Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

1997. október 9., csütörtök KULTÚRA Kelel-Magyaiország Vérző rózsa — változó Szatmár Exkluzív interjú Zsigmond Dezső filmrendezővel • A héten befejezik a forgatást Kállai János Tiszacsécse (KM) — Rövide­sen —október 11-én — befe­jezik a Tiszaháton játszódó új magyar játékfilm forgatá­sát. A rózsa vére — ez a címe az opusznak, melynek szüle­tési körülményeiről, az alko­tói szándékokról, a megvaló­sulás anyagi kondícióiról faggattuk a rendezőt: Zsig­mond Dezsőt. (A beszélgetés Tiszacsécsén, a munkálatok negyedének táján zajlott le.) — A filmötlet tőlem szárma­zik, s a dolognak, ez természe­tes, sok személyes vonatkozá­sa van. Tizennyolc éve isme­rem Szatmári, a megye talán egyik legszebb tájegységét. Több dokumentumfilmet ké­szítettem az itt élő emberekről, a környékről, a nevezetessé­gekről, melyeket meg kell mu­tatni országnak-világnak. Mindezen, vagyis a munkán túl: engem emberileg is „ide- ragasztott” ez a táj, a környe­zet. — Kedves, szeretett vidéke­men forgathattam filmjeim ja­va részét, legutóbb pl. Erdélyi Jánossal. Az Ameddig a ha­rang szól című tévés sorozat már a 130. résznél tart, ebből mintegy negyven Szatmárral foglalkozik. Választott szülő­földemmel. — Aztán, hogy mást is em­lítsek előzményként. Az An­dersen legszebb meséit feldol­gozó kisjátékfilm sorozat helyszínei a Mátra, Gyöngyös környéke, és Szatmár. Sonká- di faluportré-film, a szatmár- csekei Séra Gáspárról szóló. Meg kellett őket örökítenem. Mert, amióta idevetődtem, bi­zony sok öregember, sok vén fa kidőlt már. A lassú pusztu­lás és a menekülést jelentő al­kalmazkodás utolsó előtti pil­lanataiban vagyunk itt. — Igaz, nagyon nehéz volt a nagyjátékfilm forgatásának le­hetőségeit megteremteni, de belevágtunk. Vászonra méltó „mozit” akarunk csinálni. Nem az a célunk, hogy a ben­nünk meglevő ideákat mutas­suk meg, hanem azt, ami itt valójában történik. Ebben az Európában is ritka, archaiku­sán szép világban. — Sok a veszélyeztető mo­mentum, ami fenyegeti a har­móniát, ezt az értékszférát. Elég, ha csupán a határnyitás­ra utalok, melynek gondhal­mazában — a kétségtelen elő­nyei mellett — etikai veszé­lyek is megbújnak. — A rózsa vére minden sze­replője a szatmári valósághoz kötődik, a változások rajtuk, a sorsuk alakulásán keresztül mutathatók meg. Papó, Anita, András — egyszerre, de más­másképpen mozdulnak, hogy ennek a világnak a mássá téte­lében részesek lehessenek. Tudják: a régi lehetséges meg­őrzése mellett is váltani kell! Mert túlhaladott lett sok min­den. De mit lehet megőrizni? Ez a nagy kérdés! — Új relációkban kell gon­dolkodni. A pártosodás köztük az egyik legfontosabb; ez a kor mindenféle politikáját meghatározó, nagy-nagy kér­dés. — Aztán: a modernség és a tradíció viszonya. Egymással szembeállítása, illetve egy- másmellettisége. Melyik a jö­vő útja? Mert, hazudnánk, ha nem vennénk észre: a lassú, folyamatos pusztulás tenden­ciái bizony jelen vannak. — Betört ide is a piac, az üz­let. Egy olyan tájba gyűrűznek be a bűnözés „modernségei”, melyet ez idáig nem tudtak szétverni. És, ha nem vigyáz­nak, vigyázunk, egy