Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

1997. szeptember 3., szerda □ Fórum Utalvány Évek óta tizenhat ötvenszáza­lékos és két kilencvenszázalé­kos kedvezményes utazást kapnak a nyugdíjasok. Ez bi­zony — ismerve az utóbbi évek utazási költségeinek emelkedését — nagyon kevés, hiszen a legtöbben orvoshoz járásra veszik igénybe. Azt vi­szont pazarlásnak tartom, hogy a hetven éven felüliek­nek is kiküldik a nyugdíjas utazási utalvány, holott ők in­gyen utazhatnak bárhova. Ta­lán az lenne a megoldás, ha a kedvezményt igénybe vehetné valamelyik családtag is, de er­re nem ad lehetőséget a tör­vény. Sz. Lászlóné, Nyíregyháza Kátyus Ä) Közel száz családot érint Nyíregyházán a Görgey Artúr utca állapota. Ezt a földutat elég lenne ideiglenesen „bo­gárhátúra” gyalulni, s már el is tűnnének a kátyúk. Ha esik az eső, a gödrök és a tócsák miatt szinte járhatatlan. Ez elsősor­ban azért gond, mert sok itt az idős, nyugdíjas, akikhez be kell jönni a mentőnek és az or­vosnak. Mi korábban már többször feltöltöttük, kiká- tyúztuk társadalmi munkában, de megöregedtünk, s már nem bírjuk úgy a munkát. Várjuk a polgármesteri hivatal segítsé­gét. Garay János, Nyíregyháza olvasóink __KM-POSTA—. leveleiből Vége van a nyárnak... Egy csatorna íhs Mindig az idősekkel bánnak el! — legalábbis úgy tűnik megint mi fogjuk a rövidebbet húzni. A Magyar Televízió megszünteti, jobban mondva égi csatornára helyezi át a ket­tes adását. Nekünk marad te­hát egy adás. (Eszi nem eszi nem kap mást.) Nem hinném, hogy lenne a legtöbbünknek pénze parabolaantennára. Va­jon mit csináljunk? A televízió előfizetési díjat pedig besze­dik. Nem tudom miért nem gondoltak a vidéken élőkre és az idősekre, vagy nekik már teljesen mindegy? A. Tibor, Kisvárda de mégis bosszant, hogy így palira vet­tek. Igaz olyan is volt az utcában, akinek számlát sem adtak. Sz. J.-né, Tiszavasvári Harasztosi Pál Késő bánat Valószínű már késő a bánat esetemben, de mint tanulságot szívesen közreadom. Egyedül­álló idős asszony vagyok. Na­gyon megörültem, mikor a na­pokban megjelent az utcánk­ban egy teherautó szénnel. Gondoltam, megspórolom a fuvardíjat, s megvásároltam két tonna szenet. Csak utólag derült ki, mégsem jártam olyan jól. Az illetők becsaptak az árral. Még a formaságokra sem adva, kijavították a szám­lát. A tízesből így huszas lett, nekem pedig tízezer forinttal többet kellett fizetni. Elhi­szem, hogy ez piac kérdése, ha nem tetszik nem veszem meg, Névtelenül A Nem tudom néhol miért takarékoskod­nak annyira a táblák­kal. Még jó néhány család lakik, többek között szüleim is, Nyírtelek egyik bo­kortanyáján, Dankó- bokorban. Szeren­csére a korábbi évek­ben megépült a kö- vesút lakóhelyükhöz, így sokkal könnyeb- felvétele ben megközelíthetők. Egyetlen bökkenő van csak, a Tokaji úti leága­zásnál nincs sehol feltüntetve a település. A táblán csak Fü­zes- és Szekeresbokor neve szerepel. Nagy gond ez, mert éppen a napokban történt, hogy egy súlyos beteghez mentőt kellett hívni, s bizony a mentősök eltévedtek, bejárták az egész községet, mire odata­láltak. K. A„ Nyírtelek S zcrk csztősegü n k lén n t artja magának a jogot, hogy a be­küldött leveleket rövidítve kö­zölje. E rovatunk az olvasók fóruma, a közölt levelek tar­talmával a szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. Nekem Szent István a legnagyobb így, augusztus vége táján, aho­gyan népünk mondja errefelé, Szent Istvánkor nem árt elgon­dolkodni, talán eszmét is cse­rélni arról, hogy kit tartunk a legnagyobb magyarnak. Hi­szen elmúlt végre az az idő, amikor felülről határozták meg, mi legyen a vélemé­nyünk, kit minek nevezhe­tünk. Jómagam nem tartozom azok táborába, akik Széchenyi Istvánt tüntetik ki e minősítés­sel, egy mértékadó nagy haza­fi mondta ezt róla még a múlt században, így terjedt el a ki­fejezés. Anélkül, hogy vitába szán­nék bárkivel is, csupán szub­jektív meggyőződésemet mondom el. Igaz, hogy a poli­tikához és közgazdasághoz nem értek, a lovakról is csak annyit tudok, amennyit amatőr lovagló tudhat, másfelől hatás­f Én csak egy egyszerű asz- szony vagyok, de szeretem a jót, a szépet, a vidámat Nos, most szerencsére volt részem mindezekben. A múlt heti Nyírségi Ősz ke­retében meghirdetett nagy kavalkádért köszönet első­sorban a szervezőknek és a rendezvény támogatóinak. A rengeteg látnivaló, a szép táncok, a zene szinte elkáp­ráztatott. Igazán jól éreztük magunkat. S a többes szám nem véletlen, mert a messziről jött vendégeink­nek ts nagyon tetszett a fel­vonulás, a gála és az esti tű­zijáték. Most éreztem azt is, milyen jó, hogy van egy ilyen terünk mint a Kossuth tér. A város büszke lehet «Te a színvonalas rendez­vényre. Nagy Józsefné, Nyíregyháza sál van rám Arany Jánosunk magasztalása a nagy államfér­firól. Mégis én államalapító István királyunkat tekintem a legnagyobb magyarnak tettei, erényei, nemkülönben sze­mélyiségének csodálata révén. Ő volt az, aki a Nyugathoz kö­tötte népünk akkori jelenével együtt meghatározóan és visszavonhatatlanul államunk életét, egész jövendőjét. Most, mintegy száz év elmúltával ámulva érezhetjük ultramo­dern gondolkodását és gon­doskodását, amikor még ma­gasabb fokon igyekszünk Eu­rópához tartozni minden érté­künkkel, egyszersmind gyar­lóságaink megismerésével és azokból kigyógyulni elszán­ván magunkat. Sokat vitáznak illetékesek a Bizánc vagy Róma kérdéstől, ám a lényeg a jelen ténye, s ti$ss«íews$ees9wass9esss9SSSMSsssss9!fi6s$$®S9oeissRSSSSSiKa Dr. Bartha Sándor Á. L. nyíregyházi lakos még a tavasz folyamán az egyik helybeli sörözőbe ment be, hogy egy szendvicset és üdítőt elfogyasszon. A sörözőben egy asztalnál foglalt helyet és amikor kiment a WC-be a ta­vaszi kabátját ismeretlen tettes eltulajdonította. Emiatt olva­sónk a söröző tulajdonosát be­perelte, és őrzési kötelezettsé­gére hivatkozással kérte kárá­nak megtérítését A bíróság az üzemeltetőt kötelezte a teljes kár megtérí­tésére, méghozzá azzal az in­dokkal, hogy az ő felelőssége a törvényi szabályozás alapján fennáll. Ezt a felelősséget a sö­röző tulajdonosa nem zárhatta ki, és az ott elhelyezett foga­ennek következményeiben fo­gunk élni ezután is. Az új val­lás felvétele után kemény har­cokat is vállalt nagy királyunk, s végül győzött, értünk és a jö­vő nemzedékért is, nem pedig önmagáért. Távol áll tőlem, hogy kiseb­bíteni akarnám Széchenyinek és családjának halhatatlan ér­demeit, és tiszteletben tartok más vélekedéseket is. Magyar­ként és teológusként is a fenti álláspontomat vallom, s úgy gondolom, nem célratörő és lényeget kereső igyekezet az, ha mondjuk valamely tudományág szerelmese nagy tudósaink egyikét, vagy tehetséges mű­vészek, irodalmárok valame­lyik zeneszerzőt, írót, költőt neveznének a legnagyobb ma­gyarnak. Magam, aki nyelvőr­ként is Aranyt, nyelvünk atyját határtalanul tisztelem, nem kí­sok nem minősülnek olyan őr­zésre kijelölt területnek, ahol az elhelyezett tárgyakért felel csupán a tulajdonos. Mivel jogerős ítélet kötelezte a kár megtérítésére, ellene felül­vizsgálati kérelemmel élt a Legfelsőbb Bírósághoz, mely állásfoglalása szerint a söröző szálloda jellegű üzem, ezért nem zárható ki a felelősség alól. (A károsult nem ott he­lyezte el a kabátját, ahol a fo­gasok voltak, ezért vitatta a tu­lajdonos a panaszos igényjo­gosultságát.) A törvény rendelkezései szerint esetünkben a szálloda felelősségének szabályait kell alkalmazni. Ezek vonatkoznak a fürdőkre, kávéházakra, étter­mekre, színházakra és más ha­sonló vállalkozásokra is. Az ilyen intézmény szolgáltatását vánotn őt illetni ezzel a kitün­tetéssel (nyelvi és irodalmi te­kintetben annál inkább), hisz be kell látnunk, hogy a tudo­mány, a művészet, a magyar­ságunkat elsőként meghatáro­zó anyanyelv nem az egész magyar lét, hanem mindezeket üdvös egységbe kovácsolni a fő cél, s első királyunknak ez is érdeme. A mindent eldöntő tett az akkori nyugati egyházba belé­pés volt. István király az akko­ri pápától kérte a koronát, s mindezt nem kényszerből, vagy politikai fenyegetésre, hanem önkéntes döntéssel. Vajon elegendő és illő tiszte­lettel tudunk-e mindenkor fel­nézni első királyunkra? Mert ez szent kötelességünk lesz még maradékainknak is. Keresztessé Attila, Ófehértó igénybe vevő vendég rendsze­rint nincs olyan helyzetben, hogy az oda bevitt ingóságaira állandóan felügyelhessen. Ép­pen ezért hárul a dolgok fel­ügyeletének kötelezettsége az üzembentartóra. Abból is fele­lőssége adódik, hogy az őrzés feltételeit a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek kell megte­remteni. A szórakozóhelyek­nek a vendégek holmijainak eltűnési kockázatát viselni kell, mert arra az időre, amed­dig az érintett személyek a dolgaikra nem tudnak állandó­an felügyelni, azok biztonsá­gáról a vendéglátóhely tulaj­donosának kell gondoskodni. A söröző tulajdonosa nem gondoskodott olyan helyről, ahol őrzéssel tud a vendégek által elheiyezett tárgyra vi­gyázni, ezért jogos a kárigény. Jogászszemmel Ki felel az értékekért? 8888B5g8SBg A lehetőség nem út Kislányom az apja nevére beküldte az egyik újságban megjelenő utazással kap­csolatos kérdőívet kitöltve. Telefonon kaptunk egy ér­tesítést, hogy nyertünk egy nyolcvanezer forint értékű spanyolországi egyhetes, kétszemélyes utazást. Csak annyit kötöttek ki, hogy Budapestre kell menni az utalványért. Egy ismerő­söm arról tájékoztatott, vi­gyázzak, mert félrevezetés az egész. Akkor kezdtem el telefonálgatni. Mindenki egymásra mutogatott, kap­csoltak egyik helyről a má­sikra. Végül eljutottam egy állítólagos ügyintézőhöz, aki már azt mondta, ő soha sem beszélt utazásról, ha­nem csak szálláslehetőség­ről, amit viszont ajándékba kapunk. Az egész valamifé­le csereüdültetésen alapul, de fel kell az ügyintézés mi­att utazni a fővárosba. Fogalmazásbeli hibákról szólt, mentegetőzött, ők so­ha sem állították, hogy mi nyertünk. Arra kértem vé­gül, küldjék el postán az utalványt, de ezt elutasítot­ta. Kifakadtam, nekem, s a hozzám hasonló sorstársa­imnak nincs ötezer forintja, hogy felutazzon és további százezer sincs amiből a kül­földi utat (útiköltség, étke­zés) fedezni tudnánk. Sze­rintem ezzel fogalmazással csak félrevezetik az embert, vagy így akarnak üzletfelet szerezni valamelyik utazási irodának. Név és dm a szerkesztőségben üzenetek A felszámolói... ...díj mértékének meghatározásánál a díj minden esetben a bevétel öt százaléka, és ha a felszámolás alatt álló gazdál­kodó szervezet a felszámolás során gazdálkodik, s ebből bevétele keletkezik, ennek két százaléka, de legalább százezer forint — tájékozatjuk nyírbátori olvasónkat A Polgári... , ...Törvénykönyv 578/G. paragrafusa (1) bekezdése szerint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közremű­ködésük arányában szereznek közös tulajdont. Az élettársi közösség megszűnése esetén csak a közösen szerzett va­gyont kell megosztani — válaszoljuk K. D.-nak Fehér- gyarmatra. A nagykorú... ...gyermek a szülő tulajdonát képező lakásban — eltérő megállapodás hiányában — szívességi használónak tekint­hető. A birtokvédelem azonban a szívességi használót is megilleti, az apa a közös helyiségek használatát nem zár­hatja el — üzenjük kemecsei levélírónknak. A bérlet-hozzájárulás... ...— munkábajárás költségtérítése — tekintetében, 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet tartalmaz rendelkezé­seket, amely valamennyi munkáltatóra kötelező — vála­szoljuk S. A.-nak. Fagylaltozók Martyn Péter felvétele Tragédia a síneken Hogy mennyire bátrak, vagy inkább felelőtlenek vagyunk, azt nap mint nap lemérhettem a Tokaji úti vasúti átjárójában. (Sajnos most meg is történt a tragé­dia.) Szinte elborzasztó volt, sőt még most is előfor­dul, hogy a pirosra váltó fénysorompó ellenére a KGST-piacra siető gyalo­gosok és néha a kerékpáro­sok is elindulnak. Még jó ha körbenéznek, de sokan az álló kisvonat mögül vág­nak át. Nem számolnak az­zal, hogy ott több sínpár is van és bármelyik vágányon jöhet a vonat. Talán itt sem ártana a szi­gorúság. Büntessék meg a szabálytalankodót, legyen az gyalogos vagy kerékpá- ros. Nem ártana a Balaton környéki településekhez hasonlóan korlátokkal is le­lassítani az áthaladást K. Antal, Nyíregyháza

Next

/
Thumbnails
Contents