Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-14 / 240. szám
6 1997. október 14., kedd KeleNflagyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Elsőbbség a népakaratnak (Folytatás az 1. oldalról) Budapest (MTI) — Az Alkotmánybíróság egyhangú határozatot hozott a népszavazásról szóló törvény alkotmányellenességéről és az alkotmány népszavazásra vonatkozó rendelkezéseinek kötelező értelmezéséről. A testület a döntést hétfőn nyilvános teljes ülésén hirdette ki. A taláros testület két, a népszavazás tárgyában érkezett indítványt együttesen bírált el. Az egyik indítványt a Magyar Demokrata Fórum hat országgyűlési képviselője nyújtotta be a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására. A másik indítványban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az alkotmány népszavazásról szóló 28/C paragrafusának értelmezését kérte. Az Alkotmánybíróság megállapította: a legalább 200 ezer választópolgár által kezdeményezett népszavazás, amelyet az Ország- gyűlés köteles elrendelni, elsőbbséget élvez a kormány, a képviselők egyhar- mada, a köztársasági elnök, vagy 100 ezer állampolgár által kezdeményezett népszavazással szemben, amelyek elrendelése az Ország- gyűlés mérlegelésétől függ. A 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kötelezően elrendelendő népszavazást ez az elsőbbség közvetlenül az alkotmány alapján, attól az időponttól kezdve illeti meg, amikor a 200 ezer aláírást az Ország- gyűlés elnökéhez benyújtották. Ettől kezdve minden, az aláírásgyűjtés ideje alatt, ugyanabban a tárgyban benyújtott, mérlegelés alapján elrendelhető nép- szavazási kezdeményezésre vonatkozó döntést, illetve végrehajtásukat az aláírások hitelesítéséig fel kell függeszteni. Ha a hitelesítés eredménye alapján a népszavazást el kell rendelni, ez a mérlegelés alapján elrendelhető népszavazást kizátja. Az Alkotmánybíróság kötelezte a törvényhozást, hogy az országos népszavazásról szóló új törvényben az aláírásgyűjtés tartamára is biztosítson hasonló elsőbbséget a kötelező népszavazásra irányuló kezdeményezésnek úgy, hogy egyben létesítsen megfelelő jogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmányossági vizsgálatára, továbbá határozza meg az aláírásgyűjtés kezdő időpontját és lehetséges időtartamát is. Az Alkotmánybíróság azt is előírta, hogy a törvénynek biztosítania kell a népszavazás tárgyában hozott minden döntés ellen az Alkotmány- bírósághoz irányuló alkotmányossági panasz lehetőségét. Az Alkotmánybíróság megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Országgyűlés a népszavazási törvényt az Alkotmánybíróság korábbi felhívása ellenére sem hozta összhangba az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság kimondta: a népszavazási törvény számos rendelkezésének alkotmányellenességét, és az egész törvényt 1997. december 31. napjával megsemmisíti. Ugyaneddig az időpontig kell az Országgyűlésnek az alkotmánynak megfelelő népszavazási törvényt megalkotnia. Az egyes törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság úgy semmisítette meg, hogy a határozat kihirdetésétől kezdve lehetőség van a népszavazási kezdeményezés bármely okból történt elutasítása ellen alkotmányossági panasszal élni az Alkotmány- bíróságnál. A határozat kimondja: az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezése a kihirdetése napjától mindenkire kötelező, az a folyamatban lévő népszavazási ügyekre is irányadó. Az Alkotmánybíróság az olyan törvényt, amely alkotmányellenesen elrendelt népszavazáson alapul, meg fogja semmisíteni. Elhunyt Balázs József Budapest (MTI) — Balázs József, kétszeres József At- tila-díjas író hosszan tartó súlyos betegség után 54 éves korában hétfőn elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Balázs József 1969-ben végzett az ELTE magyar-történelem szakán. Üzemi újságíróként dolgozott, majd a Mafilm dramaturgja lett. A Magyarok című művében a magyar parasztság második világháborús sorsát írja le. Több írásából fdm is készült: Ko- portos, Fábián Bálint találkozása Istennel. Novelláit az Eltévedt tank című kötet tartalmazza. Drámái A báto- ri advent és A homok vándorai. Munkásságát 1977- ben és 1987-ben József Atti- la-díjjal ismerték el. HIRDETÉS Pártreagálások a népszavazásról Eltérő vélemények az ellenzékben a földügyben felteendő kérdéseket illetően Budapest (MTI) — Magyar- országon helyreállt az alkotmányos rend — jelentette ki újságíróknak Medgyasszay László az Alkotmánybíróság határozathirdetése után. Az MDF-es parlamenti képviselő a népszavazási kezdeményezést támogató 330 ezer állampolgár diadalának tartja a taláros testület döntését. — Az ügy, nem pedig pártok győztek — fogalmazott. Leszögezte: a fő szabály a továbbiakban is az, hogy semmi se veszélyeztesse a NATO- népszavazás sikerét. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője arra mutatott rá, hogy pártja beadványaival biztosította: az állampolgárok élhessenek alkotmányos jogukkal. — Ez a demokrácia és a rendszerváltás győzelme — mondta az MTI-nek a képviselő, aki szerint a parlament eljárási rendjéből fakadóan lehet megoldást találni arra, hogy november 16-án meg lehessen tartani a NATO-referendumot. A távirati iroda kérdésére úgy vélekedett, hogy ezek után a kormány földkérdései nem szerepelhetnek a szavazólapokon. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezető-helyettese a kormányzat kudarcaként értékelte az Alkotmánybíróság megállapításait. — Nyilvánvaló volt, hogy a kormánytöbbség alkotmányellenesen és jogi szakértelem nélkül járt el az ügyben előterjesztése áterő- szakolásával — tette hozzá. A kisgazda politikus szerint november 16-ig már kevés az idő arra, hogy a NATO-csatlako- zás mellett az ellenzéki pártok által kezdeményezett kérdés szerepeljén a szavazólapokon. Toller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem érzi a kormánypártok kudarcának a történteket. A kormány népszavazási kezdeményezéséről kiderült ugyanis, hogy nem volt törvénysértő, és az Alkotmánybíróság egy, a szakmai köröket is megosztó vitatott jogi helyzet feloldásáról határozott. Az ellenzékekhez hasonlóan a szocialista politikus is azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a NATO-referendum időben megtörténjen. Toller szerint ha erre valóban megvan a politikai akarat, úgy akár már november 16-án is sor kerülhet a népszavazásra. További újságírói kérdésre úgy vélekedett: újabb tárgyalások szükségesek arról, hogy a kormány leveszi-e a földtulajdonlással kapcsolatos kérdéseit a szavazólapról, de — mint mondta — mindenben az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően fognak eljárni. Toller László szerint el kellene halasztani a népszavazási törvényjavaslat keddre tervezett zárószavazását, hogy legyen idő megvizsgálni: az elő- teijesztés összhangban van-e az Alkotmánybíróság észrevételeivel. Pokomi Zoltán, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a népszavazásról elfogadott határozati javaslat módosításával lehetőséget lát arra, hogy november 16-án két kérdésben: a NATO-ügyében és a hazai termelők védelmében sikeres népszavazást tartsanak. Javaslata szerint a szavazólapokon szereplő első — tehát a NA- TO-val kapcsolatos — kérdést a határozati javaslatban megjelölt formában kellene feltüntetni, míg a földtulajdonlásról az állampolgárok által kívánt kérdést kellene szavazásra bocsátani. Meggyőződése szerint az Országos Választási Bizottság legkésőbb keddre hitelesít 200 ezer aláírást. — Az Alkotmánybíróság határozatát az alkotmány szelleme és betűje, valamint 330 ezer állampolgár akarata kényszerítette ki — mondta a fideszes politikus. Hozzátette: bízik benne, hogy az állampolgárok elmennek szavazni, mert belátják: az ország történelmi fordulópont előtt áll és, hogy milyen jövő fenyegeti hazánkat, ha az alacsony piaci árú földre rázúdítják a külföldi konkurenciát. A Magyar Demokrata Néppárt az Alkotmánybíróság népszavazással kapcsolatos állásfoglalását a demokrácia és a jogállamiság győzelmeként értékeli —jelentette ki Szabó Iván. A Néppárt elnöke szerint a kialakult helyzetben nincs más kiút, csak az, hogy visszatérnek a korábban elutasított néppárti javaslathoz, miszerint november 16-án csak a NATO-csatlakozás ügyében kell megtartani a népszavazást. Újra bebizonyosodott, hogy az alkotmányos rend legfőbb garanciája az Alkotmánybíróság. A testületet sem a kormányzatnak, sem a kétharmados parlamenti többségnek, sem Göncz Árpád köztársasági elnöknek nem sikerült megzsarolnia — nyilatkozta az MTI-nek Lezsák Sándor. Az MDF elnöke úgy ítéli meg, ezek után nem lesz akadálya annak, hogy november 16-án — a NATO-csatlakozásra vonatkozó kérdés mellett — a termőföld-tulajdont illetően az ellenzék kérdése szerepeljen a szavazólapokon. Ezzel, az MDF korábbi álláspontjának megfelelően, megteremtődik a kétigenes népszavazás lehetősége. “ "" "" 1111 w^mnpw'innnyi mim mi Lii.nuinwjiiii.in »s.jiijiiLii. 11 n i Hiteles aláírások Budapest (MTI) — Az Országos Választási Bizottság hétfői ülésén egyhangúlag megállapította, hogy a kül; földiek földtulajdon-szerzése kapcsán beérkezett 339 ezer 487 aláírásból a tételes ellenőrzés során eddig 200 ezer 335 bizonyult hitelesnek. Ez a szám meghaladja a népszavazás kiírásához szükséges, törvényben előírt határt. Mint elhangzott: a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalhoz szeptember 18-án benyújtott 287 ezer 203 aláírásból 197 i ezer 678 tekinthető hitelesn i i i mm Ilin !i in ii ni ......I Ml imiiirt*.iÉtiia*n i Ii..i*i.n.»niim nek, az október í-jén átadott íveken pedig az 52 ezer 284 aláírásból — az ellenőrzés eddigi fázisában — 2 ezer 657 ítélhető érvényesnek. A hivátal által lefolytatott mintavételi eljárás azt mutatta, hogy a később benyújtott aláírásokból szám szerint legalább 35 ezer 771, illetve legfeljebb 37 ezer 003 a minden szem- pontból megfelelő aláírások száma. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság nem tartotta szükségesnek az ellenőrzés folytatását. ....mim.........«min......un mm.......... mi ...... Mibe kerül majd a NATO? A szervezet tudomásul vette a magyar kormány védelmi költségvetési terveit Brüsszel (MTI) — A NATO- ba lépés költségeinek 99 százalékát a nemzeti haderő korszerűsítése és az infrastrukturális kiadások teszik ki — jelentette ki Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője, miután hétfőn Brüsszelben megtartották a NATO-magyar csatlakozási tárgyalások harmadik fordulóját. A szövetség nem ismertetett konkrét adatokat a leendő magyar pénzügyi hozzájárulás mértékéről, de remélhető, hogy az október 22-én tartandó negyedik fordulóban erre is sor kerül. A NATO tudomásul vette a magyar kormány védelmi költségvetési terveit. A bővítés összköltsége a címzetes államtitkár szavai szerint három csoportra osztható. Az egyik a jelenlegi NATO-tagországokban szükséges fejlesztések és korszerűsítések ára, a másik a belépni szándékozókra nemzeti alapon váró haderőfejlesztési kiadások, a harmadik pedig a NA- TO-költségvetéshez való hozzájárulás. A három közül a legutóbbi számszerűsíthető a legkönnyebben, de ez az, amely a tagországok túlnyomó többségének esetében az összes védelmi költségvetés egy százalékánál is kisebb részt jelent. A NATO-küldöttség ismertette a szövetség saját költség- vetésének működését. Ez három részből áll; a közös katonai kiadás az idén mintegy 800, a polgári célokra szolgáló költség körülbelül száznyolcvan, az infrastrukturális befektetésre szánt alap pedig több mint 300 millió dollárra tehető. A nemzeti hozzájárulás majdnem valamennyi tagország esetében a bruttó hazai termék (GDP) fél százaléka alatt van. A szövetség jelezte — mondta Somogyi Ferenc —, hogy a három meghívottnak már most lehetősége van ismertetni, milyen célokra tervezi felhasználni az infrastrukturális NATO-alapból i tagság elnyerése után kapható támogatást. Ugyancsak hétfőn, a cseh küldöttségnek a NATO részéről azt is kifejtették: könnyen elképzelhető, hogy e csatornán keresztül a meghívottak egy ideig haszon- élvezői lesznek a közös költségvetésnek, mert többet kapnak onnan vissza, mint amennyit befizettek. A magyar küldöttség ismét bemutatta a magyar kormány költségvetési terveit, amelyek szerint a védelmi fejezet négy éven át évente a GDP 0,1 százalékával növekszik, és 2001-re eléri a GDP 1,81 százalékát. Magyar részről jelezték, hogy Budapesten pontos NATO-becs- lések híján az eddig hozzáférhető adatok alapján kalkuláltak. A szövetségi küldöttség tudomásul vette a beszámolót, és nem fűzött hozzá kommentárt — mondta Somogyi Ferenc. A NATO ismét leszögezte, hogy a belépés finanszírozásával nem kívánja veszélybe sodorni a meghívottak fizetőképességét. Magyarország úgy próbálta elkészíteni terveit, hogy ennek biztosítása mellett eleget tegyen a tagság szabta követelményeknek. A tárgyalások negyedik fordulóját október 22-én tartják Brüsszelben. A téma a titkos és bizalmas NATO-dokumen- tumok kezelése, illetve a tagsági szándékot deklaráló külügyminiszteri levél pontos tartalma lesz, és remélhetőleg a szövetség ekkorra pontosabb számokkal is szolgálni tud a magyar delegációnak. Somogyi Ferenc nem zárta ki, hogy ötödik tárgyalási fordulóra is sor kerül.