világ te- metődik itt el. Nagy a sze­génység; a falusiak a maguk túlélésére rendezkedtek be. A film ezt szeretné megláttatni; tehát nem marad(hat) meg — s nem is marad — filozofikus, erkölcsi síkon. — ízig-vérig magyar film lesz, melynek a szépségei és izgalmai a lassúdad, archaikus jelenetekben gyökereznek, egyszersmind nem nélkülözi a krimiszerű dinamizmust sem. Izgalmas lesz és elfogadható. A forgatókönyvet — rajtam kívül — hárman írták: Balogh Géza, Temesi Ferenc és Veér Károly. A stáb, a színészek a könyvet nagyon megszerették. „Bevállalták” ezt a sok-sok kérdést felvető anyagot. Szí­nésziig, szakmailag, emberi­leg egyaránt nagyon jónak tartják. — Essék szó az anyagiak­ról! Nem túl megnyugtató a helyzetünk, sok a bizonytalan­ság, de reménykedünk. A Ma­gyar Mozgókép Alapítvány pénzéből elkezdődhetett a for­gatás. A támogatásra konkrét ígéretünk van a televíziótól. A megye önkormányzati testüle­tétől bízvást kapunk segítsé­get. Meg kell látniuk, érezni­ük: óriási lehetőség rejlik eb­ben a filmben, mely még vé­letlenül sem negatív, amo­lyan „feketevonatos” alkotás lesz. A régió természeti, építésze­ti szépségei — akár idegenfor­galmi, turisztikai értelemben is —, az archaikus értékek, a nagyon szimpatikus emberi tulajdonságok — mind-mind ott vannak A rózsa vérében. A támogatásunk dolgában dön­tést hozóknak ezt kell mérle­gelniük. Zsigmond Dezső filmrendező — jobbról: Balogh Géza, lapunk főmunkatársa, a forgatókönyv egyik írója Elek Emil felvétele Pénzes tévé M ondhatom, jó! megkutyulták a régi és új tévémű­sorokat (csatornástul), meg persze a nézőket. Akinek csak pilleantennája van, most (ha tetszik, ha nem) nézheti az újakat; akinek meg kábele, kapja a ré­gieket, legalábbis a hónap közepéig, amíg a Kábelkom — a kábelesek szövetségébe tömörülve — szerződést nem köt az új műsorok közvetítéséről. Akinek nincs kábele, vegyen parabolát, ha a Família Kft. legújabb epizódját is látni akarja, ha parabolája a Duna Tévé miatt már volna, akkor egy olyan vezérlő egy­ségre van szüksége, amely automatikusan átállítja a para­bolát a másik műholdra, hogy ne kelljen óránként a tetőre rohangálni emiatt. Magyarán: függetlenül attól, kábellel vagy antennával vesszük a műsort — semmiképp nem ússzuk meg tárcanyitogatás nélkül. Kezdjük a kábellel. Nem árt tudni (ha még nem sejte­nénk), hogy az egész meg(nem)állapodás mögött piszkos anyagiak állnak. A kábelhálózatokat üzemeltetők szövetsé­ge ugyanis — kereskedelmi tévéállomások műsoráról lé­vén szó — pénzt szeretne kapni a tulajdonosoktól azért, hogy a kínálatába felvegye az új műsorokat. De ennyivel nem érik be. Fizessen a tévénéző is, ezért akarják a hármas csomagba (a HBO-t nem számítva ez a legdrágább műsorblokk!) tenni a TV2-t, és nyilván a ma­gyar RTL-t is. Magyarán: fizessen aki adja és fizessen, aki kapja. Ugyanazért, ugyanannak - ketten. Ügyes. Hogyan reagálhat erre az okos magyar, akinek kábel is van a lakásában? Durván kétezer forintért vásárol egy pil­leantennát, felteszi a tetőre, és veszi a két kereskedelmi adást ingyen. A kábelen pedig kapja a magyar egyest és kettest az alapcsomagban. Nem akarom tovább bonyolítani a dolgot, de nem tudom figyelmen kívül hagyni a kéthavonként esedékes tévédíjat. Ezt elvileg a közszolgálati csatornákért szedik. Elvileg! Tőlem—a pilleantennástól—gyakorlatilag a két kereske­delmi csatornáért és az MTV 1-ért; a kábeles lakásokban élőktől meg azért, amit éppen rátesznek a kábelükre. Eskü­szöm, nem értem! Cservenyák Katalin Tiszadobon... ...az Andrássy-kastélyban tartja évi közgyűlését a Rat- kó József Irodalmi Társa­ság október 11-én 11 órától. Iskolaavatót... ...rendeznek Vásárosna- ményban, az Eötvös József Általános Iskolában októ­ber 9-én 14 órai kezdettel. Ünnepi beszédet mond: dr. Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um államtitkára. (KM) Anducska Lajos... ...brácsaművész ad szóló­koncertet október 10-én 17 órától a Nyíregyházi Zene­iskola hangversenytermé­ben. (KM) Miatyánkot mond — kun nyelven Emlékülés Kisvárda (KM K. J.)~— Tudományos emlékülést rendeznek Virágh Ferenc költő, publicista születése kilencvenedik évfodulója tiszteletére október 15-én délután fél háromtól a kis­várda i Várost Könyvtár ol­vasótermében. A tanácsko­záson — többek között — előadást tart Kondor Jenő költő Virágh Ferenc poézi- sének jellemzőiről. Budapest (MTI) — Ráckevei Annát az 1980-as évek végén elsősorban filmszínészként is­merte meg az ország, az utób­bi években viszont színpadi művészként arat mind na­gyobb sikereket. A televízió jóvoltából nemrégiben a Vlad Mugur rendezte fergeteges Goldoni-vígjátékban A hazug­ban láthattuk az epekedő Ro- saura szerepében. Az elmúlt évadban nemcsak a fővárosi közönség találkoz­hatott vele, hiszen a Győri Nemzeti Színházban Thury Zoltán Katonák című színmű­vében is főszerepet játszott. A nyáron a szegedi szabadtéri színpadon Szörényi és Bródy zenés történelmi darabban is találkozott már ezzel az izgal­mas figurával, annak idején Szabó Magda IV. Béláról szó­ló darabjában még az ifjú kun hercegnőt kellett megformál­nia. A kiátkozott ősztől a Nemzeti Színház műsorán szerepel, az előadásban Rác­kevei Annától egy igazi külön­legesség hallható: a Miatyánk ősi, kun nyelven. — Kihívás számomra Kun Erzsébet szerepe, mert ez egy zenés darab, énekelni pedig nem nagyon szoktam — nyil- takozta Ráckevei Anna a da­rab egyik éjszakába nyúló pró­bája után. Az is nehéz, hogy viszonylag kevés jelenetben kell egy roppant karakteres nőt megformálnom. Érdekes a da­rab, mert a történelmünk olyan szeletével foglalkozik, ami ta­lán kevésbé ismert. Múltba tekintés könyvritkaságokkal Kuriózum az a geneológiai atlasz, melyben uralkodóházak családfája található Bodnár István Nyíregyháza (KM) — „Alig várom édes barátom azon le­veledet, amelyben velem tu­datni méltoztatól, mint ment véghez a szabolcsi restauráció, melylyel én megelégedve épen nem vagyok, s úgy áld­jon meg engem a Zebaoth Je­hova, hogy nem Vay Ábrahám miatt. Nem szeretem a nemzet jussainak elnyomattatását”. A fenti sorokat Kazinczy Fe­renc írta, és a Kazinczy Gábor által szerkesztett „Gróf Des- sewffy József Bizodalmas le­velezése Kazinczy Ferenczc- zel 1793-1831” című kötetben jelent meg. A régi könyv egyi­ke azoknak a kiadványoknak, amelyet a Városi Galériában láthatunk még néhány napig. A mintegy 50-60 kiállított könyv sejteti: milyen sok érté­kes kiadvány található me­gyénkben. A könyvek a Jósa András Múzeum, a Levéltár, a Kossuth Lajos és a nagykállói Korányi gimnázium tulajdo­nai. Az egyik tárlóban pl. a Kos­suth Lajos gimnázium éppen százéves kiadványa, amely a hajdani tanári kart mutatja be fotók segítségével. Becsület­ben megőszült, vagy őszülő­ben lévő emberek. Mindegyi­kük képe alatt néhány sor. Lef- ler Sámuel fotográfiája alatt ez olvasható: „Az alapos szakis­meretekkel bíró ügybuzgó ta­nár, ha egyszemélyben derék férj, gondos apa és jóbarát, mindig nyugodtan tekinthet vissza a letűnt időkre. Te bol­dogan tekinthetsz vissza múl­tadra.” (1897. dec. 15.) A történelmet lapozhatjuk fel egy másik könyvben, amely ugyan kicsit száraz, s a Törvényhatósági Tudósítások címet viseli. Annál érdeke­sebb, amikor beletekintünk, hiszen Kossuth Lajos levele­zéseit tartalmazza. Igazi kuriózum a megyei könyvtár egyik történeti és ge­neológiai atlasza, amelyben az európai uralkodóházak geneo­lógiai családfája lapozható fel. Gyönyörű metszetek, a törté­nelemből ismert családfák. Habsburgok, angolok, franci­ák. Akár Napóleon szövevé­nyes családját is áttekinthet­jük. Több mint 200 éve látott napvilágot Heltai Gáspár Ma­gyar Krónika című könyve. S már a címlapról is megtudhat­juk, mi található a szép kiad­ványban: „Magyar krónikának röviden lerajzolt sommája. Mellynek az első része Pethő Gergely munkájából szedeget- tetett”. Pozsonyban adták ki. A kiállítás szervezője, Mé­száros Agnes elmondta: me­gyénk közintézményeiben azért is található sok értékes könyv, mert sok adományt fo­gadhattak. Gyakran előfordult, hogy a múzeum, a gimnázium vezetői, munkatársai gyűjte­ményüket a munkahelyüknek adományozták. Ezt tette pél­dául Jósa András. Négyosztályos gimi Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium az 1998/99. tanévben egy osz­tályban — 32 tanulóval — tervez indítani hagyomá­nyos, 4 osztályos gimnáziu­mi képzést is. A tehetség- gondozást szolgálandó, az oktatás az alábbi emelt szintű formációkban zajlik: — Emelt szintű matema­tika-számítástechnika — már az első osztálytól. — Emelt szintű biológia- és kémiaoktatás I, II. osz­tályban integrált, III. és IV. osztályban önálló tárgyként megjelenő környezetvédel­mi képzéssel.-7— A választható idegen nyelvek (angol, német, francia, olasz, orosz és la­tin) oktatása kiscsoportos formában történik. — AIII. és a IV. évfolya­mon az alapóraszám mellett az érettségi és a felvételi tárgyakat kiscsoportos rendszerben oktatják. A III. osztálytól az alábbi terüle­teken teremtenek lehetősé­get szakképesítés megszer­zésére: számítástechnika, környezetvédelem, háztar­tástan — háztartásökonó­mia. „Virágozzál cédrusfa levelen" címmel ad nagyszabású műsort a Magyar Állami Népi Együttes október T 5-én este hét órától a nyíregyházi Városi Művelődési Köz­pont hangversenytermében. A közönség a rendkívül gazdag programban láthatja — többek között — A magyar utcán végesteien végig és a Magyarói csárdá­ban című koreográfiákat KM-reprodukció □

Next

/
Thumbnails
Contents