Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04 / 232. szám

EE Napkelet • A HIT VILÁGA 1997. OKTÓBER 4., SZOMBAT Evangélikus naptár Október 5-én vasárnap 10 órakor a nyíregyházi evangélikus nagytemp­lomban Pángyánszky Ágnes, a buda­pesti Egyetemi Gyülekezet lelkésze szolgál igehirdetéssel. Ezen a hétvé­gén gyülekezetünkbe látogat a buda­pesti fiatalok egy csoportja. Ugyanezen a napon délután fél négykor szeretetvendégséget tartunk a gyülekezeti teremben, amelyen a Lutheránus Világszövetség IX. Hongkongi Nagygyűléséről számol be Kelemen Erzsébet kolozsvári és Pángyánszky Ágnes budapesti lel­kész, akik küldöttek voltak a világ evangélikusságának találkozóján. Es­te 6 órakor orgonaestet tartunk. Vendégünk: Kovács László Attila or- gonaművész-lelkész, a Kolozsvári Protestáns Teológia tanára. Október 11-én, szombaton gyüle­kezetünk hittanosaival szatmári és beregi körúton ismerkedünk me­gyénk nevezetességeivel. A családért T öbb mint 19 000 önkéntes vesz részt szeptemberben egy nemzetközi kampány­ban Magyarországon, mely a családok támogatására és megerősí­tésére irányítja a nyilvánosság figyel­mét. A kampány A családi boldogság titka című kézikönyv és az Ébredje­tek! folyóirat Segíts gyermekeidnek boldogulni az életben című különle­ges számának terjesztése köré össz­pontosul. Minden korosztálynak ajánlják és díjmentesen terjesztik. A terjesztést követően a családi élettel foglalkozó előadássorozat hangzik el a helyi istentiszteleti helyeken. A ta­nulmányozási anyagokat és az elő­adássorozat időtervét bárki beszerez­heti a legközelebbi gyülekezetben vagy Jehova Tanúi országos hivatalá­ban. A felmérések jelzik, hogy 1996-ban — amellett, hogy egyre kevesebben házasodnak — tizenegy házásságból öt válással végződött Magyarorszá­gon. E kampánnyal Jehova tanúi segít­séget nyújtanak, azokra a tényezőkre irányítva a figyelmet, amelyek meg­erősítik a családokat. Ezek közé tar­toznak például: az eredményes kom­munikáció megtanulása, hogyan sza­kíthatunk időt gyermekeinkre. Jeho­va közel ötmillió tanúja vesz majd részt ebben. Egy oktatási program részeként szabad idejükből fordíta­nak majd arra, hogy segítsenek a környékükön élő családoknak. Senki sem mentes a családokat bombázó különféle hatásoktól — mondta Gary Wollin misszionárius. — A családi életre nehezedő rengeteg teher miatt házaspároknak és szülők­nek egyaránt szükségük van a kör­nyezetük nyújtotta támogatásra. Re­méljük, hogy Jehova Tanúi ezen erő­feszítése sokak számára hasznosnak bizonyul majd. Jehova Tanúi nemzetközi keresz­tény testvériséget alkotnak. Király­ság-termeknek nevezett, helyi isten- tiszteleti helyeken gyűlnek össze, ahol heti ötféle összejövetelt tartanak díjmentesen. Jelenleg, több mint 230 országban mintegy 80 000 gyüleke­zet működik. Nyíregyházán októberben több előadás hangzik el. Ezek az előadá­sok nyilvánosak és ingyenesek. A helyszín minden vasárnap 15.30-tól a Szánkó u. 8., 17.00 órától pedig a Henger sor 15. Az előadások címei: Családi élet, amely felmelegíti a szívet; Adj jó kezdetet a házasságnak!; Á szülők felelőssége és jutalma; Gondolat- közlés — családon belül és Istennel; Hogyan állhatják meg a helyüket a fiatalok napjaink válságával szem­ben? Dombiad gyülekezete 400 éves Hálaadó istentisztelet a vármegye legnagyobb református templomában A Tiszántúl legnagyobb református temploma Harasztosi Pál felvétele Négyszáz esztendő. Kimondani is sok. Négyszáz éve kezdődött a reformáció ál­dott munkája Dombrádon. A református gyülekezet a lánglelkű Méliusz Juhász Pé­ter debreceni reformátor szolgálatának gyümölcse. Az ő reformátori szolgálata ki­terjedt vármegyék határán túlra is. Az ő lelke, — Ábrányi Emil szavaival — tűz volt, és ez a tűz lélektől lélekig hatott. 1597-ben már lelkipásztora van a gyüle­kezetnek. Ettől kezdve a vármegye egyik legerősebb és legnagyobb gyülekezete a Dombrádi Református Gyülekezet. 1659- ben már itt vannak a Patakról elűzött „tó- gás diákok”, akiket Báthory Zsófia kiuta­sított a Bodrog-parti Athénból. Ettől kezd­ve számítjuk a református oktatás idejét Dombrádon. Tarisznyás mestereknek is nevezték őket, kiket a tiltás ellenére meg­fogadtak hitben erős gyülekezetek. Közü­lük választottak a dombrádiak is. Újabb kutatások eredményeként megta­láltunk egy csodával határos módon ép­ségben maradt eredeti kézzel írott körleve­let épségben maradt viaszpecséttel. A fel­jegyzés nagyon jól olvasható: „Méltósá- gos, tekintetes, tiszteletes, nemzetes, akár- melly rendben, karban levő kegyes Jól Te­vő Úramik s Asszonyaink! Két Száz esz­tendős Fa Templomunk, annak 1788dik esztendőben szinte az Isteni Tiszteletnek helyén nyakunkban akarván szakadni kénteleníttettünk e szörnyű Drágaságnak Héjén a gyakorta levő forspontozás között is e mostani esztendőnek Tavaszi Napjai­ban Ujj templomnak építéseihez fogni, so­kat is cselekedtünk az Úrnak segedelme ál­tal, minden kőrnyülöttünk Lakosoknak bámulására. Száz ötven ezer Téglát nem csak vettettünk hanem már fel is rakattuk, s tellyes igyekezettel azon voltunk hogy e Nagy Drágaságnak héjén kérésünk által alkalmatlanságot ne okozzunk. De már Láttyuk s kesergünk is rajta hogy e meg lehetős nagyságú épüllet Tetejének végbe vitelére magunktól épen tehetetlenek va­gyunk. Valakikben annakokáért az Isten Házának szerelme buzog mind azoknak elejeben terjesztyük alázatos kérésünket a közöttünk épülő Isten Házának szükséges rajtunk való könyörűletességre indíttsa fel belső részeteket és ezen alázatos Levelün­ket meg adó Követünket nem pirongatás- sal hanem az Isten Házához méltó aján­dékkal magok elől elbocsátani méltóztas- sanak. Melly reménységgel alázatos tiszte­letek mellett Maradtunk Méltóságos, tekintetes, tiszteletes, nem­zetes, akármelly rendben karban levő ke­gyes Jól Tevő Uraimnak s Aszszonyaink- nak alázatos szegény szolgái a Dombrádi Reformata Eklesia Tagjai közönségesenn és Tanítója Molnár István 1789dik esz­tendőben novembernek ódik napján. Nemzetes Harsányi Ándrás Első Cu­rator Veress Fencz Curator fő Bíró Nagy Janos és egye­bek” (Ez a levél még nyom­tatásban nem jelent meg). Eredeti kéziratot talál­tunk az adományozók tel­jes névsoráról. A templom az 1791. esztendőre fel­épült: „... Januáriusnak 16- dik Napján... és az Isten ke­zébe áín'tatos könyörgések által adta.” Ennek a ké­sőbb lebontott templomnak a fundamentumára alapoz­ták a Református Gyüleke­zeti Házat. Ma is álló templomunk 1910-12 kö­zött épült, a megye legna­gyobb református templo­ma, és hitünk szerint a leg­szebb is. 1997-ben egyéb okunk is van az emlékezésre és hála­adásra. Kilencvenöt éve kezdte el szolgálatát a gyü­lekezetben néhai nagytiszte­letű Somogyi József templomépítő lelki- pásztor. 1935-ben bekövetkezett haláláig szolgált a gyülekezetben és irányította a Református Elemi Iskolát, mint az iskola­szék elnöke. Hatvan éve érkezett a gyülekezetben né­ha nagytiszteletű Porzsolt Ferenc lelki- pásztor. Parókiát épített a gyülekezet összefogásával 1937-ben, de „építője” volt gyülekezetének is. Huszonhat éven át pásztorolta a rábízottakat, irányította a református elemi iskolát. 1947-48-ban a templom mellé Gyülekezeti Házat épít az egyházközség az ő vezetésével. Bölcs pász­tor, nagyszerű lelkigondozó volt. 1993-ban újraindítottuk a református általános iskolát. 1996-ban névadó, ünne­pi istentiszteleten néhai dr. Bereczky Zsig- mondról neveztük el iskolánkat. Dr. Be­reczky Zsigmond 1933-tól szolgálta refor­mátus iskolában és a gyülekezetben, mint kántortanító karnagy. Kiváló tenor, nagy­szerű karnagy, több helybéli énekkar meg­szervezője. 1956-ban a dombrádiak őt vá­lasztják a helybeli forradalmi bizottság el­nökévé. Ezért letartóztatták és másfél évet töltött börtönben. Az általa dirigált gyüle­kezeti énekkar nemzetiszínű zászlója az ő fekete zongorájában volt elrejtve a hábo­rús évek alatt. így maradt meg számunkra szinte sértetlen állapotban. Ötvenöt éve kezdte lelkipásztori szolgá­latát néhai nagytiszteletű Berencsi Géza lelkipásztor a dombrádi gyülekezet fia, ahogy dr. Láczay Magdolna nevezte őt ró­la írt nekrológjában. Berencsi nagytisztele­tű úr 43 évet szolgált a szomszédos gégé- nyi gyülekezetben. Hűséges pásztor volt, egyházmegyéjében pénztáros és tanácsbí­ró. Képmutatás nélküli, természetes ked­vességéért, mosolygós tekintete miatt an­gyalarcú papnak nevezték. Tudomásunk szerint sorrendben ő volt a harmadik lelki- pásztor, akit a dombrádi gyülekezet adott az anyaszentegyháznak. Az első volt néhai Veress János paszabi lelkipásztor, a második néhai Veress Ká­roly nyírturai lelkipásztor volt. Á szeptember 21-én tartott hálaadó na­pon főtiszteletű Arató Ferenc, ny. egyház­kerületi főjegyző, néhai nagytiszteletű Por­zsolt Ferenc lelkipásztor veje hirdette az Igét. Az ünnepi hálaadó istentiszteleten dr. Bölcskei Gusztáv, a Tisztántúli Reformá­tus Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelké­sz! elnöke prédikált. Sipos Kálmán, lelkész Uj szeretetotthon Nyírkárászon Bodnár István Nem panaszkodhat Szabó István nyírka­rászi görög katolikus parókus, hiszen újabb és újabb kihívások várják. Három helyen szolgálta eddig az Urat, és mindig más és más feladatokat kellett megolda­nia. Tizennégy évvel ezelőtt végezte el a hit- tudományi főiskolát, s ezután a Bodrog­köz távoli szögletébe, Zemplénagárdra ke­rült. Kemény munka várt rá, hiszen szinte az egész Bodrogköz hozzá tartozott. Tud­valevő, hogy az ország talán legmosto­hább területén nem könnyű élni. A fiata­lok elmenekülnek onnan, máshol keresik boldogulásukat, a falvak „elöregednek”. Az ott megmaradó értelmiségnek — taní­tónak, papnak, orvosnak — tehát sokféle segítséget kell nyújtani. A közlekedés sem volt könnyű, hiszen az új összekötő híd sem volt meg akkoriban. Szabó István hat év múlva a Sátoraljaúj­hely melletti Rudabányácskára került. Munkájának érdekessége az volt, hogy több szlovákiai település — Zemplén, Szo- motor —, is hozzá tartozott, s anélkül, hogy szlovákul tudott volna, gyakran át kellett járnia a szomszéd országba. Büszke rá, hogy segédletével Szomotorban új templomot építettek. Hitoktatói feladatot is kellett odaát végeznie. Mindez nem szá­mított hálás feladatnak a szlovák önkor­mányzatok szemében, ezért többször is a támadások kereszttüzébe került; olykor az Szabó István Balázs Attila felvétele újságok céltáblája lett. A parókus azért jó politikusként kifogta a szelet a vitorlából: megalakította a szlovák érdekvédelmi szövetséget, amelynek az elnöke lett. Sok mindenben támogatta az itt élő szlováko­kat, sőt még a pácini új határátkelőhelyek kialakításában is segédkezett. Nemegyszer a Parlamentbe is felment, de a sátoraljaúj­helyi önkormányzattal is jó kapcsolatot alakított ki. Mindezeknek köszönhetően a határ másik oldalán is nagyobb becsülete lett... Szabó Istvánt néhány hónappal ezelőtt helyezték Nyírkárászba, arra a településre, ahol a lakosság nagyobb része görög kato­likus. Nagyon szép feladat várt rá, hiszen akkor már félig elkészült egy új szeretet­otthon. A parókus lelkesen mutogatja a minden kényelmet szolgáló, már szinte tel­jesen kész épületet, a Szent Pantaleimon Szeretetotthont. A 33 személyt befogadó, bentlakásos otthonba idős férfiak és asszonyok mellett akár házaspárok is je­lentkezhetnek, akik részére külön szobát biztosítanak. Szakképzett gondozók vi­gyázzák majd az idős emberek életét. Tá­gasak, világosak a szobák. Minden szobá­ban vízvezeték van, s több fürdőszoba szolgálja majd a higiéniát. A komforthoz hozzájárul a gázfűtés is. A folyosón alakít­ják ki a kápolnát, ahol a szertartásokat tarthatják. Megnézzük a konyhát is, ahol Ausztriából érkezett modern felszerelések állnak. Megtudom azt is, hogy a szeretet­otthon építéséhez a Népjóléti Minisztéri­um és egy holland alapítvány is hozzájá­rult. A szép park bejáratánál egy fából ké­szült, tetszetős közösségi ház. Itt a lakók a vendégeiket fogadhatják. Több szoba is van a közösségi házban kialakítva, így a bentlakókat látogató vendégek akár itt is alhatnak. Az idős emberek unokáit egy já­tékkal felszerelt szoba várja, ha látogatóba érkeznek nagyszülőkhöz. A Szent Pantaleimon otthonba épp a na­pokban kezdik meg az első lakók a beköl­tözést. Bizonyára jól érzik majd itt magu­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents