/
Thumbnails
Contents