Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-18 / 244. szám
MAGÁNVÉ LEMÉ NY Mámorban Nyomozati és szakhatósági jogkörrel bővül a határőrség feladatköre AKTUÁLIS INTERJÚNK Seres József dandártábornok Balázs Attila felvétele E gykori főnököm — nyugodjék békében—gyakorta emlegette: az embereket nem árt macerálni, sokkolni, mert így nagyobb teljesítményre képesek. „A fenenagy egyetértés langymeleg, csak leszerel, csak bénít... ” Mit mondjak, hogy holtában meg ne sértsem? Gyakorta volt haddelhadd, meg ma- gascé, egymás sarkában jártak a kifogások, s mi inkább ezekkel foglalkoztunk, mint a munkával. Aztán fordult a kocka, olyan vezető került a helyére, aki homlokegyenest más elvet vallott: azt, hogy szerinte a békesség sem árt a munkának, nemigen hat bénítólag, ha emberi hang vesz körül bennünket s ha ekként értenek szót egymással a főnökök, meg a beosztottak... Mit mondjak? Ez a stílus hozta életünk legszebb korszakát. Persze, hogy nem véletlenül jut most eszembe mindez, amit barátomtól hallottam. Az a sok civódás, békétlenség, már-már visszataszító összecsapás, amely a politika világából hull ránk az utóbbi napokban, igen, ez okozza, hogy sok ember keresi emlékei között életének azokat a szakaszait, amikor viszonylag normális körülmények között alkothatott vagy csak dolgozhatott egyszerűen. Azért viszonylagos, mert színtiszta pozitív feltételek aligha léteznek, hiszen tökéletes ember sincs, a szándékok mögé sem láthatunk nem létező röntgenszemekkel. Napjainkra jelenséggé vált a durva szócsata a demokrácia leplét öltő személyeskedés, önzés, hatalmi vágy, a nagy hang, a csendes órák felzaklatása, a tetszetős riposztok církuszias megjelenítése. Az egykori főnök — nyugodjék békében — úgy vélte, ilyen izzó, parázs körülmények között érheti el célját, mutathatja meg igazi énjét. Úgy tűnik, vannak követői s nemcsak a parlamentben, hanem más szinteken is. Mindegy milyen áron — pálfordulás? bemocskolás? öntömjénezés? —, csak rá tudjam erőltetni ízlésemet, akaratomat, célomat másokra, lehetőleg tetszetősen becsomagolva. Ez megy pro és kontra. Végig nem gondolt folyamatok, döntések, mint a feladott teniszlabdák, lecsapókra találnak s az „ászt” kivédeni képtelen túloldali fél nemcsak földhöz vágja az ütőt, hanem kígyót-békát fúj ellenfelére, vonalbíróra, mindenkire. Majd nemsokára ismétlődik mindez fordított pozícióban. S a küzdelemben részt vevők képtelenek felismerni, hogy magatartásuk, stílusuk, másokat baleknak tekintő véleményük riaszt, taszít, félelmet kelt, rossz közérzetet okoz azoknak a tíz- és százezreknek, akik kívülről látják, mi történik a porondon. A porondon, ahol tigrisként ugranak egymásnak, vagy bohócsapkában idétlenkednek a közszereplők s a körben ülők, a nézők, a publikum arcára fagy a mosoly: te jó ég, itt tartunk? Ránk férne már néhány békésebb óra, még mielőtt végleg hátat fordítunk azoknak, akik meglévő vagy annyira vágyott hatalmi mámorukban rég nem a földön járnak. November 1-je jelentős dátum a Határőrség életében, hiszen ekkor lép hatályba a határőrizeti törvény, amely két igen lényeges változást hoz mind a végek őreinek tevékenységében, mind az államhatárhoz közeli települések civil lakosságának hétköznapjaiban. Seres József dandártábornokkal, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság vezetőjével a küszöbön álló változásokról beszélgettünk. — A határőrizetről és a Határőrségről szóló törvényt nyomban megjelenését követően alaposan tanulmányoztuk, az egész személyi állománnyal, a rájuk vonatkozó mértékig igyekeztünk megismertetni. Ezzel egy időben megkezdtük azokat a szervezeti átalakításokat, azoknak az új szervezeteknek a létrehozását, amelyek ennek a törvénynek a végrehajtásához szükségesek. Az egyik és legfontosabb az úgynevezett nyomozati hatáskör, ami azt jelenti, hogy néhány bűncselekményfajtában a határőrség jogosítványt kapott arra, hogy nyomozást végezzen. □ Konkrétan milyen esetekben folytathatnak nyomozást a határőrök? — Öt bűncselekményfajta esetében nyomoz maga a határőrség. Ezek a következők: jogellenes belföldi tartózkodás, tiltott határátlépés, embercsempészés, határjelrongálás és az útiokmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás. A bűncselekmény megszakításán túl tehát jogosítványunk van a nyomozásra, az igazságszolgáltatási szervek elé állításra. Ezt azzal szeretném még kiegészíteni, hogy a határőrség a határőrterületen tevékenysége során észlelt egyéb bűncselekmények esetén is köteles a bűncselekményt megszakítani, a gyanúsítottat elfogni, és a bizonyítási eszközök megjelölésével az illetékes hatóságoknak átadni. □ Mennyire készültek fel a törvényből adódó új feladatok végrehajtására? — Ami a feltételek megteremtését illeti: lényegében egy teljesen új szervezetet kellett létrehoznunk. Mégpedig a nyomozati és vizsgálati, felderítő szerveket. Ez meg felkészítő programot szerveztünk, amelynek elméleti és gyakorlati vonatkozásai is vannak. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetét mondjak a határ menti városok ügyészségeinek, a megyei rendőr-főkapitányságnak, illetve a városi kapitányságoknak, akik vállalták, hogy részt vesznek ebben a felkészítő munkában. Az ügyészségeknek az elméleti, a rendőrkapitányságoknak pedig a gyakorlati felkészítésben volt igen fontos szerepük. □ A határövezetben élő civil lakosságot talán ennél jobban érinti, hogy a határőrség mint hatóság is gyakorolja jogait no□ Érezni fogják-e egyrészt a határtérségben lakók, másrészt az utazóközönség a változást? — A kérdés második részével kezdeném. Az átalakítás mindenképpen a kor követelményeihez igazítja a határőrséget. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a határátkelő helyeken is nagyobb szakértelemmel végzik a dolgukat a beosztottak, egyre hozzáértőbben és egyre intelligensebben. Hisz ez a célunk, és ezért minden nap megvívjuk kis harcunkat. Még akkor is ezt kell mondanom, ha időközönként vannak problémák, és jogos panaszok is felmerülnek. A másik. Úgy gondolom, a nyomozati, de méginkább a járőrszolgálati hatáskör gyakorlati alkalmazása során a határőrség hozzájárulhat a határterület közbiztonságának erősítéséhez és szilárdabbá tételéhez. Hiszen kötelességünk bármilyen jogszabálysértő cselekményt felfedni és megakadályozni. Ma a határterületen minden ötödik községben van egy rendőr. Ugyanakkor ezen a területen nekünk jelentős számú állományunk van. Ez biztonságosabbá teszi az ott élő emberek életét. — Bár korábban is volt bejelentési kötelezettség például fürdőhely kijelölésére határvizén, ám ez most már engedélyköteles, s egy sor önkormányzatot közvetlenül érint. □ A határőrség életében nemcsak a törvény hatályba lépése jelent lényeges változást, hanem az is, hogy jövőre már nem lesz sorállomány, a hagyományos értelemben vett kiképzés is megszűnik, más lesz. — Lényegében a folyamat megindult. Meghirdettük a hivatásos állományra való áttérés programját. November 1-jétől kezdődően felvesszük az első nagyobb csoportot, ebben a szakaszban kezdetként — a végrehajtó szolgálatban már most is hivatásosok vannak — közel száz embert. Ezeknek a nagyobb része a határvadász századok állományába kerül a már leszerelt, illetve csökkentett sorállománynak a helyére, a másik része pedig őrszolgálatba. Közel ötszáz jelentkező volt, sajnos, majdnem kétszázan különböző okok miatt már kiestek egyrészt egészségügyi okok, másrészt a nem megfelelő iskolai végzettség miatt. Azt is jó tudni, hogy alapkövetelmény a büntetlen előélet. □ Mi lesz a sorsa a laktanyáknak, hol fognak lakni például a családos hivatásos határőrök? — Minden feladatra, ami most jelentkezik itt nálunk a sorállomány megszűnésével, úgy igyekszünk kiválogatni a leendő hivatásosokat, hogy azok lehetőleg helybeli lakosok legyenek. Mert lakásunk nincs, s csak a legminimálisabb lehetőségünk van lakásszerzési támogatást adni. A volt határőrizeti kirendeltségeket átalakítjuk. Vannak olyan épületek, amelyeket értékesítettünk, és építettünk az új feltételeknek inkább megfelelő laktanyákat, másokat pedig átalakítottunk. Van olyan is, amelyiknek egy részét a szolgálati feladatok megoldására tettünk alkalmassá, a másik részéből pedig lakást alakítunk ki. Lényegében mindenre van tervünk, csupán pénz kérdése, hogy mikor tudjuk megvalósítani. .........................................................4........... A szervezet jelenlegi állományával november 1-jétől alkalmas a feladatok megoldására. yy is történt. Felderítő és nyomozó alosztályokat hoztunk létre Nyírábrányban, Nyírbátorban, Beregsurányban és Záhonyban. Az ide beosztottak már korábban is hasonló munkakörben dolgoztak, vagy olyan végzettségük van, amely alkalmassá teszi őket e feladatok ellátására. Elsősorban a tiszti állományról beszélek. Rendőrtiszti főiskolát végzett, vagy pedig másoddiplomásként a rendőrtiszti főiskolán tanult kollégák kerültek ezekbe a beosztásokba. Jelen pillanatban a teljes létszámfeltöltést még nem tudtunk biztosítani, hiszen erre viszonylag rövid idő állt rendelkezésünkre. Viszont úgy ítélem meg, hogy ezek a szervezetek a jelenlegi állománnyal november 1-jétől alkalmasak arra, hogy a jelentkező feladatokat megoldják, ahogy én ezt most tudom prognosztizálni. □ Milyen volt a felkészítés, kik végezték ezt a feladatot? — Mi az állománynak elég széles körű ^ A határőrség hozzájárulhat a határterület közbiztonságának __________erősítéséhez. yy vember 1-jétől, akár szankcionálhat, tehát bizonyos tevékenységet be is tilthat. — Igen. Újra és nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy a határőrségnek szakhatósági hozzájárulása, engedélye szükséges a következő esetekben: az államhatártól számított tíz kilométeren belül lőtér létesítéséhez; a határvizén és annak partján kikötőhely, vagy egyéb építmény létesítéséhez, fürdőhely kijelöléséhez és fenntartásához. Ezen túlmenően szakhatósági hozzájárulás szükséges a határvonaltól számított 100 méteren belül bányaműveléshez, kutatáshoz, méréshez, vízügyi és építési munkálatokhoz. Ez azt jelenti, hogy ezen tevékenységek a imént ismertetett határterületen belül engedélyünk nélkül nem gyakorolhatók. Engedély nélküli tevékenység végzése esetén szankcionálási joga van a határőrségnek, magyarán: betilthatjuk azt. Ezenkívül bizonyos tevékenységek végzése bejelentési kötelezettséghez kötött. «« ......................l.................................... Meghirdettük a hivatásos állományra való áttérés programját. •• Melyek ezek? Az államhatártól számított öt kilométeren belüli vadászatot az esemény tervezett időpontja előtt három munkanappal, az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lőtéren rendezett éleslövészetet szintén három munkanappal korábban kell bejelenteni. Az államhatártól számított 10 kilométeren belül légijárművel végzett növényvédelmi munkát a megkezdés előtt legalább 24 órával kötelesek nekünk bejelenteni. □ Ezek a kötelezettségek mennyire újak? Györke László mm! A végek őrei a közbiztonságért A KM hétvégi melléklete '97. X. 18.
