Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

1997. szeptember 1., hétfő ORSZAG-VILAG Szoknyában nősül a vőlegény A közművelődési könyvtárból még festményt is lehet kölcsönözni Nyíregyháza (KM - MML) — Vadregényes tájak, kö­zépkori várak, kastélyok fo­gadják a Skóciába érkező vendégeket. Ám nemcsak az ódon épületek tartogatnak meglepetéseket, hanem az emberek is szolgálnak látni­valóval, hiszen milyen szo­katlan lehet egy közép-euró­pai turista számára, hogy a vőlegény szoknyában megy az esküvőjére Ebbe a furcsa, izgalmas világ­ba pillanthatott be a nyáron egy hónapon keresztül Sdndorfi Edina, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola angol­könyvtár szakos hallgatója. Pályázat ösztöndíjra Az angollal már általános is­kolában szoros barátságot kö­tött, így természetes volt a szá­mára, hogy a nyelvvel kapcso­latban folytatja majd főiskolán a tanulmányait. Az idegen nyelv mellé három évvel ez­előtt a könyvtár szak „véletle­nül” került, s akkor még ő sem gondolta volna, hogy éppen ez utóbbinak köszönheti majd a külföldi utazást. — A könyvtár tanszéken ol­vastam a Tempus dán cég pá­lyázatát az egy hónapos ösz­töndíjról — eleveníti fel az előzményeket Edina. — Fel­keltette az érdeklődésemet a kiírás, hiszen a szakmai tudás fejlesztése mellett a nyelvet is lehetett gyakorolni. Angolul írtam „Tájékoztatás az Inter­net segítségével” címen egy egy dolgozatot, amelyet sze­mélyes elbeszélgetés követett. Sok diák jelentkezett, végül egy szombathelyi lannyal ke­rültem ki Skóciába, Aberdeen városába. A skót akcentus tel­jesen szokatlan volt kezdet­ben, végül hozzászoktam, hi­szen egész nap azt hallgattam. Számítógép előtt — Egy iskolai könyvtárba ke­rültem, ahol a kölcsönzéstől kezdve a leltározásig minden­nel foglalkoztam. Mivel a szakdolgozatomnak a témája is az Internet-hálózat, erre a te­rületre nagyobb figyelmet szenteltem. Sokat ültem a szá­mítógép előtt, ismerkedtem olyan CD-roomokkal, ame­lyek Magyarországon még nincsennek forgalomban. El­látogattam az egyetemi és a közművelődési könyvtárba is. Maga a rendszer ugyanaz, mint itthon, de ott kint jobb az anyagi helyzet, s az meg is lát­szik a könyvállományon. A közművelődési könyvtárban a nyelvtanulási kazetták, köny­vek között magyar nyelvű ok­tatócsomagot is találni. Nem­csak könyv kölcsönözhető on­nan, hanem írógép, videoka­mera, sőt még festmény is. Reggeltől délutánig tartott a könyvtári munka, utána lehe­tett ismerkedni Aberdeennel, a gránit városával. Gránit és rózsa — Mivel szinte minden gránit­ból van, szürke a városkép, ám ezt az egyhangúságot megtö­rik a szinte egymásba érő par­kok és a színpompás virágok, amelyek között a legnépsze­rűbb a rózsa. A számos látni­való között említi Edina az ősi városrészt, az egyetemet (amelyet még 1495-ben alapí­tottak), Rob Roy szobrát, a ki­kötőt. Ott-tartózkodásakor rendezték meg a „tallship” Mátészalka Pozsonyban Nyíregyháza (Hajnal Béla) — A Központi Statisztikai Hiva­tal folytatva nemzetiségi és et­nikai kutatásait a közelmúlt­ban jelentette meg újabb köte­tét A Szlovák Köztársaság te­lepüléseinek nemzetiségi, val­lási adatai, 1991 címmel. A terv az volt, hogy a második világháborút követő népszám­lálások nemzetiségi (anya­nyelvi) adatait településenként jelentessék meg. A szlovák KSH azonban az anyagi lehe­tőségek hiánya miatt ezeket a feldolgozásokat mindezideig nem végezte el, de az 1991. évi népesség-összeírás ered­ményeit tartalmazó kiadványt készséggel a magyar KSH ren­delkezésére bocsátotta, ahol a kötet összeállításához felhasz­náltak más rendelkezésre álló egyéb hivatalos kiadványt is. A magyar kisebbség Szlová­kiában még 1991-ben is igen jelentős számú volt (10,8 szá­zalék), több mint 567 ezer fő, ami éppen Szabolcs-Szatmár- Bereg megye népességével egyenlő. Ez a népszámlálás el­térően a korábbi csehszlováki­ai népszámlálásoktól megkü­lönböztette a cigány, morva, sziléziai, rutén, ukrán nemze­tiséget is. Szlovákiában a cigá­nyok száma megközelítette a 76 ezret. Északi szomszédunk 38 járásából 23 járásban nem éri el az ezer főt a magyar nemzetiségűek száma. Leg­többen, mintegy 100 ezren a Dunaszerdahelyi járásban él­nek, számuk majdnem eléri a 80 ezret a Komáromi járásban és meghaladja a 60 ezret az Érsekújvári és a Galántai já­rásban. A Rimaszombati és a Tőketerebesi járás magyar nemzetiségű lakosai megköze­lítik, de már nem érik el az 50 ezer főt, a Lévai járás magyar­jainak száma pedig 40 ezer fő alatt marad. A következő na­gyobb magyar nyelvű sziget Kassa (11 ezer fő) és a Kassa- vidéki járás (16 ezer fő), de 20 ezer fölötti a számuk a Loson­ci és a Rozsnyói járásban is. Az egykori magyar koronázó városban, a mai fővárosban Pozsonyban (össznépessége: 442 ezer fő) már csak 20 ezer magyar él, kb. annyi mint Má­tészalkán, így nem éri el az összlakosság 5 százalékát sem. A Nyitrai és a Nagykür­tösi járásban is gyakran lehet hallani magyar szót, ahol szá­muk mintegy 15-15 ezer fő. A magyarok többségben csak két közigazgatási egységben, a Dunaszerdahelyi (87 százalék) és a Komáromi járásban (72 százalék) vannak. Három já­rásban (Galántai, Rimaszom­bati, Érsekújvári) 40-50 száza­lék közötti az arányuk. Számát tekintve a legtöbb magyar Ko­márom városában él (24 ezer fő), majd ezt követi Pozsony (20 ezer) és Dunaszerdahely (19 ezer). Ezen kívül Érsekúj­vár (13 ezer), Kassa (11 ezer) és Rimaszombat (10 ezer fő) számít még a magyar nemzeti­ségűek szellemi központjának. A Kárpátok Eurórégió köz­pontjára aspiráló 235 ezer fős népességű Kassának is csak mintegy 5 százaléka magyar nemzetiségű. A Dunaszerda­helyi járásban még olyan tele­pülés is van (az egyetlen Bö- gellő), ahol mindenki magyar (359 fő). Ezzel szemben a Fel­vidék számos történelmi váro­sában (Kézsmárk 34 fő), Bán­fa (45 fő), Igló (79 fő) alig van magyar nemzetiségű, de a 88 ezer össznépességű Eperjesen is csak 188 magyar él. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével határos Tőketerebe­si járás számos településén, főleg a határközeli területeken fesztivált, amely nem más, mint a középkori vitorlások felvonulása, illetve kivonulása az Északi-tengerre. Nagy ün­nep ez náluk, sok porgramot szerveznek. Az ilyen ünnepi alkalmakkor a férfiak felve­szik a hagyományos skót szoknyát. — Szinte minden nap esett az eső. A tenger vize annyira lehűlt, hogy nem kívánkoztam fürödni. Mindez azonban egy cseppet sem zavarta a skót em­bereket, nagyokat lubickoltak tengerben, az utcán egy szál pólóban jártak. Az étkezéskor szinte szendvicset szend­viccsel esznek, számomra hi­ányzott a meleg étel. Hamar elrepült a négy hét, maradtam volna még szívesen. Úgy ér­zem, ez idő alatt nagyon sokat tanultam szakmailag, s kiváló alkalom volt ez az ösztöndíj a nyelvgyakorlásra is. Algériai vérengzések Róma (MTI) — Algériá­ban olyan nyugtalanító mé­reteket öltött az erőszak, hogy „azt már nem lehet többé az ország belügyének tekinteni, mint ahogy eddig történt” —jelentette ki Ko­fi Annan ENSZ-főtitkár Velencében, ahol a Velen­cei Filmszemle vendége volt a világszervezetről ké­szült dokumentumfilm be­mutatása alkalmából. An­nan szavaival együtt idéz­ték a vasárnapi olasz lapok Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter nyilatkozatát, aki szerint a nemzetközi közösség egyelőre nem tud­ja, hogy mit tehet az algéri­ai dráma befejezése érdeké­ben. Annan a hét végén 24 óra leforgása alatt kétszer is el­ítélte az Algériában tombo­ló erőszakot. Velencében tett nyilatkozatában egyben párbeszédet és türelmet sür­getett. Természetesen „a szavak önmagukban nem elegendőek. Komoly vitát kell folytatnunk, s talán nem a nyilvánosság előtt arról, miként léphetünk közbe annak érdekében, hogy ne hagyjuk sorsukra az algériaiakat” — mondta. Az olasz sajtó szerint az ENSZ főtitkárának felhívá­sa talán nem talál süket fü­lekre. A vasárnapi olasz la­pok közölték Abasszi Ma- daninak, az algériai Iszlám Üdvfront (FIS) nemrégiben szabadon engedett vezető­jének Párizsban közzétett, Kofi Annannak címzett nyílt levelét. Madani a le­vélben közölte, hogy kész felhívással fordulni honfi­társaihoz „a vérontás azon­nali befejezése és a komoly párbeszéd megkezdésének előkészítése érdekében”. Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter szerint vi­szont még olyan nehézsé­gek vannak, amelyek lehe­tetlenné tesznek Algériában egy olyan beavatkozást, mint amilyen Albániában történt. „Albániában Olasz­ország a nemzetközi közös­séggel együtt az albán ható­ságok kérésére lépett fel. Algéria esetében viszont mind a kormány, mind a fundamentalista ellenzék elutasítja a (külföldi) bea­vatkozást és közvetítést” — mondta, hozzátéve: egyel­őre „nem tudjuk, miként vethetnénk véget ennek a tragédiának”. A vasárnapi olasz lapok szerint a beavatkozást már csak az is nagyon nehézzé teszi, hogy szinte lehetetlen megállapítani, kik és miért folytatják a lakosság elleni irtóhadjáratot. Az olasz la­pokban az algériai belső helyzet ismerői legalább négy, egyidejűleg folyó há­borúról beszéltek. Harc fo­lyik a hadseregen belül a tárgyalásokat szorgalmazó mérsékelt szárny és „héják” között, s a hadsereg minden bizonnyal tevékenyen részt vesz a mészárlásokban. Harc folyik az iszlám cso­portokon belül, hogy ki le­gyen a katonák tárgyaló- partnere. Véres leszámolá­sokat hajtanak végre egy­más között a helyi lakosok is, akiket „önvédelmi cél­lal” éppen a hadsereg fegy­verzett fel. színmagyar falvak is vannak, ahol a magyar nemzetiségűek száma meghaladja a 95 száza­lékot (pl.: Bacsak, Budaháza, Csicser, Kistárkány, Szirénfal­va, Dobóruszka, Nagyszel- menc, Nagykövesd, stb.), de a térség központjának számító Királyhelmecen is eléri a 80 százalékot. E 8 ezres kisváros 6400 lakója magyar anyanyel­vű, csaknem ugyanennyi ma­gyar él a közeli Nagykaposon is. Győröcskével szemben a határ túloldalán fekvő Ágcser- nyőn a magyar nemzetiségűek aránya 92 százalék. A kötet nagy nyeresége a vallás szerinti megoszlás tele­pülésenkénti ismertetése is, valamint az, hogy minden te­lepülésnek egymás mellett ol­vasható a szlovák és a magyar nyelvű névváltozata. Szlová­kia 60 százalékban római ka­tolikus, 8 százaléka evangéli­kus, 3,4 százaléka pedig görög katolikus, a többiek vallás nél­küliek vagy kis egyházakhoz tartoznak. A görög katoliku­sok közül csaknem mindenki Kelet-Szlovákiában él, legna­gyobb arányban a Felsővízkö- zi, az Ódublói, a Nagymihályi, a Homonnai, a Varannói, a Tőketerebesi és a Bártfai já­rásban. Az evangélikusok Szlovákia szerte megteleped­tek, 20 százalékon felüli az arányuk a Rozsnyói, a Turócs- zentmártoni és a Rimaszom­bati járásban. A kötethet mind a magyar, mind a szlovák településnevek rendjében helységnévmutatót is készítettek, amellyel a kötet használatát kívánják meg­könnyíteni. A KSH-Népszám- lálási főosztályán készült kitű­nő munka minden bizonnyal jól szolgálja majd a tudományt és az ismeretekre törekvő em­bereket. Üdvözlet Skóciából Képeslap HIRDETÉS Garantált szerviz és alkatrészellátás. A STIHLWrcéksk nregvásároffiaÉók az ország 189 SÖhf szaküzletében. Andreas Stihl Kereskedelmi Kft 1222 Budapest, Nagytétényi u. 100-102. Tel: 227*7449,227-7450 Fax: 227-3654

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents