Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

1997. augusztus 8., péntek HATTER Tőkepótló hitel a földekre Agrárfejlesztési bizottság vizsgálja meg a feltételek teljesítését NézoDont Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Szep­tembertől 50 milliárd forint­nyi, jelentős kamatpreferen- ciájú, középlejáratú, állami­lag garantált tőkepótló hitel álí az agrárszektor rendelke­zésére. A forrás az agrár- szektor tartós jövedelemhiá­nyának következményeit igyekszik enyhíteni. Többször elhangzott már, hogy az agrárszektornak cím­zett támogatások eddig pusz­tán beruházásösztönöző jelle­get öltöttek, s ez nem minden esetben harmonizált a fejlesz­tés elvével. Most utóbbi erősö­dését várják a konstrukció öt­letgazdái. Türelmi idő —- Az elmúlt ősszel megren­dezett két nagy regionális ka­marai agrárfórum anyaga fo­galmazta meg először a 100-150 milliárd forint össze­gű, több éves lejáratú tőkepót­ló hitel szükségességét. Ez év tavaszán a Nemzeti Agrárke- rekasztal tanácskozás résztve­vői azonosan foglaltak állást: az agrárgazdaság tartós jöve­delem- illetve tőkehiányának mérséklésére szükség van olyan hitelformára, amely két- három éven keresztül pályáz­ható, eléri az évi 50 milliárd forint összeghatárt, jelentős kamatpreferenciájú, középle­járatú és államilag garantált — utal az előzményekre Bíró Miklós, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke. Mindezek eredményeként elkészült az a rendelet, amely első lépésként a szeptembertől igénybe vehető 50 milliárd összegű, tartós forgóeszköz- finanszírozásra szolgáló hitel­csomaghoz kapcsolódó ka­mattámogatást szabályozza. A hitel futamideje legalább négy, de legfeljebb hat év. A bank a törlesztés megindítása előtt egy év türelmi időt adhat. Várnapok Hollókő (MTI)-Kis idő­re visszaköltözik a közép­kor Hollókőre: augusztus tó 17-én rendezik meg a Hollókői várnapokat. A középkor miliőjét mind a mat napig híven őrző la­kott műemlék falu közvet- ; len közelében magasodnak a. feltehetően az 1200-as i évek második felében épült vár romjai. Az építte­tő Kacsics nemzetség után sok kézen fordult meg a ; vár. míg végül a 18. szazad | elején I. Lipót császár ren­deletére lerombolták. A hollókői panorámát meg­határozó festői romok kö­zött az Országos Műemlé­ki Felügyelőség folytatott régészeti ásatásokat, majd a felügyelőség, illetve az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal Irányításával és finanszírozásával megerő­sítették, rendbe tették a fa- i lakat. A közönség előtti megnyitása óta évente ren­dezik meg a vámapokat, amely nagy számú érdek­lődőt vonz. A vámapokon vadászíjászok küzdenek meg a Fekete Holló díjért, lesz lovasíjász bemutató középkori haditornával, korabeli gyerekjátékokkal, kézművesvásárral és regö­lő együttesek műsorával. Jégverte kukoricás Tiszaszalkán. Szükség lesz a hitelre A közlemény soraiból az is kitűnik: a támogatott hitel összege gazdálkodóként leg­feljebb az előző évi nettó árbe­vétel 25 százaléka, de nem több mint 50 millió forint. Az integrátorok által felvehető hi­tel összege a futamidőre kötött termeltetési szerződés alapján az 1998. évre ütemezett felvá­sárlási összeg 25 százaléka. A kedvezményes kamatozású hi­telt a rendelet szerint vala­mennyi mezőgazdasági tevé­kenységet folytató termelő igénybe veheti. Mivel a hitel folyósítását a kereskedelmi bankok saját forrásukból bo­nyolítják, a hitelhez jutás elő­feltétele, hogy a termelő meg­feleljen a bank hitelképességi vizsgálatának. Bizottsági vélemény Eséllyel az a termelő pályáz­hat, akinek számlavezető bankjával tartós, legalább két­éves gazdálkodási múltja, jó kapcsolata van, piacképes árut termel, több éves termeltetési vagy felvásárlási szerződéssel, biztos piaccal rendelkezik, to­vábbá a pályázat részét képező pénzforgalmi tervében meg­győzően mutatja be, hogy a futamidő során elérhető bevé­tele költségein túl biztonságos fedezetet nyújt a törlesztő részletek és a kamat megfize­tésére. — Miután a pénzintézettel felvették a kapcsolatot, a pá­lyázónak hozzánk kell benyúj­tania a hitelkérelmet — utal az ügymenet sorrendjére Borsy Istvánná, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Földművelésü­gyi Hivatal helyettes vezetője. A hivatal nyilvántartásba ve­szik a kérelmeket, amelyeket a Megyei Fejlesztési Bizottság véleményezése alapján látnak el záradékkal, s ezt fogadják be a bankok szeptember 1-től. Mind a hivatal, mind a pénz­intézetek folyamatosan tájé­koztatják a Földművelésügyi Minisztériumot illetve a Pénz­ügyminisztériumot a záradé­kolt hitelkérelmek és leszerző­dött hiteligények legfontosabb adatairól. A kihelyezhető hi­telösszeg meghatározott, ezért amikor a hitelkeret elfogy, a hitelkérelmek fogadását le fogják állítani. Azok a termelők, akik meg­felelnek a kereskedelmi bank feltételeinek, de nem rendel­keznek a hitel összegéhez szükséges fedezettel, átlago­san 60 százalékos mértékű ke­zességhez juthatnak. A kezes­ségnyújtásban az Agrárvállal­Balázs Attila felvétele kozási Hitelgarancia Alapít­vány és a Hitelgarancia Rt. vesz részt. A termelő a kezes­ségvállalási díj 50 százalékát támogatásként szintén igénybe veheti a díj befizetéséről szóló igazolás csatolásával. A tőke­pótló hitel mezőgazdasági ter­meléshez szükséges forgóesz­köz beszerzéséhez, többek kö­zött jó minőségű vetőmag, műtrágya, növényvédő, gyo­mirtó szerek, takarmány, al­katrészek, üzemanyag vásár­láshoz, állatlétszám növelésé­hez, minőségi állománycseré­hez használható fel. Minőségi termék A termelő pályázatának sike­rét tehát mindenképpen segíti a több éves termelési tapaszta­lat, ezekről megfelelő doku­mentumok (könyvelés), a számlavezető bankkal leg­alább kétéves kapcsolat, amely alatt a bank megismerhette, fi­gyelemmel kísérhette a terme­lő üzleti tevékenységét, meg­győződhetett megbízhatóságá­ról, megismerhette vagyoni, jövedelmi helyzetét. Olyan megalapozott, a futamidőre szóló üzleti terv kell, amely bizonyítja, hogy a mostani tő­kefeltöltés a következő évek eredményében megtérül. Szűcs István tárcája ; j-fc it ka bútordarab már ‘ a szegre akasztott J. V bokszcsizma, ami egy emberöltővel ezelőtt díszes viselet volt általában a fal- vainkban. Még őrzöm édes­apám keményszárú ünneplő csizmáját. Ahogy húzójával összekötve lóg a szegen, vé­letlenül megérintettem és fe­jével felém fordult. Egy mese jutott eszembe. Mi lenne ha most megszólalna? Mennyi vigasságról, szomorúságról tudna történeteket feleleve­níteni a többi társa nevében is. Csoda történt, megszólalt. A lábbelik történelménél kezdte. Kezdetben volt a sa­ru, bocskor, ezt váltotta a papucs, melynek talpa is van, majd követte a cipő, melyet csak a 18. századtól ismerünk. Végül a csizma, a törökök által mint lovas nép, került hozzánk. Azóta jelleg­zetes lábbelinkké vált. Előbb a nemesi osztálynak, majd a huszárságnak, végül a pór­népnek is ruházata lett. Csináltatása mindig sok­ba került. A parasztnak is drága volt, ezért nagyon megkímélte. Száraz időben régente a lányok karjukon vitték vasárnap a templo­mig, csak a bejáratnál húz­ták fel. Férfiak is, ha vásár­ba mentek, akkor a faluvé­gen lehúzták, vállra vetették, csak a város szélső háza előtt húzták fel, hogy ne nyílj jön. Vásárokon sátrakban ol­csóbban lehetett a csizmadi­áktól venni, de eleganciát a csináltatott csizma adta. Fi­hajdanán az igénybevétele. Nem volt járda, villany, kö- vesút az utcákban, így sok sarat taposott életében. Le­gények jobban nyűtték a csizmát. Az udvarláskor is többször ezt vették fel. Néha a csendőrrel éjjel egy legény ■ jbfckg -Mlfe nAif tÜVfC 15P ■Up iV «9 mm W wP1 wm III Cl nőm bokszbőrből készült ke­ményszárral, hátul varrva. A felső szegélye vékony bőr­szíjból fonott csíkkal volt be­szegve, elöl gombban vég­ződve. Könnyűsége mellett erős igénybevételre volt elkészít­ve. A tánchoz a talp, sarok, a fej szegélyének igénybevéte­le a minőségi szakmunkát megkövetelte. A fekete szá­ra, annak keménysége a táncmotívumok beillesztésé­nél — tenyérrel a szár csap­kodása — szinte dübögött ritmusra. Bokázásnál szin­tén szerepe volta kéregnek és a csizmaszárnak. Bírni kellett a dancot. Jószabású csizmanadrággal, combra simulva, eleganciát adott. Fényesre subickolva még a napsugár is lesiklott róla. Ünnepélyes alkalmakkor, templomba, lakodalomra, vagy temetésre ez adta a mó­dit. Nagyfokú volt különösen összeütközésbe került, üldö­zéskor sok fonott vesszőkerí­tést kellett átugrani, meg­mászni. Fagyban, hóban bírni a viszontagságokat, szakadás vagy alakváltozta­tás nélkül. Mindig lábhoz illő, csinos, tiszta, kibokszolt csizma mu­tatott jól. Legnagyobb értéke a többi lábbelikhez képest abban rejlett, hogy egészsé­ges viselet volt, mert fixen tartotta a bokát, s a kapcá­val meleget biztosított a láb­nak, szárával is védett a megfázástól.-» y ézegetem és elgon- l\/ dolkozom, hogy évti- ± Y zedek ugyan megvi­selték, de még mindig jól tartja magát. Összegzésként talán azt mondta: jól gondo­mat viselte a gazdám, mutat­ja még tartásom és alakom. Vállalnám, bírnám a táncot és a strapát. Kiteregető k N incs kellemetlenebb egy élő történelmi személyi­ségnél. A percemberkék tündökölnek egy rövidet az aktuálpolitika egén, és még csak meg se buk­nak, hanem eljelentéktelenülve élnek közöttünk hétközna­pi emberként. Mit tudott ártani, vagy használni például Grósz Károly nyúlfarknyi jelenléte után? Ha hosszabb éle­tet szab neki a sors, ma is pecázgathatna a vadregényes gö­döllői tavaknál. Tudna-e ijesztgetni irattárának amerikai elajándékozásával? Istenem, mennyire nem szerették egy­mást Pozsgaival... Vajon mit akar kiteregetni a nagy ősreformer? Egyálta­lán erről van-e szó? Nagy az idegesség az átkosbani fősze­replők körében, még az egykori ellenzékiek között is. Egy évtized telt el, de történelmi szempontból ez az idő másod- percnyi. Az egykor történtek értelmezgetéséhez korán van, mert élnek a kortársak. Tényekről elhessegetni a jótékony homályt, késő. Késő, mert megkérdezhető: ha tényleg úgy volt, akkor miért lépett úgy ahogy lépett az érintett, és mi­ért nem másképp? Itt lehet viszont a leleplezések ideje. Pozsgai Imre asz­talfiókja tartalmazhatott egy-két olyan iratot, amelynek megszellőztetése legalábbis kellemetlen volna némely am­biciózus politikusnak így választásokhoz közeledve. Sze­zonja van most a régi fóliánsoknak. Vajon miért éppen most szeretnék elolvasni egyes újságírók Horn és Torgyán doktori értekezését? Úgy tűnik megkezdődött a helyezkedés. A második fél­idő második részében már a következő meccs jár az eszé­ben a játékosoknak. A kispad kemény, jó volna a kezdő csapatban valami jó helyet megfogni. így lehet ezzel Pozs­gai Imre is, aki — maradva a sporthasonlatoknál — úgy járt, mint az a távolugró, aki méterrel javította meg a világ­csúcsot. Utána évtizedekig a kutya se figyelt se rá, se a tá­volugrásra. Esik Sándor Csak nem a hétvégi bevásárlásra indul Kató né- ném7... Ferter János rajza Kommentár Biztonságban E lőször csak egy-két helyen, aztán csaknem minde­nütt megjelentek a biztonsági őrök. Ott vannak a bankokban, a kórházban, minden nagyobb üzletben, a közhivatalok bejáratánál. Többségük tagbaszakadt, fel­nyírt hajú fiatalember, akik a konditeremben nőttek nagy- gyá. Vigyáznak az értékekre. Ez megnyugtatja az embert. Azért mégsem olyan rózsás a helyzet. Mert, ha fizetett embereket kell alkalmazni azért, hogy biztonságérzetünk legyen, akkor valami baj mégis van az érzéseinkkel. Vagy talán mégsem teljesen igaz, amit az újságokban olvasunk, hogy alapvetően javult a lakosság véleménye a biztonság­ról? Persze nem arról van szó, hogy bizonyos helyeken való­ban ne lenne szükség olyanokra, akik az értékekre vigyáz­nak. Bár arra is volt példa, hogy elvették a biztonsági őr pisztolyát, s azzal (is) rabolták ki a kasszát. Sok helyen azonban a fegyveres őr a régi portást helyettesíti, aki útba igazította az érdeklődőt, segített, ha erre szükség volt. Sztaniszlavszkij, a nagy orosz színházi rendező mondta, hogy a színház a ruhatárban kezdődik. Nem mindegy, a kisasszonyok hogyan fogadják a látogatókat, az ő viselke­désük adja meg az alaphangulatot. Valahogy így van ez a biztonsági őrök esetében is. Alig fordult elő velem, hogy egy-egy intézménybe belépve, az ott posztoló őr köszönt volna, pedig nagyon gyakran feleannyi idős volt, mint én. De meg se állított, nem kérdezte meg, mit akarok, nem vi­szek-e bombát a táskámban. Vajon mivégre van akkor, ha mellette be lehet cipelni egy aknavetőt is? Ha pedig nem veszélyeztett helyről van szó, talán elegendő lenne a régi udvarias portás is, aki azért jórészt gondoskodott a rábízott javakról. Tudom, persze, hogy emögött az újfajta módi mögött pénzkímélő megfontolások vannak. Meg lehet spórolni a bér utáni járulékot, hiszen az őrző-védő tevékenység szol­gáltatás, ezért költségként számolható el. Az udvariasság­nak pedig nincsen költséghely rovata. Kár. Nagy István Attila

Next

/
Thumbnails
Contents