Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
1997. szeptember 26., péntek HATTER Napszámos munkakönyvecskével Törvény szigorítja újabban az alkalmi foglalkoztatást a mezőgazdaságban Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — A napszámosok hivatalos, alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és a hozzá kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről új törvény rendelkezik, ami mindkét fél számára jelentősen megkönnyíti szeptember 1-től a rövid időre szóló munkaviszony létesítését és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítését. Miután a termése betakarítására egyedül képtelen mezőgazdaság az — benne is az őstermelő és az egyéni vállalkozó —, amelyik széles körben érintett az alkalmi munkavállalás új szabályozásban, az Agrárkamaránál érdeklődtünk: mitől lesz eztán boldogabb a gazda és a napszámos. Mindentudó „bélyeg" — Szóljunk néhány szót az alkalmi munkavállalói könyvről — javasolja Lakatos András a megyei Agrárkamara elnöke, parlamenti képviselő —, amely nélkül már nem lehet alkalmi munkát vállalni. A könyv ingyen szerezhető be a munkaügyi kirendeltségeken, és több önkonnányzatnál. Munkanélküli az őt nyilvántartó kirendeltségnél kérheti e közokirat kiállítását. Egy munkavállaló ugyanazzal a munkáltatóval folyamatosan legfeljebb 5 napig létesíthet munkaviszonyt, egy hónapon bellii legfeljebb 15 és egy naptári éven belül pedig 90 napig állhat fenn közöttük munkaviszony. A munkáltatónak az alkalmi munkavállalói könyvben bejegyzési kötelezettségei vannak, amit a végén a munkavállalóval együtt aláírnak, s ez jelenti a munkasz- terződést. A rendszer lényege a közteherjegy, amit a mnka- végzés befejezésekor kell beragasztani a könyvbe, s amit 50Ó és 1000 forintos címletekben, bélyeg formátumban — a postahivatalokban lehet megvásárolni. Az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy érvényesítésével a munkáltató teljesíti az adó- és járulékfizetési kötelezettségét. A közteherjegy alkalmazásának feltétele, hogy a dolgozónak kifizetett (nettó) munkabér napi 700 és 2400 forint között mozogjon. Előnyök a gazdánál — Az új rendszer egyszerűségével azoknak a gazdáknak előnyös, akik eddig is szerették volna betartani a bonyolult szabályokat. Most az összes személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettséget teljesítik a közteherjegy beragasztásával. A legálisan foglalkoztató munkáltatónak nagymértékben csökken a kockázata, mivel balesetnél a dolgozót megillető járandóságok egy részét a TB fizeti. — A közteherjegy értéke kedvezőbb adó- és járulékfizetési szabályokon alapul, és az adott naptári napra kifizetett nettó munkabérhez igazodik. A rendszer egy beépített kedvezményt is tartalmaz munkaadó számára: a megadott sávon belül minél magasabb munkadíjat fizet ki, viszonylag annál kevesebb a közterhe. A jobb megértés kedvéért: amennyiben a munkavégzés nem alkalmi munkavállalás keretében történik, az 1000 forint nettó munkabérhez — szemben a közteherjegy 500 forintos értékével — 884 forint megfizetésére kötelesek a felek; 2400 forint munkadíj után — az általános szabályok alapján — 2038 forintot kell befizetni a közteherjegy 1500 forint értékével szemben. A közteherjegy értékének mintegy 20 százaléka a munkavállaló által fizetendő járulékokat, adóelőleget testesíti meg, amit a munkaadó nyilván érvényesíteni tud a dolgozóval folytatott béralkuban. — Azok a munkáltatók, akik jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülieket alkalmaznak, vagy olyanokat, akik már jövedelempótló támogatásuk időtartamát kimerítették, további kedvezményben részesülnek. Ebben az esetben a beragasztott közteherjegy 50 százalékát a munkaügyi kirendeltség a munkaadónak utólag megtéríti, ha az általa beragasztott közteherjegyek együttes összege meghaladja a tízezer forintot. Nyugodt a napszámos — Minden munkavállalónak érdeke, hogy jogilag szabályozott keretek között foglalkoztassák. azaz ne fordulhasson például elő az, hogy az elvégzett munkájáért a gazda nem fizeti ki a szóban kialkudott munkabért. Mivel az alkalmi munkavállalói könyv kitöltése munkaszerződésnek minősül, jogait bírósági úton is érvényesítheti a dolgozó, ha bármilyen probléma merül fel a későbbiekben. — A másik előny, hogy a „napszámos” az alkalmi munkavállalói könyv segítségével igazolhatja munkaviszonyát, ami ingyenes egészségügyi ellátásra jogosít, és a nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számít. —- Különösen előnyös az alkalmi munkavállalás a tartós munkanélküliek részére. Annyi nappal hosszabbodik a munkanélküli-járadék folyósítása, ahány napot dolgozik alkalmi munkaviszonyban. Jelentős segítséget nyújt a rendszer a jövedelempótló támogatásban részesülők számára, akiknek 180 nap munkaviszonyt kell összegyűjteni ahhoz. hogy újra kaphassanak munkanélküli-járadékot. — Az adófizetési kötelezettség teljesítését is könnyíti a törvény. A kifizetett munkadíjat nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer forint, és más adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt. Ezáltal például a nyugdíjasok is 250 ezer forintot kereshetnek anélkül, hogy ezt a jövedelmet nyugdíjukkal összevontan adóztatnák. Akinek az éves jövedelme összevontan sem haladja meg a 250 ezer forintot, azok év végén a 10 százalékos adóelőleget is visszaigényelhetik. A legszebb ötvenes évekből hagyomá- nyozódott ránk az a kifejezés, mely szerint felső határ a csillagos ég. Nekem ez jut eszembe akkor, amikor naponként hallom a különböző híradásokat arról, hogy mely, foglalkozási ágakban leplezik le éppen az aktuális csalót, sikkasztót, fosztogatót, törvénysértőt. Ebben az össznépi Ki mit tud lopni?- ban szinte már nincs is olyan területe az életnek, ahol ez a játék ne volna játszható. A rendőr lopja el a kapitányságról a fegyvereket, saját zsebre dolgozva hajtja be a bírságokat, ingyen veszi igénybe a prostituáltak szolgáltatásait. Volt olyan járőrcsapat, amelyik az esti kultúrműsor keretén belül nem azt kutatta, hogy hol és ki késel az éji homályban, hanem Ady-hívőként idézte a verset: „... szabad-e Dévénynél betörnöm...” , 5 úgy döntött, hogy igen s ez okból üzleteket fosztogatott. Nemrég egy őrnagy bukott le, akinél a közúti ellenőrzés során több száz, korábban ellopott útlevelet és más dokumentumot találtak. A hadseregben szolgáló NATO-várományosok sem akarnak lemaradni a belüsokkal együttműködve lefejteti a lefejtendőt. Az egyik helyi polgárőrség vezetője négymillió forint értékű árut tulajdonít el az állomáson tartózkodó vagonokból. A biztosító üzletkötője megirigyelvén Gogol hősét, egyútValami bűzlik... gyesek mögött, ezért rakétákkal felszerelt repülőgépet próbálnak kijuttatni egy gyűjtőnek, de szívesen fogyasztják a kézifegyvereket és a géppuskákat is, ezzel megelőzve azt. hogy az említett instrumentumokra kimondják a kompatibilitás hiányát. A szabadnapos vasutas a szabad idő jobb és hasznosabb eltöltése^ végett kivágja a kábelt a MÁV vezetékeiből. Magasabb beosztású alkalmazott, értsd állomásfőnök a tartálykocsikból álló szerelvényt máshová viteti és mátal lepipálja azt, mivel nem létező nevekre köt szerződést, majd felveszi az őt megillető járulékot. A papíron létező vállalkozás vezetője fiktív számla nagyon is valós millióit igényli vissza, ebben némi ellenszolgáltatásért készségesen közreműködik az APEH polgárbarát illetékese. Vámosokat és pénzügyőröket függesztenek fel vagy helyeznek az ország más határszakaszára, mert látván a szemük előtt zajló mindennapi tőkefelhalmozást, ők sem akarnak kimaradni a szerzésből. s időnként félrenéznek, a kreatívabbja pedig okiratot hamisít. A leszázalé- kolást végző orvosok és más szakemberek némi százalék fejében hajlandók súlyosbítani a gyakran nem is létező egészségügyi problémát, az így rokkantosított egyén pedig ezután nyugodtan dolgozik a másod- és harmadállásokban. A példák hosszú-hosszú sorát sorolhatnám, s akkor még nem is említettem a sok-sok Tocsikot és Lascsikot, és azokat, akik időben elhúzzák a csíkot. Nem szóltam az államilag elősegített korrupciós ügyekről, melyeket időnként titkosítanak. néha cáfolnak, agyonhallgatnak, bagatellizálnak. kormányzati intézkedésekkel helyreraknak. Az előszámlálás felesleges és lehetetlen, mert a híradások mindig közlik a legfrissebb fejleményeket. A leírtak is elegendőek azonban