Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-11 / 212. szám
1997. szeptember 11., csütörtök Nyíregyházi KisKelet 13 Elet a város peremén Talán könnyebb megélni, mert a zöldség-gyümölcs megterem a kertben Nyíregyháza (KM) — Akik Debrecen felől érkeznek Nyíregyházára. csak azt veszik észre, a Debreceni úton egyre- másra szaporodnak az autókereskedések, a büfék, azonban az útról letérve igencsak szembetűnő a változás: a keskeny dűlőket is aszfalt borítja, s gázcsonkok jelzik mindenfelé, itt már elkészült a gázhálózat. Délelőtt a gyerekek iskolában tanulnak, s akinek van munkahelye, dolgozik, így csend és békesség fogadja az arra járót. Az itt élők panaszáradatából azonban kitűnik: bár a gondok csökkentek, sok megoldásra váró feladat sorakozik a listán. — A bolt elég jó, de egy kicsivel drágább, mint a városban. A legtöbb út keskeny, a kétirányú forgalom mellett úgy botorkálunk az autók között a kerítés mellett gyalogosan — mondja özv. Pósa Lajosáé nyugdíjas. — Az utca lakóinak támogatniuk kellett az útépítést, addig csak földuta- kon járhattunk. Az utcánkban fekvőrendőröket raktak le, Özv. Pósa Lajosné hogy lassítsák a forgalmat, de a nagy kamionok nem törődnek ezzel, hiába írtunk alá huszonketten egy levelet, amelyben kértük, hogy szüntessék meg a fekvőrendőrt, még csak válaszra sem méltatták kérésünket. A lakásban mozog a szekrény, remegnek a falak, ha egy-egy nagyobb autó gyorsabban megy át rajta. Azt mondják, mi kértük, de itt az utcában nincs egy ember, aki kérvényezte volna. A munkanélküli Teisler Klára egyedül neveli két Teisler Klára gyermekét. Hiába rendelke- Uzik főiskolai végzettséggel, három idegen nyelvet is beszél, nem talál álláslehetőséget. Szeret ezen a környéken élni, háztáji állattartással egészíti ki a kis jövedelmét. A munkaadók elsősorban fiatal hölgyeket alkalmaznának, a gyermeküket egyedül nevelő nők hátrányba kerülnek az álláskeresésnél. Csak magára számíthat az ember, nincs aki segítene — mondja szomorúan. Arra a kérdésre, hogy a város peremén másabb-e az élet, mint a belvárosban, a rokkant- nyugdíjas Sólyom Ernő mosolyogva teszi hozzá, természetes, hogy másabb, hiszen ezen a környéken sok olyan dolgot nem kapnak meg, amihez a városban élők minden hozzájárulás nélkül hozzájutnak. Itt van az út kérdése, hiszen most az út a legnagyobb gond, mindössze négy méterre helyezkedik el a házfal az úttól. Az utca végében egy maszek Tüzép-telep található, ahová óriási teherautók, kamionok járnak. A fekvőrendőrön keresztülszáguldoznak jóval a megengedett sebességhatáron túl, a falak remegnek, hullik a vakolat. — Az utcában öt fekvőrendőrt helyeztek el, sokszor úgy érezzük, mintha kiszúrásból csinálnák velünk. Mikor haj- nalodik. már jönnek a kamionok, el is ütnék a gyalogosokat, ha azok nem húzódnának egészen a kerítéshez. A gyerekek motoroznak, egykeréken brillíroznak. Azt mondták nekünk, ha nem fizetjük ki a 35 ezer forintos úthozzájárulást, ráterhelik a házunkra. Gondolom, a városban élők nem fizetnek azért, hogy a házuk előtt utat építsenek. Most akarják a kábeltelevízió-hálóSólyom Ernő zatot a Kisteleki-szőlőben is kiépíteni, az újabb kiadással jár. Ha nem fizetjük, akkor csak az 1 -es csatornát nézhetjük ezentúl. Mutatják az aszfalton a buk- kanókat, amelyek arra hivatottak, hogy lassabban haladjanak erre az autók, de a kamionoknak meg sem kottyan ez a kis ugrató, így nem foglalkoznak vele. Ellenben ha elhalad egy személyautó, máris dübörög az aszfalt. Ha gyér lehne a forgalom, nem panaszkodnának az itt élők, de különösen hajnalban nagy errefelé a sürgés-forgás, s megzavarja a lakók nyugalmát, borzolja a kedélyeket. Szász József szomszéd kapcsolódik a beszélgetésbe. Szerinte az alacsony nyugdíjból talán még a város szélén köny- nyebb megélni, mert a családnak szükséges zöldség-gyümölcs megterem a kertben, s öt-hat baromfit is tartanak. Ám mint mondja, olyan drágák már a vegyszerek, hogy talán jobban járnának, ha a piacon megvennék, mint maguknak termelnek. Ameddig tudják, összehúzzák a