Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

1997. október 6., hétfő SPORT Akciógól nélkül nem megy NB l/B: a nyolcadik Alkaloida-remi • Az egyenlítés azért mégis dicséretes Tiszavasvári (KM) — Túlzás azt állí­tani, hogy futball- lázban élnek mos­tanában az emberek Tisza- vasváriban. A csapat három hete játszott otthonában utoljára, azóta ki sem ka­pott, mégis csak lézengtek a nézők a lelátón. Pedig az Érd ellen az első győzelemhez na­gyon el kellett volna a bizta­tás. Tiszavasvári Alkaloida-Érd 1-1 (0-1). Tiszavasvári, 600 néző, v.: Bukovics (Farkas, Sápi). Alkaloida: Szabó L. — Havelant, Lenkey, Homann — Sinka, Szarka, Kovács, Ma­gyart, Bohács — Erdei, Ko­csis. Edző: Kiss Miklós. Érd: Mitring — Kult, Kajdy, Jakab — Burzi, Bemáth, Horváth, Komódi, Somogyi — Varga, Dukon. Edző: Kozma Mihály. Csere: Kocsis helyett Lő- rincz, Szarka h. Szenes (mind­kettő a szünetben), Kovács h. Hegedűs, Dukon h. Süveges (mindkettő 60. perc), Burzi h. Vanczó (65.), Süveges h. ver- sits (66.). Gól: Varga (28.), Bohács (11-esből, 75.). Sárga lap: Komódi (21.), Szarka (37.), Hegedűs (75.). Kiállítva: Versits (84.). Úgy kezdtek a vasváriak, hogy érezni lehetett, ezúttal valóban csak a győzelem az elfogadható. Kezdés után köz­vetlenül Erdei előtt adódott le­hetőség, ám lövését az NB I-es múlttal is rendelkező Mitring hárította. A folytatásban is az Alkaloida támadott többet, igaz helyzetei nem nagyon voltak. Az Érd viszont az első komolyabb lehetőségét azon­nal kihasználta. Komódi Két pont Nyíregyháza (KM) — Ide­genben szerezte első győzelmét a Tanárképző-lsobau NB I/B-s kosárlabdagárdája. Salgótarjáni Fekete Sa- sok-Tanárképző-Isobau 90-92 (30-44). Salgótar­ján, 300 néző, v.: Pázsitka, Halász. TK-Isobau: Ger­gely 20, Zogovics 11/3, Oroszvári 22/12, Kozma 14/6, Dunai 8. Csere: Kamrás 6, Herczku 11/3. Edzők: Kamarás György, Varga Sándor. A legjobbkor jött a győ­zelem a tékások számára, hiszen az előző három meccset a nyíregyháziak elvesztették. A felkészülé­si tornákon is a taijániak nyertek, viszont a bajnok­ságban úgy tűnik, a Téká a biztosabb. A találkozón végig vezetett a vendég­gárda, a második félidő kö­zepén már 78-60-ra. Ekkor a nyíregyháziaknál kipon­tozódott Zogovics és Du­nai, s néhány percre meg­tört a vendégek lendülete. A tarjániak, főleg letáma­dással, fokozatosan ledol­gozták hátrányukat. A vé­gén ugyan 2 pontra csök­kent a Téká előnye, de a hazaiaknak nem volt lehe­tőségük az egyenlítésre. Kamarás György: Örü­lök a győzelemnek, ami le­hetett volna akár 15-20 pont is. Zogovics hibátla­nul játszott, mindössze egy pontatlan dobása volt, nagy hasznára volt a csa­patnak. Erdei (jobb oldalon), a vasváriak csatára kapura tör Elek Emil felvétele (ugyancsak ismerős név az él­vonalból) indította az idén roppant gólerős Vargát, aki mindenkit lefutva a kapuba helyezett. Ilyen esetben az a szerencsés, ha még szünetig sikerült kiegyenlíteni, hiszen az lélektanilag igencsak fontos a folytatásra. Mindez nem si­került. Sőt, szünet után egy Szűfó-bravúrra volt ahhoz szükség, hogy ne növekedjen a vendégelőny. A játékrész el­ső negyedórájának végén a szünetben beállt Lőrinci ke­rült helyzetbe, ám közelről a kapufát találta el. Telt az idő, Kiss mester kihasználta har­madik cseréjét is, sokáig úgy tűnt, hiába. Aztán egy beívelés után a fejelni készülő Magya­rít lökték meg, Bukovics pedig tizenegyest ítélt, amelyet Bo­hács értékesített. Lendületbe jöttek a hazaiak, ehhez hozzá­segített Versits fegyelmezet­lensége is, a cserejátékos ugyanis megrúgta Sinkát, így a csere cseréje is hamarabb fe­jezte be a mérkőzést. Gól azonban már nem született. Nem tört meg a jég, tizen­egy forduló után is nyeretlen a nyolcadik döntetlenjét játszó Alkaloida. Mi másban kere­sendő az ok, mint a támadójá­ték gyengeségében, hiszen a vasváriak ötödik hazai mérkő­zésükön sem tudtak akcióból az ellenfél kapujába találni, eddig két Bohács tizenegyes­találat a mérleg. Ez pedig édeskevés egy olyan csapattól, amely immár szorult helyzete miatt éppen otthonában kelle­ne, hogy remekeljen. Kiss Miklós: Újabb fontos pontokat vesztettünk hazai pá­lyán. A mutatott játékkal és hozzáállással ma nem is érde­meltünk többet. Kozma Mihály: Örülök a döntetlennek, amelyet nagy csatában értünk el. Lettrich csak mosolygott NB l/B: megnyert mérkőzést alakított a játékvezető Szeged (KM) —Az ilyen mérkőzések­re mondják, rang­adó. Az NB I-be jutást a zászlójára tűző, en­nek érdekében rutinos játé­kosokkal megerősített csa­pat fogadta a tíz fordulót kö­vetően ragyogóan szereplő második helyen tanyázó ri­válisát. Mindez nevesítve így festett: a Szeged-Dorozsma otthonába látogatott a Nyír­egyházi FC. Villanyfényes, szombat esti mérkőzésre. Szeged-Dorozsma-Nyíregy- házi FC 1-1 (0-1). Szeged, 4 ezer néző, v.: Lettrich (Szé­kely, Tumó). Dorozsma: Cse­lló — Magyar, Stredie, Varga —Barna G., Stefanov, Farkas, Szabó, Udvari — Kenesei, Miklós. Edző: Vágó Attila. NYFC: Vadon — Barna M., Cap, Kiss — Kondora, Kar- kusz, Bessenyei, Szatke, Göncz ^— Takács, Janics. Edző: Őze Tibor. Csere: Barna G. helyett Molnár (61. perc), Varga h. Szentmiklósi, Farkas h. Vuka- dinovics (mindkettő 65.), Ja­nics h. Unchiás (79.), Besse­nyei h. Capatina (89.), Takács h. Németh (90.). Gól: Kiss (19.), Szabó (11- esből, 89.). Sárga lap: Barna M. (16.), Cap (40.), Stefanov (42.), Sza­bó (80.), Kondora (86.). Kiállítva: Barna M. és Cap (a lefújás után). Nagyszerű hangulatban kez­dődött a mérkőzés, amelyen a vendégek az egy pontból kiin­dulva játszottak, a szegediek pedig támadólag léptek fel. Eredménytelenül, hiszen még­is a nyíregyháziak jutottak előnyhöz. Kondora szabadrú­gása után az előrehúzódó Kiss nyolc méterről, éles szögből, szép mozdulattal fejelt a kapu bal oldalába. (A védőnek az utóbbi időben megjött a kapu­ra veszélyeztető kedve, hiszen három mérkőzésen két gól és egy kapufa volt a mérlege.) Erősítenie kellett a Dorozs- mának, ezt azonban hiába tet­ték, mert az első félidőben sokkal jobb volt az NYFC. Nem véletlenül hangzottak el a lelátón ilyen szavak a hazai szurkolók szájából: „Ezek jobbak, mint a Kerület!” Az