Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-13 / 214. szám

1997. szeptember 13., szombat HATTER Kelet-Magyaiország Új egyetemi kar születik Nem vágyálom az egészségügyi főiskola egészségtudományi karrá válása Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Bár több évtizedes együttműkö­dést tudhat maga mögött a Debreceni Orvostudományi Egyetem és a megyei önkor­mányzat Jósa András Kór­háza, csupán a napokban ke­rült sor ennek írásos dekla­rálására. A vélekedések sze­rint ez a megállapodás, illet­ve megvalósítása mérföldkö­vet jelenthet a jövőt illetően. Különösen akkor, ha ered­ménnyel jár a két megye és az egyetem pályázata, mel­lyel 30 millió dollár világ­banki támogatást céloztak meg egy modell-értékű regi­onális egészségügyi ellátás feltételeinek megteremtésé­re, s működtetésére. Ha a pályázat nem nyer, a cé­lok azért — ha másként is — megvalósíthatók. Az együtt­működés fő irányai a medikus­képzés, valamint a házi- és szakorvosok továbbképzése, melyek során a kórházi osztá­lyok oktatóbázisként (is) szol­gálhatnak. Célért áldozat — Azt szeretnénk — fogalma­zott Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke —, ha az or­szág egyik legnagyobb kórhá­za a kutatás, az oktatás, és egyéb területeken beintegrá­lódna a DOTE-be. Intézmé­nyünk ugyanis egyrészt a me­dikusképzés, másrészt a vég­zett orvosok továbbképzésé­nek helyszíne. Jó lenne, ha a szakorvosképzésből is kapna egy szeletet. Az elnök szerint a megálla­podás okmánya azt is jelenti, hogy megyénk elismeri a DO­TE régiónkban betöltött tevé­kenységét, szerepét, aminek részeseivé kíván válni kórhá­zunk, így a jövőben egymást erősíthetik az aláíró felek. Utalt arra, a megyei önkor­mányzat az elsők között nyil­vánította ki az egyetem vezető szerepét. A DOTE Nyíregyhá­zi Egészségügyi Főiskola to­Korszerű technika a szívgyógyászatban Elek Emil felvétele vábbfejlesztése is a megbeszé­lések témája volt, hiszen helyi igény, hogy bizonyos fakultá­sokon egyetemi szintű oktatás legyen, a szociális munkás képzés tűnik erre a legesélye­sebbnek. Nyíregyháza, illetve a megye önkormányzata a tár­gyi feltételeket megteremti — ígérte Zilahi József és a műkö­déshez is segítséget ad. Ez egyfajta „áldozatvállalás” an­nak érdekében, hogy a teoló­gia mellett újabb egyetemi szint jelenjen meg megyénk­ben. Előre tekintenek Muszbek László, a DOTE rek­tora egy hosszú folyamat lezá­rásának, s egy perspektivikus együttműködés kezdetének nevezte a szerződés aláírását. Az előző évek (évtizedek) so­rán ugyanis—országosan pél­daértékűen — egyre széleseb­bé vált a kapcsolat nemcsak a két intézmény, de a DOTE és Nyíregyháza, illetve Szabolcs- Szatmár-Bereg megye között. (Nem véletlenül telepítették ide az egészségügyi főiskolai szakot.) — Nem elégedhetünk meg azzal, amit elértünk — fogal­mazott a rektor —, hiszen a társadalomnak fokozott igé­nye van a jól képzett egészség- ügyi szakemberekre. (Szavait alátámasztotta Lukácskó Zsolt, a főiskola igazgatója is, aki örömmel tájékoztatott arról: végzőseik iránt van „kereslet”, jól fizető állásokat ajánlanak számukra különböző cégek, intézmények). Távlatokban gondolkodva úgy is fogalmaz­hatnék: ez a képzés egyfajta egészségtudományi karrá fej­lődhet, egyetemi és főiskolai szakkal. S ezek a célok — a megye és a város támogatásá­val — nem vágyálmok, hanem elérhetők. A kórházi kapcsolatról szól­va Muszbek László azt emelte ki: az eddigi aktív, eredmé­nyes együttműködés még ma­gasabb szintre emelkedik a szerződés aláírásával. Az or­vosképzés megváltozó struk­túrájában jelentős szerepet kaphat a kórház, mert az egye­temhez visszakerült szakor­vosképzés megújításához szö­vetségesek kellenek — a ki­emelt egészségügyi intézmé­nyek —, s erre a Jósa András Kórház főorvosi és orvosi kara kiválóan alkalmas. Komoly esélyt lát a pályázat elnyerésé­re, aminek következménye­ként egy új típusú, magas szin­tű regionális egészségügyi el­látás jöhet létre. A részletek Az együttműködési szerző­dés, melyet Zilahi József, Muszbek László, Szegedi Gyula rektorhelyettes és Séra Gyula, a kórház főigazgatója látott el kézjegyével, számos területre kiterjed. így az or­vos- és a főiskolai képzésre, a betegellátásra, a tudományos együttműködésre, az oktatás feltételrendszerére, a fejleszté­sekre is. Megállapodtak együttműködési tanács létre­hozásában, melybe a DOTE és a kórház 4-4 tagot delegál. A szerződés megköttetett, most már a megvalósításon a sor. Ebből nemcsak a szer­ződők, de az egészségügyi ellátást igénybe vevők is pro­fitálhatnak a remények sze­rint. Szirénhangok P apanek is megmondta, hogy valójában rövidlátó gazdaságpolitikáról van szó. Más szakemberek s egyes gazdaságkutatók Papanek Gáborral, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatójával egyetemben alapvetően hibásnak érzik a parlamentnek tegnap benyúj­tott költségvetési tervezetet, mert mint ahogy P. G. fogal­maz: „Nem körvonalazódik benne a gazdaságfejlesztési koncepció és nem kap megfelelő prioritást a termelőszfé­ra. Ez abban is kifejeződik, hogy a tervezet a termelőszfé­ra béreinél nagyobb mértékben növelné a nyugdíjakat...”. Igaz-e a vád, mely szerint „választási büdzsé” lesz a jö­vő évi költségvetés? Másként kifejezve ez azt jelenti, hogy a kormány (és a koalíciója) amolyan mézesmadzagot kí­ván elhúzni a nép szája előtt nyerő voksok reményében? Medgyessy pénzügyminiszter szerint korántsem erről van szó: az eddigi megszorító gazdaságpolitika lehetővé tette a fenntartható fejlesztést, s a szorításokból most valamelyest lehet engedni. Érvként felemlíti: jövőre a bruttó hazai ter­mék 3,5-4 százalékkal nő, s az államháztartás hiánya a GDP-hez mérten 5 százalék alatt marad; az infláció várha­tóan 13-14 százalék lesz, tízezerrel csökken a munkanél­küliek száma s az ország folyó fizetési mérlegének hiánya nem haladja meg a 2,5 milliárd dollárt. Ha ezek igazak, akkor valóban nincs okunk nagyobb fé­lelemre. Csak kérdés, hogy a szakemberek után majd mit szólnak a lakosság minimális helyzetjavulásához a politi­kai pártok. Korábban ugyanis például az ellenzék egyik (szerintem is helyes) érve az volt: ha növekedhet a fo­gyasztás, nőhet a termelés, gyarapodhatnak a munkahe­lyek s mindez a bővített újratermelésnél ismétlődik. Most ugye, hogy további eladósodás nélkül erre lehetőség adó­dik, már is hallani a szirénhangokat: mi az, hogy a nyugdí­jasok ellátása nagyobb mértékben növekszik, mint a ter­melőszférában dolgozóké? Annyit, de annyit sajnáltuk a valóban kispénzű nyugdí­jasokat eleddig, akik a rendszerváltás nagy vesztesei; hát akkor most miért ez a felzúdulás szakmai körökben? Avagy: miért féltjük a jövőnket, ha a bérfejlesztés az inflá­ció előtt jár, ha egyszer erre megvan a reális gazdasági le­hetőség? Ha valaha, akkor most nagyon kíváncsiak leszünk a költségvetés parlamenti vitájára, ahol majd kiderül, hogy ki kit, miért sajnál vagy nem sajnál. Angyal Sándor Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája Érzéki csalódás H a tetszik, ha nem (inkább nem), lassan itt a fűtési szezon. Sokan már ettől hidegrázást kapnak, mert vége a nyári „dőzsölésnek”, a havi fix nagyobbik részét rövidesen a fűtés költségei emésztik fel. A Magyar Energia Hivatal megbízásából az Országos Mérésügyi Hivatal a közelmúltban az országban húsz — a fogyasztói panaszok alapján kiválasztott — helyen végzett vizsgálatot, a földgáz fűtőértékét határozta meg. A jelentés megállapítja: a földgázhasználók számára a fűtőérték meg­foghatatlan dolog. (Ez tény, a gáz légnemű...) Következte­tés: elképzelhető, hogy ez az oka a rengeteg panasznak. A gáz ára ugyanis folyamatosan emelkedik (évente átlag két­szer), így a megélhetési gondokkal küszködő fogyasztó nemigen talál lehetőséget a költségek mérséklésére, s ilyenkor szaporodnak meg a minőségi kifogások. Azt mondják: fűtési idényben, a főzési, fürdési csúcsidő­ben növekszik a fogyasztás, aminek következtében csök­ken az úgynevezett szolgáltatási nyomás (lassabban forr a víz, fő az étel, nem elég a meleg víz). Még azt is hozzátet­ték a szakemberek, hogy A hiba a mi készülékeinkben van, nem vizsgáltatjuk át fűtési rendszereinket évente hozzáér­tő szerelővel, rossz a felhasználás hatásfoka, nem értünk a takarékoskodáshoz. Végül: a fűtőérték csökkenése csupán érzéki csalódás, a nagyobb számlát az áremelkedés okoz­za. Jó. Akkor azt tessék nekem megmondani, mi okozta csa­ládok százainál a számla másfél-kétszeres eltérését két egymást követő téli hónapban, amikor épp két áremelés között fáztunk! Cservenyák Katalin El bJ

Next

/
Thumbnails
Contents