Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-11 / 263. szám

1997. november 11., kedd KULTÚRA Szövetséges erők Minya Károly Nyíregyháza — A civil szervezetek összekapcsoló­dása a polgári társadalom alapkövét jelenti. Ennek szellemében bővíti kapcso­latait az Anyanyelvápolók Szövetsége is. Már koráb­ban megköttetett az együtt­működés a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, ezúttal a Magyar Titkárnők Országos Egyesületével, va­lamint a Budapesti Nemzeti színházzal bővült a nyelvet ápolók és féltők köre. Ritkán fordul elő, hogy egy szaklap növelje a pél­dányszámát, az évente öt alkalommal megjelenő Édes Anyanyelvűnk folyó­irat esetében ezúttal mégis erről az örvendetes hírről számolhatunk be. Az őszi elnökségi ülésen elhangzott az is, hogy az Anyanyelv­ápolók Szövetsége önálló könyvkiadóként jelenteti meg hamarosan a Nyelvi il­lemtan javított és bővített változatát, és újra napvilá­got lát a Koszorú (száz vers az anyanyelvről) is. Beszá­moló hangzott el a nyári anyanyelvi táborokról. Több mint tíz helyen sike­rült megrendezni, me­gyénkben sajnos nem, anyagi támogatók híján. A szövetség még mindig kez­deményezője, újraélesztője annak a törvényerejű rende­letnek, amely az idegen üz­letneveket tartaná kordá­ban, szorítaná háttérbe. Igen sikeresnek tűnik a szógyűjtő pályázat, amely­re még mindig be lehet ne­vezni. Emlékeztetőül a vá­lasztható feladványok: 1. Hányféleképpen veszek­szik a magyar ember? (A veszekszik ige rokon értel­mű megfelelőinek gyűjté­se). 2. Minek nevezzük azt a szerkezetet, amelyet vagy nem tudunk vagy nem aka­runk pontosan megnevez­ni? (Főnevek gyűjtése). 3. Milyen ember az arrogáns ember? (Melléknevek gyűj­tése). Végezetül egy hír a jövőre vonatkozóan: 1998- ban Kaposvárott rendezik meg a magyar nyelv hete központi rendezvénysoro­zatát. A tékozló fiú Nyíregyháza (KM) — Ér­dekes rockoperát láthatnak az érdeklődők a nyíregyhá­zi Váci Mihály Művelődési Központban november 16- án. A tékozló fiú című pro­dukciót a nyírbátori Talán Teátrum mutatja be. A bib­liai témájú produkció szer­zője a megyénkben élő Iváncsics Tamás. Rendező­je Buzogány Béla. A ko­reográfiát megyénk is­mert táncosai Demarcsek György, Demarcsek Györgyné és Rácz Erika ál­modta meg. Az érdekes nyíregyházi bemutató va­sárnap két előadásban is látható: 17 és 19 órától. Hírcsokor A Filharmónia... ...középiskolások és szak­munkástanulók részére meghirdetett ifjúsági bérleti hangverseny-sorozatában legközelebb a nyíregyházi Igrice Néptáncegyüttes mű­sora látható. A Táncra lá­bam című műsoruk a me­gye 20 középiskolájában te­kinthető meg november 25- től. (KM) Videofilmek... ...szemléjét rendezik meg a nyíregyházi VMK-ban no­vember 15-én. A saját ké­szítésű videofilmek sereg­szemléjét műfaji megkö­töttségek nélkül hirdették meg. (KM) Három... ...székesfehérvári festőmű­vész és keramikus alkotása­iból nyílik kiállítás a máté­szalkai művelődési központ kamaratermében november 14-én. A tárlat december 1/ ig látható. (KM) Állami... ...nyelvvizsgára felkészítés­sel középfokú ügyintéző­titkár képzésre jelentkez­hetnek munkanélküliek az írnok Team Bt.-nél. Bő­vebb felvilágosítást Nyír­egyházán a Báthory u. 22. szám alatt lehet kapni. (Te­lefon: 314-180). A világhírű... ...Kalyi Jag nevű roma együttes Nyíregyházán mu­tatja be legújabb műsorát. A látványosnak ígérkező előadás a VMK-ban no­vember 22-én 17 órakor kezdődik. (KM) Esztétikatörténet Nyíregyháza (KM) —- He­likon Universitas címmel új sorozatot indított a Helikon Kiadó, amelyben művésze: ti, művelődéstörténeti, tár- ; sadalomtudományi íráso­kat, összefoglaló műveket jelentetnek meg. A sorozat egyik első kötetének szer­zője jól ismert a felsőokta­tási intézményekbe«. Zoltai Dénes professzor Az eszté­tika rövid története című könyve is hézagpótló. A könyv a magyar nyelven hozzáférhető legátfogóbb és legkorszerűbb esztétika- története. Az elemzések be­mutatják a filozófiai eszté­tika legnagyobbjait Pla­tóntól és Arisztotelésztől-i. i.iiinliiiTiki. .............................. Kanton és Hegelen át a 20. század nagy teoretusáig. de kitérnek a művészetesztéti­kára, az „ars poeticára is: Horátiusn, Leonardo da Vincke, Geothére és Bau- delairre is. A szerző az esz­tétikai elmélet értékeinek fel halmozódás i folyamatát is érzékeltetni akarja. Ez a könyv épp úgy szól a nagy- közönséghez, mint a fiata­labb olvasókhoz; elsősor­ban azoknak a diákoknak és tanároknak, a művészetek­kel alkalmilag és hiva­tásszerűen foglalkozóknak íródott mű, akik felismerték a művészetelméleti ismere­tek megalapozásának szük­ségességét. Fazekas Árpád Nyíregyháza — Dr. Jósa Ist­ván (1756, Csepreg — 1839, Nagyszántó) vármegyei fő­orvos, dúsgazdag ember volt. Csak Kislétán 400 hol­dat birtokolt, valamint egy száraz malom, hét valóságos telek udvarházzal, igen szép gyümölcsös és két szőlő ké­pezte még itt a tulajdonát. Az udvarháza a mai Bogáti út 32. szám alatti ház helyére esett. Érdekes módon költöztek ide, hiszen ismeretes, hogy Jósa Istvánék húsz évig Nagykálló- ban, a vármegyeházával szem­ben laktak. Jósa István első fe­leségével: nemes Márky Mári­ával még 1777-ben kötött há­zasságot. Sajnos felesége nemsokára gyermektelenül meghalt. A második esküvőjé­re 1781-ben került sor: hold- mézesi Kornély Antóniával, akitől 14 gyermeke született (csak öt nőtt fel). Antónia asz- szony azonban a nagy család mellett megunta az örökös vendégeskedést (ugyanis egy- egy megyegyűlés alkalmával 15-20 szállóvendégük is volt), s férjének egyik Ugocsa me­gyei gyógyító körútja alatt egyszerűen eladta káliói házu­kat, és kiköltözött a nyugalma­sabb kislétai birtokra. Jósa Ist­ván hazaérkezésekor nem csi­nált esetet az ügyből, csak in­tett a kocsisának és folytatták útjukat az új lakóhelyre, hi­szen nagyon is szerette Létát. Jósa István még harminc évig lakott itt. Ma különösnek tűnik, de akkor a megyei főor­vos lakóhelye jelentette a vár­megye egészségügyi központ­ját, s innen irányította a terület közegészségügyét. Sajnos, fe­lesége az ideköltözés után két évvel, 1809. január 6-án meghalt. Szép fehér márvány sírkö­ve volt, de a síremlék darabjait széthord­ták. Jósa István iro­dalmi működése ezen kislétai kor­szakra esett, Itt írta A helységek bábáinak oktatása c. nemzetes könyvét is, amely 1823-ban Debrecen­ben került kinyomta­tásra. Híres volt itte­ni könyvtára, ame­lyet unokája dr. Jósa András Megyei főorvos örö­költ. Jósa István tehát a híres or­vosdinasztia alapító tagja volt, unokája Jósa András követte a pályán, majd utóbbi unokája Dohnál Jenő nyíregyházi gyermekgyógyász főorvos, orvos 1956-os kórházi munkástaná- csi elnök zárta a sort. Jósa István szentmise alapít­ványt tett 1837. március 12-én Kislétán, s a gör. kát. templom sekrestyéjében a falon kifüg­gesztve ma is olvasható: „Végzendő minden r. kát. ün­nepen a család élő tagjaiért és minden hónap első napján a család elhalt tagjaiért olvasott szentmise dr. Rojkovics Pál 687/1917 sz.” Kisléta község is büszke Jó­sa Istvánra, s így még 1973. ápr. 24-én emléktáblát állítot­tak tiszteletére valamint 1985. szeptember 25-én a nevét fel­vette az általános iskola. Tény, hogy Jósa István idejében kis kórház (4-5 ágyas) is műkö­dött Kislétán a tisztátalan nya­valyások azaz lueses betegek részére. Jósa Istvánnak 160 évvel ezelőtt el kellett költöz­nie Kislétáról, mert a betegek nyugalomba vonulása után is változatlanul igényelték gyó­gyító tevékenységét. Ezért nagyszántói birtokára (Bihar megye) költözött és itt érte a halál. A dinasztiát alapító Kislétán emléktáblát helyeztek el Jósa István tiszteletére Elek Emil felvétele A Német requiem bemutatója Babka József Nyíregyháza — A Nemzeti Filharmónia felnőtt bérleti so­rozatának első hangversenyére november 3-án este került sor a Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum nagytermében. Az est műso­rán Brahms: Német requiemje szerepelt a Debreceni Szimfo­nikus Zenekar, a Kodály Kó­rus előadásában, Szabóki Tün­de és Kálmándy Mihály ének­művészek közreműködésével, Kollár Imre vezényletével. Brahms remekművét ritkán hallhatjuk élő előadásban. Ez az est igazi ünnep és jelentős esemény volt, méltó nyitánya Lutter Imre Budapest — Immáron ne­gyedik alkalommal rendezi meg a fővárosban a Magyar Versmondók Egyesülete no­vember 21-től 23-ig a Vidám Művek Fesztiválját. A kétévente megtartott nép­szerű játéksorozat az ország minden pontjáról toboroz fia­tal amatőr színjátszókat, akik egy-egy rövid, húsz-huszonöt perces komédiát mutatnak be csoportjaikkal, kis társulataik­az éves koncertsorozatnak. Brahms: Német requiemjének megszólaltatása magas szín­vonalú, méltóságteljes és fel­emelő volt. A színvonalas interpretálás­hoz nagyban hozzájárult az előadói apparátus jó felké­szültsége. Kollár Imre vezény­lésének fő jellemzője volt a teljes biztonság; a fölényes szövegtudás mellett tudott a dallamvezetésre, a részletfi­nomságokra is figyelni. A ze­nekar itt nem sablonos kísérte- tet játszott; az egész mű folya­mán fő szerephez jutott. Külön élvezetes volt a hegedűszóla­mok tömör, ritmikus játéka, részletekbe menő kidolgozott­sága. kai. A palettán szereplő mű­vek — Arisztophanész, Burns, Eörsy István, és még sorolhat­nánk — felölelik az ókortól egészen napjainkig vezető hu­mort. A fesztivál első programja a Versmondó Egyesület elnöki értekezlete és tisztújító ülése. Ezt követően kerül sor a több mint húsz mű kétnapos elő­adás-sorozatára. A felhőtlen szórakozás jegyében az utolsó napon, vasárnap a rendezvény nevéhez híven vidám búcsúra gyűlnek össze a fiatalok, hogy egymás tapasztalait meghall­A Kodály Kórus a zenekar­hoz viszonyítva létszámban és ezzel arányosan a drámai ré­szekben hangerőben kevésnek tűnt. Ahol a zenekari szólamo­kon felül tudott kerekedni, mint az I. tételben, ott az ének­kar is meggyőző volt. Meglepően szép produkciót nyújtott Szabóki Tünde ének­művésznő. Hangjának átütő ereje példás legatókkal, széles dinamikai skálával, feltűnően szép és érthető szövegkiejtés­sel párosult. Kálmándy Mi­hály énekhangjának drámai erejével tűnt ki. A közönség megérezte: átlagon felüli pro­dukciónak részese; hosszasan ünnepelték a Brahms mű elő­adóit. gatva, sok vers és tréfa után bölcsen és élményekben gaz­dagon távozhassanak. Persze, nem örökre, hiszen két év múlva ismét találkoznak. Ahogy azt Kiss Lászlótól, a Magyar Versmondó Egyesület elnökétől megtudtuk: a prog­ram a Ferencvárosi Művelődé­si Házban várja az érdeklődő­ket. A művelődésért, a szórako­zásért itt nem kell fizetni. Akit érdekel a fesztivál, nézze meg a Duna Televízió napokban e témával kapcsolatban jelent­kező kulturális ajánlatát. Szólótánc­fesztivál Budapest (MTI) — Me­gyénkben élő táncosokat is érdeklő hír: Gravitáció címmel kortárs szólótánc­fesztivál kezdődik csütör­tökön a lágymányosi (XI., Körösy József utca 17.) MU Színházban. A három­napos programot a részt vevő neves hazai előadók a nemrégiben elhunyt Imre Zoltán kortárs táncművész emlékére rendezik meg. A fellépő táncosok egyben produkciójuk koreográfu­sai is. Berger Gyula Kötél­tánc című darabja az ellen­tétes erők szorításában zaj­ló emberi életútról szól, Mándy Ildikó előadásában a művészi útkeresés állo­másait eleveníti Tel. Rókás László különleges produk­ciójának címe is rendha­gyó: Hogyan ettem an­gyalt? Várszegi Tibor az istent kereső embert. Feke­te Hedvig pedig a lelket tükröző szemet helyezi da­rabjának középpontjába. Juhos István előadásának címe Az ígéret földjén pon­tosan utal a darab tartalmá­ra. Az önmagukon túlmu­tató hétköznapi helyzeteket ábrázolja Goda Gábor Csillagőrlő című produkci­ója. Péntek Kata a fesztivál felkérésére készítette a Ma­gamban című előadást. A felhőtlen szórakozás napjai Ismét megrendezik a Vidám Művek Fesztiválját Móra Ferenc írásainak titka A Robin Hood című könyv a 14. században elterjedt balladákat veszi alapul Nyíregyháza (KM) — Úgy tűnik, örökre belopta magát a nagy mesélő, Móra Ferenc az ifjú olvasók szívébe. Kicsi Jóska, Cintula és kis Bicebóca a ma is a gyermekek kedves barátai. Ugyancsak napjaink izgalmas olvasmánya a csodá­latos körtemuzsikáról, a sar- kantyús csizmáról és a jég­macskáról szóló mese is. Mi lehet Móra Ferenc gyerme­keknek ajánlott írásainak a tit­ka? Nos, a varázslatos mese­szövés, a tántoríthatatlan em­beri becsület és tisztaság ol­vasmányos megjelenítése. A Holló és Társa Könyvkiadó most második kötetét jelentet­te meg a Móra Olvasókönyv című sorozatnak. A kiadó a már önállóan olvasó iskolá­soknak ajánlja a kötetet, me­lyet az író történelmi mondái­ból és verseiből állított össze. A 7-12 éves gyermekek szá­mára készült szép könyvet Té- nyi Katalin színes rajzai il­lusztrálják. Szintén a fiatalok kedvence Robin Hood. Mindenki hallott már a törvényen kívüli férfi­ról, aki a shenvoodi erdőben élt. De a Robin Hoodról szóló sok mese sajnos legenda csu­pán, nem történelem. A róla szóló balladák a 14. században terjedtek el. A Szemtanú soro­zatban megjelent Robin Hood című könyv a legrégebbi bal­ladákat veszi alapul, de fel­használja a Robin hírnevének elterjedése nyomán keletke­zett későbbi történeteket is. A most napvilágot látott szépen illusztrált könyv különlegessé­ge, hogy a Robin korát is élet­re próbálja kelteni. Ügyancsak a régi időkbe ka­lauzol el a szintén a Szemtanú sorozatban megjelent A Not- re-Dame-i toronyőr. A kötet Victor Hugo regényének me­séjét és a középkori életet ele­veníti fel. A könyv grafikái és korhű dokumentumok az érde­kes fotók újszerű társításával a történetet eredeti kulturális közegébe ágyazza. így Quasi­modo szomorú története kap­csán sok mindent megtudha­tunk a középkori Párizsról, ün­nepeiről és annak lakóiról is. A Szemtanú sorozat harmadik kötete Drakuláról, a világhíres vámpír hátborzongató történe­téről szól. A könyv fényt derít a lenyű­gözően érdekes előzmények­re, Drakulát pedig abba az ere­deti erdélyi környezetbe he­lyezi vissza, amelyben Bram Stoker annak idején megalkot­ta. A szerző felkutatta azokat a várkastélyokat is, amelyről Drakula otthonát mintázták. (Mindhárom, a Szemtanú, klasszikusok sorazatban meg­jelent könyvet a Park Kiadó adta ki).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents