Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

Kelet-Magyarország 1997. október 30., csütörtök HATTER Az új csatornák első műsorcsatája Ferter János rajza A huszár szobra rzéketlenné, mind inkább cinikussá váló világunk- 1—4 ban nem mindennapi tett egy szoboravatás. Ponto- jL-.J sabban a szoboravatásban már semmi különleges, az odáig vezető út a nehéz, már-már abnormálisán nehéz. Pontosan emlékszem ismerőseim elnéző mosolyára, de a magam grimaszára is, amely a nyíregyházi huszárszobor tervét fogadta valamikor a kilencvenes évek legelején. Re­akciónk szinte szó szerint megegyezett: Most, amikor a szobordöntések idejét éljük, most akarnak szobrot állíta­ni...!? Ráadásul a magyar huszárnak!? Aztán el is feledkeztünk róla, nem is gondoltuk, hogy néhány megszállott ember nem adta fel a tervet, és szívós, kitartó munkával mind inkább közelebb jutnak a terv meg­valósításához. Az élet úgy hozta, hogy hosszabb ideig má­sutt dolgoztam, így csak az újságokból értesültem a nagy eseményről: széles körű összefogás révén átadták a ma­gyar huszár szobrát. A tiszacsécsei korcsma törzsközönsé­ge nyomta kezembe a Kelet-Magyarországunkat. Ne mosolyogjunk, egy kulturált kocsma ízlésében nyu­godtan megbízhatunk, ha ott úgy ítélik meg, hogy az a szo­bor jó, elfogadhatjuk látatlanban. A csécsi törzsközönség pedig egyöntetűen lelkesedett a szoborért. Régi katonatör­ténetek sorjáztak, mindegyiknek a magyar huszárság volt a főszereplője, a nyíregyházi szobor pedig jelesre vizsgá­zott. Tiszacsécsén. De hogyan fogadták Nyíregyházán? Büszkeséggel. Nehezen írom le ezt a szót, hiszen dehe- roizált, széteső világunkban majdhogynem gyalázásként fogható fel, ha azt írjuk, egy közösség büszke valamire, de tessék megnézni, az a szobor tényleg megállítja az embert. Valószínűleg azért sem látni fintorgó arcot, mert nem csu­pán a szobor különleges szépségére büszke a városlakó. Hanem arra az összefogásra is, amely nélkül sohasem lát­hattuk volna szoborba öntve a magyar huszárt. Balogh Géza Molnár Károly felvételei azzal is segít, hogy az idejárok nem fizetnek az étkezésért. E tanévtől az első és második osztályos gyerekeknél már al­kalmazták ezt a módszert. Igaz, jelentős kinti sportléte­sítmények nincsenek, van vi­szont korszerű tornaterem, a szociális helyiségekkel együtt. Önkormányzati támogatás­sal számítógépes szaktanter­met is kialakítottak. így nábrá- di, kérsemjéni, panyolai vagy éppen Olcsvaapátiból a nábrá- di iskolában tanuló felső tago­zatosnak nyílt lehetősége a számítógéppel történő ismer­kedésre. Nyíregyháza (KM) — Folyta­tódik a földművelésügyi tárca által rendeletben meghirdetett tőkepótló hitelkonstrukció, melyre a pályázatokat eredeti feltételek szerint adhatják be a mezőgazdasági vállalkozók a megyei Földművelésügyi Hi­vatalhoz. A Földművelésügyi Minisz­térium (FM) legutóbbi vezetői értekezlete sikeresnek ítélte a tőkepótló hitelakciót, miután arra 56 milliárd forint értékben érkeztek pályázatok, s a ban­kok 30 milliárd forintra kötöt­tek szerződéseket. Az újabbak befogadására még azért van lehetőség, mert az 50 milliár­dos hitelkeret felhasználásá­hoz az eddigi befogadási arányt figyelembe véve még további pályázatok benyújtása lenne szükséges. Az 1998 elején induló újabb 50 milliárd forintos hitelcso­mag feltételeit még idén meg­hirdeti az FM. Az eddigi ta­pasztalatok alapján a tárca ve­zetői úgy tervezik, hogy a kis­termelők, az őstermelők, a vál­lalkozók tőkepótló hiteligé­nyének kielégítésére különös figyelmet fordítanak. Megfon­tolják bizonyos pénzösszeg el­különítését is e termelői cso­portok részére és javasolják esetükben feloldani az árbevé­tel 25 százalékában meghatá­rozott hitelkorlátot. A tőkepótló hitelkonstrukci­óban részt vevő bankok maga­tartása, eljárása erősen kifogá­solható, állapították meg az FM vezetői. A bankgaranciák egyszerűsítésére a tárca szak­értői a bankokkal megkezdték az újabb tárgyalásokat. Szatmár Expo Szatmáron Nyíregyháza (KM) — Szat­márnémetiben novemberién, 5-én és 6-án rendezik meg a Szatmár Expo nevű kiállítást és üzletember-találkozót. Házigazda lesz a Szatmár Me­gyei Kereskedelmi. Ipari és Mezőgazdasági Kamara. Me­gyénk kiállítóinak, üzletembe­reinek részvételét a Megyei Kereskedelmi és Iparkamra szervezi. Az érdeklődők Nyír­egyházán a Szarvas u. 1-3. sz. alatt jelenthetik be részvételi igényüket. Megyénk másik két gazda­sági kamarájának tagjai is ki­utazhatnak a rendezvényre. A romániai üzletemberek me­gyénkből főleg faipari, textili­pari, cipőipari, élelmiszeripari és építőipari szakemberek je­lentkezését várják. Csúsztatgatunk E lharapózott mostanában közéletünkben a „csúszta­tás” gyakorlata. Állít az illető — a dolog természe­ténél fogva politikus vagy más közéleti szereplő — egy tényt, s abból messzemenő következtetéseket von le, természetesen olyat, ami vitapartnerét, a „célszemélyt” a porig sújtja. A közelmúltban például a parlamentben az egyik ellen­zéki képviselő a napilapok álláshirdetési rovataiban talál­ható diszkriminációt tette szóvá, mely szerint a munka­adók a nemek között mérlegelve hajlandók munkaerőt fel­venni, holott az alkotmány tiltja a diszkriminációt. Az egyik érintett (kormányalkalmazott) magára vette a célzást, minthogy éppen kizárólag férfi munkatársat kere­ső hirdetésük jelent meg, olyan, amilyet a képviselő kifo­gásolt. Elmondta: a tény igaz, de az is, hogy az illető pro- tokollosztályon szinte kizárólag nők dolgoznak, ezért akarnak férfikollégát felvenni, s nem azért, amiért a bírálat elhangzott: a női munkaerő háttérbe szorítása. így azért más. A külügyminiszter is magyarázkodásra kényszerült, mert azt állították róla, hogy együtt ebédelt és kezet rázott Kanadában a hajdani szegedi gettóparancsnokkal (akinek születésnapi üdvözlése miatt mondott le a napokban a ka­nadai magyar nagykövet). A következtetés: ha a nagykö­vet a köszöntés miatt lemondott, ugyanezt kellene tennje a miniszternek is. A tény igaz: külföldön egy több száz fős fogadáson egy fedél alatt nyúlhattak késhez, villához, s ke­zet is foghatott az illetővel, mint tucatnyi más, számára ko­rábban ismeretlen emberrel, akit bemutattak neki. Ami persze, más. Közelebbi példa is van, hiszen időről időre felröppen, hogy Nyíregyházán egy-egy fejlesztésre kijelölt terület « melyik városi, megyei vezető birtokában van és éppen most emelkedik százszorosára az értéke. Sokadszorra is kiderül, hogy a nagy leleplezésből annyi igaz, hogy a terü­let valakié, de a „tuti biztos” tulajdonosnak kikiáltott köz­életi személy legfeljebb álmodik ilyen szerencséről. Vigyázat: nem csak síkos, de csúsztatós is a pálya... Nem kell mindent elhinni. Marik Sándor Felfrissülés a korszerű tornateremben Nábrádon A színházi munka időbe­osztása börtön, s bár foglyai önszántukból választják életmódjukat, né­ha mindre rátör a szabadu­lás vágya. Olyankor aztán nemcsak az épületből, de a környékről is szökik a mű­vész. A Hamlet főpróbáinak zak­latottságában kinyílt szá­momra egy szünnap, amikor is fogtam magam és csalá­dommal átrándultam — no, nem nagyon messzire! — csak ide a szomszédba, Deb­recenbe. A délelőtti séta vé­geztével latolgattuk, hol ebé­deljünk, s nekem eszembe ju­tott, hogy a nagytemplom ol­dalában van egy étterem, ahol kellően nehéz házikoszt­ra számíthat a zarándok, te­hát feleségemmel és tíz hóna­pos kisfiámmal leküzdöttük magunkat a gyerekkocsi­val az alagsorba vezető lép­csőn. Amint beléptem az előtérbe azonnal megakadt a szemem egy kis asztalkán heverő kö­teten, amin nagy betűkkel aranyozva állt: ZSIDÓ IMA­KÖNYV. Teljes körű a szol­gáltatás, gondoltam, bár azt már nem ellenőriztem le, hogy más felekezetűek hit­gyakorlatához is rendelke­zésre áll-e az asztalon kiad­vány. A teríték elé ülve azonnal és készségesen hozták kisfi­amnak az asztallaphoz erő­síthető etetőszéket, s magam azonnal a mosdóba térve azon is elcsodálkoztam, mi­csoda tisztaság és illatár jel­lemzi e Magyarországon nem az általános higiéniától elhiresült helyiséget. Amikor a kezembe vettem az étlapot, annak tetején hé­ber betűket fedeztem fel, no, ekkor tettem föl az első ke­resztkérdésem a rendkívül rokonszenves pincérnek: — Tessék mondani, ez egy zsidó étterem lett?!... A pincér gépiesen, de mo­solyogva válaszolt: — Nem, kérem! Izraeli. — Aha! — hümmögtem, majd hozzátettem: —Majd az ebéd után, ugye el tetszik magyarázni nekem, mi a különbség...! Iróniámra kedves kacaj volt a felelet, ami azt jelezte, neki, a pincérnek előírták az érzékenyen pontos fogalma­zást. / Magam ugyan nem rajon­gok a zsidó konyha sajátos­ságaiért, mégis ki kell jelen­tenem: kiválónak bizonyult minden, amit választottunk, s elfogadhatónak véltem az árakat is. A kiszolgálás pedig jeles volt. Az étterem majdnem tele volt, s végül is ott helyben az jutott eszembe, nem kötelező, hogy egy tradicionálisan protestáns nagyvárosban „ izraeli” étterem működ­jön, de minden­képp eu­ró p a i nyitott- ságra vall, hogy a magyar történe­lem szakrális kegyhelye, a református nagytemplom tö­vében egy „kisebbségi" ét­kezde lehet, s mégpedig kivá­ló színvonalon, sikeresen üzemelve. A meglepődöttségem csak avval nőhetne tovább, ha azt hallanám, hogy Jeruzsálem­ben, a siratófaltól száz mé­terre valaki egy kajáldában hortobágyi birkapörköltöt vagy egy hajdúsági töltöttká­posztát költött el a minap ebédre. Tény, hogy a kirándu­lás nem csak ínyemre való volt, de az európaiságba ve­tett bizalmam is nagyban táplálta. Verebes István Nábrád (M. K.) — Nábrád körzeti iskolájában több kör­nyékbeli település fiataljai ta­nulnak. Mint Királyné Kocsis Judit gyógypedagógiai asszisztens elmondta: az első osztályban eltérő tanterv sze­rint haladnak. Ottjártunkkor éppen tükörbe nézve gyako­rolták a kiejtést. Szakértői bi­zottság, speciális tesztek segít­ségével választotta ki az e cso­portban oktatandó diákokat. Az iskola minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy ezek a hátrányos helyzetből induló gyerekek — a differen­ciált foglalkozások, az iskola­otthonos képzés — rövid idő alatt utolérhessék társaikat. Tan tárgy blokkos megoldással tanítanak, s az önkormányzat Ismerkedés a számítógéppel Védett fák Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Nemcsak épülete­ket, fákat is védetté lehet nyilvánítani. Méghozzá azokat, amelyek egyedi, vagy különleges fajú pél­dányok, illetve formájuk, koruk alapján megilleti őket a védelem. Nyíregy­házán rendelet teszi lehető-, vé a fák védetté nyilvánítá­sát. Akinek kertjében, ud­varán erre érdemes fa áll, s szeretne élni ezzel a lehe­tőséggel, a polgármesteri hivatal zöld számán (06- 80-414-414) tehet bejelen­tést, vagy elmondhatja Bartha Istvánnak, a város­üzemeltetési iroda munka­társának. Eddig már 16 fa védetté nyilvánítását kez­deményezték. Nábrád és azlfrternet Hitel tőkepótlásra .1:’: r ll A I / # | f / S • _ I í

Next

/
Thumbnails
Contents