Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

1997. október 28., kedd HÁTTÉR A jövő kórháza épül A kivitelezés megkezdésének időpontja egyre inkább közeledik Kovács Éva Fehérgyarmat-Vásárosna- mény (KM) — A mérleg egyik oldalán az ezredforduló legszebb és legmodernebb vi­déki kórháza, a másik oldalán tengernyi fontos tennivaló, pénzhiány, és komoly felelős­ség áll. A Szatmár-Beregi Kórház — melyről mindez el­mondható — története igen vi­harosan kezdődött. Az egy kórház, két telephely elméleté­nek megszületését tüntetések, parlamenti interpellációk és aláírás-gyűjtések fűszerezték. Ma már tényként kezelhető: a vásárosnaményi és fehérgyar­mati kórház egyesülése a jövőt szolgálja, az egy kórház két te­lephely gondolat elfogadásra talált, az elképzelések megva­lósításához, a megye egész­ségügyének javításához több mint hárommilliárd forintnyi céltámogatást szavazott meg a kormány. Elbírálják Ezekben a napokban éppen a generálkivitelezésre benyúj­tott pályázatok elbírálása zaj­lik, hiszen a kivitelezés meg­kezdésének időpontja egyre közeledik. — Öt pályázat érkezett a szatmár-beregi kórház gene­rálkivitelezésére, a döntést a megyei közgyűlés pénzügyi bizottsága, valamint a kórház menedzsmentje hozza majd meg. — mondja dr. Kovács Árpád, megbízott főigazgató, akinek bőven van tapasztalata a kórházépítésben. — Ered­ményt november 9-ig kell hir­detni. — Az előre meghatározott Tizenöt új orvosra van szükség a Szatmár-Beregi Kórház két telephe­lyén... — mondja dr. Kovács Árpád megbízott főigazgató Martyn Péter felvétele szempontok szerint a pályáza­tot az nyeri, aki rendelkezésre álló pénzeszközökhöz közeli műszak, szakmai tartalmában elfogadható kórházat épít a megye két városában, Vásá- rosnaményban és Fehérgyar­maton. A nyertes már decem­berben elkezdheti a munkát, hiszen sem a terv, sem az ötlet nem változott: három és fél milliárd forint áll rendelkezés­re ahhoz, hogy Szabolcs-Szat- már-Beregben a jövő kórházát megépítsük. Dr. Kovács Árpádtól tudjuk, hogy a beruházás Vásárosna- ményban, mégpedig a meglé­vő főépület rekonstrukciójával kezdődik el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy itt átmeneti­leg bizonyos funkciószűkülés várható, azaz a műtétes szak­területek az építkezés idejére Gyarmatra kerülnek, a namé­nyi telephely fő tennivalóit a sür­gősségi osztály ve­szi át. Ehhez máris felújították az osz­tályt, orvosi ellátás­ban és technikai felszereltségben egy nagyobb teher­viselésre tették al­kalmassá. Vásáros- naményban legké­sőbb 1999. első ne­gyedévére fejező­dik be a munka. Párhuzamosan — Mindeközben természetesen Fe­hérgyarmaton is dolgoznak majd az építők, mégpedig a címzett támogatás­ban meghatározott időpontok és üte­mezések szerint. A Szatmár- Beregi Kórház megépítésének végső határideje 2000. első fe­le. Erre az időre építészetében egy teljesen felújított központi műtőblokkal bővült új intéz­mény, a kor színvonalának megfelelő orvostechnológia áll majd rendelkezésre. A jövő szép tervei mellett a jelen súlyos gondjai sem tör- pülhetnek el. Sajnos, a Szat- már-Beregi Kórház jelenleg is alulfinanszírozott, az országos ranglista utolsói között szere­pel, nem csoda hát, ha likvidi­tási gondokkal küszködik, be­vételei alig fedezik kiadási költségeit. Ezért is kényszerül­tek válságmenedzselésre, arra, hogy minden lehetséges esz­közzel lefaragják a kiadásokat, s minél eredményesebben használják a meglévő pénze­ket. Legnagyobb tartozásaik a gyógyszerek, gyógyászati se­gédeszközök forgalmazóival szemben vannak, de mint a megbízott főigazgató hangoz­tatta, a jelenlegi, közel negy­venöt milliós hiány a betegfor­galom növekedéséből adódó bevételből, illetve a teljesít­mény nélküli pénzkiáramlás visszafogásával még kezelhe­tő. Súlyos gond az is, hogy ke­vés az orvos. A korábbi, bi­zonytalan helyzetnek köszön­hetően az elmúlt két esztendő­ben sok jó szakember hagyta el a kórházakat. Ez is az oka, hogy jelenleg majd tizenöt or­vos hiányzik a Szatmár-Beregi Kórházból. A szakembereket nem csak a jövő ígéretes terve­ivel, de az átlagosnál nagyobb fizetéssel is igyekszik meg­nyerni az intézménynek dr. Kovács Árpád megbízott igaz­gató. Összefogva Addig persze bőven lesz még feladat és tennivaló. A beruhá­zás teljes megvalósításáig két fontos szempontot kell a kór­ház dolgozóinak szem előtt tartaniuk. Egyik, hogy meg­tartsák betegeiket, sőt, ha le­het, a munkálatok alatt is nö­veljék azok számát, hiszen a beruházás idején a gyógyítás színvonala nem hogy nem ro­molhat, határozottan javulnia kell. Másik, hogy meggyőzzék a környék valamennyi vezetőjét és politikusát, hogy a kezdeti ellentmondások után, a közös elhatározás ismeretében im­már együttesen, s minden le­hetőséget kihasználva támo­gassák a rekonstrukció meg­valósulását. n .... ■ n 7 Ezt az egészet Déry Tibor egyszer már ki- • találta; überelni ne­héz. De, hát miért is akar­nánk folyvást felülkereked­ni? A finn azt mondja, ami­kor kiül a tó partjára: Ne akarj mindenáron halat fog­ni! Ücsörögj, dőlj hátra az őszi illatoktól terhes fűben, bámuld az ég magasát, a víz­hullámok vibrálásait. A fel­hőket, a méltóságteljes vad­madarat. Ez megnyugtat. Je­gyezd meg / le, ahogy tet­szik; aztán keress műfaji megjelölést! Nem, a „napok hordaléka" védett, a szél­jegyzet nem pontos. Legyen „jegyzetszél'', margón túli lett az övé, nemcsak száza­lékban, hanem a „szöveg­ben" is. Mindenben vala- hogy így kellene csinálni. Nem eleve hülyére venni a vetélytársat. A már-már ma­gyar politikusi betegségként elkönyvelhető pökhendiség ellenszerét „Madár”, újdon­sült box championunk meg­találta. /-v Elképesztő volt a ta­•< nácstalanság a •KDNP országos vá­lasztmányi mítingjének szer­vezésében. Azaz, dehogy ta­nácstalanság: nagyon taná­csos volt megszívlelni a két­féle felkérésű őrző-védő csa­Jegyzetszelek firkantások, laza memória­próba. Így valamennyire megmaradhatsz. Szélben is... 2 Ki a jobb? Nem a száj méretétől függ. Hő- • zöngeni parttalanul, olykor (gyakran!) büntetle­nül lehet. Tette volt a kubai bunyós, a mosópor kereszt- nevű Hernández fiú. — Nulla százalék, ennyit sem adok a magyarnak — kérkedte le magát a képer­nyőről. Aztán Erdei Zsolt nyolc-kettőre kiiktatta a ringből a világbajnokot. Ez a sűrű, higgadt, magyar legény nem villantotta ma­gát a meccs előtt. (Csak köz­ben.) — Ötven-ötven száza­lék, neki is, nekem is — mosolyogta szerényen. Száz pat, nem kevésbé a rendőr­ség ukázait. Egy biztos: én még ilyet nem láttam! Per­sze, a demokrácia sokarcú- sága talán még az ilyesfajta elhatárolósdit, kirekesztős- dit, be-nem-eresztősdit is el­bírja. Csak a (választó) pol­gár türelme fogyatkozik. És nemcsak a közvéleményku­tatásoknak feltételezetten „torz” a képe (a keresztény párt prominense mondta: a felmérések adatai nem fedik a valóságot...). Mit ne re- begjek: még most is tátva a szám a múlt hét végi szelek­tált ülés fúr óságaitól. Torzul a képem. Lehet, így mara­dok. a Átadnak, avatnak, alapkövet tesznek le, / • köszöntenek valakit, valamit—szóval: cseleksze­nek. Jeles emberek. Hihet- nők: az a fontos, amiért, amiről, akikhez beszélnek. De nem. Az esemény lényege — szerintük — az ottlétük, a szavaik, a gesztusaik, a ki­nyilatkoztatásaik. Hm! Töpreng az almásle­pény. Beh kár, hogy néma sült vagyok, s ennélfogva ta­lán nem is... Pedig, az ízeim, a tésztám, a töltelékem, a szolgálatom! Igen, tisztelt hölgyeim, uraim! A szolgálat. A közé. Ez utóbbi „javára” tett cse­lekedetek. Nem a mondatvi­rágok. Hja, hogy a java még hátravan? Való igaz. 5 Magyarul beszélünk. Gondolom. De már • levélben, netán fejte­getésben, kiokításban ho­gyan? Van valaki, aki nem szeret. Több is. Sokan. Am egy nő, mert ugyan ki más, nagyon nem. Belémköt. A mondatomba. Citátum (tőlem): A gondos szervezők, rendezők össze­trombitáltak egy fórumot is. O: — Ugyan, trombitálni a zenészek szoktak. — Is... — érvelek. Meg a malacok: röf-röf-röf, trombitálja víg ormánya. Ezt danásztuk anno az ovi­ban. —Asszonyom! Jó lesz szó­ba állni muzsikás népem­mel! Mert a nyelv kegyes, de meg nem bocsát. Erre fújjon toborzót, kedves beszédápo­ló halványkék-harisnya! Ha magára maradna a felvilá­gosításban, hívjon: állok rendelkezésére — stilisztiká­ból (is). MATAV­részvények Nyíregyháza (KM) — Az ÁPV Rt. és a MagyarCom konzorciuma október 27-én arról informálta lapunkat, hogy beindítják a MATÁV összetett részvényértékesíté­sét. A magyarországi nyilvá­nos forgalombahozatal során 20 745 000 darab részvény fel­ajánlására kerül sor, de a hazai magánbefektetők részéről je­lentkező jelentős túlkereslet esetén a belföldi nyilvános forgalombahozatal mértéke akár 41 491 000 darab rész­vénnyel is növelhető. Energia­konferencia Nyíregyháza (KM) — A Váci Mihály Művelődési Központ ad otthont az I. kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel kapcsolatos kétnapos országos konferenciának, mely október 28-án 13.30 órakor kezdődik. Az első napon Csabai László- né polgármester és dr. Szeder­kényi Sándor, a Magyar Kap­csolt Energia Társaság elnöke megnyitó szavai után Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MÉH) megbízott igazgatója, Künszler Béla, az Eszakdunántúli Áramszolgál­tató Rt. vezérigazgatója, Csató János, a Titász Rt. vezérigaz­gatója, dr. Josef Mylonas, az Isar Amperwerke ÁG (Mün­chen) tervezési csoportvezető­je, dr. Fazekas András, a Ma­gyar Villamos Művek Rt. fő­munkatársa tart a témával kap­csolatban előadást, illetve tájé­koztatót. Kelei-Magyarország j^' " ' " ......... '........' Megfogyva A z első világháború óta nem született egy év alatt ennyire kevés gyerek mint ma. A statisztikák sze­rint, száz családra százötvenöt gyermek-jut. S hogy teljes legyen a kép, tavaly 38 ezerrel lettünk kevesebben. Mindezt nehéz megmagyarázni. Az okokat kutatva a különböző feltételezések között el­ső helyen áll a szegénység. Bár pont erre vonatkozóan nyi­latkozott nemrégiben egy szakember: ha valóban az anya­giak hiánya lenne az ok, a bantu négerek már kihaltak vol­na. Azért mégsem ilyen egyszerű a tétel, szerintem igenis van szerepe a létbizonytalanságnak. Ha számításokat vég­zünk, hogy egy gyerek havonta mennyibe kerül, bizony meglepődünk. A megnövekedett költségekkel pedig nem emelkedtek arányosan a kompenzálások. Sokszor a támo­gatások sem érik el igazán céljukat. A probléma talán nem is egyértelműen a születésnél kezdődik. Már a házasságok is igen kimértek, kicentizet- tek. Rengeteg a válás. A családban diktált tempó pedig ne­hezen bír el egy jövevényt. A gyermek vállalásában szere­pet játszik a kissé bizonytalan jövőkép is. Akár a közel, akár a távol rengeteg feszültséget, reménytelenséget su­gall. Csak a leggyakorlatiasabb dolgokat említsem: iskola, munkahely, lakás stb. Nehéz optimistának lenni a minden­napi gondokkal küszködőnek. Hiába mondják neki, hol­nap több jut, holnap szebb lesz. Ő itt él és ma. Ami még se­gíti is a helyzet romlását, magyar szülési szabályozás elég­gé lojális. Talán, ha szigorúbbak lennének a terhességmeg­szakítás feltételei? Bár azonnal kész is a válasz: milyen lesz egy nem kívánt gyermek sorsa! Persze azért az „egykézés” nem megoldás. A népben, a nemzetben gondolkodáson túl olyan prózai kérdésre is vá­laszt kell kapni: ki fogja például eltartani a nyugdíjasokat? Mert igaz, hogy ők megtermelték egykor a javakat, de azt felélte az előttük járó nemzedék. Lépni kell tehát. Szülő­nek, orvosnak, politikusnak, s minden olyan szakember­nek összefogni, aki felelősséget érez a magyar jövőért. Dankó Mihály Internet-álom M ostanában sok szó esik a közoktatás távlati fej­lesztéséről. Olyan új tartalmú és formájú iskola- rendszer épül ki, ami — az alkotók és irányítók legfőbb vágya szerint — hosszú időre meghatározza a ma­gyar iskolarendszer arculatát. A NAT — (mert erről van szó) — elkészült, egészen biztos, hogy jövő szeptembertől életbe lép. Addig is az il­letékesek járják az országot, hogy tanácsokat adjanak a pe­dagógusoknak és a szülőknek egyaránt, mit és hogyan kell majd tanítani, érteni az új gondolkodásból és filozófiából. A legutóbbi nyíregyházi tanácskozáson, de minden bi­zonnyal nem csak itt, a jövőkép megrajzolásakor egy szak­ember az érvek sorakoztatását azzal kezdte, hogy például az Internet. Ugyan nem tudom bizonyítani, mégis merném vállalni a felelősséget, hogy az Internetre hivatkozók nagyrésze még sohasem szörfözött a világhálón, nem tudja kezelni, fogal­ma sincs, mire való, mire lehet használni, mire nem. Egy­általán találnak-e rajta hasznosítható ismereteket a kisis­kolások, a középiskolások vagy a még idősebbek. Melyek a használat feltételei? Angol nyelvtudás, vagy elég a ma­gyar? Az Internet használatának ugyanúgy megvannak a maga gyermekbetegségei, mint ä képmagnónak, ugyanúgy „ki­kophat” a mindennapos munkából, mint a ma már poroso­dó írásvetítők. A baj az, hogy a szakemberek jelentős része úgy gondolja: minden gondot megold az Internet. Ä másik nagy probléma, hogy miközben az Internet a varázsszó, amely a pedagógia leggyakrabban használt ki­fejezése lett, egy árva hang sem esik az iskolai könyvtárak állományának gyarapításáról, mert számos olyan intéz­mény van ebben a megyében is, ahol egy árva fillér sem jut a könyvtárak fejlesztésére. Pedig az olvasás elsajátítása legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a számító­gép előtti üldögélés, amely azt a hamis illúziót táplálhatja, hogy korszerű körülmények között korszerű ismereteket sajátítunk el. Pedig amíg egy-egy Web-helyet betölt a nem túl gyors számítógép, csak az idő telik. Azt pedig ügyesen kell felhasználni. Nagy István Attila Szöveg nélkül Ferter János rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents