Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-22 / 273. szám
12 I Segítő fórum Csengerben Sorskérdéseink címmel tartottak fórumot a Johannita Segítő Szolgálat csen- geri szervezete, a város önkormányzata és a református egyházközség presbitériuma Csengerben november 8- án. A fórumnak a Petőfi Sándor általános iskola adott otthont. Dr. Arday András főorvos, egyházmegyei gondnok megnyitója után Apáti György polgármester és Bartba Gyula lelki- pásztor üdvözölték a közel százfős közönséget. Dr. Tőkéczki László történész előadásának címe A magyar református egyház és a művelődési-szellemi élet viszonya századunkban. Az előadó elmondta, hogy olyan intézményről kell szólnia, mely egyszerre földi és mennyei is. A református egyház mindig haladó volt és a hagyományok őrzője is. Ma is ebből kell kiindulni és keresni teendőinket. Az őrzi híven a református szellemi élet örökségét, aki arra törekszik, hogy kis fogyasztás mellett miként lehet nagy teljesítményt nyújtani. Dr. Horkay György fizikus tanár előadásának címe Közoktatás és iskolarendszerünk. Az oktatás-nevelés sorskérdés, mondta az előadó. A NAT iskolarendszer idegen iskoláinktól, általa csökkenni fog az általános műveltség. A liberális oktatás már megbukott az USA-ban, Hollandiában, nem szabad bevezetni, a teljes káosz előtt le kell állítani. Az egyházi iskoláknak tudományt és lelkiismeretet együtt kell adni. Ma húszezer fiatal tanul református iskolákban, ez az országos három százaléka. Az előadó hangsúlyozta: református akkor lesz egy iskola, ha az a kősziklára, Krisztusra épül. Kenessey Csaba Johannita lovag a Johannita küldetésről beszélt. A rend fő tevékenysége a szegények, betegek, elesettek gondozása, felkarolása. A Johannita ezt az evangélium szellemében végzi. Munkájukat három területen kívánják a jövőben is folytatni: szeretetszolgálat, egyházi élet segítése, a haza felemelkedésének elősegítése területén. Dr. Kovács Attila megyei főorvos előadásának címe Az egészséges nemzetért. Elmondta, 1982 óta fogy a nemzet, évi 40 ezer fővel. A forrás oka: a születések száma alacsony, magas a korai haladóság. Az újszülöttek közt minden negyedik cigány származású. A Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei férfiak halandósága afrikai szinten van. A halandóság tekintetében első helyen van a szív- és érrendszeri betegség, közel 50 százalékban. Ezt követik a daganatos betegségek 20 százalékban. Sajnos Csenger térségében szaporodik a tüdőbetegek száma. Megoldásként javasolta a főorvos az egészségi állapot maximalizálását a költségek minimalizálása mellett. Dr. Szabó Lajos agrárszakértő A föld mint sorskérdés címmel tartott előadást. A haza földjét védeni kell, ezt tette I. István, az Aranybulla, a Werbőczy-féle törvény, ezért harcoltak oly sokszor, ezt védte ’56 is. Ma sem lehet másként. Felszólított mindenkit, hogy ki-ki tegyen meg mindent a haza földjének megmentéséért. Dr. Bölcskey Gusztáv püspök A hitvalló életről és a Krisztust követve, Krisztussal járva követségben címszók alatt tartotta meg előadását. A hit személyes ügy és nem magánügy. Ma sokan a hitet is privatizálni akarják. Isten őrizzen ettől, ezektől — mondotta a püspök. A református ember hitvallását szóban és cselekedetben teszi nyilvánvalóvá, a kettőnek egymást ki kell egészíteni. Fontos, hogy a hitvalló élet segítséget adjon abban, hogy a cselédszellemiség ne váljék népbetegséggé. Az előadások után került sor a társult önkormányzatok ügyeleti épületének és a Johannita ambulanciának és ápolási központnak, a tüdőgyógyászati rendelőnek az átadására. Szalui László, református lelkész Napkelet • A hit világa 1997. NOVEMBER 22., SZOMBAT Egy boldog püspök üzenete n. János Pál pápa az avatási szertartáson AP-felvétel Mi is szükséges, hogy valakit az egyház a boldogok sorába emeljen? A boldoggá avatással az egyház tanító hivatala ünnepélyesen kijelenti, hogy egy katolikus keresztény élete példamutató a keresztények számára, erényes élete vagy vértanúsága által eljutott az üdvösségre, és közben jár értünk. Egyúttal engedélyezi a nyilvános tiszteletét egy meghatározott területen, például egy országban. Az ünnepélyes kihirdetést hosszú vizsgálódás előzi meg. Boldoggá avatási eljárást csak olyan esetben lehet kezdeményezni, ha valaki a szentség hírében halt meg, és tisztelete hosszú időn keresztül széles körben fennmaradt. A területi illetékes püspök feladata az ügy kivizsgálása, mely legkorábban öt évvel halála után kezdődhet el. A részletes utánjárás végeztével Rómában a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjában folytatódik az eljárás. Az itteni pozitív döntés után a pápa végső döntése szükséges, hogy elfogadja-e a vértanúságról vagy az erényes életről szóló dekrétumot. Abban az esetben, ha az illető nem vértanú volt, csoda szükséges a boldoggá avatásához. A következő állomás a szentté avatás, mely a világegyház számára engedélyezi a tiszteletét. Néhány gondolat erejéig méltó, hogy felidézzük Apor Vilmos életét és a mai korunkhoz szóló üzenetét. 1892-ben született Segesváron magyar főnemesi család hatodik gyermekeként. Érettségi után kis- papnak jelentkezett. Első állomáshelye Gyula volt, majd szemináriumi elöljáró, később ismét Gyulára került plébánosnak. Nagyon sokat tett a rászorulókért, az ifjúság nevelésében és ápolta az ökumenikus szellemet. Egyik alkalommal odaadta cipőjét egy szegénynek, és addig ült az íróasztala mellett, míg a rosszat meg nem javították. 1941-ben nevezték ki győri püspöknek. Előzőekben említett munkáját folytatta, és bátran szembeszállt a faji megkülönböztetéssel. A város ostroma alatt befogadta a menekülteket. A végsőkig elment, úgy hogy Szálasi őt is internálni akarta. Számítva a nőket fenyegető veszélyre, elhatározta, hogy élete árán is megvédi őket. 1945 nagypéntekén, a szovjet katonák nőket akartak elvinni a kaszárnyába, krumplihámozás ürügyén az óvóhelyről. A püspök ellenállt. Erre a katonák vezetője három lövést adott le rá. Megoperálták, de a gyomorlövésbe április 2-án, húsvéthétfőn belehalt, előtte azonban megbocsátott gyilkosának. Ideiglenesen a győri Karmelita templom kriptájában temették el. Csak 1986-ban, az éjszaka leple alatt lehetett titokban végső nyughelyére, a székesegyházba helyezni, mert még akkor sem engedélyezte ezt a hatalom. Apor Vilmos a mai korban nagyon fontos üzenetet küld népünknek. Nem olyan személyről van szó, aki hosszú évszázadok távlatából tekint ránk, hanem még ma is vannak, akik találkoztak vele. Aktualitása: szociális és erkölcsi. Észre kell venni azokat, akik nehéz helyzetben élnek és segítő jobbot nyújtani társadalmi téren is. Talán még fontosabb az erkölcsi üzenete. Ki kell kerülnünk az erkölcsi rabságból, mert e nélkül nem képzelhető el gazdasági fellendülés sem. Ez pedig a következő erkölcstani oktatással valósítható meg, mely nem hitoktatást jelent elsősorban, bár megfontolandó ez is, amikor az ország nagy része, kereszténynek vallja magát és népünk évszázados történelmében jól járható útnak bizonyult. A kötelező erkölcsi oktatást vetették fel az előző kormányciklusban és főleg a most kormányzó pártok. Jó lenne, hogy ők a köz- társasági elnökkel felismernék ennek a jelentőségét, hiszen a legtöbb parlamenti párt képviseltette magát a boldoggá avatáson. Bízunk abban, hogy nemcsak protokolláris az ilyen részvétel. Boldog Apor Vilmos püspök az egyik erkölcsi tétel, a tisztaság miatt adta életét, így talán nem lenne olyan szomorú az a statisztika, mely jellemző a magyarokra: tavaly száz megkötött házasságra közel ötven válás jutott, ötmillió abortusz volt ötven év alatt, nagyon sok az állami gondozott gyermek és erről nem ők tehetnek, egyre nő a próbaházasságok száma, ami már a próba szó miatt is borzasztó, arra utal, mintha egy tárgy lenne a másik személy, és nem az, akire rábízná az ember az életét. De lehetne tovább sorolni azokat a jelenségeket, amelyek az erkölcsi tisztaság figyelmen kívüliségét sugallja a mai kor emberének. Mindezek csak úgy értékelhetők másképpen, ha az örök erkölcsi tisztasági elveket helyesen tanítják, és beépítik a társadalom értékrendjébe. Ha 1945-ben egy főnemesi származású püspök odaadja életét a nők tisztaságának védelmében, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy önfegyelemmel nekünk is tiszteletben kell tartani mások erkölcsi méltóságát. Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja felebarátjáért — mondja Jézus. Boldog Apor Vilmos valóságként élte meg ezt a szentírási gondolatot; nekünk pedig üzeni: legyen valaki akár vallásos, akár nem az, de a keresztény erkölcsi tisztaság minden időkre szól. Ennek a megélésével nagyon sok bajt és szenvedést kiküszöbölhetünk életünkből és boldoggá tehetjük nemcsak magunk, hanem mások életét is. Zubály Lajos, nyíregyházi káplán Négyszáz éves a tanítórend A megemlékezést általában augusztus 25- én, halálának évfordulóján tartják, ám mivel az idén négyszáz éves a Kegyes-rendi (piarista) tanítórend, egész évben ünnepségeken emlékeznek meg Kalazanci Józsefről, a rend megalapítójáról. A hozzánk legközelebb Sátorljaújhelyen van piarista templom és kollégium, s ma délelőtt 10 órakor nyílik meg a piarista iskola. A megnyitó szentmisén Jeleníts István szerzetes tanár prédikál, aki hosszú évekig a rendtartomány főnöke volt. Ki volt a piarista szerzetestrend alapítója? Kalazanci József, aki egy gazdag spanyol családból származott, s 1583-ban szentelték pappá. Nagy karriert futhatott volna be, már 34 éves korában a Pireneu- sok menti vidék vizitátorává nevezték ki, ő azonban lelke mélyén azt érezte, hogy az Úr őt másra hívta. Rómában gyakran kelt fel már éjfél tájban, de esténként is sorra látogatta a templomokat, s itt fedezte fel, mennyi szegény ember él a nagyvárosban. Belépett a Keresztény Vallástanítós (Dottrina Cristiana) társulatába. Ennek tagjai a gyermekek és felnőttek vasár- és ünnepnapi hitoktatásával foglalkoztak. Csakhamar belátta, hogy ez nem elegendő. A gyerekek megmentése csak iskoláztatás útján lehetséges. Ez akkoriban drága mulatság volt. Hogyan lehetne a szegény gyerekek taníttatását megoldani? — ez a kérdés foglalkoztatta Józsefet. Első próbálkozásával a római plébániai iskolák tanítóihoz fordult. Arra kérte őket, vállalják a szegény gyerekek ingyenes oktatását. A tanítók elvben hajlandók is voltak rá, de a többletmunkáért fizetésemelést kértek. Erről pedig a római városi tanács (szenátus) hallani sem akart. József a jezsuitákhoz, majd a domonkosrendiekhez fordult kérésével. Mindkét rend munkával való túlterheltségére hivatkozott, és nem vállalta az új feladatot. Ekkor ébredt József hivatására. Isten azt várja tőle, hogy maga vegye kézbe a szegény ifjúság nevelését. Ez a hivatástudat kioltotta lelkében az érdeklődést egyéni sorsának alakulása iránt. Közben elnyerte az óhajtott kanonokságot, de lemondott róla. Soha többé nem tért vissza hazájába, és az ifjúság szolgálatára szentelte egész életét. Egy szegénynegyed templomának plébánosa fogadta be: két szobát ajánlott fel és a maga segítségét. így két másik pap bekapcsolásával 1597 őszén megnyílt — Pastor történetíró szavával — „Európa első ingyenes népiskolája”. Egy hét múlva már száz tanulójuk volt. A létszám olyan gyorsan nőtt, hogy Józsefnek több papot kellett alkalmaznia. Két év múlva már házat bérelt, elhagyva vendéglátó gazdáját, az új házban József a többi tanítóval közösségi életet élt, ő volt elöljárójuk és az iskola igazgatója. Az iskolát és önmagukat a hívek jólelkű adományaiból tartották el. Innét ered a „Kegyes Iskola” elnevezés. Két év múlva már hétszázra emelkedett a tanulók száma. Egyízben Calasanzio — amint népszerűén hívták — maga akasztotta fel az udvaron a kis iskolaharangot. Leesett a létráról és lábát törte. A baleset híre megsokszorozta az iskola jótevőit. A törés azonban rosszul hegedt össze, és a fájdalmak mellett azt eredményezte, hogy József élete végéig sántított. Sikereiért irigyei folyamatosan támadták. VIII. Kelemen, majd V. Pál mindig megvédte a támadásoktól, de X. Ince már olyan befolyás alá került, hogy megszüntette a piarista rendet. Kalazanci József ártatlansága természetesen hamar kiderült, s amikor haldoklott, akkor mutatkozott meg, milyen nagy tisztelettel veszi körül Róma népe. A látogatók szakadatlan sora járult betegágyához, hogy még egy utolsó áldásában részesüljenek. Amint megjövendölte, úgy is lett: halála után nyolc évvel társulatát újból szerzetes- rend rangjára emelték. 1748-ban avatták boldoggá, 1767-ben szentté. 1948-ban pedig XII. Pius pápa az összes katolikus népiskola égi pártfogójának nyilvánította. Magyarországra 1642-ben jutottak el a piaristák, s egymás után jöttek létre az iskolák. A Rákosi-rendszerben azonban bezáratták őket, csupán a budapesti és a kecskeméti gimnázium működését engedélyezték. A rendszerváltás óta ismét szaporodhat a Kegyes-rendi intézetek száma. A két meghagyott mellett Budapesten Kala- zantinum Hittudományi Főiskola, Szegeden gimnázium, kollégium és főiskolai kollégium, Vácott gimnázium és noviciá- tus, Mosonmagyaróvárott általános iskola és gimnázium, Nagykanizsán általános iskola, Gödön szakmunkásképző működik és ma nyílik a sátoraljaújhelyi iskola. Szerzetes rendház Budapesten, Kecskeméten, Szegeden, Vácott és Sátoraljaújhelyen van.