nadrágszíjat, azonban gyakran úgy érzik, szőkébbre már nem lehet... Hadüzenet a halaknak A céltalan lődörgés helyett érdekes programra leltek a diákok Adók Nyíregyháza (KM) — A polgármesteri hivatalban megkezdték az adóhátralékot és túlfizetést tartalmazó 1997. évi egyenlegértesítők kézbesítését az érintettek részére. Dr. Ráczné dr. Kassy Erzsébet irodavezető elmondta, egyben felhívják a lakosság figyelmét a második félévi fizetési határidőkre, amely gépjárműadó esetén szeptember 15., míg építmény- és iparűzési adónál szeptember 20. „Zürbölés" Nyíregyháza (KM) — A Sóstói Múzeumfaluban szeptember 14-én (vasárnap) 10 órától a hajdani falusi ház körül hozzálátnak az őszi munkákhoz. A látogatók a múzeum portáin elleshetik a paszulycsép- lés. a dohányfűzs, a „kű- darálón" való kézi gabona- őrlés menetét, megkóstolhatják a kemencében sült házikenyeret, amit frissen készült vajjal, lekvárral is megkenhetnek, s ihatnak a présből csörgő mustból is. Figyelemmel kísérhetik a rézüstben történő lekvárfőzést, a szőlőpréselést, az. aszalóházban való gyümölcsaszalást, a „zürbö- lésl”. Nyíregyháza (KM) — Aki legalább csak egyszer is fogott már a kezébe horgászbotot, jól tudja, milyen izgalmat jelent, amikor az úszó megrezdül, s mekkora szívdobogással jár, amikor a kapásjelző el is merül. Persze, ha nincs közelben hal, akkor sem kell kétségbeeseni, hiszen a csendes környezet, a gyönyörű nyírségi táj kárpótolja az embert. Ezzel a szinte semmihez sem hasonlítható érzéssel szerette volna gazdagabbá tenni a hátrányos helyzetű gyermekeket a nyári szünetben Iglai János, a nyíregyházi Családsegítő Szolgálat munkatársa, amikor kiötlötte: a vakációban hetenként egyszer legyen horgásztábor a császárszállási tónál, hiszen sok fiatal rendelkezik bottal, ám engedélyre, illetve napijegyre már nem futja a szülők pénztárcájából. S az sem utolsó szempont, hogy így a céltalan lődörgés helyett érdekes programra találnak a diákok a szünetben. (Á tábor gondolata valójában régóta foglalkoztatta Iglai Jánost, ugyanis egykoron a 110. Sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben már vezetett nagy sikerrel egy horgászszakkört.) Ötletét támogatta a Család- segítő Szolgálat és a MO- HOSZ megyei intézőbizottsága, s így meghirdethette a szünidő elején táborát. Az első rendezvény sikere után azonban azt kérték a fiatalok, hadd mehessenek a horgásztáborba heti két alkalommal is, így végül kedden és csütörtökön a reggeli készülődés zajától volt hangos a császárszállási tónál található Csali csemege udvara, ott volt ugyanis a tábor bázisa. Ide a diákok a reggeli (6.30 óra) Volán-járattal utaztak ki, amelyre érvényes volt a diákbérlet. A szerelések meg- igazítása után kezdődhetett a nagy kaland. Ki úszós, ki fene- kezős készséggel próbálkozott, s mint a kifogott halak „Nem lehet megunni, ez az amit nem lehet megunni..." Amatőr felvétel mutatták, nem is eredménytelenül. A zsákmányban éppúgy meg lehetett találni a keszeget, a kárászt, a bodorkát, mint az amúrt vagy a csukát. Kertész Tamás és Bajkó Tamás büszke lehet tudására (no meg szerencséjére), ugyanis mind a ketten hét kilogramm feletti amúrt fogtak. Mint házigazdák, a 10 éves Iglai Zsanett és a 8 éves Iglai Attila mind a tizenhárom alkalommal részt vettek a tábor életében, hely- és horgászismereteik révén tanácsokkal segítették a többieket. A nyári horgászat egyébként úgy lehetett ingyenes a diákok számára. hogy adományokkal segítette a jó kezdeményezést a Lebok Kft., a Havacs Kft., a Logaritmus Bt., a „Simon” Villamosgép Szerviz, valamint Dórándt Vilmos. A nagy siker arra készteti a Családsegítő Szolgálatot, hogy a tanévben is szervezzen hasonló jellegű foglalkozásokat. Iglai János tervei szerint a programból nem hiányzik majd az elmélet és a gyakorlat sem. A téli hónapokban is lesz mit csinálni, hiszen a felszerelés karbantartása is fontos tevékenység, hogy tavasszal, illetve az újabb nyári szünidőben is bizonyíthassanak a fiatalok. Mert azt talán mondanunk sem kell, jövő nyáron újra várja a diákokat a horgásztábor. Kultúra az utcán M ozgalmas, forgata- gos volt az idei nyár a nyíregyházi Kossuth téren, amely nem egy alkalommal fesztiválok, sétálóutcái programok színhelye volt. Ez utóbbiból még őszre is áthúzódott néhány, a jövő héten például a nagykállói művészeti közösségek tartanak két alkalommal bemutatót, aztán az utcaszínházi bábos találkozó következik, majd a nyírbátori művelődési ház mutatkozik be. Szintén a me- gyekszékhely volt a színhelye azjgazán parádés Nyírségi Ősz rendezvénysorozat néhány kiemelkedő programjának is, amelyek sok nézőt vonzottak. A héten, szeptember 12- én a művelődési házak napjának ad otthont a Kossuth tér. Mint a meghívóból kiderül, az idei gála jubileuminak számít, hiszen ötödik alkalommal rendezik meg. Kilenc művelődési és közösségi ház művészeti csoportjai mutatkoznak majd be, a Vajdabokori Népzene Együttestől az országhatáron túl is ismert Nyírség Táncegyüttesig. Színesek, látványosak ezek a nyitott rendezvények, a turisták is ízelítőt kaphatnak megyénk kulturális életéből. Másrészt a járókelők is szívesen nézői az ilyen forgatagnak. Am a Művelődési Házak Napjának rendezői más célt is szeretnének elérni azzal, hogy egy kicsit magukra akarják irányítani a figyelmet: hiszen a bemutatkozás afféle tagtoborzónak számít. Akár jelentkezni is lehet ezen a napon a citera- vagy valamelyik néptáncegyüttesbe. Ha számba vesszük a bemutatkozó kilenc művelődési házban folyó, ilyenkor ősszel induló munkát, örömmel nyugtázhatjuk, hogy az új, jóval nehezebb gazdasági körülmények között is megtalálták a helyüket és feladataikat. Mintegy száz különböző tanfolyam, klub vagy művészeti csoport várja a jelentkezőket a klasszikus balettől a kung fűig. A legtöbb persze költségtérítéses, de hát tudomásul kell vennünk, hogy ma már semmit sem adnak ingyen. Tény viszont az is, hogy egyre több embernek van igénye átképzésre, más mesterségek elsajátítására. Érdemes odafigyelni tehát a művelődési házak napjára, a közösségi házakban folyó tanfolyamokra, klubokra. Sokunk számára akad ott valamilyen hasznosfoglalkozás. Bodnár István Indiánnyár '97 Martyn Péter felvétele .................:........--------------------------------------------------—--------------■—.......'.vi Mellékzöngék Augusztus 20-án egész napos rendezvényt tartottak a nyíregyházi városi stadionban. Felnőtteknek a belépés 300, a gyerekeknek 100 forintba került. Szerettünk volna a stadionból dél körül kimenni, de kiderült, csak úgy engednek be újra, ha ismét befizetjük a belépőjegyet. Hiába próbáltuk rábeszélni a jegyszedőket, azt mondták, nem találtak megfelelő megoldást. Mikor vége lett a programnak, a kispályák felőli kapukat hamar lezárták. A műsor nagyon színvonalas volt, kár, hogy ilyen mellékzöngék zavarták meg. D. Sándorné, Nyírtura A rendezvény gondolatának létrejöttekor elsősorban a gyermekekre, a családokra gondoltunk, mint lehetséges közönségre. Ezért a gyermekeknek hatéves kor alatt ingyenes volt, 14 év alatt csak 100 forintba került a belépő. A programokat is ennek megfelelően próbáltuk összeállítani. Mi is sokat töprengtünk, hogy a belépőjegy hányszori belépésre jogosítson, de végül ezt a megoldást azért választottuk, mert úgy gondoltuk, egész napra tudjuk a közönség szórakozási lehetőségét,' teljes körű ellátását és kiszolgálását biztosítani. ígéretet teszünk, hogy a legközelebbi rendezvényünkön megoldjuk a ki- és belépés problémáját. Mi is érzékeltük, hogy a hátsó bejáratot nem lett volna szabad bezárnunk, legközelebb természetesen tovább tartjuk nyitva. Évek óta nem volt augusztus 20-i rendezvény a városi stadionban, ezekkel a problémákkal tisztában vagyunk, a jövőben igyekszünk rajtuk változtatni. Természetesen további rendezvényeinken a gyermekeken kívül gondolunk a nyugdíjasok, idősebbek kedvezményes bejövetelére is. A legfontosabb, hogy a jövőben az augusztus 20-i program színesebb, érdekesebb, izgalmasabb, a tűzijáték még nagyobb és látványosabb lesz. Valent Gábor, Maximum D.c. ügyvezető igazgató Szász József Martyn Péter felvételei
