Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

Francia kapcsolói A mikor felszáll­tunk a hajóra, s j kaptunk egy dosszié híranyagot, mi, szabolcsiak egy Kicsit rös- tellkedtünk: majdnem min­den megyének van már testvérmegyéje, a na­gyobb városoknak testvér- yárosa, csak nekünk nincs. Aztán amikor egy visegrá­di forduló után visszain­dultunk, már két kapcsolat is alakulóban volt. Egyik­ről Felbermann Endre, Nyíregyháza alpolgár­mestere kötött szóbeli megállapodást a francia nagykövettel, a kiszemelt testvérjelölt az a közép­franciaországi Clermont Ferrand, ahol a Michelin központja van. Azé a Mi­cheliné, amelynek egyik gyára a volt nyíregyházi gumigyár. A másik kapcsolat Lot- haringia és az északkelet- magyarországi régió kö­zött szövődött, s a Lorain- ne régió közgyűlésének el­nök névjegyével látta el a szándéknyilatkozatot. A mi régiónk nevében Szilaj Pál, a régiófejlesztési ta­nács elnökhelyettese volt az aláíró, s ami a legin­kább kiváltotta az elisme­rést: rögtön konkrét gaz­dasági ügyek is a megál­lapodásba kerültek: a franciák a regionális gaz­dálkodás fejlesztésben, az ipari szerkezet átalakítá­sában ígértek segítő kezet. A nap, a találkozó, melyre a Francia-Magyar Kezdeményezések Társa­sága invitálta a megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, a megyei köz­gyűlések elnökeit és a me­gyei jogú városok polgár- mestereit, komoly és tar­talmas munkával telt. Öt­ven francia — prefektu­sok, régióelnökök, városi polgármesterek — aján­lotta magát új kapcsola­tokhoz, vagy a meglévők kibővítéséhez, hiszen ők már megtapasztalták, mi­lyen fontos teendői van­nak, lesznek az önkor­mányzatoknak Európai Unióhoz csatlakozásnál, de a területfejlesztéshez nélkülözhetetlen pénzek, támogatások sem szerez­hetők meg az információs, az infrastrukturális rend­szerek kiépítése, fejleszté­se nélkül. N oha eddig vi­szonylag kevés szó esett ezen a vidéken a francia kapcso­latról, ezen a napon meg­tudhattuk: szerteágazó, s már sok helyen gyümöl­csöző kapcsolat jött létre magyar és francia váro­sok, megyék, régiók kö­zött. Nekünk is lépni kelle­ne. A franciák kedvező ajánlatait kár volna elsza­lasztani. Balogh József EURÓPAI UNIÓ 1997. október 27., hétfő • • Örökség, kuliéra, Vulrano Nyíregyháza önkormányzatának részvétele uniós programokban nyol Estepa városával nyúj­tott be az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsághoz. Si­ker esetén körülbelül tízmillió 650 ezer forintnak megfelelő nemzetközi valutához, vagy­is ECU-hoz juthat a Nyírség fővárosa. Ezért a kiírás sze­rint kétmillió 130 ezer forint­nak megfelelő összeget kell saját erőként előteremtenie, melyet természetben is leró­hat, például tolmáccsal, ta­nulmánykészítéssel, termek és eszközök rendelkezésre bocsátásával. A bizottság­hoz beadott tervezet az 1997-től 1999-ig terjedő időszakra szól. Fő célja a tu­rizmus fejlesztése, mely a ré­gió művészeti és történelmi örökségének jobb kihaszná- lásávaférhető el. Megyeszékhelyünk köz­gyűlése többféle kézzelfog­ható eredmény megvalósulá­sát tűzte ki. Ezek közül a leg­fontosabb a Sóstó idegenfor­Három Pha- re-pályázat részese jelen­leg a nyír­egyházi ön- Kormanyzar. Az első ket­tőt az ezzel megbízott munkatársak finn testvér­városunkban, Kajaaniban élő kollégáikkal közösen alkották. Az egyik pályamű pedagógi­ai csereprogram a tanterv- megújítás szolgálatában. A másik az Adóssági tanácsa­dás és szociális adósság­megszüntetés címet viseli. Itt a harmadik projektet mutat­juk be. Magyarországon az Örök­ség és kultúra nevet kapta, a messzi délen pedig Vulcano néven emlegetik azt a nemzetközi együttműködési programot, amelyet Nyíregy­háza önkormányzata a spa­galmi centrummá válása, mely természetesen együtt­járna a helyi gazdaság élénkülésével és a munkanél­küliség csökkenésével. Meg­fogalmazódott ezenkívül, hogy szükség van egy több­nyelvű útikönyv kiadására és egy nemzetközi turisztikai konferencia megszervezésé­re. A tanácskozásra elsősor­ban testvérvárosaink szak­emberei kapnának meghí­vást. Az Örökség és kultúra program felelőse Nyíregyhá­za egyik alpolgármestere, Felbermann Endre, aki a na­pokban várhatóban az Itáliá­ban fekvő Ascoliba utazik, hogy részt vegyen a CINTE Városhálózat ülésén, s az ott hallottakat beépítse az Örök­ség és kultúra program rész­letes munkatervébe. Az említett CINTE városhá­lózat 1990 óta működik, az 1996-ban aláírt szándéknyi­latkozat szerint céljai azono­INFO PRIMOM TANÁCSADÓ ÉS INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT • EURO INFO LEVELEZŐ KÖZPONT NYÍREGYHÁZA, VÍZU.21/B. TEL/FAX: (42)414-188. Egy kis illem Az euró­pai etikett és proto- kollszabá- lyok közül a francia ment át a nemzetközi gyakorlatba. Franciaor­szágban a köszönés, az Üdvözlés szívélyesebb, mint az angoloknál vagy a németeknél. A hétköz­napi viselkedésben jól megfér az udvariasság és a figyelmesség egy bizo­nyos lezserseggeí. A kez- csók jól ismert, de nem szokásos. Bemutatkozás­kor saját nevünk mellé is ,ki kell tenni a Monsieur-t UUr), ami nem szerényte­lenség, hanem nyelvi for­malitás. A francia konyha világhírű. Délben csak a külföldiek kérnek levest. A salátát a sült után külön fogyasztják, de nem vé­tünk, ha mi a sült mellé esszük. Egy étkezés leg­alább három fogásból áll, s csak a nem francia fejezi be sajt vagy desz- szert nélkül. Sajt, desszert, gyümölcs — ez a helyes zárófogás­sorrend. Nem keli megle­pődni, ha este 8-9 órára kapunk vacsorameghí­vást. Ebédkor előfordul, hogy aperitifként pezsgőt szolgálnak fel. A kávé most már igazodik a mi ízlésünkhöz. De ha egé­szen biztosak akarunk lenni a dolgunkban, ak­kor rendeléskor külön je­gyezzük meg: express. Szőke Judit Megtermelni kevés CBOS egy októberben nyil­vánosságra hozott felmérése alapján úgy pontosítja ezt a kikristályosult véleményt, hogy 4 lengyel polgár közül 3 óhajtja, hogy az ország csatlakozzon az EU-hoz. A támogatásnak ez a mértéke voltaképpen 1994 óta válto­zatlanul tartja magát. A lengyel társadalom még­is megosztott, méghozzá az integrációs folyamat sebessé­g ének, ütemének megítélésé- en. A lakosság 43 százalé­ka azt látná helyesnek, ha majd csak a lengyel gazda­ság teljes korszerűsítése után kerülne sor a belépésre. Kis­sé kevesebben — 39 száza­sak az Európai Unió céljai­val, de különösen a foglal­koztatottság, a szakmai kép­zés, a gazdasági fejlesztés, a demokratikus társadalmi be­rendezkedés, a kultúra és az ifjúság problémáival kíván foglalkozni. Ezek megoldá­sáért társulásokat, közös vál­lalatokat kíván létrehozni, melyek kedvezményeket ad­nak egymásnak. Ascolin és Nyíregyházán kívül a CINTE tagjai még a következő tele­pülések: Faro (Portugália), Huelva és L hospitalet de Llobregat (mindkettő Spa­nyolország), valamint a köz­ponti szereppel felruházott Massy (Franciaország). A CINTE egyik ülésének 1998-ban a tervek szerint Nyíregyháza ad majd ott­hont, de reményeink szerint addig is beszámolunk a lap hasábjain a hálózat tagjaink megállapodásáról. Gyüre Ágnes Belépjen-e Lengyelország az EU-ba? Folytatás az előző oldalról. Jellemző, hogy az EU zöld­ség-gyümölcs termelésének ma már több mint a felét ilyen, zömmel családi gaz­daságokból maguktól létre­jött szervezetek értékesítik. Ez a tevékenység azonban nem merül ki csupán a szo­rosan vett forgalmazásban. A tagok rendelkezésére bo­csátják a szabványos áru előállításához szükséges egyéb feltételeket: a fajtaa­jánlási és termesztési tanács­adást, a költségtakarékos és környezetbarát termesztési módszerek meghonosítását, és persze a közös osztályo­zást. — A temelői szervezetek tulajdonában közös hűtőtá­rolók vannak, méghozzá egyre korszerűbb technoló­giával, amelyik teljesíteni ké­jes azt a fogyasztói elvárást, iogy az év minden szaká­ján egyformán kiváló minő­ségben tegyék elé azt a gyü­mölcsöt. — Csak így lehet megfelel­ni az egyre inkább extra mi­nőségi igénnyel fellépő ke­reskedelmi láncoknak, mi­ként jó alkupozíciót is csak akkor lehet velük szemben ki­alakítani, ha ilyen minőségű termék hatalmas mennyiség­ben és folyamatosan rendel­kezésre áll. Ennek a feltétel­nek azonban már a magá­nyos termelő — legyen az bármilyen erős és igényes — képtelen megfelelni! Galambos Béla Attól a pillanattól, hogy fel­merült az Európai Unióhoz való csatlakozás gondolata, lehetősége, esélye, a lengye­lek nem győzik hangsúlyoz­ni: ők akkor sem váltak le a Nyugattól, amikor formáli­san a keleti kötődés volt a kö­telezően előírt politikai orien­táció. Ezért a lehető legrit­kábban hagzik el az integrá­ció az Európához csatlako­zás kategóriájában. Vissza­térünk Európához, ahová mindigi is tartoztunk — vallja a Visztula menti 38 és fél mil­liós ország társadalmának majdnem háromnegyede. A legtekintélyesebb varsói közvéleménykutató intézet, a CBOS közvéleménykutatás 1997 szeptember ék — a sorrendet megfordí­taná: előbb a csatlakozás, utána a gazdasági moderni­zálás. A gyorsítás hívei, aki­ket divatos lengyel zsargon­nal „euro-lelkeseknek" ne­veznek, mindenekelőtt az irányító szakemberek, a me­nedzserek, üzletemberek kö­réből kerülnek ki. A hangula­ti skála másik végpontján az „euro-szkeptikusok" áll­nak — többnyire falusi gaz­dák és szakképzetlen fizikai munkások. Szilágyi Szabolcs (Varsó) Europoly: új CD-ROM „Te csak játssz velünk" — ez a mottója az Europoly elne­vezésű új CD-ROM-nak, amit a napokban mutattak be Bu­dapesten. Mint Kálmán Zsu­zsa, az Európa Stúdió Kom­munikációs Kft. vezetője el­mondta: a mostani kezdemé­nyezés immár a második ilyen kiadványuk, amely az Európai Unió szervezetét is­merteti, illetve a magyar csat­lakozási törekvéseket szem­lélteti interaktív komputerjá­ték keretén belül. A játék csaknem félezer kérdést, 300 mini-filmbeját- szást, illetve 35 közéleti sze­mélyiség, magyar és külföldi politikus, művész vallomását tartalmazza arról, mit jelent az Európai Unió Magyaror­szág számára. Megszólal például Hans Beck, Gál Zol­tán, Habsburg Ottó, Horn Gyula, Kovács László, Galla Miklós, Bródy János. A CD- ROM EU-szótára a legfonto­sabb fogalmakkal is megis­merteti használóit. Az Euro­poly mintegy 5 ezer példány­számban készült el. A NA- TO-polyhoz hasonlóan hazai közintézmények, iskolák, könyvtárak számára küldik el. Az Európa Stúdió a ké­sőbbiekben sorozatot szeret­ne megjelentetni a kontinens egyetemeiről, parlamentjei­ről, valamint állatkertjeiről. Ausztria 83859 7,9 23616 1995 Belgium 30528 10 21991 1958 Dánia 43094 5,2 27383 1973 Egyesült Királyság 241752 58 1798! 11973 Finnország 338139 5 21100 1995 Franciaország 543965 57 A 23043 1958 Görögország 131957 10,3 7562 1981 Hollandia 33939 15,2 21089 1958 Írország 70283 3,6 14385 1973 Luxemburg 2586 0,4 27073 1958 Németország 356733 80,6 27770 1958 Olaszország 301302 56,9 21468 1958 : Portugália 92389 9,9 8541 d ? Spanyolország 504782 39 14745 198TST^ Svédország 449964 8,7 28522 1995 A táblázatból egy évszám hiányzik, ezt az évszámot lehet beküldeni pályázati szelvényün­kön: tehát, mikor csatlakozott az EU-hoz Portugália? EURÓPAI UNIÓ. A Kelet-Magyarország melléklete. Szerkesztette: Marik Sándor Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Játékra hívjuk Olvasóinkat. Európai Unió című mellékle­tünkben — amely jövő au­gusztusig minden hónap har­madik vagy negyedik hétfő­jén jelenik meg — mostantól Rejtvényszelvényt is találhat­nak. A megfejtést a megjele­néstől számított egy héten belül kell beküldenilevelező- lapon felragasztva a követ­kező címre: „Kelet-Magyar­ország szerkesztősége (a Kelettel Brüsszelbe) Nyíregy­háza, Postafiók 47. Irányító­szám 4401" Aki egymás után ötöt beküld, sorsoláson vesz részt, a fődíj: társasuta­zás repülőgéppel Brüsszelbe. (Az utat a GWK-MÁVTURS Utazási Iroda ajánlotta fel*.) Nyerni azonban már hama­rabb, karácsony előtt is le­het: aki az első három szel­vényt jó megfejtéssel küldi be, kétszemélyes hétvégi bel­földi úthoz (ugyancsak GWK-MÁVTURS), 25 ezer forintos vásárlási utalvány­hoz (a Domus Lánc Kft-től) és más ajándékhoz juthat Fortu­na segítségével. Márciusban újabb játék indul. /* Ha az iroda 1998-as A programjában nem szere- ^ . pelne ilyen út, akkor az f EU egy másik, alapitó országának főváro- /ß* sába utazhat re- ___ pü ló'géppe I lsZEH nyertesünk) __ Jum XT Az évszóm: m open H DOMUS-LÁNC KFT. v Irány az EU! Lenavel közvéleménv-kutatás A Kelettel Brüsszelbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents