Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15 / 267. szám

v ,v, .ys' a' £> ' ~^,v/s ' •> :>. '»•••v z''- s '-i , , . memy «>>*> " " > -% k--^ 8$8figg@J 8S£8g£&£;SSag£$ii&S& '••'•■ 'si'*"," /vara nimbusza él A kalando sztár Diáksóderparti V Jóképű, okos, gaz­dag, ráadásul vi­lághírű volt. Talán e jellemzők miatt vált az utóbbi években a nyugati fiatalok között is­mét népszerűvé a harminc éve halott Ernesto „Che” Guevara doktor. A nyugat-európai nagyváro­sokban poszterek, pólók kap­hatók Che arcképével, a ke­reskedők szerint „belőle” is vesznek annyit, mint a felka­pott együttesek plakátjaiból és trikóiból, ráadásul az utóbbiak csak egy-egy szezonon ke­resztül „menők”, míg Che évek óta stabilan uralja a pia­cot. Az egykori keleti tömb­ben Guevara forradalmiságát hangsúlyozandó, leginkább azt a fotóját propagálták, melyen elszánt tekintettel, mi- licista sapkában, szakállasán néz a távolba. Pedig nem forradalmi csa­ládba született. Apjának építő­társaságai, ültetvényei voltak, anyja arisztokrata családból származott, s állítólag az első nő volt Argentínában, aki autót vezetett. Az 1928. június 14-én Argentínában, Rosario városában született Ernesto (aki később vette fel a „Che” nevet) tipikus aranyifjú: az egyik fotóról úgy néz szuper versenykerékpárjáról, jó szer­kóban, napszemüvegben, mint egy fotómodell (barátai „Pe­dálkirálynak” nevezték), a másik képen bőrdzsekiben mint vitorlásrepülő, lazán áll gépe mellett, a harmadi kon hegymászó felsze­relésben kapaszko dik a Popokatapetí csúcsa felé. Mind emellett szívesen rögbizett és golfozott. Érettségi után a Buenos Aires-i egyetem orvosi karán tanult, kalandor hajlama ekkor kezdett megmu­tatkozni. Az egyik nyáron tengerha­jóra szerződött matróznak, a kö­vetkező évben pe­dig motorbiciklivel vágott fiatal orvos barátja társasá­gában Chile felfedezésének. Amikor elfogyott a pénzük, lepratelepen gyógyítottak. Fizetésüket megkapva tovább indultak Peruba, ahol ketten egy tutajon végighajóztak a krokodiloktól hemzsegő Amazonason. Megmászták a Machu Picchut, továbbmentek Kolumbiába, majd Venezue­lába. Onnan Guevara egyedül utazott tovább Miamiba, s úgy tért vissza Buenos Airesbe. Amint orvosi diplomáját meg­szerezte (1953), ismét hosszú utazásba kezdett (Bolívia, Pe­ru, Ecuador, Panama, autó­stoppal Costa Rica). Guate­malában könyvügynöki mun­kából élt, itt találkozott elő­ször a forradalmi eszmével. Mexikóban feleségül vett egy fiatal közgazdásznőt, gyer­mekük született. Kezdetben éjjeliőrként kereste a kenye­rét, majd - először és utoljára - gyógyításból élt: két évig kórházban dolgozott. Mexikóban számos kubai­val, többek között Fidel Cast- róval ismerkedett meg. Célul tűzték ki az Egyesült Államok bábjaként működő kubai Batista-rendszer megdöntését. Utólag meglehetősen merész vállalkozásnak tűnik, hogy 82 fegyveres hajóval (mely rá­adásul a kubai partnál elsül­lyedt) „bevesz” egy országot. És láss csodát, sikerült. A ku­bai hegyekben partizának­ciókat szerveztek, egyre töb­ben csatlakoztak hozzájuk, a hatalom tehetetlennek bizo­nyult a jól kiképzett geril­lákkal szemben. Che, a „Mes­terlövész” hadoszlopa 1959. január 2-án bevonult Havan­nába. A terv teljesítése után Guevara másodjára is meg­nősült, az öt évig tartó házas­ságból két lány és két fiú szü­letett. Che nemcsak a magánéle­tében, de a munkában sem szerette a kötöttségeket. Hiába lett a Kubai Nemzeti Bank elnöke, majd iparügyi minisz­ter, hiába tárgyaltak vele szí­vesebben a világ politikusai, mint Fidel Castróval, 1965 tavaszán úgy döntött, hogy Bolíviában indít gerillaharcot. Szakállát levágatta, haját hát­rasimította, öltönyt, nyak­kendőt, szarukeretes szem­üveget vett, szájába hatalmas szivart dugott, s titokban, üz­letemberként, hamis útlevéllel Bolíviába utazott. Ekkor már a CIA is figyelte. A bolíviai ka­land öngyilkos vállalkozás volt. Az erdőkben rovarok, moszkitók, kullancsok csípték őket, nem tudtak mit enni, a szervezetlenség, éhség miatt elégedetlenség tört ki, Che parancsait nem teljesítették, ráadásul a bolíviai és kubai partizánok mindig összeszó­lalkoztak. Teljes elszigetelt­ségben éltek, kis falvakat ra­boltak ki, kecskéket legeltető öregasszonyokat ejtettek fog­ságba. A parasztok egyáltalán nem támogatták őt, sőt amikor a bolíviai kormány 50 ezer peso vérdíjat tűzött ki Che fejére (élve vagy halva), elő­segítették lebukását (amiben azért a CIA-nek is komoly része volt - a szerk.) Csapatát 1967. október 8-án katonák közrefogták, s a tűzharcban a „Pedálkirály” is fogságba esett. Másnap kivégezték, a boncoláskor 9 golyót találtak testében. Harminc év után, 1997 ok­tóberében a bolíviai kormány kiadta Ernesto Che Guevara földi maradványait, s Kubá­ban nagy állami gyászszer­tartás keretei között búcsúztat­ták el. A XX. század nagy ka­landorának nimbusza azonban tovább él. A nyugati fiatalok a vonzó, valódi akcióhőst látják benne, a lázadás jelképét, aki szabadon élt, neve pedig hal­hatatlanná vált. A kereskedők­nek nem szükséges újabb sztárt találni. Eszenyi Miklós „Nagy tapsot kérek..., úgy, s már röpülnek is a cukor­kák!” - üvöltötte elhíresült szlogenjét a neves tévés személyiség a benzinkút megnyitójának műsorában. A gyerekek őrjöngtek, a szülők pedig ké­tes mosollyal az arcukon figyelték cse­metéiket és a színpadon fiatalosan ugráló showmant. Dévényi Tibor, a kicsik köré­ben népszerű műsorvezető szívesen vála­szolt a Jövünk kérdéseire.- A pályáját disc jockey-ként kezdte. Hogyan válhatott mégis kisgyermekek álmainak első számú szereplőjévé? Miért éppen ön lett a „jótündér’’ ?- Magyarországon kívül egyedül Ang­liában létezik a Három Kívánsághoz ha­sonló adás. Amikor 1976-ban kint jártam az iránt érdeklődve, hogy vajon mit kezd­het magával egy kiöregedett DJ„ kérdé­semre egyszavas választ kaptam: children show, azaz gyermekműsor. A lendület a lemezlovasok vé­rében van, s mi- sí!»- vei kissé ne­vetsége- s e n hatna ötvenévesen például Scootert kon­ferálni, ezt az energiát !-M gyermekműsorokba fektetjük. %■ ' h. - Ezek szerint ma már nem is f \ lenne lemez- \ % lovas?- Nem. Egy, a diszkósuliban ná­lam vizsgázott tanít­ványom egyszer meghívott a disz­kójába. Kell-e mondanom, hogy két mondatot alig tudtunk váltani a mono­ton, dübörgő zene miatt. A srác széttárta a karját, mondván, ma erre van igény. Én azt tanítottam, hogy egy disc jockey le­gyen jó klubvezető, alakít­son ki közvetlen kapcsolatot a közön­séggel, és ami a legfontosabb, hogy miat­ta jöjjenek, az ő szövegét élvezzék. Ez manapság nem működik, ezért nem is kell nekem.- Az utóbbi időben mintha langyoso­don volna a Három Kívánság. Ha len­nének is érdekes kérések, azt rögtön egy fizetett reklámmal kötik össze.- A televízió pénzhiánya miatt a mű­sornak önfenntartónak kell lennie. Ebben nyújtanak segítséget a támogatók, ame­lyek adományai által nemcsak, hogy érdekes kívánságokat teljesíthetünk, hanem a Három Kívánság alapítványon keresztül akár pénzt is tudunk adomá­nyozni a hátrányos helyzetű gye­rekeknek. Az adás varázsa legfejlebb abban szűnt meg, hogy míg a nyolcvanas években kuriózumnak számított például egy olaszországi utazás, addig ma már nagyon nehéz újdonságot mutatni. Ennek ellenére ez a program a televízió legnézettebb gyermekműsora.- A magyar televíziózásban ön vezette be „igaz gyerekek körében" a tapsos, harsány műsortípust. Önálló újítási szándék vezette, avagy ez az ötlet is külhoni?- Ez a stílus mindig a sajátom volt. Eleve a rockszínpadról kerültem a tévébe, vagyis annak ellenére, hogy újságíró a végzettségem, soha nem „szolid- kodtam” sehol. Persze kaptam is támadást ezért a harsány, akkor még megbotránkoztatónak tűnő stílusért. Ma már azt, aki nem így vezet műsort, kirúgják.- Meddig lehet, meddig szeretné és meddig engedik ezt csinálni?- Szász Endre mondta egyszer, hogy hiába fiatal az ember, ha a test nem tudja követni. Amíg lélekben tudok azonosulni a közönséggel és föl tudok szaladni a színpadra, addig maradok.- Önnek vannak kívánságai?- Természetesen, három. A 89-es autóbalesetem óta az egészséget teszem az első helyre. A második az, hogy tíz­éves fiam unokája is lássa még a Három Kívánságot, valamint, hogy valóban tisz­ta kép legyen a médiában, és arra össz­pontosítsanak, amire eddig nem, hogy mit szeretne a néző. Molnár Csaba Tonna de Bella és Güze-Gizi Legutóbb a szóferdítések kapcsán kitérőt tettünk a szólás-, illetőleg a közmondásferdítések irányába. Ezek rugalmas kötöttségét törik át a diákok meghökkentő, tréfás célzattal: Ep testben épp hogy élek. Ki korán kel, álmos. Lassan járj, kevesebbet dolgozol. Több szem többet sír. Nem mind Arany, aki költő. Térjünk vissza a főútvonalra, azaz a diáknyelvi szóalkotás módozataira amolyan újszerű klasszicista elv jegyében: szórakoztatva tanító módon! A szójátékkal létrejött kifejezések esetében ugyancsak az eltorzítás vagy a szokatlan értelemmel való ellátás adja az alapot: ha­nyatt-homlok (kopasz), citrompótlós kocsi, kétütemű lóhere (lovaskocsi), kincs, ami nincs (zsebpénz), vadista szandál (szadista vandál). Ez utóbbi a kecskerím tipikus megjelenése, amit efféle felszólításokból ismerhetünk már: össze ne keverje a csárda zaját a zárda csajával, a száradt füzet a fáradt szűzzel, a harcsa máját a Marcsa hójával, a hős ember nevét a nős ember hevével, a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal! A leggyakoribb szójáték az ikerítés, termékeny fűz­fapoéták rímjátékai. Összecsengő összetételi tagok vagy az eredeti szó osztódása jellemzi őket. Szokványosak a következők: diri-iri (igazgatói iroda), házifázi (házi fel­adat), polkabolha (gyors). Többszörösen rímesek az aláb­biak: albinó-bambinó (szőke hajú), csimpi-limpi (nagy­szájú nő), kuk-luk (lyukasóra), lufi-pufi (pirospozsgás), mész-ész (érelmeszesedése van). Mindezt még meg lehet fejelni alliterációval is: budi-bili (body building, erős fér­fi), dögidoki (állatorvos), háj-báj-bébi (kövér nő), pöfe- pofa (beszédhibás). S még további fokozása a szóalkotási módnak az, amikor a többtagú szerkezetben az utolsónak olyan szerepe van, mint a ráütő rímnek: háj-báj-dubáj (kövér férfi), Tonna de Bella (nagydarab nő), Isten kend­del, Vendel! (Távozz!), Gubera-Vera (csereberélő, gube­ráló), Güze-Gizi (sovány nő). A köznevesült tulajdonne­veknek pedig egész garmadája alakult ki a diáknyelvben. Aki erre is kíváncsi, még mindig ne hagyja el ezt a rovatot! Minya Károly Szász!-Szász! Akkor készen állsz, orvosjelölt?- Háj. részemről oké. Prolikám!- A faterodék elengedtek? Vagy megint mítingelnek valahol?- Izé... azl mondtam, nálatok videózunk. Bírnak téged.- Mindegy. Persze, a koncert is ugyanaz, csak élőben.- Ühüm, bár gyanúsan későn van. Dumáltál a csajokkal? -Nyavaját! Ott csípjük föl őket a helyszínen.- Hé, arról volt szó, hogy szállítod a nőket. Tuti, odaadó bigéket.-Nyugika, különben leégsz! Gyújtasz, burzsujbaba?- Kösz, inkább szívjuk az enyémet... De akkor hogy csináljuk?- Először is, van pénzed? Merthogy...- Naná, megígértem. Sőt egy kétdekást is csórtam.- Azt felejtsd el! Ide zsozsó kell. nyerő fellépés és...- Tabletta?!- Ja. Hogy állsz vele? En frankóra komálom.- Mert egy nagy pénisz vagy. Engem abszolúte nem érdekel.- Beszélsz hülyéket, az pedig muszáj. Adj még egy cigit!- Aki mondja! Én nélküle portyázom.- Hát, akkor rám ne számíts. Azt hittem, összedolgozunk.- Nem is vagy te olyan nagymenő! Piti, akamok csávó!-Mit. azt hiszed, hazudok?! Vigyázz!- Talán csak nálam is gyávább vagy. Haha. most lebőgtél.- Oké. Majd bebizonyítom. Elvégre van rutinom.-Tudjuk, nyáron szétizélted az agyad...- Pofán verjelek? Na, dobj meg egy blúzzal!- Csak lassan! Már alig van. Meddig kóválygunk még?- Kösz. akkor szívom a magamét. Már meg is érkeztünk.- Ez az? Várj, előbb nyeljük le a piát. itt kinn!- Kell a francnak. Most mit bámulsz így? Oké, oké, iszom.- Hé, benyomtad az egészet! Rohadék, méghogy te nem szeszelsz!- Maradj csöndben! Csak neked akartam jót!-Te szemét! Ha berúgsz, tényleg nem számíthatok rád!- Valamit valamiért, kisfiam! Induljunk!- Még ne! Gondolom, úgyis késik a Trash Love.- Akkor kínálj meg a bagódból! Egyébként már meg mi a bajod?- Tudod, először jöttem ide. De mindjárt rendbe vágom magam...- A jánlom is. Becsinálok az ilyen alakoktól.- Máris... Na. Három, kettő, egy... Ugorhatunk! V. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents