Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-27 / 250. szám
1997. október 27., hétfő ORSZÁG, VILÁG Szűk esztendők reményei Az előkészítő munka már az idén megindult • Folyik a köztisztviselők vitája Szondi Erika Budapest (KM) — Év vége felé közeledve számolgat az országgyűlés, számolgatnak az önkormányzatok. A parlament az 1998-as költségvetést tárgyalja, a települések pedig reménykednek, egyszer véget ér a hét szűk esztendő. Megalapozottak-e ezek a remények? — kérdeztük Pozsgai Balázstól a parlament önkormányzati és rendészeti bizottságának al- elnökétől. — A hét szűk esztendő gyakorlatilag folytatódik. Az önkormányzatok 1998-ban sem számíthatnak könnyű évre, ám szerencsére lehetetlen évre sem. Ezt azzal igazolhatom, hogy az állam által visszajuttatott összegek folyamatosan növekednek. Jövőre az 1997- es 497,7 milliárddal szemben 583 milliárd forint a növekedés. Nehézségek Ez 16,8 százalékot jelent, tehát az inflációt követi. A gondot nem ez jelenti az önkormányzatok számára, hanem az, hogy ezen belül a dologi növekedés csak hétszázalékos. A másik nehézség, hogy az elmúlt időszakok bérbeállása miatt húszmilliárdos elmaradásuk van. Az önkormányzati szövetségek tanácsa ötvenegy és fél milliárd forintot szeretett volna még pluszba juttatni a településeknek, egyrészt ezt a húszmilliárdot, a dologi kiadások infláció követést, valamint a parlamenti döntések által az önkormányzatoknak átadott plusz feladatok finanszírozásához szükséges ösz- szeget. Saját területen Alapvető érdek, hogy legyen egy jól működő önkormányzati rendszer, ugyanakkor törekednünk kell a stabilizációs eredmények megtartására. Az önkormányzatok döntő része képes arra, hogy a saját területén kompenzációt csináljon, hiszen vannak még tartalékaik. Tudom, hogy ez nem mindegyikre igaz, hiszen vannak önkormányzatok, amelyek képtelenek még helyi és iparűzési adó kivetésére is. — Az önkormányzatok 1998. évi költségvetése ezerkétszázötven milliárd forint körüli összeg. Keressük, hogy a nagy rendszerbe tudurik-e még pénzt bevonni. Az látható, hogy a költségvetésnél az ossz nemzeti termék, a GDP- hez számított arány 4,7 százalék a múlt évi 3,5 százalékkal szemben, tehát a kormány mindenképpen próbált odacsoportosítani pénzeket ahová lehetett. Az ellenzék támad minket, hogy ez választási költségvetés, ilyenkor szoktam mondani, ha igazuk lenne, az 51 és fél milliárdot is megkapnák. Még ezen felül is mil- liárdokra lenne szükség. Folyik a köztisztviselők vitája, ami a módosító indítványok alapján újabb húsz-harminc milliárd forintot igényelne, a közművelődési törvény végrehajtásához még húsz-harminc milliárd bevételre volna szükség, ám ezekre az ország képtelen. — Úgy gondolom, azokkal az önkormányzatokkal, amelyek megtanultak az elmúlt években gazdálkodni, alapvető probléma 1998-ban sem lesz. Amióta működik az önkormányzatok adósság- rendezési eljárásáról szóló törvény, a csődtörvény, azóta jelentős számú csőd bejelentésére nem került sor. A csődök tapasztalatai azt mutatják, alapvetően nem a gazdálkodásukkal volt baj, hanem a meggondolatlan beruházásokkal. — Evek óta működnek a területi kiegyenlítést szolgáló támogatások. Ezek is inflációt követő mértékben nőnek 1998-ban. Továbbra is megmarad az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása, bár ezt mindig szigorítjuk, hogy ne legyen érdeke egy önkormányzat állandóan ebbe a helyzetbe kerülni. — Ez egy macska-egér játék. Ilyen mindig meg lesz az önkormányzat és az állam között. Most készül egy olyan törvény, ami szervesen összefügg az 1998. évi költségvetéssel. Ezzel nem titkot árulok el, hanem azt a szándékot, hogy rövidesen a parlament elé kerül az önkormányzatok társulásáról szóló törvény, ami alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az önkormányzatok keressék a kapcsolatot egymással az intézmények működtetésében, s a tevékenységek összehangolásában. Nagyon sok önkormányzatnál túlméretezett a hivatali dolgozók létszáma, ám ennek ellenkezője is gyakran tapasztalható. Célunk az önkormányzatok közötti igazgatási társulások, kiemelkedően a körjegyzőségek támogatása. — Ez nem kényszerpresszió az állam részéről, hanem pénzügyi presszió. Nem akarunk kényszertársulásokat létrehozni a hetvenes évek mintájára, ám az mindenképpen látható, hogy a magyar önkormányzati rendszerben lévő háromezer-egyszázhetven ön- kormányzatot hosszú távon finanszírozni ilyen módon nem lehet. — Az 1998-as költségvetésből az is kiderül, hogy a finanszírozásban az előző évek gyakorlatához képest alapvető változás nem történt. Meggyőződésünk, hogy lényeges változtatást csak akkor tudunk elérni, ha a hatáskörök tekintetében is tudunk hosszabb távon lépni. Már megindult Ez egy folyamatos előkészítő munkát igényel, ami már természetesen megindult, ám ennek döntési lépései az új parlamentre várnak majd. HIRDETÉS Mások előtt vezet. www.ford.hu Magyarországi „Ford márkakereskedők Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél Pándy-ügy: a másik ház átkutatása Brüsszel (MTI) — Hétfőn megkezdik Pándy András református lelkész második brüsszeli házának átkutatását - jelentette be a hét végén a belga királyi ügyészség. Eddig egy ház feltárásával végeztek, s bár rengeteg csontdarab előkerült, nincs arra bizonyíték, hogy azok egynél több tetemhez tartoznának. A csendőrség a kutatáshoz hamarosan beveti John Bennett brit csontkutatási szakértő speciális készülékét, amely a talaj felső rétegének mintegy átröntgenezését teszi lehetővé. A hatóságok a hét végén egy combcsontdarabot, ujjperceket és más csontvázdarabokat találtak. Még mindig nincs bizonyíték arra, hogy ezek nem egy testhez tartoztak: a törvényszéki orvosok és fogorvosok most ezt igyekeznek megállapítani. Az bebizonyosodott, hogy a tettes fűrésszel darabolta fel a csontvázat. Találtak egy női fehérnemű- darabot is: brüsszeli remények szerint ez felgyorsíthatja a feltételezett áldozatok valamelyikének azonosítását. Pándyt hat nő meggyilkolásával vádolják, a feltételezett bűntetteket a nyolcvanas években, Belgiumban követte el. A lelkész továbbra is tagad. Okulva a hétközi betörésből, a rendőrség úgy döntött, hogy az átkutatott épület valamennyi ablakát befalazza. A belga csendőrség felkérte a brit John Bennettet, aki a szigeten számos régi bűnügy felderítésében segédkezett, hogy működjön közre az áldozatok maradványainak megkeresésében. Az olcsó munkaerő Szilágyi Szabolcs Varsó — Az olcsó, jólkép- zett munkaerő a lengyel gazdaság egyik nagy erénye. De így lesz-e ez mindig? A The Wall Street Journal Europe mellékletében közgazdák és munkaadók máris óva intenek: az erős szakszervezetek, a korlátozott rugalmasság és a túl nagy mérvű szabályozottság Lengyelországban növeli a munka költségeit. Ugyanakkor a szocializmus évei óta nem sokat változott a képzés és a munkafegyelem nívója. Lengyelország azt kockáztatja, hogy megdrágul — vélekedik az amerikai Cargill cég lengyelországi igazgatója, és a beruházóknak azt tanácsolja, hogy ne az olcsó munkaerő megtalálásának reménye vezesse őket, mert itt pár esztendő múlva a ma még olcsó már nem is lesz olyan olcsó. Lengyelországban az olcsó munkaerő fellelésének elképzelésével máris befektető multinacionális vállalkozás képviselője arra panaszkodik, hogy a lengyel bérek manapság hasonlítanak ugyan a tajwanihoz vagy a koreaihoz, de a teljesítmény korántsem olyan kiváló, mint korábban hitte. A Reebok Poland pénzügyi igazgatója ilyen összehasonlítást tesz: ha lengyel polgárt alkalmaznak pénzügyi igazgatói munkakörben, az a munkaadónak évente 70 ezer dollárjába kerül, ám ha külföldit vesznek fel, akkor ennek 20 százalékát megtakaríthatják. Most először tapasztaljuk, hogy Nyugatról érkező külföldiek nálunk keresnek munkalehetőséget — kommentálja a helyzetet a varsói Business Center Club elnökhelyettese. Másféle tapasztalat is akad. A Philip Morris ügyvezetője nem panaszkodik. Magasfokú munkamotivációjukért és erős tanulási hajlandóságukért dicséri a lengyel alkalmazottakat. De még az olyan elégedett nyilatkozók is, mint ő, aláhúzzák, hogy a lengyelországi előírások növelik a munka költségeit. A munkaadó mindenegyes kifizetett 100 zloty után 48 zlotyt fizet a társadalombiztosításnak. Ehhez jön még a 35 nap betegség esetén is folyósítandó munkabér, a szociális alap és a papírmunka költsége. Ez az egész majdnem megkétszerezi az alapbért. Ráadásul Lengyelországban a szak- szervezetek jobban szervezettek és lényegesen nagyobb a befolyásuk, mint a túlterhelt munkaadóké. Lengyelország továbbra is olcsó, ha azokat az ágazatokat tekintjük, amelyekben a fizikai erő hasznosul, mint a textil- és a bútoriparban. Ennek gyakori oka a feketemunka, az adózás és más kötelezettségek elmulasztása. Az előírásokat tiszteletben tartó lengyel és külföldi munkaadók számára azonban Lengyelország mégis egyre drágább — vonja le a következtetést a The Wall Street Journal Europe. A védekezés arzenálja Márkus Csaba Budapest — Autótolvajok, betörők vadászterülete lett az elmúlt években Budapest, a Balaton-part, az ország több megyéje. A kilencvenes években 25 milliárd forint kár érte a gépjármű-tulajdonosokat, száz ellopott gépkocsiból még napjainkban sem kerül elő több ötnél-hétnél. A több millió forint értékű autókat mind gyakrabban szinte a tulajdonos szeme láttára viszik el. Ott, ahol a hétvégi házakat, nyaralókat nem védik, a rendőrségre vagy vagyonvédelmi felügyeleti központokba riasztó jelzést külső rendszerekkel, előbb- utóbb számíthatnak a hívatlan vendégek látogatására... Kínálkozik-e fokozott biztonságot nyújtó és megfizethető megoldás? — kérdeztük Herwerth Miklóstól, a Vagyonvédelmi Vállalkozók Országos Szövetségének alelnökétől. — A telefonvonalakra csatlakozó betörésjelző rendszerek jól beváltak. Ismereteim szerint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében is működnek ilyen felügyeleti központok — hangzott a válasz. — Ott, ahol fokozott védelemre van szükség, illetve nincs kiépített telefonvonal, rádiós riasztó berendezéseket telepítenek. Ezek közül a legmegbízhatóbbak közé sorolható a RI- MI-MS rendszere. Ami pedig a gépkocsilopások megelőzését illeti, nagy várakozással tekinthetünk a műholdas helymeghatározási módszert alkalmazó rendszerek térhódítása elé. Nemrég jelent meg a biztonságtechnikai piacon egy új magyar találmány, a SAS interaktív többfunkciós jelzéstovábbító riasztóközpont. Ennek az ötletes, táv- vezérlési parancsok vételére is alkalmas lopásgátló- betörésjelző berendezésnek is nagy jövőt jósolnak... A SAS jeltovábbító riasztóközpont megalkotói — Székely Béla és Nyeste Ferenc fiatal budapesti vállalkozók — a napokban mutatták be szabadalmazott, KERMI-engedéllyel rendelkező találmányukat. A központ „fekete doboza”, amely jóval kisebb egy autórádiónál, géphangon tart kapcsolatot a tulajdonossal. A SAS az autólopási és betörési kísérlet első pillanataiban telefonhívást kezdeményez egy, a rendszerhez csatlakozó, elrejtett olcsó mobil telefonkészülék segítségével, s folyamatosan tájékoztat az eseményekről akár több száz kilométer távolságból is. A központ három telefonszámot hív mindaddig, míg nem jelentkezik valaki: a tulajdonos, a legközelebbi vagyonvédelmi felügyeleti központ, a szomszédok. A riasztás vétele után kérdéseket intézhetünk a SAS-hoz, sőt négy különböző utasítást is adhatunk: elindítható például füstképző készülék, bekapcsolhatók nagy teljesítményű szirénák, megállítható az ellopott gépkocsi, blokkolható a motor. 1
