Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-11 / 212. szám

1997. szeptember 11., csütörtök Keiet-Magyaromág • Regionális melléklet Megfeszítették a hálót Az egész falu jövőjének érdekében jött létre a civilszervezet M Az első hívó szóra Új iskolával gazdagodott augusztus 20-án települé­sünk. Az ünnepnapon pol­gárőreink reggeltől késő éjszakáig talpon voltak, és mindenütt segítettek. Szeptember 6-án és 7-én ismét jó példát adtak ön­zetlen segítségnyújtásból — írta a szerkesztőségünk­höz küldött levélben a kéki egyházközség presbitériu­ma. (12. oldal) Élet a város peremén Akik Debrecen felől érkez­nek Nyíregyházára, csak azt veszik észre, a Debre­ceni úton egyre-másra sza­porodnak az autókereske­dések, a büfék, azonban az útról letérve igencsak szembetűnő a változás: a keskeny dűlőket is aszfalt borítja, s gázcsonkok jel­zik mindenfelé, itt már el­készült a gázhálózat. (13. oldal) Hadüzenet a halaknak A nyári szünetben hor­gásztábort szervezett a nyíregyházi Családsegítő Szolgálat a hátrányos hely­zetű fiataloknak, hiszen sok fiatal rendelkezik bot­tal, ám engedélyre, illetve napijegyre már nem futja a szülők pénztárcájából. S az sem utolsó szempont, hogy így a céltalan lődörgés he­lyett érdekes programra ta­lálnak a diákok a szünet­ben. (13. oldal) Németh Kallóban Nagykálló (KM) — A na­pokban Németh Miklós, a város díszpolgára látoga­tott Nagykállóba. ahol ta­lálkozott a képviselő-testü­let tagjaival. Beszámolt az EBRD alelnökeként vég­zett munkájáról, elmondta álláspontját hazánk gazda­sági helyzetéről, s Magyar- ország Európai Unióhoz csatlakozásáról is megtud­ták véleményét az érdeklő­dők. Beszélt a keleti régió elmaradottságáról a nyuga­ti országrészhez és a fővá­roshoz viszonyítva, illetve arról, hogy a leszakadás to­vábbra is fokozódik. Fodor János polgármes­ter rövid tájékoztatójában a város életéről, az önkor­mányzat eddig végzett te­vékenységéről szólt, majd kötetlen beszélgetéssel zá­rult a találkozó. Tiszadob (KM) — Egy hó­napja alakult meg Tiszadob községben a polgármester kezdeményezésére a Jövő­műhely Egyesület, amely cé­lul tűzte ki a település jövő­jének alakítását, illetve a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását. Mint Bertalan Lászlóné óvo­dapedagógus, az egyesület ve­zetője szerkesztőségünknek elmondta, a település külön­böző intézményeiben gyer­mekvédelemmel foglalkoznak mindazok, akik ezt az önkén­tes alapon szerveződő civil- szervezetet létrehozták. Az idén tavasszal a Soros Alapítvány személyiségfej­lesztő tréningjén rádöbbentek arra, mivel egymástól elszi­getelve dolgoztak, nem lehe­tett igazán eredményes a mun­kájuk. Úgy érezték, a hátrá­nyos helyzetű családok javí­tása, sőt az egész falu jövőjé­nek érdekében össze kell fog­niuk. Az elvándorlások visszaszorítását is célül tűzték ki, s ezért megpróbálják kidol­Tiszabercel (KM) — Ebben az évben nagyobb reflektor- fényt kapott Tiszabercel, hi­szen a község nagy szülött­je, a testőr-író Bessenyei György születésének 250. év­fordulóját ünnepelték a két­ezer-egyszáz lakosú telepü­lésen. Mint azt Hajnal András pol­gármestertől megtudtuk, szep­tember elsejétől az általános iskolások birtokukba vehették a megépült új négy tantermes általános iskolát. Szeptember 12-én 10 órától tartják a név­adó ünnepséget, ezentúl Bes­senyei György Általos Iskola és Óvodaként működik az in­tézmény. Az eddigi szétszórt oktatási intézmény egy helyre,- illetve egy udvarba került. Megszüntették a kinti illemhe­lyeket, a széntüzelésű kályhá­kat és olajpadlókat, korszerű gázfűtést vezettek be az isko­lába. Több éves pályázások után még ebben a hónapban meg­kezdődik Bújjál közösen a szennyvíztisztító-telep és szennyvízhálózat építése. Ez­zel a munkával egyidejűleg, illetve egyszerre lefektetik a kábeltelevízió-hálózathoz szükséges vezetékeket, amely lehetővé tenné a parabolaan­tenna nélküli kábeltelevízió­zás lehetőségét valamennyi ti- szaberceli lakásban. Ezeknek a munkáknak a megkezdésé­vel három-hat hónapos idő­szakra az önkormányzat közel ötven embernek tud majd munkalehetőséget adni. A munkalehetőséget a jövede­gozni a falu fejlesztési straté­giáját. Mivel a községben nincs bölcsőde, az óvodában kell le­fektetni az alapokat, itt kell megkezdeni az ifjú generáció tagjait úgy nevelni, hogy fel­nőtt korukban ne kopogtassa­nak mindenféle segélyért a polgármesteri hivatal ajtaján, hanem saját maguk aktív köz­reműködői legyenek -i-megél- hetésüknek, boldogulásuknak. A cigány gyermekek mindig is szívesen jártak óvodába, csakhogy mivel a szülők nem tudták fedezni az étkezési költségeket, kimaradoztak. Az önkormányzat elkülönített 400 ezer forintot erre a célra, ugyanakkor az egyesület egy olyan programon dolgozik, hogy a szülőket is bevonják az óvodai munkába. így például szerveznek a felnőttek számá­ra kötetlen beszélgetést, gyer­mekorvos tart majd tájékozta­tót a fertőző betegségekről. Ha már 5-10 család rádöbben az óvoda fontosságára, jelentősé­gére, már az is nagy ered­mény. Az óvoda már azt siker­lempótlások részére ajánlják fel. A felvételi lehetőségről és az alkalmazásról írásban kül­denek valamennyi érintett ré­szére értesítést. A községben hetven vállal­kozó működik, többségük a szolgáltatás területén. Legna­gyobb közülük az Arany Par- men Bt., amely mezőgazdasá­gi, termelő és szolgáltató tár­saság, több mint 25 embernek ad munkalehetőséget, sőt idény jelleggel még többen is dolgoznak itt. A két legna­gyobb munkáltató a megyei önkormányzathoz tartozó Bessenyei György Szakmun­kásképző Intézet és az önkor­mányzat, a hozzá tartozó in­tézményekkel együtt. Az orvosi rendelő mellé egy egész nap nyitva tartó gyógyszertár építéséhez ké­szítették el a terveket, vala­mint ugyanezen épület emelet- ráépítésére egy fogorvosi ren­delő megnyitását tervezi az önkormányzat. A tervek kö­zött szerepel egy közösségi ház kialakítása, amely otthont adna a különböző kulturális és szórakoztató tevékenységek­nek. Az óvoda épületének külső tatarozása, tetőzetének felújí­tása is a közeljövő fontos fel­adatai közé tartozik, hiszen je­lenleg elég omladozó vakolat­tal rendelkezik az épület. Az óvoda mellett a két tantermes iskola lebontásra kerül majd, amelynek a helyén valamilyen közintézményt lenne érdemes felépíteni. (Folytatás a 12. oldalon.) ként könyvelheti el, hogy a két évvel ezelőtti visszafejlesztés­kor a megszüntetett csoportot ismét visszakapta az önkor­mányzattól a gyermekek ma­gas létszáma miatt. A Jövőműhely Egyesület tagjai keresik a pályázati lehe­tőségeket. Ezekben a napok­ban egy egészségmegőrző programra készítenek pályá­zatot, s szerepel a tervek kö­zött egy roma-nap szervezése is. Még a tavasszal „Hálófeszí­tés” címmel indult egy másik program is a településen. Az elnevezés is jelzi a célt: úgy megfeszíteni a hálót, hogy se egyén, se közösség ne essen ki belőle, ugyanakkor mindenki­nek lehetősége legyen a fel­zárkózásra. Ennek keretében Soros Alapítványtól a telepü­lés két számítógépet is kapott, amelyeket majd rákötnek az Internet-hálózatra. A tervek szerint két gépet a könyvtár­ban helyezik el, így bárki bele­tekinthet, illetve barangolhat elektronikus úton a nagyvilág­ban. Zsebbe nyúltak Paszab (KM) — A tanévkez­dés nem könnyű manapság, különösen a többgyermekes családoknak, így minden ön- kormányzat igyekszik anyagi segítséget nyújtani szeptem­berben. Az általános iskolás diákokat azzal segítette a pa- szabi önkormányzat, hogy a tankönyveket megvásárolták. A középiskolákban és felsőfo­kú oktatási intézményekben tanulók egységesen ötezer fo­rintos támogatásban részesül­nek. Út a tóhoz Apagy (KM) — Szépen fejlő­dik Apagy az utóbbi időben. Mint azt megtudtuk Kiss Ist­ván polgármestertől: október­ben várható az eredményhir­detése annak a versenytár­gyalásnak, mely a községben építendő négy tantermes isko­la és művelődési ház kivitele­zéséről szól. A létesítmény át­adásának határideje 1998. no­vember 30. Az 1100 négyzet- méter alapterületű intézmény céltámogatásból, a Megyei Fejlesztési Tanács segítségé­vel és önkormányzati saját erőből valósul meg. Jó hír, hogy a belterületen elkészült egy két kilométer hosszú asz­faltozott út. Emellett szeptemberben to­vábbi két kilométer hosszú kö- vesutat építenek az apagyi kenderáztató horgásztóhoz. Az úthoz a fedezetet az Útépí­tési és Koordinációs Igazgató­ságtól nyert támogatás adja. A tónál 180 hétvégi telek vár ér­tékesítésre. Az ivóvíz már ott van, a villany kivezetése társu­lási formában történik majd. Búcsú a kályháktól Korszerű gázfűtést vezettek be az iskolába Pihenőhely a megfáradt járókelőknek, találkahely a randevúzó fiataloknak Nyíregyházán a Kossuth tér Harasztosi Pál felvétele Kisvonattal a Tisza partjára Balsa (KM) —A MÁV Rt. Nyírvidéki Regionális Kis­vasút és a Magyar Közleke­dési Közművelődésért Ala­pítvány szeptember 13-án tartja a Nyírvidéki Kisvasút napját. A vendégek 7 óra­kor indulnak Budapestről a Nyugati pályaudvarról, 10 órakor érkeznek Nyíregy­házára, ahol megtekintik az állomás galériatermében a kisvasút életét bemutató ki­állítást, majd kisvonattal in­dulnak Balsára. Balsán ismerkednek a te­lepülés nevezetességeivel, megnézik a templomokat, a révházban a paszabi szövő­ház remekműveiből nyíló kiállításba pillantanak be, ahol vásárlási lehetőség is adódik. Kompról a felrob­bantott hidat is megnézik az érdeklődők, ezt követően hajóval indulnak Szabolcs községbe, ahol megtekintik a földvárat, majd autó­busszal indulnak a gáva- vencsellői Dessewffy-kas- télyparkba, ahol kulturális műsoron vesznek részt. Délután kisvonattal indul­nak Gávavencsellőről Nyír­egyházára, majd onnan gyorsvonattal a fővárosba. Vasúti „aranybánya" Kábeleket lopnak a tettesek a MÁV-tól Kemecse (KM) — Hat év­vel ezelőtt alakult a rendőr­őrs Kemecsén, s nyolc tele­pülés — Kemecse. Kótaj, Nyírbogdány, Nyírtura, Sé- nyő, Vasmegyer, Tiszarád és Beszterec — tartozik a fennhatósága alá. Később három településsel egészí­tették ki a területét, Deme- cser, Székely, Kék közsé­gekben is ellátják a rendőri feladatokat. Hatalmas területet ölel át a rendőrőrs, hiszen huszon­ötezer ember él ebben a körzetben. Változatos mun­kát végeznek az őrs munka­társai, a bűncselekmények mellett közlekedési és köz­rend elleni szabálysértések is gyakran előfordulnak. Ezen a területen halad a 4- es főútvonal, sok külföldi is megfordul erre, akik főként a közlekedés szempontjá­ból okoznak problémát. Idén jelentősen nem emelkedett a bűncselekmé­nyek száma, ami annak kö­szönhető, hogy hatéko­nyabban derítették fel a bűntetteket, s valószínűleg ez visszatartó erő volt az újabb lopások elkövetésére. — Az idén kis mértékben emelkedett a lopásos, betö­réses lopások száma a ke- mecsei rendőrőrs illetékes­ségi területén — tájékozta­tott Juhász Kálmán rendőr- őrnagy, őrsparancsnok. — A növekedés oka elsősor­ban a megélhetési bűnözés­ből adódik. Üzleteket, ma­gánlakásokat törtek fel, és megszaporodott a MÁV sé­relmére elkövetett kábello­pások száma a színesfém- hulladékok miatt. A kemecsei rendőrőrs munkája a számadatokkal alátámasztva is jónak mondható, több mint egy éve az ismeretlen tetteses felderítési mutató negyven százalék fölött mozog fo­lyamatosan. Számítógép segíti az őrs munkáját A szerző felvétele INFORMÁCIÓK, ÚJDONSÁGOK A NYÍRSÉGBŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents