Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

m A fickónak óriási H piros nyelv IÍ ékeskedett a mellkasán. Jó I negyvenesnek tűnt, kissé ápo­latlan ábráza- I tárói patakban ' folyt a veríték. j Igazi középnyu- '$ gáti akcentussal mordult rá I ismerősére: „A / Rolling Stones- H ramegyek, nem 1 jössz?" A kolléga nem ment. Ott volt viszont legalább negy­venezer ember a wisconsini Madison Camp Randall sta­dionjában, a tizenöt éves ti­nédzsertől a hetvenes nagy­apáig bezárólag. Minden idők legjobb rock and roll zenekara megkezdte a hídépítést Baby­lon felé. A több mint harminc észak- amerikai városon átvonuló őszi „őrület” még szeptember 23-án kezdődött Chicagóban. A tervezettől eltérően két koncertet adott a Stones úgy, hogy a belépők már az áru­sítás napján mind elkeltek. Mit tehet hát az Illinoisban levő magyar újságíró: meg­keresi a hozzá legközelebbi koncerthelyet, majd az árusítás napján gyorsan meg­rendeli a jegyet. így esett a választásom Ma- disonra, Wis­consin ál- 1 a m szék­helyére. Maga a város ame­rikai léptékkel mérve kifejezetten kicsi, ám csodálatos. Főképp óriási egyeteme tartja el, a kampuszt diákok ezrei népesítik be. Ennek szomszédságában áll az Alexander W. Randall pol­gárháborús kormányzóról el­nevezett futballstadion. Ami történetesen az egyetemé. Az októberi nyárban félmezte­lenül vagy egy szál pólóban járják a várost a Stones rajongói. Az itteni stadion­büfében már délután el­kezdődik a „melegítés”: az otthoni Csepel teherautók amerikai másának platóján óriási hangfalakból bömböl az It’s only rock’n roll (but I like it). Kissé odébb az egyik helyi rádióállomás konténere a You áték Ami azt illeti, UDO nem jött be. Vagy messze van Budapest... A Jövünk múlt­kori számában meghirdetett játék nyereménye két darab jegy volt a csapat október 19-iki koncertjére, de mindössze 1, azaz egy legény volt talpon a vidéken, aki beküldte a megfejtést. Kisorsoltuk a jegyeket, és akár hiszitek, akár nem, nyert! Az értékes ajándékot rögtön postáztuk, és lehet, hogy éppen útban van a főváros felé a boldog tulajdonos, Nagy Gergő Debrecenből. © one ÄÄy-CREAM a neve annak a zenekarnak, amely az idei nyár slágereit - már nevéből is sejthetően — paródia jellegű feldolgozásban szólaltatta meg. A Szupra-vicc a har­madik ilyen albumuk... A KORAI ÖRÖM negyedik albuma novemberben jelenik meg, az előzetes hírek szerint az öt, körülbelül tíz-tíz perces szerzemény táncosabb lesz a korábbiaknál... f' /Vz Egyesült Államok egyik legnagyobb HIP-HOP ünnepe idén a gengszter-rap elleni demonstráció jegyében zajlott, 2Pac és Notórius B. I. G. halálára emlékezve...- ; A PG CSOPORT élő lemez- és videofelvételt készít ok­tóber 22-én a debreceni Kli­nika moziban. Az anyag vár­hatóan a következő hónapban lát napvilágot, amikor a ze­nekar az Egyesült Államokba utazik kéthetes turnéra, aho­va a Szív TV stábja és a BUDDHA! zenekar is elkíséri őket... Divatba jöttek a 4 CD-t tar­talmazó posztumusz kiad- | ványok. Novemberben az AC/DC tizenhét éve elhunyt énekeséről, Bonn Scottról emlékeznek meg kiadatlan koncert-, tévé- és stúdió­felvételekkel, Bon Fire cím­mel... munkáról, samplerek és más, korábban használt hangszerek mellőzéséről számolt be... A LED ZEPPELIN három, eddig kiadatlan koncert­felvételéből „Live at BBC” címmel jelenik meg összeál­lítás ebben a hónapban, to­vábbá napvilágot látott egy maxi is, amely a Whole Lotta Love single változata mellett még néhány - sorleraezeken meg nem jelent - ritkaságot tartalmaz... Blümchen a jövő év tavaszán divattervezőként is bemutatkozik. Első kollekció** ja - benne koncertruháival 54 Fashion Control néven kerül piacra..., ( ' Az ÓMEN zenekar új le­mezének szövegeit Müllif Péter Sziámi írja, de a fel­vételek között szerepelnek majd Müller korábbi URH- és Sziámi-dalainak átiratai is. A SZIÁMI állítólagos utolsó anyaga mostanában jelent meg a Bahia gondozásában, Illa-Berek címmel... Beattie grunge zenei vilá­gában zajlik az élet (és § halál): feloszlott az ALICE IN CHAINS. Ötödik lemezéti dolgozik a gitárosuk kéz­sérülése miatt rövid időre leállt PEARL JAM. Utóbbi csapatot nem ítélték bűnöMi||; abban a perben, mely szerint egyik videójuk motivált több­szörös gyilkosságra egy tizen­hat éves fiút. Várható# néhány éven belül továbij kiadatlan NIRVANA-felvél teleket dobnak piacra az élő tagok. A zenekar egykori gitárosa, David Grohl jelen­legi zenekarával, a FOO FIGHTERS-szel gitároscsere után - Pat Smear helyére Franz Stahlt került - most a Rolling Stones amerikai kon­certjein előzenekaroskodik.jj. can’t always get what you want-tal csalogatja hallgató­ságát. Az emberek türelme­sek, hat óráig csak kívülről nézegethetik az arénát. Né­mileg meglepő, hogy csupán ülőhelyek várják a láto­gatókat, még az úgynevezett küzdőtéren is. Alkoholt nem árusítanak. Fél nyolc után néhány perc­cel aztán megjelenik a szín­padon az előzenekar, a Blues Travellers. Nyomnak negyven percet, aztán jó háromnegyed órás semmittevés, majd ki­hunynak a fények, és negyvenezer ember egyszerre fel- üvölt. A sötét­ből misz­tikus ábrák bontakoznak ki, melyeket visszaver a színpadközepi ovális ki- vetítőemyő. A félhomályban óriási ováció közepette jelen­nek meg a muzsikosok, egyikük annyira előre jön, hogy majd ráesik a tömegre. Csak amikor fényesre vál­tanak a színek, akkor döbben meg mindenki: nem Mick Jagger áll szemben rajongói­val, hanem Keith Richards. Álmélkodásra nincs idő, mert oldalról indul az I can’t get no satisfaction. Igen, amíg két évvel ezelőtt mondjuk Budapesten a Not Fade Away-jel jelezte a banda, hogy „Nem koptunk még el”, addig most a biztos befutó, és az új erőt sugárzó „Nem tudok kiélegülni” című slágerrel nyitnak. Pedig a „fiúk” már bőven ötvenes éveiket tapos­sák: Jagger ötvenhárom, Richards ötvennégy, Charlie Watts ötvenöt éves. Mégis, Ma táncosabb vizekre evezünk. Szep­temberben je­lent meg a magyar Emer­gency House együttes új lemeze, A parti folytatódik. A Magneoton jóvoltából a nép­szerű diszkócsapat három kazettáját sorsoljuk ki azok között, akik helyesen felelnek a következő kérdésekre: 1. Mikor alakult az Emergency House? 2. Ki „rap”-pel az új lemezen? A megfejtéseket október 27-ig várjuk. A borítékra írjá­tok rá: JÁTÉK. Címünk: Jövünk, 4001 Debrecen, Pf.: 72 elementáris lendülettel éne­kelnek huszonkét dalon és majdnem két és fél órán keresztül. Semmit nem bíz a véletlenre a Stones. Az It’s Only Rock’n Roll és a Bitch után az éjszaka együttes eltöltésére (Let’s Spend the Night Together) biztatják a feltüzelt publikumot az aranydíszítésű, egy hanyatló ókori királyságot ábrá­zoló színpad- képük előtt. Két vérbő, inkább a ter- ..rpékeny séget., piint ,a. pusz­tulást szimbolizáló gigantikus menyecske néz egymással farkasszemet a videoképemyő két oldaláról. Az egész vala­hogy nem illik az ókori Babylonhoz (az új album címe, amit a koncert hivatott volt bevezetni, Bridges to Babylon, azaz Hidak Baby- lonba). A részleteken azonban nem meditál a történelmet alig két­száz éve számláló átlag­amerikai. Ő szórakozni jött, s bár a hangosbemondón előre figyelmeztették, hogy az egész show alatt maradjon ülve, stadiontársaival együtt állva tombolta végig a fer­geteges műsort. A tudósító mellett ülő (bocsánat, ugráló) ötvenes családapa csak az új album első számának bemu­tatása alatt gyújtotta meg a kezében szorongatott hatal­mas szivarját. Addig együtt énekelt Jagerrel. A leopárd­ballont viselő Richards némi meglepetésre három számot is előadott. Az egykoron heveny alkoholista és drogimádó gi­táros fantasztikusát produkált, ez a koncert az övé volt. A másik gitáros, Ronnie Wood kissé passzívnak tűnt, Jagger és Watts szokásos önmagát nyújtotta. A dobos egyébként óriási figu- évtize- deken keresztül több tízezres kon­certeken edződött, mégis, amikor Mick bemutatta a bandát, iszonyú zavarba jött. A főszínpadról nyelv nyúlt a stadion középpontja felé, a műsor felénél ott játszott el mintegy jam session-ként né­hány számot a csapat. A^ kö­zönséget lázba hozó Gimme Shelter (a rendkívül csinos afro-amerikai háttérénekes, Liza Fisher „adott mene­déket” Jaggernek) és Miss you után a többi biztos befutó szám (The Last Time, Sym­pathy For the Devil, Honky Tónk Women, Start Me Up, Jumping Jack Flash) bizonyí­totta, hogy a Stones még ma is tudja, hogyan kell eladni önmagát. Némi csalódást oko­zott, hogy bár óriási tűzijáték és arany-ezüst papírlapocskák millióinak szétszórása közben nyomták le a Brown Sugar-t, ez volt az egyetlen ráadás. Végül is mindent megkaptunk a pénzünkért. A hangosbe­mondó megköszönte a rész­vételt, és mindenkinek bizton­ságos hazaautózást kívánt. Csak attól féltem, nehogy úgy vegye ezt a publikum, mint az első figyelmeztetést. Ami ugye, úgy szólt, hogy minden­ki maradjon ülve. A PORTISHEAD alter- natív-dub csapata saját nevét viselő albummal lépett újra elő a többéves hallgatásból. Geott Barrow az egyetlen sajtótájékoztatón - korábbi felvételeikhez képest - ke­mény és fegyelmezett stúdió­Széles Tamás (Madison, Wisconsin) Björk hangja Az izlandi csodamanó énekesnő, Björk némi hallgatás, egy nem igazán sikeres remix összeállítás és számos kisle­mez után új albummal örvendeztette meg rajongóit. Ki gon­dolná, hogy ez a bájos hölgy már húsz(í) eve van a pályán, és Homogenic címmel megjelent, negyedik anyagának immár saját maga a producere. Ennek a lemeznek a zenei hangzása inkább a Post hangzásvilágához áll közelebb, mint első ön­álló albumához. A kísórktczo hangzás a tőle megszokott skálán mozog az ambient műfajától a táncra is alkalmas rit­musokig. A7 íLPO) dolgoz­ta ki, az Izlandi Vonósok által előadott kísérőszólamokat pedig - Eumir Deodato segítségével - maga Björk hangsze­relte. Az eddig talán legegységesebb és legjobb önálló Björk- album a Homogenic, de a Sugar Cubes zenekarból ismert já- ? tékosságát és báját nem tudja felülmúlni. (Björk: Homogenic. Björk Overseas Ltd./One Little Indian \ Records) HeP : Amy Grant emigránsa a pillanatnyi zenei irányzatok­nak. Nem a múló szeszélyeket lovagolja meg, nem a tűnő népszerűségre tör, a dalaiból sugárzó keserédes melankólia az örökkévalóságig nyúlhat... Ha hagyják. Tizennyolc éve tartó, öt Grammy-díjon kívül húszmil­lió eladott lemezzel jegyzett pályafutását tekintve az imén­ti felvetésre a válasz: hagyják. Mert kell ez az egyszerű és fülbemászó dalait akusztikus gitáron játszó, kellemes hangú előadó, aki nem úgy akarja sarkaiból kifordítani a világot, mint egy világbékét hirdető pol-beat énekes, hanem csupán - ha sajátjának hi­hetjük szövegvilágát - a túl- civilizáltság mélyére szeretne látni, s dalaival megszólítani az egymásnak hátat fordító embereket. Grant új albuma, a Behind the Eyes (A szem mögött) az előadó nyilatkozata szerint melodikus és lírikus „játék az idővel..., visszatérés a gyerekszobába”, ahol az ősöktől eltanult dalla­mokat blues-zá, rockká, countryvá egyesíti a gitár­húrok pengetője. A Behind the Eyes összhangja így tökéletesre, hangulata érzékire sikeredett. Hallgatójának csupán az okozhat problémát, ha a lemez olykor túlzottan egységes, lágy ütemezésének és dallamvezetésének figye­lemmel kísérése közben el­nyomja a buzgóság. Amy he­lyett olyankor saját álmaival kénytelen megbékélni... (Polygram). (méhes) Mick Jagger akció közben Fotó: ISB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents