Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-04 / 206. szám
19V/. szeptemoer 4., csütörtök □ Nyíregyházi KisKelet Mü Ütőképes adu a hivatal kezében A megyeszékhely zöldfelületének védelme valamennyiünk közös érdeke Nyíregyháza (DM) — Manapság egyre több szó esik a környezetvédelemről. Lassan rádöbben az emberiség, hogy saját létét fenyegeti, ha nem tesz meg mindent életterének védelmében. Nyíregyházán 1982-ben készült helyi rendelet, mely valamilyen szinten szólt a zöldfelület védelméről. Az azóta eltelt évek igazolták, szükség van egy átfogó szabályozásra, mely foglalkozik a zöldterületek fenntartásával, védelmével, felhasználásával. A városi önkormányzat nemrégiben hozott rendeletének hatására várhatóan csökkenni fog a rongálások száma, illetve a polgármesteri hivatal egy „ütőképes adut” kapott a kezébe, amellyel bátran felléphet a renitensekkel szemben. A rendelet bevezetésével szeretnék legalább a lakosság egy részét rávenni a közterület ápolására, így remélhetőleg a város arculata is javulni fog. Kategóriák A cél az élő növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) rongálását, pusztítását, értékük csökkenését megakadályozni, a közhasznú zöldterület megszűnését, károsítását, más célra történő felhasználását megelőzni, illetve elhárítani. A továbbiakban zöldterületet létesíteni csak a városi főkertész, vagy a városi főépítész által véleményezett terv alapján, a közgyűlés hozzájárulásával lehet. A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik. A településen belüli eltérő elhelyezkedésük és funkciójuk alapján első kategóriába tartoznak városközponti reprezentatív teA rendelet kimondja, hogy a jogi személyek és egyéb szervetek kötelesek (a tulajdonosok, a bérlők) az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig, de legfeljebb 30 méterig a gondozást elvégezni, vagy saA meglévő zöldfelületet megszüntetni csak komoly indokok alapján lehet. Ha erre mégis sor kerül, csereingatlanról kell gondoskodni, vagy a terület eszmei értékét a Zöld- felületi Alapba befizetni. Fák töve körül 1,50 m átmérjű szabad területet kell hagyni. „Faérték fizetési kötelezettséget” ír elő a rendelet minden olyan fakivágás engedélyezésekor, amikor a vágást balesetveszély, épületek álagának védelme vagy a fa természetes elöregedése indokolja. A befizetett összeg szintén a Zöldfelületi Alapba kerül, s ezt a pénzeszközt a közterületi fapótlásokra lehet használni. Pénzbírság Mivel a fakivágás szokott a legtöbb vitára okot adni, újdonság, hogy a fakivágás hatósági engedélyeztetése előtt egyeztetni kell azt a körzet ön- kormányzati képviselőjével is. Az engedély nélküli fakivágás esetén az elkövető is köteles a faérték összeget megfizetni, vagy az értéknek megfelelő fát a városi főkertész által előírt helyre elültetni. (Az egyedi védett fákról vagy fasorokról külön rendelet foglalkozik.) A közhasználatú zöldterületre kiültetett növény az önkormányzat tulajdonába kerül, így annak kivágása engedély- köteles. Aki a rendelet megszegi, vagy a gyomirtási kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el, és tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Kategóriákba sorolták a nyíregyházi parkokat Martyn Péter felvétele rületek. Ezek jellemzője a folyamatos takarítás és nagy virágfelület. A második kategóriába a díszparkok szerepelnek. Ezeket naponta, esetleg két naponta kell takarítani, s a növényzetet színvonalasan fenntartani. A harmadik kategóriába sorolhatók a lakótelepi közparkok, terek. Itt a heti két-háromszori takarítás a jellemző. Engedély kell A negyedik kategória a külterjesen kezelt parkokat, tereket és a főközlekedési utak melletti zöldterületet tartalmazza. Itt kéthetente vagy havonként takarítanak. ját költségükön elvégeztetni. A lakások és társasházak tulajdonosai kötelesek az épület, illetve a telek határvonalától — ha a járda nem közvetlenül az épület mellett fut — a járdáig, vagy az úttest vonaláig a takarítást, a gyomtalanítást megoldani. Közutak melletti fákat a mindenkori fenntartó köteles ellátni. Fontos, hogy a köz- használatú zöldterületet és azok építményeit a megfelelő célra mindenki ingyen használhatja. Tilos azonban többek között a szemetelés, a járművel való behajtás, a mások nyugalmának zavarása, a járdán sóval történő „síktalaní- tás”, stb. Ivóvíz a tanyákon Nyíregyháza (KM) — Nyíregyháza város önkormányzata, valamint a városfejlesztési iroda a külte- , riileti bokortanyák gáz- és vízhálózatának kiépítésére és továbbfejlesztésére pályázatot nyújtott be 1996- ban —- tudtuk meg Skot- nyik András szervezőtől.. A vízhálózatra a területi fejlesztési tanács nem a pályázatban megjelölt összeget adta, ezért a kiépítés a kapott pénz függvényében történik. A hálózat megva- f lósulásához a Nyírségvíz Rt. is nagymértékben hozzájárul, ezenkívül minden ; szakmai lehetőséget megad ahhoz, hogy a kivitelezés időben és szakszerűen történjen. Először azokon a bokortanyákon készül el a hálózat, ahol az előzetes felmérések alapján a legszükségesebb. Nagy valószínűség: szerint Újtelek-, Salamon-, Szélső-, Szeles- és Suján- bokor térsége lesz a sorrend. A rendszer kiépítésénél az ott lakók igénye, valamint a bokortanyák lakóházainak egymáshoz való: távolsága is számításba jön. Lesznek olyan tanyák, amelyek a fenti körülményeknek nem felelnek meg, így azok a jelenlegi vízhálózat fejlesztésből kimaradnak. Ha a város ön- kormányzatának és az rt.- nek a későbbiek folyamán pályázat vagy egyéb úton lesz pénze a kimaradt tanyák vízellátásának megoldására, akkor azt mindenképpen megvalósítják. Kész tragédia a tanévkezdés Az ingyenes oktatás a múlté, lassan megfizethetetlen lesz Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — „De nehéz az iskolatáska, egy ilyen szép napos délelőtt...” — idézhetnénk a közismert slágert, hiszen a gyermekek bánatára megkezdődött a tanév. Ám ha megnézzük a szülőket, ők is legalább annyira gondterheltek, mint csemetéik, súlyos teher nyomasztja őket, hogy vajon honnan teremtik elő az anyagi hátteret az iskolakezdéshez. Mai összeállításunkban erre a kérdésre kerestük a választ. Fábián Sándorné (háztartásbeli): — Három gyermekem jár iskolába, minden túlzás nélkül állíthatom, harmincezer forintot már költöttem, és biztos vagyok benne, szinte Fábián Sándorné mindennap újabb és újabb kéréssel jönnek, hogy mi szükséges még a különböző órákra. Az ingyenes oktatás már rég a múlté, lassan megfizethetetlen lesz. Marjai Károly (főelőadó): — Gimnazisták a gyermekeim. A kisebbik elsős, így a tankönyvek, füzetek, írószerek, különböző felszerelések mellé egyenblúzt, jelvényt is vásárolnunk kellett. Nagyon magasak a kiadások, ami borzasztóMarjai Károly an megterhelő a családoknak. A gyermekeink nyári diákmunkát vállaltak, hogy hozzájáruljanak a kiadásokhoz. Szabó Sándorné (adminisztrátor): -— Egyetemista és középiskolás gyermekeim kezdték meg szeptemberben az újabb tanévet. Egyszerűen elkeserítő az iskolakezdés. Ha a legszükségesebbeket vásároljuk meg, akkor is meghaladja a negyvenezer forintot a kiadás. Mind a ketten dolgozunk Szabó Sándorné a férjemmel, de így is nagyon nehéz. El sem tudom képzelni, hogyan oldják meg a szeptemberi vásárlást ott, ahol valamelyik szülő, vagy esetleg mindkettő munkanélküli. Kész tragédia középiskolásokat és egyetemistákat elindítani így szeptemberben. Már nincs miről lemondani, fizetésünk nagy részét rezsire és a mindennapi élelmiszerre költjük. Az végképp pedig szörnyű lenne, ha azért nem tanulhatnának tovább a gyerekeink, mert nem tudnánk az anyagi hátteret előteremteni. Nem elképzelhetetlen, hogy egy-két családnál már ma is gondot okoz a tanévkezdés, s az anyagiak miatt nem tudnak továbbtanulni a tehetséges diákok. Nagyné Liskány Erika (reklámszervező): — Szakmunkásképző intézetben és általános iskolában tanulnak a gyermekeim. Nincs más szó rá: borzasztó az iskolakezdés. Nap mint nap csodálkozunk, milyen sokba kerülnek a tanNagyné Liskány Erika Harasztosi Pál felvételei könyvek, a füzetek és a tanszerek. Még a munkásruhát is nekünk kell megvásárolnunk, ami tovább tetézi a kiadásokat. S mindemellett annyit nőttek a gyerekek, hogy a tavalyi ruhák kicsik lettek, újakat vásárolunk. A kommersz holmikat már nem veszik fel, csak a márkásakat. Nehéz, de valahogy megoldjuk. ti.fP-.Tn - N Kényszermunka / elenleg munkanélküli — kezdi levelét egy nyíregyházi olvasónk, majd hozzáteszi: a jövedelempótló támogatást 1996- ban azzal az indokkal szüntették meg, hogy nem működött együtt a munkaügyi központtal. A határozatot megfellebbezte, de nem kapott választ, s azóta jövedelempótló támogatást sem... Vajon mi az, ami kimeríti a „nem együttműködés” fogalmát? — teszi fel a kérdést, mert ő kizárólag a szemétszállítást nem vállalta. Szerinte erre nem kényszeríthetik, s nem is egyeztethető össze emberi jogaival. A másik esetben a munkaügyi központ kiközvetített egy munkanélkülit. Az asztalos szakembernek anyag- mozgató állást ajánlottak, de olyan munkarenddel, amelyet nem tudott elfogadni. Most már bánja, hisz félév óta nem talált magának más lehetőséget. A pénze elfogyott, a segély pedig nagyon kevés. Felvetődik a kérdés: lehet-e egy munkanélküli válogatós? S bizony nehéz rá választ adni. Sokan felhozzák kifogásnak, nem azért tanultak. Különben is, kész vétek egy több évtizedes gyakorlattal rendelkezőt eldugni, s olyan munkára fogni, amit egy egyszerű betanítással elvégezhető. Van-e a szakmának becsülete? Szerintem az igazán jó szakemberre mindig szükség lesz. Az más, hogy a tömegtermelésben elég egy- egy munkafázist betanulni, s erre akárki képes. Ezzel aztán néhány munkavállaló vissza is él: a legképzetlenebb és ebből adódóan a legolcsóbb dolgozókat veszi fel. Az elmúlt évek hozta változások bebizonyították azt is, nem lehet megállni. Ami ma korszerű, azt holnap már elfeledhetjük, vagy amire még most szükség van, a következőkben a kutyának sem kell. Meg kell tehát újulni a munkavállalóknak is. Csakhogy ez negyven éven felül nem olyan egyszerű. Tanulni, teljesen mást csinálni, mint korában, nem könnyű döntés. Visszatérve a szemétszállításra. Megtörténik, egyesek még azt is restellik, hogy munkanélküliek lettek. Pedig a legtöbbször nem is ők tehetnek róla. De képzeljük el, olvasónkat — nem lenézve a szemétszállítók tevékenységét—mint mond a környezete, ismerősei. Hiába magyarázkodik. Persze ez magával hozza azt is, jó lenne, ha az emberek gondolkodása is megváltozna. Megértenék és nem mögöttes dolgokat keresnének a „kényszermegoldás szülte” munkát végző láttán. Dankó Mihály Hajnali akadály Sokat szidtuk már a nyíregyházi KGST-piac környékén kialakult forgalmat. Rendszeresen magyarázatot is kapunk az illetékesektől, hogy miért nem lehet megcsinálni. Egy kis reménysugár felvetődött, • amikor elkészült a Tisza- vasvári úti benzinkút, de azóta sem történt semmi. Igaz, rendbe tették a kapcsolódó földutakat, de ezek eső esetén használhatatlanok, s már úgy kikátyúsod- tak, hogy meggondolja az ember a kerülőt. Szóval, forgalmas időszakban (szerdán, pénteken, szombaton, vasárnap délelőtt) szinte lehetetlen átjutni az óriás dugók miatt. Emellett most még egy újabb bosszúság keletkezett. Aki korán reggel közlekedik arra, a nagybani piacra — sokszor estétől — sorbanál- ló autók elzárják az utat. Nemcsak Tokaj irányából, de a város felől is komoly akadályt jelent az átjutás. Ä bátrabbak kerülgetik az álló járműveket, s persze ez újabb dugulást okoz. Pedig sokan szeretnének időben bejutni munkahelyükre, vagy éppen a vonathoz. Ha már nem telik a Tiszavas- vári és a Tokaji utat összekötő szakaszra, egy plusz sáv kialakításával megoldódna a probléma. Vagy ha nem megy, valahogy mégis szabályozni kellene a nagybanira való behajtás rendjét. B. János, Nyíregyháza A rendszeresen arrajáróknak úgy tűnik, napról napra több az autó Harasztosi Pál felvétele