ahhoz, hogy elmondjuk: valami bűzlik Hunniában. Nagyszerűen egyszerű K ét különleges hírre figyeltem fel a héten. Az a közös bennük, hogy egyszerűségükben nagyszerűek, a valamikor világhíres magyar találékonyság tükröződik vissza bennük. Közismert, hogy magyar SFOR-katonák építik újjá Mostar jelképét, a Neretva folyón átívelő 1566-ban emelt Régi hidat, amely a világörökség része, de szétlőtték a délszláv háborúban. A magyar műszakiak katamarán testre épített csörlős kiemelő szerkezete — amelyet külön e célra. a nyolc méter mélyen fekvő soktonnás darabok kiemelésére „találtak fel” — sok száz évvel ezelőtt haszbált egyszerű megoldásokon alapul, mégis párját ritkítja modem világunkban, messze földről jött hadmérnökök járnak most csodájára. A Csepeli Szabadkikötőben felavatott átrakócsamok is újdonság: 14 méter mélyen benyúlik a kikötő víztükre fölé, és olyan gravitációs, tehát környezetkímélő technikai eszközökkel szerelték fel, amelyekkel nemcsak meggyorsítható a ki-, illetve berakásra várakozó hajók kiszolgálása, hanem időjárástól függetlenül is dolgozhatnak, hiszen addig például esőben a mezőgazdasági termények átrakása vagy szünetelt, vagy elázott a szállítmány. A megoldásban az az érdekesség, hogy szinte pofonegyszerű, mégis egyetlen az egész Duna vonalán, pedig megélt már egyet s mást az öreg folyó. Nem mérhetők e technikai újdonságok a régi híres magyar feltalálók legnagyobb teljesítményeihez — például a C-vitaminhoz. a porlasztóhoz, netán a hidrogénbombához. De vannak, és csak úgy, egyszerűen bejelentik létüket. Gondoljunk csak arra, hogy milyen sokáig alig hallottunk sikeresen megvalósított találmányokról. Voltak viszont olyan — ismertté lett — kálváriák, mint a meggymagos emberé vagy éppen a megyénkbeli Béres Józsefé. Jó lenne, ha a Neretván és a Dunán látott egyedi magyar műszaki megoldások, a tudományos kutatókat felvillanyozó, szintén e héten ötszázasával kiosztott ösztöndíjak továbbá más, az eredeti gondolatokon alapuló új ötleteket díjazó elismerések végre valóban felbátorítanák az alkotó, műszaki embereket. Akikre a lassan véget érő gazdasági apály idején — sajnos — nagyon rossz idők jártak. Marik Sándor Hát nem őrjítő! Ezt a szép csomagolásra érett almát megint „rázzuk" le olcsó léaimának Ferter János rajza Kommentár Mély kút K étségbeesett telefonhívás a végek végéről, az egyik kicsiny szatmári faluból. Valami, később jóvátehetetlen, készül ellenük — a dolgos, de egyre kiszolgáltatottabbá, tehetetlenebbé váló kisgazdák, őstermelők ellen, aminek nemcsak a mezőgazdaság, de az egész ország láthatja kárát. Mert ha egyszer belezuhanunk a mély kútba... Rossz a méregdrága külföldi (francia) vetőmag, jószerivel negyedannyit termett, mint tavaly a hazai. Olyan sokba kerülnek a növényvédő, gyomirtó és egyéb szerek, hogy ami bevétel a termékből befolyik, rámegy az előállításra. Azt a nyereséget sem termelik ki, ami a továbbéléshez szükséges. Rossz a támogatási rendszer is, mert sose a termelő kapja, hanem a kereskedő, a feldolgozó stb. És most itt van a földdel kapcsolatos népszavazásra kitűzött kérdés megfogalmazása. Látszik, hogy aki megfogalmazta, olyan távol van a földtől, de főképp a földművestől, mint Makó Jeruzsálemtől. Ne azok döntsék már el, hogy mi legyen a földdel, akik még sosem érezték a friss szántás illatát! Hallgatom az atyafit, s közben eszembe jut, mennyi föld hever parlagon csak itt a megyében! Hát még az országban! Szabadon buijánzik a parlagfű, a többi gyomnövény. Eszembe jut azoknak a gazdáknak a panaszszava, akik szidják a hanyag telek- vagy birtokszomszédokat, mert miatta nem győzi irtani a gyomok az övét is szinte ellepik a kár- ás kórokozók. Eszembe jut: több mint négyezer hektár paradicsomot azért kellett kiszántani, mert a termelőknek annyi pénzük nem volt, hogy megpermetezzék. Hallgatom, s látom szemében az őszinte aggodalmat. Igaz, mintha már hallottam volna ezt a szólamot. De az a tribünről hangzott el, nem egy kukorica- és egy napraforgótábla között. Egy biztos: a földből élőknek, akiknek még a fillér is pénznek számítana (ha lenne), nem mindegy, hogyan dől el a kérdés. Györke László Napszámban Balázs Attila felvétele
