Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

1997. szeptember 17., szerda □ Fórum Ellopták (£a Szeptember 11-én Nyíregyhá­zán a Búza téri parkírozóval szemben lévő kávézó előtt el­lopták a pénztárcámat. Három hangoskodó fiatalember elte­relte a figyelmem, miközben kiemelték zsebemből a tárcát. Kisnyugdíjas vagyok, nagyon hiányzik az elemeit 1600 fo­rint is, de különösen az igazol­ványok elvesztése jelent nagy gondot. Bízok benne hátha megtalálta valaki az eldobott irataimat, hisz a tolvaj nem igen tudja hasznát venni, s a címemre visszajuttatja. Dankó István, Nyíregyháza, Munkácsy M. u. 19. Harangod! túra Ä) A nyíregyházi Szociális Gon­dozási Központ szervezésében az idősek klubja tagjai, a Pihe­nőház és a szociális étkeztetés­KM-POSTA olvasóink leveleiből Lőrinc-nap már elmúlt mégis van keletje a dinnyének ben részesülők közül mintegy 220-an szeptember 10-én Ha­rangodra tettek kirándulást. A rendezvényen a Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szö­vetségének vezetője és a Nyugdíjas Szövetség elnöke is részt vett. A délelőtt játékos ügyességi vetélkedőkkel telt el, míg délután a tánc és nóta következett. Köszönet mind­azon szerveknek és vállalko­zóknak, akik segítsége nélkül nem érezhettük volna ilyen jól magunkat. Barna Hilda, Szociális munkás Üres pohár Ez már több mint bosszúság. Vasárnapra vendégek érkeztek hozzánk. Ismerve szokásaikat, hogy a kávét szívesen isszák tejszínhabbal, két pohárral be is szereztem a Hajdútej termé­kéből. Legnagyobb meglepe­tésemre, amikor felbontottuk, kiderült, hogy az egyik három­negyedig, a másik negyedig van megtöltve a finomsággal. Több mint száz forintot fizet­tem a két termékért, s kaptam érte egyet. így könnyű! Jó len­ne számon kérni, mennyi jog­talan haszonhoz jutott ezzel a módszerrel a cég. Ha rossz volt a gépsor, valakinek ellen­őrizni kellett volna, mert ha már felbontotta az ember, a boltban is nehéz bebizonyítani az igazát. T. j.-né A férjnek is joga van a főzéshez Dr. Bojté Gizella Egy nyírbátori olvasó arról ír levelében, néha azt tapasztal­ja; egyes hivatalnokok úgy in­dokolnak meg bizonyos dön­téseket — törvényre, jogsza­bályra hivatkozva — amelyek végülis arra nem is vonatkoz­nak vagy éppen szól róla a tör­vény, de nem olyan vonatko­zásban, ahogyan azt a hivatal­nok érveivel alá kívánja tá­masztani. Már pedig a polgári tör­vénykönyv deklarálja; tilos a joggal visszaélni. A törvény kiemeli, hogy joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítá­sára, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. A törvény nem sorolja fel a jog­gal való visszaélés vala­mennyi lehetséges esetét, csu­pán példálózva emel ki olyan általános jelenségeket, melyek gyakran előfordulhatnak a közérdek, vagy jelentős ma­gánérdek vonatkozásában. Ilyen eset például, ha egy in­tézmény, vagy gazdasági tár­saság olyan intézkedést hoz, amelyhez egyébként nem len­ne jogszabály szerint joga, le­hetősége vagy csak bizonyos előírások, feltételek betartásá­val, azonban ennek nem tesz eleget. Az állampolgároknak magyarázatként viszont dönté­sük indokoltságát a jogra való hivatkozással támasztják alá. Amennyiben más bűncse­lekmény nem valósul meg, a példa szerinti eset mindenkép­pen a személyek zaklatását je­lenti és illetéktelen előnyök megszerzését is maga után vonhatja. A jog gyakorlása ugyanis csak társadalmi ren­deltetésével összeférő célra irányulhat. A joggal való visszaélésnek a gazdasági életben különösen nagy lehe­tőségei vannak a versenytár­sak között, amikor egy adott piac megszerzése érdekében alkalmaznak különféle jogos­nak tűnő eszközöket. A joggal való visszaélésre gyakran hivatkoznak közös tu­lajdonban álló ingatlanok tu­lajdonosai is. E körben meg­valósíthatja például az a maga­tartás, hogy valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingat­lan egy hányadát, és rövidesen a tulajdonközösség megszün­tetése iránti pert indít a tulaj­dontársak ellen, így szorgal­mazva az értékesítést. Megtör­ténhet az is, ha bennlakó tulaj­donostársnak hibáján kívül el­nehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasz­nálni. Külön élő vagy volt há­zastársak között is gyakori, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, úgy gya­korolja jogait, hogy annak in­kább zaklatási vagy bosszan- tási jellege van. Joga van pél­dául a férjnek a lakáshaszná­latra, a feleséggel közösen használják a konyhát, fürdő­szobát, de a főzést a feleség szándékosan úgy szervezi meg, hogy a férj ne tudja a konyhát sem a reggeli órák­ban, de a vacsora időben se nyugodtan használni. Tehát a férjnek, a feleségnek a törvény szerint van valamihez joga, de ezzel nem lehet visszaélni! A kilakoltatás közelében Rendezetlen és halmozódó lakbér- és díjhátralékok Nyíregyházán Nyíregyháza (KM - Sz. J.) —- Ha korántsem szórakoztató ol­vasmányszerű, mégis izgal­mas szakmai tájékoztatót ve­hetnek majd kézbe a nyíregy­házi képviselő-testület tagjai a hétfői közgyűlésen. Aki olvas­sa, szembesülhet jó néhány drámai ténnyel. A téma rend­kívül komplex, de komoly hiá­nyokat pótol, s az indoklás is logikus. Ahhoz ugyanis, hogy a helyi döntéshozók mindenki számára megfelelő rendelete­ket alkossanak, ismerniük kell azokat a változásokat, ame­lyek a megyeszékhely lakos­ságának szociális helyzetében bekövetkeztek. Számos adalékot szolgáltat­nak a helyzetelemzés alkotói ahhoz, hogy mennyire és mely területeken romlottak a leg­jobban a nyíregyházi lakosság életfeltételei (is). A megye- székhely annyiban minden­képp szerencsés, hogy gazda­sági viszonyai a térséghez ké­pest határozottan kedvezőb­bek. A munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országosan is kirívó megyei átlaghoz képest, ám a nagyváros gazdasága jö­vedelemtermelő képessége alacsonyabb. Nagyon jellemző, hogy az aktív keresők száma az elmúlt öt évben erőteljesen csökkent. Ennek oka az a munkahely le­építések miatt emberileg érhe­tő kiútkeresés, egyem stratégi­aváltás, mely az egészségügyi okokból nyugállományba vo­nulással érhető tetten. A leszá- zalékoltatási hullám az utóbbi évekre lefékeződött. 1994-ben a nyíregyháziak hatvan száza­léka a létminimum alatt élt. Különösen figyelemre méltó, hogy a középiskolát végzettek közel háromszorosan, a felső­fokú végzettséggel rendelke­zők száma kétszeresen haladja meg a szegénységi küszöb alatt élők országos adatait. Amíg nagy magyar átlagban a rokkantnyugdíjasok 26,5 szá­zaléka él ezen küszöb alatt, ad­dig megyeszékhelyünkön ez a tétel 50 százalékos. A tájékoztató középpontjá­ban a lakhatás áll. Kiderül, hogy a lakasallomany kor sze­rinti összetétele tekintetében kedvezőbb a helyzet, mint ha­zánkban általában, ámde 1988 óta nem épült egyetlen köz­ponti vagy helyi forrásokból finanszírozott bérlakás sem. Az ágazatban zajló privatizá­ció eredményeképpen az ön- kormányzati bérlakások ará­nya az 1990-es szinthez képest 37 százalékra esett vissza. Rá­adásul a legjobb minőségű la­kások leltek valódi gazdára. A maradó, rosszabb életkörül­ményeket biztosítóak továbbra is az önkormányzat nyűgei. Ez a tendencia erősítette e bérla­kások szociális jellegét. Az itt élők legsúlyosabb gondja a díjhátralékosság, mely a lakásfenntartással kap­csolatos költségek feltűnő emelkedéséből adódik. Az adósság egyik eleme a rende­zetlen és felhalmozódó lakbér­hátralék. Ez a problematika el­sősorban a gyerekes családo­kat érinti. Ráadásul azok szá­mának növekedésével egyenes arányában... Az érintett hátra­lékos családok több mint felé­nek egyetlen bevételi forrásai a szociális jellegű jövedelmek. A legnagyobb arányú tartozás az önkormányzat felé lakbér­hátralék formájában áll fenn. Ezt követi a távfűtés- és a víz­díj. Nyilván azokat a számlá­kat fizetik ki, ahol számítani lehet közvetlen szankciókra, például a szolgáltatás meg­szüntetésére. A megoldás egyik sarkköve az információ- hiány, mely a közszolgáltatók felelőssége is. 100-120 olyan család él környezetünkben, akik potenciálisan hajléktala­nok, azaz kilakoltatásukhoz a jogi háttér adott... Nagy érdeme a Vitái Attila szociológus és a dr. Illésné Er­dős Judit szociális irodavezető nevéhez fűződő összefüggés­feltárásnak, hogy javaslatokat (új lakbérpolitikai rendszer, háztartási adósságkezelő és ta­nácsadó szolgálat felállítása, védő szálló létrehozása) is megfogalmaz. Közülük né­hányra már pályázatok is szü­lettek. Harmincezerig lehet Szomorú, hogy egy anya a fia ellen tesz panaszt. — ír­ja egy nyíregyházi édes- ■ anya. Sajnos a kisebbik gyermekem rossz útra tért, s bizony sokat van börtön­ben, legutóbb mikor szaba­dult ismét csak jó kitolt ve­lem. Korábban az volt a gya­korlat — mivel rendszere­sen kórházi kezelésre szo­rulok —, hogy nagyobbik fiam meghatalmazás alap­ján felvette a nyugdíjamat. Most az történt a hazaérke­ző kisebbik fiam a szabadu­ló levele hátuljára hamisí­tott meghatalmazás alapján (amiről én csak később sze­reztem tudomást) átvette a járandóságomat. Azóta el­tűnt, se a pénz, se a fiam. Hiába reklamáltam a pos­tán, arra hivatkoztak, ők nem hibásak. Azzal érvel­tek, mivel a fiú oda van be­jelentkezve, egy bizonyos összegű pénzt felvehet. Ne­kem nagyon nagy szüksé­gem lenne a pénzre, s sze­rintem a postás a hibás, hi­szen ő sohasem látta eddig a fiamat és a meghatalma­zás is hamis volt. — Megállapítottam, hogy a nyugellátás kifizetése a postai szabályok szerint történt — tájékoztatta szer­kesztőségünket Szabó Pál a Nyíregyháza 1-es körzeti posta vezetője a levélben leírtak kivizsgálása után. — A postai tevékenységről szóló 133/1993. (IX. 29.) Korm. számú rendelet ér­telmében a kézbesítés szem­pontjából helyettes átvevő­nek számít a címhelyen tar­tózkodó 14. életévét betöl­tött, személyi igazolvánnyal rendelkező közeli hozzátar­tozó, akinek harmincezer forint összeghatárig vala­mennyi küldemény átadha­tó, amennyiben a címzett ez ellen írásban nem tiltako­zik. Ez a szabály a nyugdí­jak kifizetésére is vonatko­zik. Esetünkben olvasónk fi­ának aki a személyi iga­zolvány szerint oda van be­jelentkezve — és nem a meghatalmazottnak adta át a pénzt a postás. Lassan befejezéséhez közeledik a tokaji Tisza-híd felú­jítása Harasztosi Pál felvételei Lakás-... ...építéshez, vásárláshoz a nagykorú, valamint a 16. élet­évét betöltött állami, vagy intézeti nevelt kiskorú magyar állampolgár akkor vehet igénybe támogatást, ha magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt­lakó családtagjának lakástulajdonjoga, állandó használati joga, vagy bérleti jogviszonya nincs — üzenjük demecseri olvasónknak. A munkaviszonyból... ...eredő igény három év alatt elévül. Ennek megfelelően a munkáltatóval szembeni kárigényét ma már nem lehet ér­vényesíteni — tájékoztatjuk N. A. levélírónkat. A Nyugdíjbiztosítási... ...Igazgatóság tájékoztatása szerint az 1975. évi. II. tv. T. 102. paragrafusa (2) bekezdése alapján a jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartás­ban együtt élő férj vagy feleség, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (egymást követő sorrendben) ezek há­nyában az örökös veheti fel a halál napjától számított egy éven belül — válaszoljuk T. Jánosnénak Tiszavasváriba. Segítőkész karitász Napjainkban rohanó éle­tünk úgy telik el, hogy nem tudunk odafigyelni ember­társainkra, mert nincs időnk. A Kótaji Kis Szent Teréz Karitász Csoport azon fáradozik, hogy em­bertársainak életébe szere- tetet csempésszen. Rend­szeresen hirdetnek kirándu­lásokat az idős nyugdíjasok részére. Megszervezték a Szentkúti búcsúlátogatást is, ahova eljöhettek minda­zok, akiknek kikapcsoló­dást, vagy lelki feltöltődést és megújúlást jelentett ez a szép zarándokút. Szeptem­ber 15-én Máriapócsra in­dulhattak velük a Mária tisztelők. Köszönet minde­zekért, a szervezők lelkes csoportjának a munkájáért. M.-né, Nyíregyháza Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a be­küldött leveleket rövidítve közöl je. E rovatunk az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. Reménykedve... KM-illusztráció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents