Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-22 / 221. szám
1997. szeptember 22., hétfő HATTER Sertésól az ablak alatt Fertőzésveszély és tehetetlenség • Helyi rendelet már van, csak intézkedni kell Györke László Kótaj, Nyíregyháza (KM) — Négy hónapja annak, hogy fertőzésveszélyben élünk. En már mindent megpróbáltam, fordultam először szóban, majd írásban az önkormányzathoz, ki is jöttek, de a helyzet azóta is változatlan. Ezért az önök segítségét szeretném kérni — írja kétség- beesett hangú levelében egy kótaji anyuka, akinek nevét saját kérésére nem közöljük. Miről is van szó? A panaszos konyhaablakától mintegy 2,5-3 méterre építette fel a szomszéd a sertésólat. Korábban üresen állt, addig nem is volt gond. Ám az idén május óta elviselhetetlenné vált a bűz, a légyinvázió. Sőt, újabban nyulat is tart a szomszéd, gyakorlatilag közvetlenül az konyhaablak alatt. Friss rendelet Az anyuka kétségbeesését fokozza, hogy korábban két gyermeke is volt fertőző be- •teg, s a kialakult szituáció miatt állandó rettegésben él. A helyszínen meggyőződhettünk arról, hogy a levélben leírtak megfelelnek a valóságnak. Sőt, a sertéstrágyát a „kedves” szomszéd közvetlenül a kerítés alá gyűjtötte össze. Igaz, mást is tapasztaltunk: amint kiléptünk a konyhaajtón, a tyúkok, csirkék rebbentek szét nem kis számban. A kótaji polgármesteri hivatalban Vass Csaba építésügyi előadótól megtudtuk, hogy nemrég fogadta el a képviselő- testület az új állattartási rendeletet, mely szeptember 2-én lépett hatályba. — A rendelet hatályba lépése előtt engedéllyel, ám az új szabálynak nem megfelelően épített állattartó helyiségeket két éven belül át kell alakítani — mondja Vass Csaba —. A második, amit fontos tudni minden kótajinak, hogy hatvan napon belül a jelenleg is működő engedélyes állattartó telepek szakhatósági előírásait, a korábbi szakhatósági állásfoglalásoktól függetlenül be kell szerezni. Tehát engedélyeztetni kell az Állami Közegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ), a Környezetvédelmi Felügyelőséggel. a Tűzoltósággal, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomással. Engedély nélkül A dologban az az érdekes, hogy a konkrét esetben a szomszédnak nem is lehetett engedélye a sertésól felépítésére. A szakember ugyanis kizártnak tartja, hogy bármilyen korábbi rendelet alapján ilyen távolságban megadhatták volna az építési engedélyt. De vajon mi erre a szabály? — A rendelet hatályba lépése előtt engedély nélkül létesített állattartást a kihirdetéstől számított tizenöt napon belül meg kell szüntetni. Az ügy tehát egyértelmű. Kötelezni kell a szomszédot, hogy a rendelet alapján szüntesse meg az adott helyen az állattartást. De vajon miért nem történt mégsem érdemleges dolog az ügyben május óta? Persze a kérdés költői, hiszen a rendelet csak szeptember 2-án lépett hatályba. Vass Csaba az elmondottakhoz még hozzáteszi: — A helyszínen az is bebizonyosodott, hogy a panaszos sem éppen szabályszerűen tartja az aprójószágot. ügy is levonhatnánk a következtetést, hogy éppen ideje volt megalkotni azt a bizonyos helyi állattartási rendeletet. Persze, minden jogszabály annyit ér, amennyi belőle érvényre jut, magyarán: megvalósul. A kótaji anyuka az ÁNTSZ- t — igaz régi nevén — is megszólítja: „Mikor a fertőző osztályra kerültek a gyerekek, akkor bezzeg pár nap alatt kijött a KÖJÁL. Most meg nem intézkednek, pedig az önkormányzatnál azt mondták, értesítik őket.” Dr. Magyar Veronika, az ÁNTSZ nyíregyházi városi tiszti főorvosa: — Sajnos ilyen és hasonló jellegű pa- naszosunk igen sok van. Külön csoport foglalkozik a hozzánk tartozó települések közegészség- ügyi problémáival, s az esetek döntő többségében az állattartással van gond. Általános szabályok vannak az állattartó létesítmények építésére vonatkozóan is, melyet az Országos Építésügyi Szabályzat tartalmaz. Ám mivel nagyon is különfélék a települések, minden önkormányzatnak kell legyen helyi rendelete, melynek megalkotásakor természetesen figyelembe veszik az általános szabályokat. A világ szeme — Külön kell taglalni az úgynevezett haszonállatok tartására vonatkozó szabályokat. Tehát ilyen esetben az illetékes önkormányzati hivatal saját hatáskörében kell, hogy eljárjon. Ez nem jelenti azt, hogy mi nem vizsgálunk egyedi eseteket, különösen akkor, ha közegészségügyi veszélyhelyzet áll fenn. Mondhatnánk: az polgár- mesteri hivatal(okon) a világ szeme! A dóm betöltötte a sörétest, s lekuporodott a fasorba, a rőt levelek közé. Várta a seregélyeket. A nyár elaggott, a diófa már alaposan hullat, s a garád tövises glediciáin is sárgulnak a levelek. A Nap szinte a földet éri, csak a szőlő élvezi az utolsó pillanatig a sugarakat. A seregélyek menetrendszerűen jöttek, szinte mindig estére, hogy még előtte alaposan bezabáljanak, mielőtt elnyugszanak. Az a húsz sor szőlőlugas, le a fasorig, ahol a földút megy, még az öregtől maradt. 0 újította fel, kicserélve a sok-sok vegyes szőlőt, új támrendszerrel látta el. Apja jut eszébe, akinek nem volt még sörétese, hogy a seregélyek közé durrantson. Csak lármázott, forgatta a tekerőt, meg szidta a falánk madarakat. Suttyó gyerekként ő is eljárt a vijjogó madarakat riogatni, s egyre biztatta az öreget, hogy legalább egy sóspuskát vegyen. De az öreg csak legyintett. Akkor még nem lehetett csak úgy fegyverhez jutni. Neki is csak azért van, mert belépett a vadásztársaságba. Hirtelen tódul arcába az emlék, a mezőőr, akit csak kerülőnek hívtak, a sós puskával. Valamikor a gazdák néhány sor korai szőlőt is tartottak, hogy mire a szüret eljön, legyen friss bor vagy legalább tejes murci. Annál vidámabban szedik a szőlőt és teszik a szépet a menyecskéknek, sűrűn célozva a csóklopásra. A történet igen egyszerű és szép is. Egy fafaragó szobrászművész is megörökítette egy óriási ászokhordó' fenekébe faragva a históriát, a szüreti mulatságot, a csókot lopó puttonyos legénnyel és lánnyal. A szüret ment is a maga útján. A szünetelők kitartóan szedték a szőlőt, teltek a puttonyok. A legények időközönként vissza-vissza- mentek, végigvizslatták a tőkéket, s akinek a sorában elmaradt egy-egy fürt, arra szigorú büntetést róttak ki. Csókkal kellett kiváltani, nyilvánosan. így aztán rettenetesen igyekeztek a szüretelő lányok, nehogy elmaradjon egy-egy fürt. A kora ősz még megoldotta a blúzokat, kivillantak a fehér vájlak, dolgozott a friss bor. Adóm megsodorintotta még alig pelyhesedő bajszát, s görnyedt a puttony alatt. Távolban a nyálfasor, melyen már gyülekeztek a seregélyek. Adámot biztatták. Tüzes szemű molett asszonyok jókat kuncogtak a fürge legényen. De Adám tudatosan nézte a tőkéket, ahogy az üres puttonnyal ment visszafelé. Főként Juditét, a kék szemű, a sok-sok célozgatástól örökké elpiruló lányét. Judit alapos munkát végzett. Szinte belebújt a tőkébe, mindent leszedett, pedig az öreg János, aki a jókedvről gondoskodott, kitartóan biztatta Adámot. — Keress csak! Aki keres, az talál is! Addigra már annyi csók, puszi elcsattant, hogy nem is hatott újdonságként, mert Jolánt is, Pirit is megszorongatták egynéhányszor. Még Mari néni is begyűjtött jó párat. Mikor Adám örömmel bejelentette, hogy megvan a hőn áhított (Judit részéről a bestia) szőlőfürt, mindenki ledobta a kését, otthagyta a kosarát, a puttonyok a földre kerültek, és János már hozta is a butéliát, meg a poharakat. Nem kétséges, hogy itt most olyasmi történik, ami mindenkit érdekel. Judit látva a vesztett helyzetet, otthagyott csapot-pa- pot, irány a szőlősorok között, be a fasorba. Egy pillanatig csend lett. Aztán biztatni kezdték Adámot. — Te ezt hagyod? Menj utána! Ami jár, az jár! Adám vörös lett. de mégis vitték a lábai, be a fasorba Judit után. Aztán végig a fasor mellett, mert Judit futni kezdett, mintha a világból is el akarna szaladni. Hiába kiabált utána. Pedig az úton már kerekezett András, a rövidlátó kerülő. Azt hitte, hogy tolvajok, lekapta a sós puskát és odacsördített. Szerencsére csak úgy a lombok közé. De Judit megállt. Adám pedig visszavezette. Hogy volt-e csók, azt már nem tudta meg senki, mert a puskadörrenésre szaladt mindenki, s a szerencsés megmenekülésre néhány pohárkával csak odakerült a többi mellé... Csak az öreg János sommás megjegyzése dobol még a fülében: — Ez a jánygyerek nem volt ügyes. Lám, mennyi csókot begyűjthetett volna?! uporog a fasorban, IS szorongatja a puskát, jLx. várja a seregélyeket. Hol van már az a hatalmas szőlőtábla, ami valamikor itt volt. És Judit is. Csak a történet maradt, mint az öreg, ahogy kelepeit, járva a szőlősorokat, riogatva a seregélyeket. Seregélyek Előnnyel Európába A verseny már évekkel ezelőtt megindult. A nagy nyugat-európai és amerikai repülőgépgyártók versengenek a kelet-európai volt népi demokratikus államok kegyeiért. Tudniillik, melyik lesz az a szerencsés cég, aki megkapja a várhatóan több milliárd dolláros megrendelést. Vagyis, nem kicsi a tét, érdemes megmérkőzni. A NATO ugyanis nem támaszt típuskövetelményt a leendő tagok elé. Csakhogy még nincsenek új tagok, s az sem dőlt el, ki lesz az újonc az Eszakatlanti Szerződésben. Arról nem beszélve, hogy addig még — legalábbis Magyar- országon — egy népszavazáson is túl kell esni. Az új gépek beszerzéséig, a végső tagság elnyeréséig pedig maradnak a jó öreg MIG-21-sek, na meg a fiatalabb 29-sek. Közismert, a NATO-hoz való közeledésünk több okból elkerülhetetlen. A magyar hadsereg technikája mostanra teljesen elöregedett, feltétlenül korszerűsíteni kell. Ugyanakkor tények igazolják, hogy Európa semleges országai háromszor annyit költenek védelmi célokra, mint a katonai tömb államai. Ők megtehetik. Mert akár Svájcra, vagy Ausztriára gondolunk, valamennyi európai semleges ország gazdasága képes előteremteni a szükséges összeget. Mert nem az egészségügytől, az oktatástól, a szociális gondok megoldásától vonják el a forintokat, pontosabban frankot és a schillinget, hiszen az a szükséges mennyiségben áll rendelkezésükre. Nem így Magyarország. Hazánk gazdasági teljesítményében és az életkörülményekben ugyanis lemaradásunk kétharmados a nyugati országok színvonalához képest. Éppen ezért a NATO-hoz és az EU-hoz történő csatlakozással minden bizonnyal jól járunk, mert ennek az előnyeit kihasználva néhány év alatt csökkenthetjük a hátrányunkat. Azt mondom — sportnyelven szólva —, versenyezzenek csak a nagy nyugati cégek a magyar piacért. Mérkőzzenek meg előbb egymással, majd a döntőben a legjobbal — a legjobb árat kínálóval — találkozunk. Addig is az előny nálunk van. Sipos Béla Már megint a fővárosiak akarnak beleszólni a földkérdésbe Ferter János rajza Vándorló homok A figyelmes utazónak akkor is sokat elárul megyénk magáról, ha a robogó autóban erősen leszűkül a látómező, s csak villanásnyi képekre enged betekintést a táj. A számos szembetűnő dolog egyike az utakat kísérő fasorok letárolása, ami több szempontból is elgondolkodtató. Az új földtulajdonosok és önjelöltek tiltott fakitermeléseitől sokáig hangos volt a sajtó, különösebb eredményt azonban nem igazán hozott a nyilvánosság. A lecsonkolt fatörzsek mai napig mementóként árulkodnak meggondolatlan emberi cselekedetekről. A hiányérzet nem szűnik például Nyírtelek határában sem, az új telepítések csemetéit fölösleges keresni a „szakmai bravúrral” kivágott fák mögött, így aztán nyáron vándorol a nyírségi homok, télen pedig a hófúvásnak nem állja útját többé semmi. Az embernek saját maga érdekében, saját maga ellen kell megóvnia környezetét — hangzott el egy közelmúltban Nyíregyházán megtartott fórumon, ahol szélesebb értelmezést nyert a pusztuló növény- és állatfajok védelmének kötelezettsége. Ez egyrészt erkölcsi kötelesség, hiszen a „főemlős” kényelme miatt naponta tűnnek el örökre a Föld színéről olyan élőlények, amelyek soha többé nem pótolhatók. Másrészt önös érdek, hiszen a legváratlanabb ponton tanulhatunk a természet csodáiból. A szakemberek példaként említették a jegesmedve szőrszerkezetét, amely napkollektor konstrukciójához szolgált mintaként, vagy ld ne ismémé Fleming antibiotikumos kísérleteinek eredményét. O a penészgombák hasznát fedezte fel, legnagyobb örömünkre. A nyárfa (remélhetően) még sokáig nem kerül a veszélyeztetett növényfajok listájára, de egy-egy átgondolatlan tarvágás súlyos következményekkel járhat. A defláció csúnya dolgokat művel, s a megyénkben járt talajtanos professzor szavai visszacsengenek: ahogyan ma a termőföldjeinkkel bánunk, azzal nem tarthatók a jelenlegi termés- mennyiségek. Hát erre is figyelmeztethet egy autós pillantás. Nyéki Zsolt--------------------------------3-----Itt valami bűzlik... A szerző felvétele
