Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-20 / 220. szám
1997. szeptember 20., szombat 3 HÁTTÉR Törvényváltozások aggályokkal Kováts Dénes Dr. Gervai József Nyíregyháza (KM) — A büntető törvénykönyv szeptember !5-én életbe lépett módosításai bizonyos szempontból szigorításokat, más esetekben inkább enyhítéseket jelentenek, néhány új bűncselekmény-fájta (fogalom) is bekerült a Btk-ba. Ezeket többen, többféleképpen értékelhetik persze, hiszen esetenkét másképp csapódhatnak le a gyanúsítottak (vádlottak), a rendőrök, az ügyészek, a védőügyvédek, de talán legfőképpen a bírók munkájában. Az azonban majd a gyakorlatban derül ki, mi lesz majd a változások hatása, visszaszorul-e valamelyest a bűnözés. A fontosabb módosításokról, azok várható hatásairól kérdeztem (egymástól függetlenül) dr. Gervai Józsefet, a megyei rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályának vezetőjét, dr. Gaál Attila ügyvédet és dr. Bodnár Zsolt bírót, a megyei bíróság elnökhelyettesét. A vélemények természetszerűleg csengenek olykor egybe, miképp az sem véletlen, hogy hasonlóan látják, melyek a törvény új elemei közül a legfontosabbak. Dr. Gaál Attila Dr. Bodnár Zsolt Martyn Péter felvételei ,ií»P“ Dr. Gervai József: — A változások egy része közvetlenül kevésbé érinti munkánkat, főként a most hatályba lépettekre gondolok, míg a november elsején életbe lépők inkább, hiszen ez utóbbi bizonyos hatásköröket a határőr-nyomozókhoz tesz át abban az esetben, ha tisztán a felsorolt bűn- cselekményről van szó, s ők derítették fel. Ide tartozik a határjelrongálás, a jogellenes belföldi tartózkodás, az útiokmány tekintetében elkövetett okirat-hamisítás, a tiltott határátlépés és az embercsempészet. Ha viszont a rendőrök leplezik le a bűnelkövetőt, vagy olyan bűncselekményt is elkövet az illető, ami rendőrségi nyomozati hatáskörbe tartozik, akkor a jövőben is mi végezzük a nyomozást ezekben az ügyekben. Életfogytig tartson A mostani módosítások közül feltétlenül kiemelendőnek tartom azt, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek feltételes szabadságra bocsátásának időtartamát a 15- 25 éves határról 20-30 évre emelték fel, ami azt jelenti, hogy általában 5 évvel tovább lesznek büntetés-végrehajtási intézetben az elítéltek. Ismereteim szerint azonban ez a módosítás nem igazán tesz eleget azoknak a vélekedéseknek, melyek szerint ha már nincs halálbüntetés, akkor legalább valóban életfogytig tartson a szabadságvesztés. Ugyanígy eltérőek a vélekedések arról, hogy a házasságon belüli nemi erőszak is büntetendő lesz ezután. Új fogalom a bűnszervezeté, ami bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan — munkamegosztáson alapuló — bűnszövetség, melynek célja a rendszeres haszonszerzés. E kategória belépésével már a bűncselekményekben tevékenyen részt nem vevő, azt legfeljebb irányító vezető is jobban felelősségre vonható, aki pedig bűnszervezet tagjaként követ el törvénybe ütköző cselekedetett, ugyancsak súlyosabb büntetés elé néz. Ami inkább enyhítést, mint szigorítást jelent, az a károk, értékek, vagyoni hátrány mértékének emelése, hiszen kétszázezerről ötszázezerre emelkedett a kisebb érték (kár, vagyoni hátrány) felső határa. Ez — egy példával megvilágítva — azt jelenti, hogy aki eddig háromszázezer forint összegű kárt, vagyoni hátrányt okozott, az a „kisebb” kategóriába esik a „nagyobb” helyett... A rendőrségen már szeptember elején sor került a bűnügyi állomány oktatására, ahol kollégáink mélyebben megismerkedtek a módosításokkal, hiszen e hét elejétől már ezek szerint kell dolgozniuk. Dr. Gaál Attila: — A változások lényegét röviden úgy fogalmaznám meg: az alkotók nagyon meg akartak felelni az európai elvárásoknak, bár a törvény egyes elemeinek gyakorlati megvalósítása nem lesz könnyű. Összességében szigorodónak minősíthető a Btk. módosítása, szakmailag a legtöbb esetben indokoltnak, részben nyilván a közvélemény nyomására. Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést kapott elítélt esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időtartamának emelése (az emberölés minősített esetében 5 évvel) önmagában szintén szigorítást jelent, még ha nem is oly látványosan, ahogy a közvélemény elvárta. Ugyanakkor az enyhítő szakasz alkalmazásá- sának változásai is a szigorítás irányába mutatnak. Ugyanígy kell értékelni bizonyos bűn- cselekmények, így például az élet elleniek, vagy például az önbíráskodás esetében a büntetési tétel alsó határának meghatározását, ezentúl ugyanis nem 0-5 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság, hanem egy év az alsó határ. ( Nem hiszem azt sem, hogy lenne ember, aki a pedofília — nemzetközi normákhoz igazodó — büntetésének jelentős szigorítását, vagy a minősítő körülmények esetén kiszabható súlyosabb büntetési tételeket kifogásolná. A legjelentősebb e körben, hogy a tizenkét éven aluliak sérelmére elkövetett nagyobb bűncselekmények szigorúbban minősülve büntetendőek, a felső határ tíz illetve tizenöt évre emelkedett. A házasságon belüli nemi erőszak törvénybe foglalása és büntethetősége viszont több szempontból is aggályos. Egyrészt komoly visszaélésekre adhat alkalmat a váló- és a gyermekelhelyezési perek, a vagyonjogi viták, a házastársi nézeteltérések során; másrészt ez nem igazán napi gyakorlati probléma. Arról nem beszélve. hogy a hamis vádas eljárások számát igencsak megnövelheti, gyakran fölösleges munkát adva az ügyészségi nyomozócsoportnak, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a feljelentést néhány hónap múlva annak visszavonása követi. Gyanítom: nem sok nyomozást fognak elrendelni ilyen ügyben, s vádemelésre még kevesebbszer kerül majd sor. A jövőnek is szól A bűnszervezet fogalmának törvénybe foglalása tulajdonképpen részben a jövőbe mutat, bár érvényes rá az a mondás; minden törvény annyit ér, amit a gyakorlatban megvalósítanak belőle. A jövőnek is szól a felső értékhatárok megváltoztatása is — talán részben az inflációs hatásokkal számolva —, ez sok, folyamatban lévő ügyet érint, hiszen köztudott: a bűn- cselekmények túlnyomó többségét a vagyon elleniek teszik ki. E módosítás azonban a gyakorlatban — még ha enyhítésnek tűnik is első pillanatra — nem jelenti automatikusan a büntetési tételek csökkentését, bár lehet rá némi hatással, hiszen a szabadság- vesztést az egyes kategóriákban tág határok között szabhatja ki a bíróság. Az ügyvédi munkában tehát összességében nem jelent nagy változásokat a büntető törvénykönyv módosítása — bár nyilván meg kell tanulnunk alkalmazni az újdonságokat. Dr. Bodnár Zsolt: — Összességében szigorítást jelent a Btk. módosítása, bár egyes rendelkezései, így az értékhatárok módosulása önmagukban az enyhülés irányába mutathatnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bíróságok által kiszabható büntetések feltétlenül enyhébbek lesznek a bűncselekmények megítélésekor. A szigorodások több tekintetben is érzékelhetőek, most csupán néhány, a közvéleményt is élénkebben foglalkoztató bűncselekményt emelnék ki közülük. Az új rendelkezés szerint ezentúl erőszakos közösülés miatt — ezután is kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést maga után vonva — felelősségre vonható lesz az a férj, aki feleségét erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel kényszeríti közösülésre. Szigorítás, hogy öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést kaphat az erőszakoskodó, ha a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be. Öttől tizenöt évig szabhatnak ki szabadságvesztést a bíróságok, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett a vádlott nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, vagy többen követik el egymás cselekményéről tudva, azonos alkalommal sérelmére a bűncselekményt. A szigorítás jogos, ez utóbbi esetben a büntetés mértéke egyébként megegyezik azzal, ami az emberölés alapesetére szabható ki... Kettőtől nyolcig Szigorúbban kell megítélni a jövőben a jármű önkényes elvételét, ami hároméves szabadságvesztéssel is járhat. Ha erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, illetve bűnszövetségben történik, a büntetés felső határa öt év; ha pedig fegyveresen, vagy bűnszövetségben követik el erőszakkal illetve az említett lényegetéssel a bűncselekményt: kettőtől nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés időtartama. Ahol a büntetési tételek emelkedtek, ott várhatóan a büntetések mértéke is magasabb lesz, mert lehetőséget ad a bírónak a bűncselekmények szigorúbb megítélésére, az eddiginél súlyosabb büntetések kiszabására. ♦ ♦♦ A nyilatkozó szakemberek szavaiból tehát az csendül ki, fontos változásokat tartalmaz a módosított büntető törvény- könyv. Az egyetértő vélemények és az aggályok egyaránt arra világítanak rá, hogy szükség volt túlnyomó többségükre, igazodva nemcsak az európai normákhoz, de a társadalom elvárásaihoz is. Igaz, ezek az elvárások olykor szubjektív elemeket is tartalmaznak (mondjuk a halálbüntetés visszaállítását, vagy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés valóban a kifejezésben rejlő időig tartását kérve, követelve), de az is vitathatatlan, a köz óhaját a szakmai indokokkal összhang-közeibe lehet hozni. Minden bizonnyal hosszabb időnek, egyes esetekben akár éveknek kell eltelnie, hogy a módosítások életszerűsége bebizonyosodjon, esetleg egyikmásik okszerűtlenné váljon. Nem lehet viszont vitatni a szigorítások. Az persze már megint egy másik problémakör, hogy miképp valósulhat meg a legcélszerűbben a büntetés nevelő, visszatartó, vagy akár elrettentő hatásának érvényesülése, hiszen egyrészt tudjuk, zsú- voltak a büntetés végrehajtására szolgáló intézetek, másrészt ismert azt is, az elítéltek nem kis hányada rendszeresen összetűzésbe kerül a törvénnyel, nem csupán egyszeri botlás, megtévelyedés juttatja őket a bíróság elé. Erről majd legközelebb. Drámáink ünnepén A magyar dráma napját — Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve — immár tizenhar- madszor tartják meg. A Magyar írók Szövetsége által kezdeményezett ünneppel a magyar nyelvű drámairodalom értékeire kívánják felhívni az olvasók és a színházlátogatók figyelmét. Az ünnepek azért szükségesek, hogy megtanuljuk, olykor rákényszerüljünk: fel kell emelni a fejünket a hétköznapokban, egy kicsit visszatekintve meg kell mérni azt a távolságot, amelyet araszolgatva, vagy bátran lépkedve megtettünk. Vasárnap ünnepeljük a magyar dráma napját. A színházbarátoknak, azoknak, akik egész életüket a színpadon, vagy annak a közelében töltik, nyilvánvalóan nagyobb esemény, mint, akik sohasem jutottak még el igazi színházba, nem érezték meg a mássá levés gyötrelmes szépségét Százhatvan éve, hogy megnyílt a Pesti Magyar Színház. Micsoda esemény volt! Lehetőséget nyújtott arra, hogy fejlődésnek induljon a nemzeti dráma. Mert, aki a sorsát ki tudja mondani, az közelebb áll ahhoz is, hogy változtatni tudjon rajta. Szerintem ez a színház igazi üzenete. Helye van persze a formai kísérleteknek, a színházművészet eszköztára alakításának, gazdagításának, de a színházból sohasem hiányozhat az ember, amelyért minden művészet van. Katona József szomorúan vette számba az okokat, amelyek a „játékszíni költőmesterség” fejlődését akadályozzák. Napjainkban ezek közül több megszűnt már, de a pénztelenség megmaradt. Sokan azt mondják, s ebben is van igazság, hogy senki se mondta még: elég, ha pénzről volt szó. A színház (sok más társával együtt) sohasem gazdaságos, nem lehet nyereséget várni tőle. mert az nem a kasszában, hanem a fejekben keletkezik. Nem véletlen, hogy az athéni demokrácia fénykorában az állam fizetett azoknak, akik nem engedhették meg az előadások megtekintését. Ma már ez nincs így. Talán éppen ez az egyik magyarázata, hogy sokan nem tudják: mi az a bizonyos demokrácia, amelyet politikusaink olyan gyakran emlegetnek. Nagy István Attila Szerinted Józsi a kocsmába megy vagy csak a hitelét rendezi Ferter János karikatúrája (Meg)Riadunk! E sküszöm, nem értem, mi vezeti üres agyú polgártársainkat arra, hogy bombariadókkal lopják az időnket és pénzünket. Lehet, a humorérzékemmel van baj, de semmi vicceset nem találok a vaklármákban. A tegnap reggeli bombariadó miatt közel két óráig nem indítottak, nem fogadtak vonatot a Déli pályaudvaron. Elképzelem, milyen érzés foghatta el az állomáson várakozókat, amikor hitték is, nem is a bajt. Nemrég az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat választását zavarták meg ugyanezzel, de gyakoriak a riogatások megyénkben is: intézményekben, iskolákban csörrennek meg a telefonok a rosszindulatú, meggondolatlan jelzésekkel. Az „ötletgazda” természetesen végig sem gondolja, mit okoz őrültségével. Felüti a telefonkönyvet, rábök egy számra, és már tárcsázza is. Szerencsére (!!!) annyi fáradságot sem vesz, hogy legalább egy gyanús csomagot elhelyezzen a kiszemelt intézményben. Sajnos, a mai világban hozzá kellett már szoknunk ahhoz, hogy a lárma nem mindig vaklárma. Ergo: komolyan kell venni, tehát azonnal értesíteni a tűzszerészeket, kiüríteni az intézményeket, és pincétől a padlásig átvizsgálni mindent. Nem tudom, kiszámolta-e már valaki, mibe kerülnek ezek a kényszerleállások. Sajnos arról sincs tudomásom, milyen arányban sikerül felderíteni a névtelen telefonálók kilétét. Azt viszont javasolni tudom: ha egyszer valakit is elkapnak bombariadóval fenyegetőzés miatt, ugyan verjék már rá a költségeket is, azt a kárt, amit egy-egy intézménynek a leállással okozott. Szociális helyzetére, nehéz gyermekkorára, szellemi képességeire való tekintet nélkül! Cservényük Katalin
