Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-05 / 207. szám
1997. szeptember 5., péntek HÁTTÉR Szelek szárnyán energia Az új iparág megteremtése ma még számos, temérdek pénzt hozó érdeket sért Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Látványnak sem utolsó, ahogy a fejlettebb világban hatalmas forgó szerkezetekkel munkára fogják a szél erejét. Hasonló próbálkozás indul most Nyíregyházán, de mint kiderül: az olcsó és környezetkímélő energiát nem mindenütt fogadják osztatlan örömmel. Számos kérdés sorjázik: vajon miért nem hasznosítják hazánkban a geotermikus energiaforrásokat? Talán még túlságosan is rossz a csengése e fogalomnak egy közelmúltban befuccsolt cég miatt, amely több száz millió forintos tartozást halmozott fel? A károsultak ugyanis belevénültek a fizetés alól (megfoghatatlan okokra hivatkozva) kibújó ígéretekbe. Vagy csak arról van szó, hogy a szokásos beidegződésünk működik: ami ingyen van, vagy legalábbis igen olcsó, az már nem is érdekes annyira? Vagy szerte a világban és itthon is túl sokan élnek jól a drága és szennyező energia alkalmazásából? Gyanítható, ez utóbbi áll legközelebb az igazsághoz. Réseit profil — A hazai elterjedés egyik akadálya, hogy Magyarországon lökésszerűen jelentkezik a szél és iránya állandóan változik. Ezzel szemben a szél mozgási energiája a nyílt vidékeken, tengerpartokon a legerősebb, az Egyesült Államokban is a szárazföldek és sivatagok peremterületein, Németországban pedig hegyszorosokban állították fel a hatalmas lapátok különböző formáit — adja szakmailag egyetlen elfogadható magyarázatát újkori „elkésődésünknek” Pólyák István gépésztechnikus, aki vitorlázórepülőként egykor szerzett aerodinamikai ismereteit most nagyszerűen kamatoztathatja. Ugyanis fejébe vette, hogy a megújuló energiák közül a szelet állítja az ember szolgálatába, s megpróbál szűkebb hazájában próféta lenni. Kitartását próbára teheti, hiszen haA szélenergia hasznosítási állítják fel a repülőtéren mar azokba a bizonyos falakba ütközött. Előbb megalakította a Kelet Szélenergia Hasznosító és Szélerőgép Építő Kht.-t, majd egy Németországban élő magyar származású feltalálótól megszerezte a réseit profilú szárnyak (a hatékonyságot 40 százalékkal növelő) találmányát. Ehhez megfelelő átviteli rendszert szerkesztett, a berendezés tehát kész, de gyakorlati alkalmazására eddig egyetlen jelentkező sem akadt. Eredményt előre A megkeresett önkormányzatok válaszra sem méltatták, míg mások az eredményt kérték előre számon. Ezért előbb meg kellett szervezni a hatékonyságot konkrét számokkal, adatokkal igazoló kísérleteket. Szerencsére ebben megfelelő partnerekre talált: a Kelet Kht.-vel együttműködési megállapodást kötött a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara a szélenergia hasznosítási lehetőségeinek tanulmányozására, kutatására. Ennek értelmében a kht. felállítja a főiskola területén a szélerőgépet, míg az oktatási intézmény szellemi kapacitását rendelkezésre bocsátva tudományos szintű méréseket végez. A Nyír-Rep Kft. is örömmel üdvözölte a kezdeményezést, s a repülőtér 4-5 pontján is hamarosan megkezdődik a szél erejének illetve munkává alakításának mérése. Időközben megalakult az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Megújuló Energiák Munkacsoportja is Nyíregyházán. Noha a szélerő befogásának nagy hagyományai vannak Magyarországon, a korszerű technológiák elterjedésével messze nem tartottak lépést az ilyen irányú törekvések — írja a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztató, 1995. évi kutatás-fejlesztési munkát összegző kiadványa. Ez leírja: mechanikai munkavégzésre, őrlésre korábban már hasznosították főleg a Kis- és Nagy- Alföld örvénylésmentes síkságain. De nem kell messzire menni sem térben, sem időben, hiszen Vásárosnamény- ban néhány éve még működött a szélmotor a szennyvíztelepen. Az emberiség létének meghatározó része az energia. Az általánosan használt fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban két probléma merül fel: az évmilliók során kialakult készletek végesek és gyorsan apadnak, felhasználásuk pedig mérhetetlen kömyezetszeny- nyezést okoz. A lobby gáncsa Éppen ezért fordul a figyelem mindinkább a megújuló energiák felé, megyénkben is adott az ipari háttér, s most a neves szakembergárda felvonultatása már erősen leszűkíti a kezdeményezés támadható felületeit. Pillanatnyilag azért kell szorítani, hogy az energialob- by ne gáncsolja el a jó ügyön fáradozókat. Nagyon sokan jól élnek az emberiség energia- szükségletéből, elég csak megnézni, a mindenkori állam mennyi pénzt zsebel be egy liter benzin 150-160 forintjából. Ha valóban kézzel fogható eredménnyel jár a kísérlet, azt erkölcstelenség lenne jogi eszközökkel, hirtelen kitalált adókkal elfojtani. Bízzunk benne, hogy folytatás következik. V . .. NézőDont Az arc meztelen A minap eltűnt a tévékészülék távirányítója, s huzamosabb ideig lehalkítva voltam kénytelen az ap- parát előtt ülni. Előbb bosszankodtam, hiszen hülye és idegesítő dolog bámulni anélkül, hogy a hangok a fülünkön átjutva értelemmé alakulnának, mégis egy idő múlva élvezni kezdtem a szokatlan játékot. Rádöbbentem, nincs unalmasabb, mint amikor közelről mutatnak egy arcot, egy tátogó szájat. Rájöttem, nincs érdekesebb, mint amikor közelről láthatunk egy emberi arcot. Eszembe jutott, micsoda élmény volt annak idején például Nagy László vagy Szent-Györgyi Albert barázdáival premier plánban megismerkedni. Órákon át le tudta kötni az ember figyelmét. Még akkor is akár, ha nem volt alatta hang. De amikor az arccal teli képernyőn elhangzott őszinte vallomások, torokszorítóan egyszerű, mégis bölcs, sőt zseniális gondolatok akusztikai megformálásán csüngtünk, a hangulat belénkivódott. Mintha az emberi lélek változatos térképén időzne el egy-egy kivételes egyéniség esetén a néző, végigtekintve a vallomás-gödrökön, szenvedés-árkokon, a nevetés szarkalábakon. A csillogó szemek, szájak vonala, a gyűrt sziklaarcok külön figyelmet érdemelnek. A szavak az egyiknél megfontoltan, a másiknál tempósan, a harmadiknál meg-megakadva hagyják el a nem mindig hibátlan fogsorok rejtekét. Aztán vannak arcok, melyek művin megformáltak, szexisre figurázottak, dramaturgiai ki- számítottsággal nyílnak és csukódnak, hatásvadászan biggyesztettek. Ezek aztán egyáltalán nem az őszinte személyiség varázsával hatnak ránk. Az idomított tükör előtt próbált arc nem érdekes, sőt kifejezetten lapos. Hamarosan jönnek a választások. Tessenek néha levenni a hangot, s csak az arc részleteit figyelni. Lesznek köztük okosak, sunyik, elvadultak, eltorzultak, kígyótekinte- tűek, gyanús lánggal égőek. Mert míg a szavak hazudnak, az arc, melyet keretezhet bármilyen öltözet, mindegyikünknél mindig meztelen. Szőke Judit Ferter János rajza Kommentár Manna nélkül N em reális az ország kettészakadását tényként elfogadni, s különösen nem ajánlatos csupán Kelet- Nyugat ellentétként megjeleníteni — mondta az Akadémia elnöke a rádió csütörtök reggeli krónika műsorának adott exkluzív interjújában. — Kétségtelen, vannak előnyösebb helyzetben lévő és mostohább sorsú országrészek — fejtegette — ám nem lehet mindent a földrajzi elhelyezkedéssel magyarázni. Ráadásul, ha jól szétnézünk az országban, a Dunántúlon is vannak elmaradott, szegény települések és láthatunk a Duna-Tisza-közén sőt Szabolcs- Szatmár-Beregben is virágzó, dinamikusan fejlődő falvakat, kisvárosokat. Elgondolkodtatóak Glatz Ferenc szavai. Talán túlságosan is beivódott a köztudatba a „fejlett Dunántúl, szegény Tiszántúl” szókapcsolat. Létalapját tagadni persze képtelenség lenne, de nem a régi beidegződés ismételgetése hoz változást. Ha nem tud élni e régió olyan kezdeményezésekkel, amilyeneket Herczog, Wranitzky, G. Pataki és más nagy nevek fémjeleznek (kiegészítve természetesen az országos terveket), akkor nincs más hátra, mint sopánkodás. Am tegyük félre most azt a közhelyet, ami szerint „a szomszéd rétje mindig zöldebb”, s vegyük elő azt a bölcs tanácsot, hogy ne az emlékezetünkre támaszkodjunk, hanem a valós tényekre. Most a területfejlesztési és az ágazati központi alapok támogatásával több mint 7,3 milliárd forint összértékű gazdasági beruházást tervez 169 befektető megyénkben; nyolcvanhárom új élelmiszer-, gép- és könnyűipari üzemet építenek, illetve már meglévőt korszerűsítenek. A mezőgazdasági szektor 61 befektetője elsősorban növénytermesztési integrációk kialakítására, gyümölcsfa-telepítésekre, a állatenyésztő telepek korszerűsítésére vállalkozik. Itt kanyarodhatnánk vissza az Akadémia tudós elnökéhez: ahol vannak ötletek, ügyes emberek és összefogás, ott vannnak (mindig is voltak) eredmények. Ahol viszont — mondjuk — a települési önkormányzat energiáit évek óta huzakodások, egymás lemondatásai. intrikák emésztik fel, és mannát várnak, ott lehet hivatkozni bármely égtájra. Marik Sándor □
