Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

1997. november 26., szerda Az állam pénztárnokai Nálunk a kincstár nem fogja át az államháztartás egészét, mint Franciaországban Vass János fiókigazgató Elek Emil felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Még egy éve sincs, hogy a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Nyíregyházán megkezdte mű­ködését a Magyar Államkincs­tár megyei fiókja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) helyi szervezeteit tavaly fájdalmas karcsúsítás mellett egybeolvasztó új intézmény — mint az a fiókigazgatóval folytatott beszélgetésünkből kiderül — azon túl, hogy be­tölti hármas feladatát, az álla­mi értékpapír-forgalmazás te­rén például országosan kiugró eredménnyel is dicsekedhet. Teljes körű — A volt MNB-fiók megszű­nésével, átalakításával együtt járó féléves előkészítő munka után, annak helyiségeiben in­dult meg idén január elsején a teljes körű államkincstári te­vékenység. Szomorú köteles­ségem volt egykori MNB-s munkatársaimnak jó felétől fokozatosan megválni. Az MNB-nél volt 55 munkatárs­sal szemben, ma itt 27-en dol­goznak, s ebben a létszámban az egykori nemzeti bankoso­kon kívül még négy hajdani ÁFI-dolgozó is benne van. Sajnos az MNB-s tevékenysé­gekből tavaly utolsók között megszüntetett emissziós rész­leg pénzolvasó dolgozói, hiá­ba az egyre-másra megnyílt bankfiók, máig sem tudtak el­helyezkedni — tekint vissza, az egykori beosztottak sorsa felett érzett szomorúságát sem titkolva, a MNB-fiókigazgató- ból a Magyar Államkincstár hasonló beosztású vezetőjévé a tavaly kinevezett .Vass Já­nos. □ Hármas feladatot emlí­tett, amikor a kincstár munká­járól volt szó. Vegyük sorra ezeket! — A központi költségvetési intézmények számlavezetése az egyik feladatunk. A kincs­tár létrehozása előtt az intéz­mények megkapták a havi el­látmányukat a központi költ­ségvetésből, s abból maguk gazdálkodtak. Újabban már nem kerül bir­tokukba pénz, csak szakmai előirányzat-ke­retük van. Az államnak pedig csak akkor me­rül fel kiadás, amikor az in- tézmények konkrét szám­láit fizeti ki a kincstár. A me­gyében 41 in­tézménynek — mint például a főiskolák, fegyveres tes­tületek, mun­kaügyi köz­pont, társada­lombiztosítási alapok stb. — 59 számláját vezetjük. Lát­ható, hogy ná­lunk — ellen­tétben egy tava­lyi tanulmány­úton Franciaor­szágban ta­pasztaltakkal, ahol 3800 kincstárfiókban, 58 ezer dolgozó az önkormányza­tok adóbeszedését, könyvelé­sét és kifizetéseit is végzi — a kincstár nem fogja át az állam- háztartás egészét, mivel az ön- kormányzatok továbbra is ma­guk kezelik pénzügyeiket. — Az állami értékpapírok forgalmazása is a feladatunk. Fiókunkban férhetnek hozzá az állampolgárok a kamato­zó-, és diszkont kincstárje­gyekhez, s az államkötvények­hez. Ezeknek a napi vételi és eladási árfolyamát jegyezzük, így a lejárat előtt is el tudják adni papírjaikat a magánbe­fektetők. Ä megyében igen népszerű a megtakarítások ál­lampapírban történő elhelye­zése. E tekintetben Szabolcs listavezető az országban: 2200 ügyfélszámlán 4300 letétet ke­zelünk 3,7 milliárd forint összegben. Kockázatok □ Minek tulajdonítja nem ép­pen gazdagságáról híres me­gyénknek ezt a kirobbanó ked­vét az állampapírok jegyzésé­ben? — Akinek sok pénze van, az kockáztathat, írja valahol a nemzetközi pénzügyi szakte­kintély, André Kosztolányi. Akinek kevés, az ne kockáz­tasson, akinek pedig egyálta­lán nincs, annak kockáztatnia kell! Nálunk nincs sok pénz — hiszen egy főre nálunk is olyan 850 ezer forint értékű állampapír-állomány van. Nem is rohannak vele a tőzs­dére, mint mondjuk a főváros­ban. Inkább a biztonságot he­lyezik előtérbe megtakarítása­ik befektetésénél az itteni em­berek. — Az állampapírok eseté­ben ugyanakkor még mindig elég kedvező az elérhető ho­zam. Például a kamatozó kincstárjegy most is 19 száza­lék fix kamatra jegyezhető, ami a jövőre várható infláció­hoz képest egy év múlva 3,5 százalékos reál hozamot nyújt a tulajdonosának, amelyet semmilyen költség nem terhel. További előnye még, hogy az ebben elhelyezett tőke likvid, vagyis bármikor ki lehet venni a pénzt, de ugyanígy lehet be is szállni. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom: azzal, hogy a me­gyék között egyedüliként a mi fiókunk értesíti ki például a le­járat előtt egy héttel levélben a befektetőket, s egyéb módon is bizalomra épülő kapcsolatot tart fenn velük, nekünk is sze­repünk van az állampapírban történő megtakarítás ilyen fo­kú népszerűségében. □ Legalább ennyi személyes kapcsolattartást igényel a pá­lyázatokon nyert állami pén­zek kifizetése és felhasználá­suk ellenőrzése, ami a kincstá­rifeladatok harmadik körét je­lenti. — Valóban. E feladataink­kal kapcsolatosan háromféle támogatási pénzről kell be­szélnünk. Az agrárberuházási támogatásoknál, ha a pályáza­tot az Földművelésügyi Mi­nisztérium elfogadta, akkor a kincstár szerződést köt a nyer­tessel, s a pénz felhasználását közösen ellenőrizzük az FM- hivatallal. E téren sem kevés a munkánk, mivel a beruházá­sok száma megyénkben az or­szágos átlagnak közel kétsze­rese! Hasonló a helyzet a me­gyei hatáskörbe utalt decentra­lizált alapokkal illetve pályá­zatokkal, ahol a területfejlesz­tési tanácsok bíráló munkáját segítendő, a kincstár vizsgálja felül tartalmilag a vállalkozá­sok pályázatait. Idén a terület- fejlesztési célelőirányzatra be­érkezett 300 munkahelyterem­tő beruházási elképzelés felül­vizsgálatára egyetlen hetünk volt. Elhúzódó döntések — Éppen ez a baja ennek az alapvetően jó területfejlesztési támogatási rendszernek. Ugyanis rettenetesen elhúzód­nak a kormányzati szintű dön­tések és a költségvetésben megszavazott, így már év ele­jén rendelkezésre álló pénzek csak későn (idén is augusztus­ban!) jutnak el a megyékbe. Az egyes minisztériumoknak egy időben, egységes elvek szerint és főként hamarabb, az év első hónapjaiban kel­lene dönteni, hogy időben és hatékonyan lehessen felhasz­nálni ezeket a jelentős össze­geket. Ö lvasom, hogy a rend­őrök pénteken és szombaton 653 jár­művezetőre összesen 796 800 forint bírságot szabtak ki, 95 személyt feljelentettek enge­dély nélküli vezetés, gyors­hajtás, tilos jelzésen való át­haladás, illetve a jármű mű­szaki hibája miatt. A legjob­ban azonban az tetszett, hogy az akció során egy autósnál traffipax-előjelző készüléket találtak, amit elkoboztak tő­le. Az enyémet nem tudják el­venni. Pedig ha felfedezem a traffipaxot, két villanással mindjárt előre jelzem a szembejövőknek. ❖❖❖ Cipőbolt. Kérek két pár ci­pőt. Vadászbolt. Kérek két vadászt. ❖❖❖ A szurkolók körében nem tört ki pánik, amikor meghallot­ták a hírt: a kormány nem dédelgeti a magyar focit, he­lyette elvárja, hogy a labda­rúgó-szövetség vonja le a megfelelő következtetést. Ál­lítólag levonta, s december első hetében felajánlja le­mondását az MLSZ elnöksé­ge. Szóval feloszlatták az el­nökséget. Olvasom a sporthí­gazdag műsorokról, a pazar vacsoráról. Istenem, milyen szomorúság tudni, hogy utá­Menet közben rekben, hogy Brazíliában, a „Loyal Hawks” elnevezésű szurkolói csoport tagjai a jö­vőben nem nézhetik együtt kedvenc csapatuk, a brazil labdarúgó-bajnokságban szereplő Corinthians mérkő­zéseit. Feloszlatták őket. A körülbelül 55 ezer fős cso­portosulást azért sújtották ezzel a büntetéssel, mert tag­jai rendre botrányokat okoz­tak. Legutóbb akkor merült fel a gyanú velük szemben, amikor a Santos elleni vere­séget követően körülbelül 40 szurkoló megtámadta a csa­pat buszát. Nálunk nem csak a legutóbbi válogatott mécs­esek voltak botrányosak. ❖❖❖ Hallgatnám a szférák zené­jét. A vállalkozói szférákét. De nem tudom. Olyan pom­pás ruhákat látni a szférabál utáni fotókon. Meg olvasni a na évekig nyögik a hitelt, amit felvettek rá. Csak így képzelheti, aki évente olvas­sa az APEH-jelentéseket, hogy 72—124 ezer forint volt a tavalyi vállalkozói átlagjö­vedelem. ❖❖❖ Nem csoda, hogy az utazási irodák környékén kitört a pá­nik a luxori mészárlás után, ugyan ki megy el Egyiptom­ba sok százezer forintért, hogy még élete veszélybe is kerüljön. Az egyiptomi kor­mány pedig azon búsúlhat, mennyire megcsappan bevé­telük e merénylet után. Nem jut eszembe, melyik iszlám szervezet végzett hetven em­berrel, azzal a szándékkal, hogy ne utazzanak oda a kül­földiek, s ezzel csökkenjenek az idegenforgalmi bevételek az országban. De azt tudom, hogy ipari tanulók sem lehet­nének hozzánk képest. Itt lö­vések nélkül terítik le a turis­tát az árakkal, vagy ha nem fizet, az izomagyúak erejével. Jövőre majd meggondolják, hová menjenek. Olvasom, hogy az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Budapest Bank négy veze­tője ellen, de nem a bank pri­vatizációja miatt, hanem a tulajdonában volt Polgári Bank gazdálkodásával és magánosításával kapcsola­tos dolgok miatt. Azt is el­mondta: az államot súlyos kár érte amikor a Polgári Bank kivásárlására 1,1 milli­árd forintot fordított, a ké­sőbbi, a Pénzintézeti Köz­pont banknak eladott Polgári Bankért viszont sokkal keve­sebb, 5 millió forint folyt be. Egy másik alelnök pedig ar­ról beszélt, hogy vizsgálatot kezdenek a számvevőszéken belül annak megállapításá­ra: hogyan kerülhetett a saj­tóhoz a feljelentés. Szóval nem az a baj, hogy bűncse­lekmény történt, hanem, hogy kiszivárgott. A kör közepén-w—1 rdekes előadást volt alkalmam végighallgatni né-' 1—4 hány napja New Yorkban a Trade 2000 konferenci- J _J án. Egy bizonyos Elling nevű úr, a Prudential Secu­rities munkatársa tartotta. Írásvetítővel illusztrálta monda­nivalóját, melyben összehasonlította az USA telefóniájá- nak közelmúltbéli fejlődését a magyarországival. Meglepő volt látni azt a grafikát, amely Európa térképére koncentri­kus köröket rajzolva mutatta meg: hazánkra helyezve a kö­zéppontot egy nem túl nagy sugarú körben benne van az egész földrész. Legalábbis a gazdaságilag fontos része. De ami a legfontosabb: egymilliárd bélelt pénztárcájú fogyasztó. Egy ilyen kétezer kilométer sugarú kört az Egyesült Államok legnépesebb részében letéve is csak fe­le ennyi embert találni. Áz előbb említett bélelt pénztárca mifelénk még nem annyira vastag, mint mondjuk Frank­furtban, vagy Párizsban, de nem panaszkodhatunk: tele­fonban például legalább olyan dédelgetett a reménybéli előfizető, mint Amerikában. Ezért volt aztán rendkívül fi­gyelemreméltó Mr. Elling következtetése: Európa tele­kommunikációs központja — mi sem természetesebb: Magyarország lesz. Jó ezt hallani. Az egyik első előnye annak, ahol va­gyunk. Persze jó tudni, nincs messze a fókusztól Prága, és Ljubljana sem. És egyszer még Pozsony is szalonképessé válhat. Addig is, sőt azután is, akárcsak Mr. Ellingnek, a mi üzletembereinknek is gyakran elő kell venni az atlaszt. Utak, vasutak, vízi utak keresztútján meg kell indulni az agyaknak. Figyelni kell, akár középen, akár a periférián pergeti napjait az ember. Esik Sándor Nehéz az út Ferter János rajza Ezer évünk E zredfordulóra készül a földkerekség. Megtartotta el­ső ülését a Magyar Millennium Emlékbizottság is a héten, hiszen mi kettős ünnepre készülünk: 2000- ben lesz a magyar államalapítás ezeréves évfordulója is. Különös játéka a nyelvnek és a sorsnak: a Magyar Millen­nium MM betűképe — mint római szám — egyben a 2000. évet is jelképezi. Sokan letették már a nagy esküt, az ezredforduló és a millennium ünnepe a legszélesebb nyilvánosság bevoná­sával egységes, szellemiekben is gazdag eseménysorozat lesz. Jó ezt hallani, különösen az elvetélt világkiállítás, a fele­másra sikeredett millecentenáriumi eseménysorozat után. Utólag már nyugodtan megállapíthatjuk, kár volt azokat a jeles évfordulókat feláldozni a pártpolitika oltárán. Ami, mint láttuk: több veszélyt rejt magában, mint a pénzhiány. A lehetőség persze változatlanul megvan, nem véletlenül hangzott el a magyar államiság ezeréves évfordulójának méltó megünneplését szervező bizottság első ülésén: „nem szabad, hogy az ünnepet bármely politikai irányzat vagy párt kisajátítsa, és a megemlékezések kapcsán versengés alakuljon ki.” Emlékezetes lehet a millenniumi megemlékezés-soro­zat, amelyhez keretet ad majd történelmünk számos ki­emelkedő eseményének kerek évfordulója. Mintegy rá­hangolásként az ünnep „előestéjén” lesz az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, melynek tartalmi elemei a polgári szabadságjogok, a modem nem­zeti állam megteremtése és az európaiság. Kulturális érté­keink hazai és nemzetközi bemutatására ezeréves művelő­déstörténetünk jelentős irodalmi évfordulói kínálnak al­kalmat: nagyjaink közül Ady Endre 120, Petőfi Sándor és Madách Imre 175, Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulói, s akkor még nem is említettük tudománytörté­netünk kiemelkedő személyiségeit. A külföld megítélése szerint jelenleg „Európa-érett” a magyar nemzet. Az elmúlt években felmutatott teljesítmé­nye alapján nagy az ország megbecsülése, alkalmazkodó és kreatív nemzetnek tartják — hangzott el az emlékbizott­ság ülésén. Ezt a jó minősítést kellene most a magyar gyakorlatba átültetni — MM jegyében. Marik Sándor _ HÁTTÉR. BBiKeiel-Magyarország 3 g

Next

/
Thumbnails
Contents