Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-10 / 211. szám

1997. szeptember 10., szerda MEGYÉNKBŐL Gátőrház Záhony (KM) — Az el­múlt időkben nagyszabású átalakítási munkák folytak Záhonyban, ahol korszerű­sítették a hatalmas forgal­mat lebonyolító határállo­mást. A korszerűsítés so­rán arrébb kellett költöztet­ni a gátőrházat is. A Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Felső-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság megálla­podása értelmében a vá­mosok nem pénzben kárta­lanították a vízügyeseket, hanem építettek egy új gát­őrházat. Az új házban új gátőr kezdte a szolgálatot, s az általános megújulás jegyében új helyre költö­zött nemrég a vízmérce is a Tisza partján. Délután, hazafelé... Martyn Péter felvétele Bizonyítékokat vagy elnézést MDF-es vádakra válaszoltak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szocialista politikusok (Folytatás az 1. oldalról.) Nyíregyháza (KM - G. B.) — Az MSZP megszólalását há­rom dologgal indokolta a párt megyei alelnöke Tukacs Ist­ván a tegnapi sajtótájékozta­tón: Veres János országgyűlé­si képviselőt a nyilvánosság előtt ketten is vádakkal illet­ték; valótlanságot állítottak az interjúkban, miszerint az ügy­nöktörvény kapcsán szocialis­ta politikusokat minősítenek jogsértőnek, holott a törvény nem tartalmaz kötelezettséget lemondásra; olyan csúsztatá­sokkal, sejtetésekkel éltek a nyilatkozók, amely nem hagy­ható válasz nélkül. A Nyírbátori Tésztaipari Kft. egyrészt soha nem pályá­zott állami pénzekre így nem is kaphatott támogatás, jelen­tette ki Veres János parlamen­ti képviselő, a Megyei Fejlesz­tési Tanács alelnöke hozzáté­ve: „Ezt a tényt mindkét, nyi­latkozatokat tevő úr tudta. Ugyanis a nyírbátori polgár- mester feltételezhetően ismeri, hogy a helyi vállalkozások kö­zül tavaly melyek pályáztak, s nyertek támogatást a fejleszté­si tanácstól, s amelyek között nem volt ott a Nyírbátori Tész­taipari Kft. Balogh Gyula pe­dig maga mondta el, hogy a ta­valy köztünk lefolyt vita során bár ügyvédekkel ellenőriztet­te, nem talált meg egyetlen nyertes pályázat mögött sem engem.” A monopólium teremtési vádra — mely szerint a fej­lesztési tanács azért nem adott pénzt tésztagyártás indításá­hoz, mert az alelnök vállalko­zásának egyeduralmát akarná megőrizni a testület — Veres János cáfolatként elmondta: a nyírbátori cége a megye szá­raztészta-kapacitásának leg­feljebb egynegyedét teszi ki, tehát messze nem egyedural­kodó a piacon. A Megyei Te­rületfejlesztési Tanács gyanú­sításokkal történő lehetet­len helyzetbe hozása pedig azért rendkívül káros és azért áll szöges ellentétben a megye érdekeivel, mert éppen e szer­vezetek törvényes megvalósu­lásával teremtődött meg a le­hetőség, hogy a központi sza­bályozás helyett végre a me­gyék kezébe kerüljön saját fej­lesztésükkel kapcsolatban a döntés joga. A tanács 21 tagja, akik kö­zött természetesen ellenzéki pártokhoz tartozók is vannak, egyhangú döntéssel osztotta el az idei fejlesztési alapot, tette hozzá. Az őt ért vádak nyomán jelenleg hozzáértőkkel vizs­gáltatja, milyen alapon tehet feljelentést ,rágalmazói” el­len. Veres János kifejtette még: valótlanság az az állítás is, mi­szerint a Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetőjének fele­sége sok, sikerre ítélt pályáza­tot készített volna, ugyanis az érintett hölgy hosszabb ideig kórházi kezelés alatt állt éppen abban az időben. Egyébként sem foglalkozik pályázatké­szítéssel, miként azt az ügy­nökség egyetlen tagja sem te­heti. Az említett nyilatkozóknak úgy kellene eljárniuk, miként ő tett, amikor tudomására ju­tott, hogy valakik a fejlesztési tanács nevében vállalkozáso­kat hívtak fel telefonon és „csúszópénzt” kértek a majda­ni pozitív döntésért. Ezt éppen az MDF megyei elnöke Pet- róczki Ferenc hozta a tudomá­sára, s ő azonnal feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. A nyomozás az ügyben folyik. Veres Jánoshoz hasonlóan vélekedett Gazda László a me­gyei közgyűlés szocialista frakcióvezetője: a vádasko- dóknak, amennyiben rendel­keznek bizonyítékokkal az ál­lítólagosán több száz millió közpénzt elherdálok ellen, ta­lán az igazságszolgáltatás megfelelő szerveihez kellene fordulniuk. Viszont, ha nin­csenek bizonyítékok, hagyja­nak fel a vádaskodással és kér­jenek elnézést. Az MSZP-nek nincs köze a megyei rendőrfő­kapitány leváltásához és a me­gyei szocialisták sajnálják a Hajzer Lászlóval történteket. Magánnyugdíj-pénztár Határ­m mm H sertok Nyírbátor (KM - T. J.) —■ Az afgánok és a kínaiak után újabb nációhoz tarto­zó határsértőket fogtak a ; Nyírbátori Határőr Igazga­tóság munkatársai. Ezúttal a záhonyi járőr Tiszaszent- márton belterületén szep­tember 9-én hajnali ötkor egy indiai állampolgárt fo­gott el. majd egy óra el­teltével egy másikat a zá­honyi olajtelepnél. Egyi­kük alsónadrágban, mási­kuk ruhában volt, de sáro­sán, lucskosan. Nem sok­kal később újabb határsér- tőket fogtak el a záhonyiak. Ezúttal egy 12 fős csopor­tot. Az Eszak-lndiából útra keltek a Tiszán, felfújt gumibelsővei jutottak át Zsurk térségében. Bátorliget környékén egy német állampolgár és egy székesfehérvári ma­gyar Romániába tévedt tegnap. A barabási járőr egy magyar állampolgárnál 300 liter, ismeretien erede­tű gázolajat talált. Ismeretlen férfi holttestet találtak a Tiszában Milota közelében szeptember 8-án este egy horgász bejelenté­se nyomán. MTI-s forrásból tájékoztat a magánnyugdíj-pénztárakról a Kelet-Magyarország 1997. szeptember 8-i számában. A jogszabályokat és határidőket nem ismerő és figyelemmel kísérő olvasók részére kisejlik ebből, hogy sietni kell, mert már meg is alakultak ezek a pénztárak.Ugyanakkor kapko­dásra semmi ok, hiszen a tag­díjakat csak 1998. január 1-től gyűjthetnek a magánpénztá­rak, még ha 180 nap is áll ren­delkezésre a 2000 fős alsó tag­limit elérésére. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezete bízik abban, hogy az októberben létrehozandó Mátészalka (KM - Gy. L.) — Kétségtelen, Mátészalka gaz­dasági életében egyre fonto­sabb szerepet játszik a már második ízben megrendezett Szatmár Expo Nemzetközi Ki­állítás és Vásár — mondta kér­désünkre Kelemen Barnabás, a mátészalkai polgármesteri hivatal jegyzőja —, melynek eredményeit most összegzik. A nullszaldós rendezvénynek az idén közel 30 ezer vendége volt. A hetvenöt kiállító cégen kí­vül a testvérvárosok képvise­magánnyugdíj-pénztárának tagja lesz minden 35 éven alu­li közszolgálati munkavállaló vagy az ennél idősebb is, amennyiben jövedelme a ma­gyar átlag feletti. Hiszem ezt abban a reményben is, mert e munkavállalói kör részére lét­rehozott első magyar közszol­gálati nyugdíjpénztár a több mint 300 pénztár közül a ki­lencedik legnagyobb, a legdi­namikusabban fejlődő, jelen­tős vagyonnal rendelkezik, 1997. június 30-ig hozama 31,2 százalék. Csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből kö­zel 3000 tagja van a pénztár­nak. A kiváló pénzügyi mutatók lői (a szicíliai Vittoriából, az ukrajnai Munkácsról és a ro­mániai Nagykárolyból) is részt vettek. Az önkormányzat mint a rendezvény védnöke és gazdá­ja megelégedéssel vette tudo­másul, hogy egyre nagyobb számban vettek részt helybeli, illetve megyebeli cégek. Re­ményeik szerint a statisztikai körzet hasonló vállakózásai és önkormányzatai rendszeresen jelen lesznek, hisz a partnerke­resés és partnerre találásnak ez egyik hatékony módszere. mellett fontos garanciális ele­me e pénztárnak a közszolgá­lati szakmai kötődés, a folya­matos társadalmi kontroll. Mi­vel mind az önkéntes, mind a magánpénztár önkormányzati elven működik, így jelentősé­ge van a szakmai-társadalmi érdekközösségnek is. Ehhez kapcsolódóan tart szeptember 18-án 10.30 órai kezdettel az érdeklődők részére a Pénzügy­minisztérium, az Első Magyar Közszolgálati Nyugdíjpénztár és a szakszervezeti vezetés szakmai érdekvédelmi fóru­mot a megyeházán. Timkó József, az MKKSZ megyei titkára, az Pénztár megyei képviselője Rajz­pályázat Nyíregyháza (KM) — Álla­tok és emberek címmel rajzpá­lyázatot hirdet a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány. Témá­ja: az emberek és az állatok vi­szonya napjainkban. A pálya- műveket tetszőleges techniká­val és méretben lehet elkészí­teni, és külön bírálják el az ál­talános iskolák alsó- és felső tagozatosai, valamint a közép- iskolások munkáit. A beküldé­si határidő október 1 -je (cím: Nyíregyháza, Hősök tere 9.). Eredményhirdetés október 4. Expo-összegzés Jog es pénz Ombudsmani kiegészítés írásunkhoz A Kelet-Magyaror- szág augusztus 25-i számában Marik Sándor .Jog és pénz” cím­mel foglalkozott — többek között — a pszichiátriai ott­honokban végzett vizsgála­tommal. Ezzel összefüg­gésben megállapította, hogy „...első repedés a bi­zalom falán egy — szociá­lis otthonokban történt, me­gyénket is érintő — vizsgá­lat volt. Rácsapott a sajtó, jól el­verték a port az érintetteken az ombudsmani sajtótájé­koztató után. Lapunk mun­katársai is „hegyezett pen­nával” viharzott a helyszín­re, ám nagy bírálat helyett párhuzamos információ született, mert a helyszínen szinte minden részmegálla­pításra reális válasz volt. Azóta se hallottunk az ügy folytatásáról.” Á cikknek ezek a hivat­kozott mondatai félreérthe- tőek, azt a látszatot keltik, mintha a jelentés megálla­pításai nem lettek volna megalapozottak. Az olvasót megtévesztheti az is, hogy az ügy folytatásáról való tá­jékoztatás elmaradását is úgy említi, mintha ez az OBH-n múlott volna. Saj­nálom, hogy a cikk szerzője nem követte nyomon a vizsgálat utóéletét, erre hi­vatalunkban — igénye sze­A z állampolgári jo­gok országgyűlési biztosának levelét szívesen adjuk közre teljes terjedelemben, noha a szo­ciális otthoni vizsgálat a rö­vid jegyzetnek csupán egyik példája volt, az tartal­mában másról szólt. Gönczöl Katalin levelé­nek közlése alkalmat ad az Ombudsman intézményé­nek méltatására, és arra is, hogy kifejezésre juttassuk: lapunk sajátos lehetőségei­vel hozzá akar járulni az ál­lampolgári jogok érvénye­süléséhez, így az ombuds­man munkájának segítésé­hez is. Ennek nem mond ellent talán, ha egy gondolatfü­zérben megemlítjük, mi­lyen érzékeny terület az övék. Vizsgálataik után gyakran komoly összegek­re van szükség az érdemi intézkedésekhez, de hely­ben több pénz a vizsgálat után sem áll rendelkezésre, rint — lehetősége lett vol­na. Ezúton szeretném ezt a hiányt pótolni. A vizsgálat során feltárt alkotmányos visszásságok orvoslására a Hodászi Pszichiátriai Betegek Sza­kosított Otthonát fenntartó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzatot kerestem meg. A közgyűlés 1996. október 11-én tartott ülésén az ajánlásokat—né­hány kiegészítéssel — elfo­gadta és tizenhárom pont­ból álló Intézkedési Terv­ben határozta meg az elvég­zendő feladatokat. Az In­tézkedési Terv végrehajtása folyamatosan történik, arról a közgyűlés elnöke rend­szeresen tájékoztatást ad. legutóbb 1997. augusztus 7-én. A pszichiátriai fekvőbe­teg-intézetekben és pszichi­átriai otthonokban a bete­gek emberi és állampolgári jogainak helyzetét feltáró vizsgálat utóéletével egyébként több országos és helyi lapban megjelent új­ságcikk, valamint rádió és tv-riport is foglalkozott. A hozzánk érkezett megkere­sésekre munkatársaimmal együtt minden esetben ren­delkezésre álltunk. Ennek illusztrálására mellékelem néhány újságcikk másola­tát. Gönczöl Katalin ezért más, hasonló intézmé­nyektől szedik össze (le­gyen az szociális otthon, vagy rendőrőrs...). Az időközben országos nyilvánosságot kapott omi­nózus sátoraljaújhelyi eset­nél is hasonló felhangokat érzek. Elméleti síkon bizo­nyára igaza van az ombuds- mannak. Ám a konkrét ügyben nemhogy a közvé­lemény, hanem még a helyi roma önkormányzat sem áll az ombudsman mellé. Mert helyben mindeki úgy tudja: nem roma-ügyről, hanem néhány kirívóan antiszoci­ális magatartású ember tűr­hetetlen randalírozásáról van szó. Azt próbáltam ér­zékeltetni, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa — nem egy vegytiszta, el­méleti közegbe épül be. Munkáját tekintve pedig nem hátrányos az, ha a szé­les nyilvánosság azonosul­ni tud döntéseivel. (A szerk.) Ahó^ £l OftZC Töjr

Next

/
Thumbnails
Contents