Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

1997. szeptember 5., péntek HÁTTÉR Szelek szárnyán energia Az új iparág megteremtése ma még számos, temérdek pénzt hozó érdeket sért Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Lát­ványnak sem utolsó, ahogy a fejlettebb világban hatalmas forgó szerkezetekkel mun­kára fogják a szél erejét. Ha­sonló próbálkozás indul most Nyíregyházán, de mint kiderül: az olcsó és környe­zetkímélő energiát nem min­denütt fogadják osztatlan örömmel. Számos kérdés sorjázik: vajon miért nem hasznosítják ha­zánkban a geotermikus ener­giaforrásokat? Talán még túl­ságosan is rossz a csengése e fogalomnak egy közelmúltban befuccsolt cég miatt, amely több száz millió forintos tarto­zást halmozott fel? A károsul­tak ugyanis belevénültek a fi­zetés alól (megfoghatatlan okokra hivatkozva) kibújó ígéretekbe. Vagy csak arról van szó, hogy a szokásos be­idegződésünk működik: ami ingyen van, vagy legalábbis igen olcsó, az már nem is érde­kes annyira? Vagy szerte a vi­lágban és itthon is túl sokan él­nek jól a drága és szennyező energia alkalmazásából? Gya­nítható, ez utóbbi áll legköze­lebb az igazsághoz. Réseit profil — A hazai elterjedés egyik akadálya, hogy Magyarorszá­gon lökésszerűen jelentkezik a szél és iránya állandóan válto­zik. Ezzel szemben a szél mozgási energiája a nyílt vidé­keken, tengerpartokon a lege­rősebb, az Egyesült Államok­ban is a szárazföldek és sivata­gok peremterületein, Német­országban pedig hegyszoro­sokban állították fel a hatal­mas lapátok különböző formá­it — adja szakmailag egyetlen elfogadható magyarázatát új­kori „elkésődésünknek” Pó­lyák István gépésztechnikus, aki vitorlázórepülőként egy­kor szerzett aerodinamikai is­mereteit most nagyszerűen ka­matoztathatja. Ugyanis fejébe vette, hogy a megújuló energiák közül a szelet állítja az ember szolgá­latába, s megpróbál szűkebb hazájában próféta lenni. Kitar­tását próbára teheti, hiszen ha­A szélenergia hasznosítási állítják fel a repülőtéren mar azokba a bizonyos falakba ütközött. Előbb megalakította a Kelet Szélenergia Hasznosí­tó és Szélerőgép Építő Kht.-t, majd egy Németországban élő magyar származású feltaláló­tól megszerezte a réseit profilú szárnyak (a hatékonyságot 40 százalékkal növelő) találmá­nyát. Ehhez megfelelő átviteli rendszert szerkesztett, a beren­dezés tehát kész, de gyakorlati alkalmazására eddig egyetlen jelentkező sem akadt. Eredményt előre A megkeresett önkormányza­tok válaszra sem méltatták, míg mások az eredményt kér­ték előre számon. Ezért előbb meg kellett szervezni a haté­konyságot konkrét számokkal, adatokkal igazoló kísérleteket. Szerencsére ebben megfelelő partnerekre talált: a Kelet Kht.-vel együttműködési meg­állapodást kötött a GATE Me­zőgazdasági Főiskolai Kara a szélenergia hasznosítási lehe­tőségeinek tanulmányozására, kutatására. Ennek értelmében a kht. fel­állítja a főiskola területén a szélerőgépet, míg az oktatási intézmény szellemi kapaci­tását rendelkezésre bocsátva tudományos szintű méréseket végez. A Nyír-Rep Kft. is örömmel üdvözölte a kez­deményezést, s a repülőtér 4-5 pontján is hamarosan meg­kezdődik a szél erejének illet­ve munkává alakításának mé­rése. Időközben megalakult az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület Megújuló Energiák Munkacsoportja is Nyíregyházán. Noha a szélerő befogásának nagy hagyomá­nyai vannak Magyarországon, a korszerű technológiák elter­jedésével messze nem tartot­tak lépést az ilyen irányú tö­rekvések — írja a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium tájékoz­tató, 1995. évi kutatás-fejlesz­tési munkát összegző kiad­ványa. Ez leírja: mechani­kai munkavégzésre, őrlésre korábban már hasznosítot­ták főleg a Kis- és Nagy- Alföld örvénylésmentes síksá­gain. De nem kell messzire menni sem térben, sem idő­ben, hiszen Vásárosnamény- ban néhány éve még működött a szélmotor a szennyvíztele­pen. Az emberiség létének meg­határozó része az energia. Az általánosan használt fosszilis energiahordozókkal kapcso­latban két probléma merül fel: az évmilliók során kialakult készletek végesek és gyorsan apadnak, felhasználásuk pedig mérhetetlen kömyezetszeny- nyezést okoz. A lobby gáncsa Éppen ezért fordul a figyelem mindinkább a megújuló ener­giák felé, megyénkben is adott az ipari háttér, s most a neves szakembergárda felvonultatá­sa már erősen leszűkíti a kez­deményezés támadható felüle­teit. Pillanatnyilag azért kell szorítani, hogy az energialob- by ne gáncsolja el a jó ügyön fáradozókat. Nagyon sokan jól élnek az emberiség energia- szükségletéből, elég csak megnézni, a mindenkori állam mennyi pénzt zsebel be egy li­ter benzin 150-160 forintjából. Ha valóban kézzel fogható eredménnyel jár a kísérlet, azt erkölcstelenség lenne jogi esz­közökkel, hirtelen kitalált adókkal elfojtani. Bízzunk benne, hogy folytatás követke­zik. V . .. NézőDont Az arc meztelen A minap eltűnt a tévékészülék távirányítója, s huza­mosabb ideig lehalkítva voltam kénytelen az ap- parát előtt ülni. Előbb bosszankodtam, hiszen hü­lye és idegesítő dolog bámulni anélkül, hogy a hangok a fülünkön átjutva értelemmé alakulnának, mégis egy idő múlva élvezni kezdtem a szokatlan játékot. Rádöbbentem, nincs unalmasabb, mint amikor közelről mutatnak egy ar­cot, egy tátogó szájat. Rájöttem, nincs érdekesebb, mint amikor közelről láthatunk egy emberi arcot. Eszembe ju­tott, micsoda élmény volt annak idején például Nagy Lász­ló vagy Szent-Györgyi Albert barázdáival premier plán­ban megismerkedni. Órákon át le tudta kötni az ember fi­gyelmét. Még akkor is akár, ha nem volt alatta hang. De amikor az arccal teli képernyőn elhangzott őszinte vallomások, torokszorítóan egyszerű, mégis bölcs, sőt zse­niális gondolatok akusztikai megformálásán csüngtünk, a hangulat belénkivódott. Mintha az emberi lélek változatos térképén időzne el egy-egy kivételes egyéniség esetén a néző, végigtekintve a vallomás-gödrökön, szenvedés-ár­kokon, a nevetés szarkalábakon. A csillogó szemek, szájak vonala, a gyűrt sziklaarcok külön figyelmet érdemelnek. A szavak az egyiknél megfontoltan, a másiknál tempósan, a harmadiknál meg-megakadva hagyják el a nem mindig hi­bátlan fogsorok rejtekét. Aztán vannak arcok, melyek mű­vin megformáltak, szexisre figurázottak, dramaturgiai ki- számítottsággal nyílnak és csukódnak, hatásvadászan biggyesztettek. Ezek aztán egyáltalán nem az őszinte sze­mélyiség varázsával hatnak ránk. Az idomított tükör előtt próbált arc nem érdekes, sőt kifejezetten lapos. Hamarosan jönnek a választások. Tessenek néha leven­ni a hangot, s csak az arc részleteit figyelni. Lesznek köz­tük okosak, sunyik, elvadultak, eltorzultak, kígyótekinte- tűek, gyanús lánggal égőek. Mert míg a szavak hazudnak, az arc, melyet keretezhet bármilyen öltözet, mindegyi­künknél mindig meztelen. Szőke Judit Ferter János rajza Kommentár Manna nélkül N em reális az ország kettészakadását tényként elfo­gadni, s különösen nem ajánlatos csupán Kelet- Nyugat ellentétként megjeleníteni — mondta az Akadémia elnöke a rádió csütörtök reggeli krónika műso­rának adott exkluzív interjújában. — Kétségtelen, vannak előnyösebb helyzetben lévő és mostohább sorsú országré­szek — fejtegette — ám nem lehet mindent a földrajzi el­helyezkedéssel magyarázni. Ráadásul, ha jól szétnézünk az országban, a Dunántúlon is vannak elmaradott, szegény települések és láthatunk a Duna-Tisza-közén sőt Szabolcs- Szatmár-Beregben is virágzó, dinamikusan fejlődő falva­kat, kisvárosokat. Elgondolkodtatóak Glatz Ferenc szavai. Talán túlságo­san is beivódott a köztudatba a „fejlett Dunántúl, szegény Tiszántúl” szókapcsolat. Létalapját tagadni persze képte­lenség lenne, de nem a régi beidegződés ismételgetése hoz változást. Ha nem tud élni e régió olyan kezdeményezé­sekkel, amilyeneket Herczog, Wranitzky, G. Pataki és más nagy nevek fémjeleznek (kiegészítve természetesen az or­szágos terveket), akkor nincs más hátra, mint sopánkodás. Am tegyük félre most azt a közhelyet, ami szerint „a szomszéd rétje mindig zöldebb”, s vegyük elő azt a bölcs tanácsot, hogy ne az emlékezetünkre támaszkodjunk, ha­nem a valós tényekre. Most a területfejlesztési és az ágaza­ti központi alapok támogatásával több mint 7,3 milliárd forint összértékű gazdasági beruházást tervez 169 befekte­tő megyénkben; nyolcvanhárom új élelmiszer-, gép- és könnyűipari üzemet építenek, illetve már meglévőt kor­szerűsítenek. A mezőgazdasági szektor 61 befektetője el­sősorban növénytermesztési integrációk kialakítására, gyümölcsfa-telepítésekre, a állatenyésztő telepek korsze­rűsítésére vállalkozik. Itt kanyarodhatnánk vissza az Akadémia tudós elnöké­hez: ahol vannak ötletek, ügyes emberek és összefogás, ott vannnak (mindig is voltak) eredmények. Ahol viszont — mondjuk — a települési önkormányzat energiáit évek óta huzakodások, egymás lemondatásai. intrikák emésztik fel, és mannát várnak, ott lehet hivatkozni bármely égtájra. Marik Sándor □

Next

/
Thumbnails
Contents