óbudaiak pedig köztudottan nyertek Szegeden. Volt ugyan egy veszélyes Stefanov-sza­badrúgás, amelyet azonban a remeklő Vadon szépen védett. A válasz Takácstól jött, aki minden közelében járót kicse­lezett, majd a kapufára lőtt. Szünet után nagyobb lett a hazaiak nyomása, ám igazából nem forgott veszélyben a nyír­egyházi győzelem. Kenesei egyszer eldobta magát a tizen­hatoson belül, ám Lettrich nem ítélt semmit. Aztán Vágó mesternek eszébe juthatatott, hogy tavaly, amikor vesztésre állt csapata az NYFC ellen, si­kerrel alkalmazta a hármas cserét. Most is megtette ezt öt percen belül, ám végül nem ez kellett az egyenlítéshez. Ha­nem egy igen furcsa játékve­zetői ítélet. Cap szerelt ugyan­is a tizenhatoson kívül úgy, hogy a labda a vállára pattant. Az még belefért volna, hogy Lettrich szabadrúgást ítélt, ám meggondolta magát, és rövid gondolkodás után továbbfu­tott, és a tizenegyespontra mu­tatott. Mindez nagyon tetszhe­tett neki, mert mosolyogva tet­te. (Mellesleg ebben a bajnok­ságban ez volt a hetedik bün­tető, amit a Dorozsmának ítél­tek.) A heves reklamálás után (egyes hazai szurkolók kacag­va fogadták az ítéletet) Szabó a kapu közepéi« vágta a lab­dát. Mindez egy perccel a vége előtt történt, ám ezzel még nem volt vége, hiszen a levo­nulásnál az érthetően felfoko­zott idegállapotú vendégjáté­kosok közül a reklamáló Bar­nát és Capot is kiállította Lett­rich, akinek ebben a bajnok­ságban több volt a botrányos mérkőzése, mint a visszhan­goktól mentes. Ja, mellesleg a piros lap egyik esetben sem került elő, Barnának páldául csak a partjelző jelentette be: „vegye úgy, hogy ki van állít­va.” És, ami még külön bosszantó, a jegyzőkönyvbe a játékosok szájából elhangzot­takhoz képest merőben más és durva szavak kerültek be. Ez a mérkőzés tehát nem ki­lencven percen keresztül szólt a futballról. A vendégek nagy­szerűenjátszottak, és amikor a szegediek tehetetlenek voltak, a segítségükre sietett Lettrich. Vágó Attila: Egy félidőnyi előnyt adtunk ellenfelünknek, ám a végén majdnem puska­végre kaptuk az ellenfél nagy­vadját, Őzét. Öze Tibor: Továbbra is csak a munkában hiszünk, hosszú távon csak ez vezethet eredményre. Gratulálok játé­kosaimnak a helytállásukhoz. Közte mócsing Alkaloida: megszórták a pécsi gárdát Tiszavasvári (KM - M.Cs.) — Az Alkaloida NB I-es kézilab­da gárdájának a két hazai meccs alapján a követke­ző a taktikája: majdnem tíz percig gólt sem szabad lőni az ellenfélnek, utána viszont tisztességesen meg kell szórni a vendégeket. A mostani szenvedő a Pécs gárdája volt. Sport­nyelven szólva a mócsing a tízgólos különbséget je­lenti a hazaiak javára. Alkaloida SE Tiszavasvá- ri-Pécsi Mecsek KC 31-21 (13-12). Tiszavas­vári, 1200 néző, v.: Dobro- vits, Kerek. Alkaloida: Boczák — Arató 3, Hellin- ger 1, Berényi 6/4, Pavlo- vics, Danes 2, Varga 1. Csere: Grandjean, Binda (kapusok), Fekete 10/3, Szrdanovics 8. Edző: Mir- zet Uzejrovics. Pécs: Szen­té — Serfel 2, Tislerics, Becskei, Horváth T. 6/2, Frey J. 4, Németh 7/3. Cse­re: Jandó (kapus), Kovács, Várhelyi 1, Lévay 1, Sagyi- bo. Edző: Koleszár György. Kiállítások: 12, ill. 10 perc, hétméteresek: 7/7, ill. 7/5. Utólag nyugodtan mond­hatnánk, a vasváriak hagy­ták a meccs elején játszani a pécsieket, elhitették, nyer­hetnek a vendégek. Lehet, hogy ez is benne volt a pak­liban, de szerintem sokkal inkább az, hogy ezúttal is • igencsak lámpalázasan kezdtek a vendéglátók. Be­rényi első találata a 8. perc­ben született, akkor 3-1-re a pécsiek vezettek. Két ven­dégkiállítás után a 17. perc­ben Fekete góljával egyen­lítettek a hazaiak, majd Be­rényi három sikeres hetesé­vel már az előny a vasvári­aknál volt. A pécsieknél Horváth és Németh lőtte a gólokat, előbbi, csak úgy mellékesen, Berényinek ha­talmas jobbost is kiosztott. A játékrész végén Szrdano­vics percei következtek, há­rom kísérletből három gólt értei. A második játékrész vas­vári parádét hozott. Németh kihagyta a hetest, Fekete vi­szont belőtte, s mire öt perc eltelt, már 16-12-re a haza­iak vezettek. Arató és Szrdanovics légiátadásos gólja, majd utóbbinak em­berhátrányból szerzett két találata után a hazai előny hétre nőtt. A cserekapus Grandjean néhány parádés védése után Danes kétszer pókhálózta le a jobb első sarkot, majd zárásként Bin­da vendéghetest fogott, így összejött a tíz gól különb­ség. Mirzet Uzejrovics: Az elején féltünk a Pécstől, de utána kiderült, mi vagyunk a jobbak. Koleszár György: Az Alkaloida megérdemelt győzelmet aratott. Pavlovics (3) a második félidőben vállsérülést szenvedett Harasztosi Pál felvétele Helycserés győzelem NB II.: Boda csak szégyenkezik Nyírbátor (Sz. B.) — A múlt he­ti idegenbeli, s a mostani hazai győzelemmel egy sorozat megszakadt a bátori NB li­es labdarúgóknál, akik ezút­tal magabiztosan nyertek Nyírbátori FC-Tiszafü- red 4-1 (2-1). Nyírbátor, 600 néző, v.: Birincsik. Nyírbátor: Körmös — Lu­kács, Balogh, Gubányi, Ko­sán — Szegedi, Erdei, Sza­bó (Szarka, 85. perc), Már­ton — Kovács (Szilvási, 62.), Ricsei (Bandies, 75.). Edző: Baracsi János. Ti­szafüred: Gál Z. — Tóth, Földvári, Kaszonyi (Barna, 54.), Görbe — Polonkai, Moldván, Dajka, Nagy — Csillag, Drágár (Gál T., 45., Balázscsik, 83.). Edző: Bo­da Mihály. 12. perc: Balogh indítot­ta Szegedit a jobb oldalon, ő Szabót választotta, aki ti­zennyolc méterről a kapu jobb oldalába helyezett, 1-0. 28. perc: Ricsein emelték át a labdát a tizenhatoson belül, és a játékszer a bátori játékos kezére pattant. A megítélt büntetőt Földvári értékesítette, 1-1. 44. perc: Baloghhoz pat­tant vissza a labda egy be­dobás után, ezúttal lábbal adott középre, ahol Kovács a kapuba fejelt, 2-1. 49. perc: Szegedi futott le az alapvonalig a jobb ol­dalon, centerezését ismét Kovács váltotta gólra, 3-1. 84. perc: Erdei jobb ol­dali szögletét Szilvási fejel­te a kapu közepébe, 4-1. A győzelem egyben azt is jelenti, hogy a két csapat helyet cserélt a táblázaton. Baracsi János: Ma nem­csak eredményesen, hanem jól is játszottunk. Boda Mihály: Szégyel­lem magam a csapat telje­sítménye miatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents