Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
1997. s;mber !., hétfő HÁTTÉR Mdosítások a KRESZ-ben Kihanítva használható • Bukósisak belterületen is • Óvatosan az átjárókon — Hallottad!? Jövőre már mindkét kezünkkel vezethetünk Martyn Péter felvétele Lefler Qy NyíregvhKM) — Szeptember 1 módosulnak a közúti kedés szabályai, többek k szigorodnak a vasúti útinál történő áthaladás ísai; tilos lesz a jövőben »zsákkal felszerelt elsőekre biztonsági gyermet felszerelése; a mobiitebk kézi használatát 19‘nuár 1-jétől tiltják megépkocsikban; a segédmosoknak a jövő év mást felétől már lakott term is kötelező lesz a bukós használata. A váltókról dr. Gál György íagy, a Megyei Rendőnpitányság közlekedési Atyának vezetője adott táztatást. Halló idenkinek — A hrosan életbe lépő módosíkat, mondhatni a minderok változásai fo- galmazneg, s váltak a köz- lekedéstonsága szempontjából fissá. Az egyik tipikusan m szabályozást a mobiltonok gyors elterjedése, s ázlekedésbiztonság- nak górta fittyet hányó haszná tette szükségessé. Mert n kétséges, hogy a fél kézzellön tartott készülék már öigában is akadályoztatást nt a vezetésben, de emellelvonja a használója figyeb, s könnyen bekövet- kezhebaj. Emiatt a jövő év januárétól a gépkocsi vezetője net közben kézben tartott nil rádiótelefont nem hasznát. A kétkerekű, to- vábbápkocsinak nem minősülő bmkerekű jármű vezetője -menet közben — ideértve örgalmi okból történő megást is, például jelzőlámpa el<— kézben tartott mobil rátelefont nem használhat. gépkocsikban kihango- sításí viszont lehet telefonálni. Fozott veszélyessége miatt öí téma a vasúti átjáró, a szám intő példa, bekövetkezett igédia ellenére sem vágyul eléggé óvatosak az áthaladáskor. A megelőzés érdekében fogant módosítás most méginkább erre készteti a vezetőt. A vasúti átjárókat lakott területen kívül 40 kilomé- ter/óra, a települések területén pedig 30 kilométer/óra sebességgel közelíthetik meg a járművek. Az átjáróban folyamatosan, ám legfeljebb 5 kilométer/óra sebességgel szabad majd áthaladni. Meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közlekedik; a teljes sorompó vagy félsorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog; villogó piros vagy kiegészítő hangjelzésnél. Búgó zöld Újdonságként Nyíregyházán a Centrum Áruház gyalogosátkelő-helyén már működik az a hangjelzéssel is ellátott fényjelző készülék, amely Zöld jelzéskor folyamatos, villogó zöld jelzéskor pedig szaggatott kiegészítő hangjelzést ad, amely segíti a vakok és a csökkent látók biztonságosabb áthaladását is. A járművek megállítása annyiban módosul, hogy a szolgálatban lévő rendőrökön, katonai forgalomirányítókon, határőrökön, vám- és pénzügyőrökön kívül a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre is jogosult megállítani bármilyen járművet. Az új szabályok céljai közé tartozik, hogy a jövőben biztonságosabb legyen a kerékpárúton, illetve a gyalogosátkelőhelyen közlekedők áthaladása. E cél érdekében a települések kerékpárútjain nem közlekedhetnek a kétkerekű segédmotoros kerékpárok, és a motoros rokkantkocsik. A gyalogosok és a kerékpárosok által is igénybe vehető utakon a burkolatra festett sárga vonallal határolják majd el egymástól a gyalogos- és kerékpáros forgalmat. Ott viszont, ahol hiányzik a — gyalogos- és kerékpárosforgalmat elválasztó — burkolatra festett sárga vonal, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek. A jövőben új jelzőtáblákkal és kiegészítésekkel is találkozhatnak a járművezetők. Például egyes útkereszteződésekben a veszélyes anyagot szállító járműnek a tábla mutatja a kötelező haladási irányt. Egyes útszakaszokon szintén kiegészítő tábla hívja fel a figyelmet a havazás vagy esőzés esetén jelentkező megnövekedett baleseti veszélyre. Ugyancsak új tábla szól a kamionosokhoz, a kamionstoppal összefüggésben, a korlátozás alá eső járművek vezetőit igazítja el, hogy azon az útszakaszon hol van a számukra kijelölt várakozóhely. Találkozhatunk majd „Gyermekszállítás” táblával is. A személyszállító jármű elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármű környezetében kíséret nélküli gyermekek közlekedésére figyelmeztet. A biztonsági öv kötelező használata nem új keletű, ám sokan hajlandók megfeledkezni még ma is róla. Ami új: amennyiben a gépkocsi hátsó ülése is fel van szerelve biztonsági övvel, az ezen az ülésen utazóknak is be kell csatolniuk magukat lakott területen kívül. A 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a személygépkocsi első ülésén csak akkor szállítható, ha az üléshez nem szereltek fel légzsákot és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el. Nem vakíthat el A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak elsőbbsége lesz a jövőben az úttesten közlekedő járművekkel szemben, kivéve a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, ám irányt nem változtató járműveket. A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót lehet majd működtetni — de rövid ideig — lakott területen abban az esetben, ha ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el. Ez a fényjelzés lehetőséget nyújt a rosszul kivilágított útszakaszokon az esetlegesen felmerülő akadályok időben történő felismerésére. A jövő év elejétől lépne életbe az a rendelkezés, miszerint a sürgősségi ellátást végző orvos — az illetékes szervek által kiadott várakozási engedéllyel — figyelmen kívül hagyhatja a várakozást tiltó jelzőtáblát, sőt az orvos a járdán is várakozhat. Tévészerű tévét! A z Onedin hajók rendületlenül szelték a világóceánokat az egyik magyar adón, a másikon pedig az unalomig ismert rajzfilmek és miegymások peregtek vasárnap délelőtt, miközben az egész földkerekségen az élete virágában elhunyt Lady Diana halála fölött keseregtek a tudósítások. A CNN hírtelevízió adásából lépésről lépésre lehetett követni a fejleményeket, és a többi nálunk fogható nyugati adó is mind bővebben tudósított az idő előrehaladtával. Nem így a mienk... Most, hogy feltűntek a láthatáron az új magyar tévétársaságok, kíváncsi vagyok, miként próbálnak meg majd felzárkózni a világszínvonalhoz? Lehetetlen állapot ugyanis, hogy a két magyar adó képes híradóiból rendre csak az események után szerezzünk tudomást a világ legfontosabb történéseiről. A guami légikatasztrófa, a legutóbbi veszélyesnek ígérkező oxigénhiány a Miren, a limai túszszaba- dítás, mind itt volt a levegőben a világtévék által. Csak egy mondat kellene: kapcsolódjunk be a CNN adásába, mert... Mint ahogy maga a CNN se resteilte átvenni az angolok napfelkeltére elkészített Lady Di-emlékműsorát. Hiszen az volt a jobb, az volt a frissebb. Ha a lady kilencven évig élt volna, bizonyára rákészülnek a szomorú eseményre, de most, ki gondolta volna... Tarthatatlanul avitt mind az egyes, mind a kettes adó műsorstruktúrája, szerkesztése, frissessége. Nyugdíjba kívánkozó arcok, kilógó lólábú „semleges” politikai műsorok, öregesen cammogó stílusú híradók, délutánig üres képernyő a hétköznapokon, nyáron szabadságra menő sztárok és műsorok... És mindezért még fizetni is kell. Talán éppen ezért változtatták üzembentartási díjra a tulajdonképpeni műsorelőfizetés nevét, mert belátták, hogy túlzás pénzt kérni azért, ami a képernyőre kerül. Az eddig feltűnt kisebb kereskedelmi adók se nagyon szaggatják az istrángot, némelyik annyit se ér, mint az állami. Jó volna, ha Balóék és társaik végre tévészerűvé tennék a magyar televíziózást. Ésik Sándor Képzési súlypont M ost akkor értünk a mezőgazdasági termeléshez vagy sem? — fogalmazódott meg a kérdés a mögöttünk hagyott hét szombatján azokban, akik részt vettek az agrárgazdaságunk helyzetéről, jövőjéről Nyíregyházán megrendezett tudományos tanácskozáson. Kategorikus igent vagy nemet ne várjon senki, hiszen előbbi válasz esetén nehéz lenne megmagyarázni a termelés csökkenését, az alacsony terméshozamokat. Viszont aki a mai napig nagy hozzáértéssel műveli a szakmát, az könnyen és joggal megsértődhet, ha a valaki kijelenti: itt kérem, amatőrök kezében vannak a földek. Azt azonban, hogy komoly gondokkal küzd az ágazat, nem lehet és nem is szabad elkendőzni. A problémák gyökerét nem a piacvesztést hozó rendszerváltásban kell keresni, legalábbis erről árulkodnak a beszédes számok. Még a nyolcvanas évek elején találomra megvizsgáltak egy nagy létszámú szövetkezetét, hogy tulajdonképpen kik is dolgoznak a háromezer hektáron. Döbbenetes eredmény jött ki: a több mint hétszáz dolgozóból alig érte el a hetvenet a mezőgazdasági szakemberek száma. Vagyis a szövetkezeti parasztság képzettségi szintje elképesztően alacsony volt. ezen lehet vitázni, de a tények makacs dolgok. A magántulajdonba került, felaprózott táblákon a mezőgazdasági termelés mintegy negyvenszázalékos produktumesést szenvedett az elmúlt évek során, s ez csak részben írható a tőkeszegénység számlájára. Az is elgondolkodtató, hogy egy agrárgazdaságra építő országban, különösen ebben a megyében miért esik ki a képből az oktatás. Kimutatták: az általános iskolákból a különböző szinteken továbbtanuló fiatalok 5,5 százaléka marad agrárpályán. Megyénkben ez a szám még kisebb, holott szűkebb hazánk közel hatszázezres lélekszámú lakosságának 35-37 százaléka közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaságból tartja fenn magát, családját, illetve egészíti ki jövedelmét. Pedig a hobbikertészkedés manapság nagy luxus. Nyéki Zsolt —Te jo eg! Es meg a tankönyvek hátravannak... Ferter János rajza larasztosi Pál fotőetíidje
