Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-18 / 218. szám
1997. szeptember 18., csütörtök A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA Kelet-Magyarország Segélyt?) Tisztelt Szerkesztőség! Azt hiszem Önök is emlékeznek még a beregi falvakat érintő sorscsapásra, a jégverésre, hiszen számtalan cikk jelent meg az Önök hasábjain is. Megvert bennünket a jég, de most szeptember 4-én maga a sors, az élet, talán az Isten is. Megérkezett a Vöröskeresztes segélycsomaggal. Ha jól számoltuk, akkor 280 család életét keserítette meg a jégverés, és a Vörös- kereszt ezzel szemben 70 segélycsomagot osztott szét a beregdaróci emberek között. Hölgyeim, Uraim! Képzeljék el, micsoda lavinát indított itt el ez az akció! Szabályos forradalom tört ki, szerencsére még vér nélkül. Emberek százai mocskolták egymást, a polgármesteri hivatalt. Jó barátok, testvérek, szomszédok bántották egymást. A polgámesteri hivatal úgy próbált segíteni, hogy kérvényt Íratott azokkal, akik nem kaptak. Az a kérésem a Vöröskereszt vezetőihez, hogy ha ment kérvény, akkor mindenkinek osszanak segélycsomagot, vagy ne osszanak senkinek, mert egy újabb segélycsomag osztásánál már Isten őrizz, vér is folyna. Rettenetes volt így is az a pár nap, amíg az emberek lecsillapodtak. Tisztelettel: V. B.-né Parlagon a parlagfű A Kelet-Magyarország 1997. augusztus 8-i számában megjelent cikk Parlagfű itt, ott, mindenütt címmel. A megjelent cikkel kapcsolatban a következő észrevételt szeretném közölni. Egyetértek azzal, hogy a parlagfű a legveszélyesebb az allergiát kiváltó növények közül. Az is igaz, hogy ez a veszélyes növény a megyeszékhely több területén elszaporodott. Szerintem most érdemes nagyobb figyelmet szentelni rá, amikor a legjavában virágzik, él, nem fél senkitől, várja, hogy megérett magjait a szél mentői nagyobb területre szállítsa, hogy jövőre még dúsabb, erősebb és verhetetlen legyen. Jó, hogy a növény irtását rendelet szabályozza, hogy az ingatlantulajdonosok, kezelők, bérlők kötelesek a rendeletet végrehajtani. A cikk sorai között kerestem, de nem találtam, hogy eddig hány embert büntettek meg. Nyíregyházán a 0520/85 hrsz-u 700 fm hosszú földút 1994- ben lett kialaktva, az út mindkét oldalán (4-5 földtulajdonos kivételével) ragyogóan virágzik a parlagfű. Van olyan tulajdonos, aki a búzát learatta, de a parlagfüvet ott felejtette. Olvastam a cikkben, hogy ismeretterjesztő kiadvány készült. Sajnos ezt nem ismerjük, de azt sem tudjuk, hogy kikhez juttatták el. Szerintem a parlagfű ilyen nagymérvű terjedése az ellenőrző munka hiányosságának tudható be. Gazda nincs, felelősség nincs, felelősségrevonás nincs! B. Pál nyugdíjas, Nyíregyháza Töprengés a halálbüntetésről Számos polgártársammal együtt engem is meglehetősen régen foglalkoztat a halálbüntetés kérdése. Legyen, ne legyen, van-e értelme, vagy nincs. Bevezetésével kevesebb lesz-e súlyos bűncselekmények száma. Egy rádiós hír arról szólt, hogy a halálbüntetés visszaállításának népszavazással való kezdeményezésére Tóth Tamás Sárszentmihály község polgármestere Budapesten aláírást gyűjt, akinek fiát, és annak barátját néhány évvel ezelőtt gazemberek brutalitással meggyilkoltak. A népszavazásról és a népi kezdeményezésekről szóló 1989. évi XVII. törvény 6. paragrafusa (1) bekezdés c.) pontja alapján nem bocsátható népszavazásra „a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények”. Ugyanakkor a 6. paragrafus (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „az (1) bekezdés c.) pontjában megfogalmazott tilalom nem vonatkozik a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek jövőbeni vállalásának, illetőleg a lejárt nemzetközi szerződések meghosszabbításának népszavazás útján történő megerősítésére vagy elutasítására.” Vagyis, egyértelmű és világos, hogy a jövőre nézve nincs e törvény szerint olyan tiltás, amely e kérdésben az országos népszavazást kizárná. Ha átmenetileg is, időlegesen meg kell teremteni a jogi alapját annak, hogy bizonyos kiemelt (élet elleni-, terror-, és hasonló) bűncselekményeknél vagylagos büntetési nemként a halálbüntetés is bevezetésre kerüljön. Nem kellene megvárni, amíg a társadalom becsületes és túlnyomó többsége elementáris erővel fogja ezt kikényszeríteni. Tisztelet azoknak a polgároknak, gondolkodóknak, akik érvek sokaságát sorakoztatják fel a halálbüntetés ellen és az élethez való jog mellett. Biztonságban szeretnénk tudni kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeinket, lányainkat, asszonyainkat, önmagunkat a fenevadaktól, a banditizmustól, az egyre elszemtelenedőbb és el- durvulóbb bűnözéstől. Azt gondolom (és mélyen aggasztónak tartom), hogy jelen korunkban olyan leépülését éljük a társadalmi morálnak, a társadalmi szolidaritásnak, az alapvető normák semmibe vételének, amelyeket megállítani már tegnap is késő volt. Ideje lenne határozott intézkedéseket tenni a közrend, közbiztonság megszilárdítása érdekében. Ennek egyik eszköze lehet a kiemelt bűncselekményeknél a halálbüntetés átmeneti jogi szabályozása is. Mert közismert, hogy a szabadság- elvonás számos konkrét esetben inkább „ajándék” a bűnözőknek. Bihari Károly, encsencsi jegyző Jelképingatlan, zsebszerződés Minden nemzetnek megvannak azok a sajátos jegyekkel rendelkező, mással össze nem téveszthető jelképingatlanjai. Ezeknél fel sem merülhet az a kérdés, hogy ezek a nemzet tulajdonában maradjanak-e? A magyar termőföld körül kialakult ellenzéki és kormánypárti álláspontok azt sejtetik, hogy a termőföld mint „jelképingatlan” értelmezhető, miszerint a termőföld tulajdonlása a magyar emberek számára a nemzeti függetlenségük jelképe. Közel 1,8 millió háztartásban végeznek valamilyen mezőgazdasági munkát. A kárpótlás során a földhöz jutottak, ám azt hasznosítani nem akarók a föld eladási tilalmának föloldásáig többségében spekulatív módon keresik a megoldást a földjeik hasznosítására. A rossz törvényi szabályozás miatt természetes következményként jelent meg az ún. „zsebszerződés”. Jelenleg Magyarországon nincs a termőföldnek megfelelő ára, ennek okai igen összetettek. Egy biztos, hogy jelentős magyar segédlettel a tőkeerős nyugati spekulatív tőke igen hamar megjelent a hazai termőföld ingatlanpiacán. Ismeretes karvalysztori, miszerint a külföldiek megbízásából a strómanok licitáltak az értékes területekre. így a magyarországi átalakulás „a kapitalizmus építése” és az ehhez kapcsolódó kárpótlás igen ellentmondásos. Egyáltalán nem érte el azt a célt, hogy az igazságtalanul kifosztottaknak visszaadjon valamit. A történet arról szól, hogy a kárpótlási jeggyel való privatizáció milyen módon ér- téktelenítette el a nemzeti vagyont. A gazdasági gyarmatosítás utolsó ütemeként a hatalmon lévő politikai elit fondorlatos törvényi szabályozással és ugyanilyen népszavazási kérdésfelvetéssel azt akarja elérni, hogy a paradicsomból kiszorultak a partvonalon belülre kerüljenek és a korábbi törvénytelen zsebszerződések legalizálhatok legyenek, melyet minden törvényes eszközzel meg kell akadályozni. Szendrei József, MSZDP nyíregyházi városi elnöke Internet Kislétán A 21. század hajnalán elengedhetetlen a technikai fejlődés nyomon követése. Éppen ezért nagy öröm iskoláik, a kislétai Dr. Jósai István Általános Iskola számára, hogy 1997. augusztus 24-től bekapcsolódott az internet-hálózatba. Amint tudjuk, az Internet egy információs adatbázison alapul, pl.: ha kíváncsiak vagyunk a párizsi Louw- re képtár avantgárd fesmé- nyeire, festőire, egy kémiai elem minden tulajdonságára. felfedezőjére vagy a napokban elhunyt Lady Diana életének eseményeire, akkor a számítógép megfelelő gombjának benyomásával megjelennek előttünk a képernyőn a kért adatok. Kisléta, Szabolcs-Szat- már-Bereg megye községe szintén betáplál magáól minden adatot a számítógépbe, hogy a nagyvilág olvassa eredményeit, azt is, hogy az iskola szép könyvtárral gyarapodott, mely 4 ezer kötettel rendelkezik. Bekapcsolódás az Internet-hálózatba, az iskolai könyvtár létrehozása Kisléta község vezetőjének és az iskolavezetésnek köszönhető. Körtvélyessy Eleonóra, Kisléta Mi lesz veled, szabolcsi alma? Csak nem arra a sorsra jutsz, ami a szilvával történt? Egy gömb fagylaltért 20-30 forintot kémek, egy kilogramm Stanley szilváért 15 forintot fizetnek. Micsoda nagyfokú aránytalanság ez! Elviselhetetlen ez a rendellenesség! Hol vannak a külkereskedő urak, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a magyar gyümölcs számára piacot biztosítsanak? Hogyan látják el ők a feladatukat? Tudjuk, hogy a keleti piacok fizetésképtelenek, de nagy a világ, lenne még hol piacot kutatni! Egy 600 öles kert permetszükséglete közel 90 ezer forint a méregdrága szerek miatt. Ehhez jön a metszés, szántás, talajművelés, betakarítás, elszállíttatás. Most minőségi lesz az alma többsége, azaz exportra alkalmas lenne és, nincs piaca. Ne csodálkozzanak, ha a gyümölcstermelő gazdák elkeserednek. Ha ez így folytatódik, számtani lehet arra, hogy elhanyagolttá válnak a kertek, gyümölcsösök, végül újra sor kerül a gyümölcsfák kipusztítására, kivágására. L. M., Fényeslitke Nem cigányellenesség! Pro és kontra felkavarta a közvéleményt a Tiszavas- váriban történt cigány tanulók külön ballagásának ügye. Kinek, miben és miért van igaza? Nem könnyű a válasz. Nem őrzöm magam sem a bölcsek kövét, s így megalapozatlan lenne igazságot osztogatnom, elmarasztalnom, stb. Minden esetre örvendetes, hogy a Kelet-Magyarország immár — ha jól számoltam! — másodízben foglalkozik a kettős ballagással. Vagyis nem közömbös az üggyel szemben. Legutóbb a lap szeptember 12-i számában Nagy István Attila tollából Szorongással a katedrán címmel és Nem a külön ballagás jelenti az igazi problémát, hanem a szociális helyzet alcímmel jelent meg írás, amely megpróbál válaszokat keresni. Teljes mértékben azonosulok a szerző cikkének alcímében tett megállapításával, mely az igazi problémát a szociális helyzetben jelöli meg. Itt kell az okokat keresni. Semmi esetre sem diszkriminációról, cigányellenességről van szó! Ez az ügy felületes megítélése lenne. Évtizedek óta együtt tanulnak cigány és nem cigány fiatalok a Tiszavasvá- ri Pethe Ferenc Általános Iskolában. Soha nem volt ez tapasztalható! Talán éppen ezért sokkolta a közvéleményt. Megértem Magyar Bálint kultuszminiszter reagálását is, aki a kettős ballagás ügyében a felelősök megnevezését sürgeti. Nem gondolom, hogy célravezető lenne. Ánnyit azonban utólag megjegyezhetek: magam is beszéltem Sulyok József polgármesterrel, miután megtörtént a külön ballagás. O akkor elmondta: figyelmeztette az iskola vezetőségét, gondolják meg, nem lesz-e baj belőle. Józanul mérlegelő ember nem gondolhatja, hogy a tetvesség és a rühesség tetőpontja éppen a ballagás idején ért a csúcsra! Külön osztályról szólnak a cigány tanulók esetében. Ez igaz, de egy iskolában vannak, élnek, játszanak a nem cigány gyerekekkel! Nincsenek karanténba zárva. Az államháztartási reform ügyén az iskolában az egészségőri, szociális munkás és pedagógiai asszisztensi státuszt szüntették meg. Miért éppen ezeket tartották feleslegesnek? Néhány éve magam is szemtanúja voltam, hogy a cigánytelepről csupa sárosán, piszkosan megérkező tanulókat lefürdették, átöltöztették és úgy ültették iskolapadba. Meggondolatlan visszalépés történt! A korábbi években is ballagtak végzős cigány hallgatók ebben az iskolában. A családok még őrzik a fényképeket. Akkor nem voltak tetvesek? Lehet? A Pethe Ferencben tanító pedagógusok áldozatos munkájának megvan az eredménye. A korábban itt tanult cigány fiatalok jelentős része sikereket ért el az életben is. Ezért köszönet illeti őket. Bár két táborra oszlik a külön ballagás megítélése, szerintem mégsem elsősorban őket kell hibáztatni. Sokkal mélyebben az okok, s az ő döntésük csak ráirányította a hatóságok figyelmét mulasztásokra. Súlyos közegészségügyi mulasztások történtek évek óta. Nem igaz, hogy nem lehet a cigánytelepen tisztaságot, rendet teremteni. Rendszeres fertőtlenítéssel, ellenőrzéssel az illetékes közegészségügyi hatóságnak ez az egyik feladata. Nem menthetők fel súlyos mulasztásaik alól azok a cigány családok sem, akik bár lehetnek bármilyen szegények, joggal várható el tőlük is, hogy saját tisztaságukról gondoskodjanak. Ezt meg is kell követelni tőlük! Igaza van Nagy István Attilának, amikor azt írja, hogy „a Tiszavasváriban kialakult helyzet megoldásához külső segítségre van szükség.” És igaza van dr. Fekete Zoltánnak, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetőjének, amikor a cikkben úgy nyilatkozik, hogy „nincs mit vizsgálniok, mert nem állnak rendelkezésükre azok az önkormányzati testületi döntések és intézkedések, amelyek alapján mérlegelhetnék, hogy ebben az ügyben történt-e valamilyen mulasztás.” Miért nem? JVIert ilyen testületi döntések nem is születtek. A legsürgősebb teendő: tisztaságot teremteni a cigánytelepen, s akkor tisztaság lesz az iskolában is. Farkas Kálmán, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke m Ez a parlagfű Harasztosi Pál felvétele
