Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-25 / 224. szám

1997. szeptember 25., csütörtök ORSZÁG, VILÁG Sej Seselj! Belgrad (MTI) — A vasár­napi szerbiai elnök- és par­lamenti választásokon a Szerbiai Szocialista Párt­ból, a Jugoszláv Egyesült Baloldalból és az Uj De­mokráciából álló pártszö­vetség szerepelt ugyan a legjobban, a győzelem ará­nya azonban jelentősen el­maradt a várakozásoktól, s a baloldali blokk az utóbbi ötven évben először került olyan helyzetbe, hogy a ha­talom megtartása érdeké­ben meg kell osztania a kor­mányzást valamelyik ellen­zéki párttal. A választások egyértelmű győztesének a szélsőséges nacionalista nézeteket valló Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) párt tekinthető, amely meg­kétszerezte parlamenti kép­viselőinek számát, s a leg­nagyobb ellenzéki párttá vált. Az elnökválasztáson is meglepően — belgrádi vé­lemények szerint aggasztó­an — jól szerepelt Seselj: alig maradt el a baloldali je­lölt, Zoran Lilie volt jugo­szláv elnök mögött, s jóval népszerűbbnek bizonyult, mint Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozga­lom (SPO) vezetője. Belgrádi vélemények szerint Seselj előretörése több okkal magyarázható: van, aki azért szavazott az SRS-re, mert hatott rá Se­selj határozott stílusa, s el­hitte a „csetnikvajda” azon ígéretét, hogy győzelme esetén keményen fellép majd a szerb társadalmat polipként fojtogató bűnözés ellen. Sokan vannak azok is, akik azért álltak Seselj mögé, mert nem nyugodtak bele a horvátországi és boszniai háború elvesztésé­be, s még lehetségesnek tát­ják, hogy megvalósuljon a „minden szerbet egy állam­ba” elv. Seselj és párttársai rég nem látott gyűlölettel beszéltek Horvátországról, s amellett, hogy a radikáli­sok csak „fasiszta állam­ként” beszéltek Horvátor­szágról, Seselj azt is beva- lotta, hogy személy szerint is utálja a horvátokat. „Ez nem fasizmus, csak sovi­nizmus” — magyarázta a vajda. Seselj a választási ered­mények ismeretében tartott első sajtókonferenciáján bejelentette: pártja sohasem fog lemondani azon prog­rampontjáról, mely szerint Szerbia határa nyugati irányban a Verőce-Károly- város-Ogulin-Karlobag vonal mentén — azaz Bosz­nián jóval túl, Horvátország közepén — húzódik. Seselj egy német tévéállomásnak azt is elmondta, hogy tervbe vette: Németország lesz Szerbia nyugati szomszéd­ja. A magát demokratikus­nak valló szerbiai ellenzéki pártok közötti viszály is je­lentősen hozzájárult Seselj népszerűségének növeke­déséhez: a téli szerbiai tün­tetéssorozatot szervező Együtt pártkoalíció már a nyár elején szétesett, s az egykor szövetséges pártok már szinte semmiben sem értenek egyet. Kadhafi is nyomozna Kairó (MTI) — Moamer el-Kadhafi líbiai vezető kö­vetelte, hogy országa is részt vehessen abban a nyo­mozásban, amelyet Diana walesi hercegnő és udvarló­ja, Dodi al-Fayed halálos kimenetelű párizsi baleseté­nek kivizsgálására indítot­tak a francia hatóságok — adta hírül szerdán az EFE. A líbiai vezető kedd este Szírt városában tartott saj­tóértekezletet, amelyen el­mondta: az Al-Fayed család tagjai egykor Líbiában él­tek, majd elhagyták hazáju­kat, hogy az egyiptomi Ale­xandria városában teleped­jenek le. Kadhafi Dodi líbi­ai származására hivatkozva követelte, hogy Tripoli is részt vehessen a baleset kö­rülményeinek kivizsgálásá­ban. EÍzel egyidejűleg az­zal vádolta a brit királyi családot, hogy ők állnak a tragikus baleset hátterében. Fellőtték a századik európai Ariane rakétát. Francia Guyana területéről. Az lntelsat-803 nemzetközi tele­kommunikációs műholdat űrpályára helyező rakéta startja sikeresen zajlott. Az első Ariane 1-et 1979 de­cemberében bocsátották fel Vírusvadászatra indult a képünkön látható, különleges védööltözéket viselő szakember. Chilében az egész­ségügyi dolgozók hadjáratot folytat­nak a szennyvízcsa­tornákban élő rágcsálók által ter­jesztett halálos han­tavírus ellen. Az akció kezdete­ként a santiagói csatornákba mérgezett csalétke­ket engednek be a rágcsálók kiirtásá­ra, majd kifertőt- ienítik azokat AP-felvételek Egy sztálinista beruházás Az indulatok talán még mélyebbre hatolnak, mint maga a folyó Washington (MTI) — A bős­nagymarosi vízerőművel kap­csolatos vita olyan üggyé da­gadt, amelyre megpróbálják „ráfűzni” a magyar-szlovák viszony összes problémáját — idézett a The Washington Post szerdai számában egy meg nem nevezett elemzőt, aki a dunai viszályban a két ország politikai ellentéteinek kicsú- csosodását látja, megjegyezve, hogy az „indulatok talán még mélyebbre hatolnak, mint ma­ga a folyó”. Az amerikai lap részletesen ismertette a gátrendszer törté­netét, utalva rá, hogy sokan Európa „utolsó sztálinista be­ruházásának” tekintik az épít­kezést. Megemlítette, hogy a magyar környezetvédők már annak idején figyelmeztettek a várható káros kihatásokra, és tiltakozásuk a kommunista rendszer megdöntésére irá­nyuló mozgalom szerves ré­szévé vált. Beszámolt arról, hogy miu­tán a magyarok környezetvé­delmi okokra hivatkozva fel­függesztették, majd leállítot­ták a munkálatokat, a szlovák fél 1992-ben úgy döntött, hogy saját oldalán folytatja az építkezést. — Az eredmény az lett, hogy a (szlovákok) elterelték a Dunát, és a víz nyolcvan szá­zaléka új mederbe került. A ré­gi folyóág a környéken élők szeme láttára száradt ki — írta a lap. Egyidejűleg helyt adott an­nak a szlovák érvelésnek, amely szerint az erőmű az or­szág áramszükségletének ti­zenkét százalékát fedezi, és Szlovákiának joga van hasz­nosítani a létesítményt. — Ami a magyarok számára csa­pás, számunkra siker — idézte Július Bindert, a szlovák kivi­telező vállalat vezérigazgató­ját. Mint a lap írta, néhány szlo­vák politikus egészen odáig el­megy, hogy azt állítsa: Ma­gyarország magatartása arról a történelmi törekvéséről tanús­kodik, hogy semmibe vegye Szlovákia jogait, kultúráját és tudományos fejlődését. A The Washington Post ugyanakkor ismertette a gát felépítését ellenző Természet­védelmi Világalap (WWFN) véleményét, amely szerint a régi folyómeder mentén zöl­dellő mezők sem tudják elrej­teni, hogy az árterület, ha fo­kozatosan is, de súlyos mér­tékben pusztul: a vízszint je­lentősen lesüllyedt az egész térségben, és a természet nem fog újra magára találni, ha nem terelik vissza a folyót ere­deti medrébe. Az alap igazgatója, Alexan­der Zinke közölte, hogy a terü­let állat- és növényvilágából bizonyos fajokat a kipusztulás veszélye fenyeget. A lap kitért arra is, hogy nem lehet egészen tisztán látni a magyar politikai közélet fon­tosabb tényezőinek indítékait illetően. Irányváltás Lengyelországban Zavarják Havelt Prága (MTI) — Nagyobb nyugalmat és kevesebb hívat­lan látogatót kíván a cseh-len- gyel határon fekvő óriáshegy- ségi (Krkonose) üdülője kör­nyékén Václav Havel cseh ál­lamfő, ezért az államtól bérbe vette és lezáratta a háza mel­lett elhaladó turistaút egy ré­szét. „Naponta számos ember minden gátlás nélkül birtoká­ba vette házaink környékét, s messzelátókkal, fényképező­gépekkel, kamerákkal felsze­relve kíváncsian figyelte az el­nök minden mozdulatát” — jellemezte a helyzetet, amely- lyel az államfő lépését indo­kolta Andrej Krob színházi rendező, Havel egyetlen szomszédja a széles környé­ken. Varsó (MTI) — A szeptember 21-ei parlamenti választások gyökeresen átrajzolták a len­gyel politikai palettát, a meg­változott erőviszonyok egy teljesen új összetételű parla­ment megalakulását vetítik előre. A keresztény-jobboldali Szolidaritás Választási Akció (AWS) meglepetésszerűen fö­lényes sikere még sokáig elemzések tárgya lesz, ám a győztesek és vesztesek eddigi nyilatkozatai és a napvilágot látott értékelések alapján már fel lehet vázolni, hogy mi is történt Lengyelországban. Bármennyire is furcsának tűnik, az erőviszonyok alig változtak meg a négy évvel ez­előtti választásokhoz képest, a sorrendet leginkább egyetlen dolog befolyásolta, nevezete­sen az, hogy a jobboldalnak ezúttal sikerült egységbe tö­mörülnie. Az eredményekre emellett nyilvánvalóan hatás­sal voltak a lengyel társada­lomban meglévő erős katoli­kus és antikommunista hagyo­mányok is, amelyek ezúttal valamelyest erősebbnek bizo­nyultak a pragmatizmusnál. A leginkább ez talán a liberális Szabadság Uniójára és szava­zótáborára vontakozik, amely hiába hangsúlyozta évek óta a történelmi választóvonalakon való felülemelkedés szüksé­gességét, a kampány során egyértelműen érzelmi okokból a retorikailag tőle gyakorta igen távol álló Szolidaritás Választási Akció mellett sora­kozott fel. A jobboldal azon­ban összességében nem tudta jelentősen növelni szavazótá­borát. A Szolidaritás Választá­si Akció a voksok 33 százalé­kával csaknem ugyananolyan eredményt ért el, mint a benne tömörülő negyven mozgalom 1993-ban együttesen. A szava­zatok szétaprózodottsága azonban négy éve arra sem volt elég, hogy a Szolidaritás szakszervezet, s mellette egy sor kisebb csoportosulás be­jusson a parlamentbe. Az AWS-t bő egy éve életre hívó Marian Krzaklewskinek tehát kétségtelenül kimagasló érde­me, hogy elődjével, Lech Wa­lesával ellentétben nem csu­pán rombolni, hanem építeni is képes volt, s „művét” mind ez idáig egybe tudta tartani. Csakúgy, mint az AWS, a li­berálisok is csak megismételni tudták négy évvel ezelőtti eredményeiket. Javuló országkockázat London (MTI) — Öt helyet javított Magyarország általá­nos országkockázati besorolá­sán az elmúlt fél év teljesítmé­nye nyomán a Euromoney lon­doni piacfigyelő és kiadói konglomerátum. A befektetőknek összeállí­tott legújabb, 180 országot tar­talmazó rangsorban a magyar gazdaság a 41. helyezett. Az előző, márciusi felmérés a 46. helyet juttatta Magyarország­nak. A ház szerdán ismertette jelentését az MTI-vel London­ban, és eszerint az általános gazdasági értékelésben meg­szerezhető 100 pontból Ma­gyarország 69,98-at szerzett. Ezen belül például a gazdasági teljesítményre adható 25 pont­ból a magyar gazdaság 17,68- at, a legkisebb politikai kocká­zatért járó 25 pontból 14,47-et kapott. Az általános adóssághelyzet megszerezhető 10 pontjából a magyar gazdaságnak 7,92-t adott a Euromoney, a hitelmi­nősítésben azonban csak 4,22­t. A nagy nemzetközi hitelmi­nősítő központok közül a két amerikai intézet, a Standard and Poor’s és a Moody’s alap­fokú befektetői, a londoni IB- CA annál eggyel jobb besoro­lást tart érvényben a hosszú tá­vú magyar küladósságra. Magyarország két kategóri­ában érte el a lehetséges maxi­mumot a Euromoneynál: miu­tán sem hitelhátraléka, sem át­ütemezett adóssága nincs, az adóssághelyzetet e szempont­ból értékelő listán 10-ből 10 pontot kapott, és a banki fi­nanszírozás hozzáférhetőségé­re adható maximális 5 pontot is begyűjtötte. A Euromoney elemzői egyébként Lengyelországot nevezték a térség sikerorszá­gának: a lengyel gazdaságot 15 hellyel sorolták feljebb az előző felméréshez képest. Igaz, Lengyelország még így is hat hellyel lemaradva követi Magyarországot a szeptemberi országkockázati rangsorban, a londoni szakértők azonban úgy vélekedtek: a külföldi be­fektetők biztonságban érzik magukat Lengyelországban. Erről tanúskodik az oda ta­valy érkezett 6 milliárd dollár új közvetlen befektetés, ame­lyet az Idei befektetetések va­lószínűleg még meg is halad­nak. Leány­kereskedők Brüsszel (MTI) — A bel­giumi Liege-ben kedden jelentős börtön- és pénz- büntetésre ítéltek három magyar férfit és öt belga állampolgárt magyar és ro­mán leányok belgiumi prostitúcióra kényszerítése miatt. A leánykereskedelmet három férfi: Paulo Magal- haes, a — liege-i lakcímű, de — magyar állampolgár Czirják József és Serge Vérati irányította. A rend­őrségi vizsgálat szerint jól fizető állást ajánlottak a le­ányoknak, majd amikor azok Belgiumba értek, az utcára küldték őket. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents