Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-15 / 267. szám
1997. november 15., szombat HÁTTÉR Több lábon nyugdíjasként Fiatalok előnyben • A törvény több pénzt is jelent • Új járadék özvegyeknek Tulipán Lászlóné Zatik László Martyn Péter felvételei írásunk ezt a témát járja körül; az új törvényről kértünk véleményeket . Tulipán Lászlóné, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nyugdíjosztályának csoportvezetője: — A jövő év január elsejétől életbe lépő új nyugdíjtörvény több kezdvező fordulatot hozott. A társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozóan tételesen szabályozza, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a nyugdíjba vonulók. A legtöbb módosítást két területen, a szolgáltatások fajtájában és a jogosultság megítélésében hozták. Január 1-jétől is létezik az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági és úgynevezett hozzátartozói nyugellátás, továbbra is jár az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői, illetve baleseti és hozzátartozói nyugellátás is. Ugyanakkor kimaradt a juttatások közül a végkielégítés, az öregségi vagy munkaképtelenségi járadék, valamint a házastársi pótlék. Már most szeretném azonban kijelenteni, hogy akik az utóbbi járadékokat kapják, továbbra is kapni fogják azt, csak újakat nem állapíthatunk meg. Változatlanul él a szabály, hogy a nyugdíj összege a megszerzett, elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkeresettől függ. Változás abban van, hogy milyen időket ismerünk el szolgálati időnek. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy az új nyugdíjtörvény szerint nyugdíjat csak az kaphat, aki járulékot is fizetett, s az összeget is annak arányában állapítják meg, amennyit az évek során az TB kasszába juttatott az illető. Mindezt azért rendkívül fontos kiemelni, mert manapság nem mindenütt jelentik be a dolgozót, a ténylegesnél jóval alacsonyabb bér után fizetik a járulékot. Aki most aktív és jól jár ezzel a módszerrel, nem gondol arra, hogy majdan a nyugdíjának összege sínyli meg a mostani nagyvonalúságot. Ugyanakkor 1992 közepétől nincs munkakönyv sem, amiből az következik, hogy sokan nem fogják tudni igazolni majd ténylegesen letöltött munkaidejüket. Ezért is javaslom mindenkinek, hogy munkaviszonyával kapcsolatos valamennyi papírját őrizze meg. Kft.-k, Bt.-k jönnek, mennek, tíz-húsz év múlva nem lesz ember, aki tőlük bárkinek az ügyében hivatalos dokumentumot tud beszerezni. Legnagyobb változás az özvegyi nyugdíjak terén tapasztalható, mégpedig pozitív irányban. Özvegyi nyugdíjra változatlanul az elhunyt nyugdíjas, illetve a nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának lehet megállapítani. Leglényegesebb és új vonás, hogy az özvegyi nyugdíj az özvegyet saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül is megilleti. A magánbiztosítók szolgáltatásait igénybe venni a pályakezdő fiataloknak 1998. július elsejétől lesz kötelező. A negyven év fölöttieknek az új lehetőségek már nem sokat jelentenek. Gyúró Imre, a Megyei Nyugdíjas Szövetség elnöke, az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tagja: — Közel 170 ezer nyugdíjas, járadékos él a megyében, az ő érdekeiknek képviselete rendkívül fontos feladat. Ugyanakkor tény az is, hogy a január 1-jétől életbe lépő nyugdíjtörvény már nem annyira az idősekre, sokkal inkább a mostani fiatalokra, aktív dolgozókra vonatkozik, ha úgy tetszik, a mai harmincasok, negyvenesek ügye. Épp ezért is tartom sajnálatosnak, hogy a nyugdíjtörvény tárgyalásakor a különféle fórumokon, vitákon ez a korosztály igencsak passzívnak mutatkozott, nem képviselte saját érdekeit, pedig amiről szó volt, elsősorban az ő életükben lesz jelentős fordulat. Tudom én, hogy fiatalon még nehéz az öregkorra, a majdani nyugdíjra gondolni, de mindenkinek azt tanácsolom, vegye komolyan a fentieket, az új törvény passzusait, s fontolja meg, hogy marad az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerű nyugdíjban, azaz kizárólag az állami gondoskodásra bízza magát, vagy már fiatalon tesz valamit azért, hogy idős éveire kevesebb anyagi gondja legyen. Ideje lenne belátni, hogy az öngondoskodásra igen is nagy szükség lesz, mert eljön az idő, amikor mindenkinek hozzá kell majd járulnia saját öregkorához. Ma már bizonyított tény, hogy az ezredfordulóra az aktívak lesznek kevesebben, az eltartottak többen. Az új nyugdíjtörvény legnagyobb erénye elsősorban az, hogy a ma nyugdíjasai közül senki nem jár rosszul. Törvény rögzíti immár, hogy az éves nyugdíjemelés 2000-ig a bér- kiáramlást követi, ami azt jelenti, hogy a bérekkel együtt a nyugdíjak is nőnek. Ez biztosítja a nyugdíj értékének megőrzését, az infláció követését. A másik nagy erény az özvegyi nyugdíjak ügyének rendezése, amit tíz éve nem volt képes elérni a politika. Az özvegyi nyugdíjak átlagosan húsz százalékkal emelkednek január elsejétől, s a jelenlegi kormány törvényileg garantálja, hogy az ezredfordulóra ezt a százalékot tovább növeli. Pénzre átszámolva ez azt jelenti, hogy az özvegyek többsége január 1-jétől mostani nyugdíjánál közel negyven százalékkal kap majd többet havonta. Zatik László, könyvvizsgáló, a Kelet-Magyarországi Önkéntes Kölcsönös Nyugdíj- pénztár vezetője: — Ha azt mondjuk, hogy az új nyugdíjtörvény életbe lépésével az állami nyugdíj és a kötelező magánpénztári nyugdíj a két- lábon állást jelenti, akkor abban az is benne van, hogy az önkéntes nyugdíj- pénztárak a harmadik támasztékot adják, adhatják. Tény ugyanakkor, hogy amíg a negyven év fölöttieknek már nemigen éri meg a kötelező pénztárak tagjainak sorába csatlakozni, addig az önkéntes pénztárakba történő belépéssel még mindig segíthetnek magukon. Itt ugyanis az állampolgár dönti el, mennyit tud aktív dolgozó korában nyugdíjas éveihez hozzátenni, ráadásul élvezi az ezzel kapcsolatos adókedvezményeket is. Örvendetesnek tartom, hogy mind több munkáltató igyekszik dolgozóját úgy is a céghez csalogatni, illetve megtartani, hogy átvállalja az érte fizetendő önkéntes nyugdíj- pénztári tagdíjat, vagy akár pluszösszeget is fizet. így a dolgozó kötődése munkahelyéhez a legerősebb lehet, miközben a munkáltató adó- és TB-járulékfizetés nélkül nyújthat alkalmazottainak olyan kedvezményeket, melyeket azok idős korukban élvezhetnek. Sokan megkérdezik mostanában tőlem, mi lehet az önkéntes nyugdíjpénztárak jövője? Az országban közel háromszáz ilyen pénztár működik, tudomásom szerint nagy részük igen alacsony létszámmal, ami a megyénkben működőkre is elmondható. Az igazi az lenne, ha a megyei önkéntes pénztárak összefognának. Akkor lehetnének igazán működőképesek, s ha tevékenységüket ezen felül még a kötelező magánnyugdíj pénztári szolgáltatásokkal is kiegészítenék, ha erőiket egyesítenék, maguknak, a hozzájuk csatlakozóknak, a megyének is jóval többet segíthetnének. Főképp, ha a megyei önkormányzat és a gazdasági kamarák ezt a megye saját területi pénztáraként fogadnák el. így nemcsak a pénztárak tagjainak, hanem e régiónak is hasznára válhatnának, hiszen befektetéseik egy részét a megyében tennék, megyei beruházásokat finanszíroznának, ha úgy tetszik, e megyében forgatnák, „dolgoztatnák” pénzeiket. Magánnyugdíj Az új, vagyis a társadalombiztosítási és a magánnyugdijat is magában foglaló vegyes nyugdíjrendszer csak a pályakezdőkre lesz kötelező. Pályakezdő az, aki 1998. június 30-a után vállal először munkát, vagy létesít egyéb olyan jogviszonyt, amely tb-járulékfizetési kötelezettséggel jár, s ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. A pályakezdőkön kívül minden állampolgár szabad döntése alapján átléphet a vegyes rendszerbe. Erre a döntésre 1999. szeptember Tjéig van lehetőség. Ha valaki a vegyes nyugdíjrendszert választotta, legkésőbb 2000. december 31-ig meggondolhatja magát, és visszatérhet a tb-nyugdíjhoz. Visszalépésre csak egy alkalommal van nukl. A visszalépő egyéni számláján nyilvántartott követelését a pénztár köteles átutalni a\ nyugdíjbiztosítási alapba. Önkéntes nyugdíj ______________ A társadalombiztosítási és a magánnyugdíj-pénztárakra épülő nyugdíjrendszert kiegészíti az önkéntes kölcsönös biztosító nyugdíjpénztárak rendszere. Az eddig megalakult mintegy 250 önkéntes nyugdíjpénztár az 1993-ban elfogadott pénztártörvény alapján jött létre. Ez a rendszer az állampolgárok önkéntes befizetésein alapul. Az alacsony—akár havi 500forint—tagdíj vállalására képes polgárok is találhatnak maguknak megfelelő pénztárat. Az önkéntes pénztárak által fizetett kiegészítő nyugdíj független a kötelező járulékfizetésen alapuló nyugdíjtól. Az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett tagdíj után személyijövedelemadó-kedvezmény jár. A tagdíjat, vagy annak egy részét sok munkáltató átvállalja (költségként számolható el), ez esetben — bár az átvállalt tagdíj is személyi jövedelem — nem kell utána tb-járulékot fizetniük. Kényszerpálya J ött tegnap a legfrissebb hír: ha a remények valóra válnak, 2007-ig Nyíregyházát is eléri az M3-as autópálya. Vagyis, hogy mégsem. Tudniillik a tervek szerint Polgár után csak jó minőségű autóútként építik tovább az M3-ast, ami ugye nem teljesen ugyanaz, mint az autópálya. Még ez lehetne a kisebt» gondunk, hiszen a jelenlegihez képest ez is egy óriási előrelépés azon az „úton”, amelyen közelebb kerülhet e távoli régió a fővároshoz, meg az egész Európához. Nagyobb gond az, hogy mibe kerül mindez az államnak, meg nekünk. Csak következtetni lehet a szédítő összegekből (az M3-as Polgárig történő megépítésére 1995-ös árakkal 20 milliárd forintos támogatást és 30 milliárd forintnyi állami hitelgaranciát irányzott elő a kormány, ami ugyebár az: elkészülésig az inflációval növekszik.) Ez a dolog egyik, bizony nem filléres oldala. Bár sokszor mondták már, nem árt itt megismételni, hogy a méregdrága benzinárban a fenti költségek jelentős fedezete is benne foglaltatik. Ahhoz pedig meg kell fogódzkodni az embernek, amikor ezt a számot látja: a Füzesabony és Budapest közötti 100 kilométeres autópályán egy személygépkocsi jövő szeptembertől 1060 forintért hajthat végig. Mármost, aki a keleti régióból a fővárosba megy, valószínű vissza is jön, tehát kétszer fizet, ami már 2120 forint. Ha ezt leperkáltuk, akkor még mindig csak Füzesabonynál járunk, ahonnan 2001-ig döcöghetünk Polgárig még a régi áron. Azt követően viszont már Polgárig se m adják ingyen, onnan sem lehet csak úgy grasszálni az autópályán. ígérik ugyan, hogy a pályát gyakran használók, továbbá az M3-as mellett élők számára kedvezményes tarifát vezet be majd az autópályatársaság, ennek mértéke viszont még legalább annyira rejtély, mint a lochnessi szörny'. Akik majd döntenek a tarifa felől, ne feledkezzenek meg róla, hogy a Balaton irányába vezető M7-esen még most sem kell díjat fizetni, nehogy érzékenyen érintse ez a kötelezettség a kikapcsolódni vágyókat, a szörfözőket, meg a vadászokat. Fizessenek helyettük azok, akiket nehéz sorsuk az autópályára kényszerít. Angyal Sándor Választás előtt: igen... nem... Ferter János rajza A kapcsolat útja E gymásnak adják a kilincset Szabolcs-Szatmár-Be- regben a különböző küldöttségek, ez egyfajta jele annak az érdeklődésnek, ami a remények szerint jótékony hatással lehet megyénk és székhelye közeljövőbeli fejlődésének. Ez a megállapítás még akkor is igaz, ha az esetek egy részében még csak. a puhatolózó, terepfelderítő tárgyalások folynak, a kézzel fogható üzletkötések későbbre várhatók. Tárgyalások nélkül azonban remény sincs arra, hogy előre lépjünk, ezért üdvözlendő a nap mint nap érezhető erőfeszítések sora, ami nem kevés időbe, s nem kis fáradságba kerül. Persze vitathatat lan: a vezetőknek ez (is) feladata. A minapi ukrán-magyar kormányközi megbeszéléseken számos téma vetődött fel, hamarabb és később megvalósítható együttműködési lehetőségek egyaránt. Az látszott, hogy a szándék megvan, de a2: is kiviláglott: bizony, jó néhány problémát kell megoldani a cél érdekében, elég, ha csak a beregsurányi határátkelő fejlesztésének túloldali akadályaira, vagy az uniós csatlakozást követő átjárhatóságra gondolunk. A regionális együttműködésé az előny, ez jelentheti az országok közötti kapcsolatok alapját — fogalmazták meg a tanácskozáson, az első lépcsőfokot a nyíregyházi székhelyű vegyesbizottság működése jelentheti, ami megyénk számára jó lehetőséget jelenthet a kereskedelmi forgalom, a beruházások növekedéséhez. Szabolcs-Szatmár-Bereg lesz a közeljövőben Európa keleti kapuja, egyfajta ugródeszka a nyugati hatalmak számára is a volt Szovjetunió országai felé. Arra kell most figyelnünk, nehogy minket ugorjának át ahelyett, hogy kiinduló bázist jelentsünk. Ennek érdekében még erősebben szükséges lobbyzni egyebek között a közlekedési lehetőségek mielőbbi fejlesztéséért, mert ha jócskán 2000 után jut csak el ide az autópálya, akkor sokat veszthetünk. Kováts Dénes □ gf g, ■ Ts3*- 4$I »T» * | i g Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az előttünk álló esztendő legelső napja egyben az új nyugdíjtörvény életbelépésnek időpontja is. Igaz, a változások döntő része nem ezen az egyetlen napon, hanem fokozatosan és folyamatosan változtatja meg a nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezéseket. A változások lényege röviden összefoglalva az, hogy az állami, azaz a társadalombiztosítás által folyósított nyugdíj mellett ezentúl önmagunkról gondoskodva különböző nyugdíjpénztárakba is beléphetünk, öregkorunkról mór aktív korunkban gondoskodhatunk. Fontos változás az is, hogy nyugdíj csak annak jár majd, aki dolgozóként járadékot fizetett. Gyúró Imre
