Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-04 / 180. szám
KULTÚRA 1997. augusztus 4., hétfő 12 Kelet-Magyarország Olvasnivaló Valtozo Világ: új kötetek Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Az Alkotmány- bíróság című kötetet dr. Holló András alkotmánybíró írta. A téma szakértője, egyben szereplője, alakítója, szemtanúja. A kötet jog- filozófiai és jogelméleti fejtegetéseket és a rendszer- váltás egyik meghatározó területének, részben még nem publikált műhelytitkait is ismerteti, gyakorlati útbaigazítást ad az alkotmányos jogok e végső eszközének megértéséhez és igénybevételéhez. Talleyrand A szerző, a nemzetközi szaktekintélynek örvendő Nógrádi György ebben a könyvben nem csupán a híres-hírhedt külügyminiszter életrajzát adja meg, lebilin- cselően, hanem tanulságos módon ismertet meg a korszerű világhatalmi politizálás kialakulásával, ennek megdöbbentő sokarcúságá- val, ellentmondásosságával, a mának szóló üzenetével. Megfogantam tehát vagyok Párbeszéd a _ babával az anyaméhben. írta dr. Raffai Jenő, ennek az újszerű területnek a legkiválóbb hazai, nemzetközi hírű szakértője. A könyv a magzat érzelmi és értelmi fejlődésével, az anya-magzat kapcsolat tudományos és gyakorlati vonatkozásaival, e kérdéskör forradalmi felfedezéseivel foglalkozik. A könyv a témát először tárgyalja magyar nyelven, egyaránt szól a szakembereknek és a ngyközönségnek, ezen belül az érintetteknek, a terhes anyáknak. Emlékeztetőül: a sorozatban eddig a következő kötetek jelentek meg: 1. Ren- csényi Tibor Élő vallások 2. Göbölyös N. László A futball 3. Krausz Tamás Sztálin 4. Ónody György, Mérő Miklós Rabin 5. Győriványi Sándor A kisgazdapárt 6. Szikinger István Az alkotmány 7. Frang Zoltán A vasút 8. Mérey Ildikó Mozgás és egészség — Hungarofit 9. Erényi Tibor A zsidók története Magyarországon 10. Németh Csaba Sportágat választok 11. Takács Ferenc Az olimpiák 12. Aknai Tamás Pécs. (A könyveket az Útmutató Kiadó jelentette meg.) Van mese! Sike Lajos Szatmárnémeti — „Én vagyok a boszorka, / Békát nyúzó gonoszka. / Eljöttem a maszkabálba, / Kidíszített, szép ruhában. / Ülök itt egy órácskát, / Míg elvégzem a munkám. / Táncolok is egy kicsit, / De vár a seprűm odakint. / Felülök a seprűre, / S elrepülök messzire.” Ezt a tömör verses mesét egy harmadik osztályos székely fiúcska, Gödri Áron írta. Díjat is nyert vele a bukaresti rádió magyar adásának Az én mesém című pályázatán. Rendhagyó, már-már párját ritkító eset, hogy nem mesemondásra vagy gyűjtésre, hanem meseköltésre ösztönzik a kicsinyeket. Az ötlet Éltes Enikőtől, nevezett rádió magyar szerkesztőjétől származik. „Hogyan jutott eszembe? Gyermekközeiben élek, kisfiam is nagy mesefogyasztó. Gyermekműsorainkra gondolva, azt szerkesztve fel-felmerült: vajon ez kell a kicsiknek? Vajon ők milyen meséket írnának maguknak? Kérdezzük meg őket, hisz a tiszta, őszinte gyermeki hang csak jót tehet!” A múlt év nyarán hirdették meg a rádióban a pályázatot. Az első hetekben mindössze két boríték érkezett, ám ősszel hullani kezdtek a levelek a szerkesztőségbe. Idei tavaszig, mint a mesében, 77 pályázat érkezett. Szebbnél szebb meséket, történeteket küldtek Erdély minden sarkából, Csíktól Máramaro- sig, Háromszéktől Szilágyságig, Kalotaszegtől Zsil- völgyéig. Legtöbbjén érződött, hogy alkotóik Benedek Elektől Tamási Árontól, s a székely balladákon felnőtt szüleiktől, nagyszü- leiktől tanulták az első meséket, nem pedig Walt Dis- neytől. Más szóval, tiszta forrásból. A zsűri tagjai, köztük Nagy Olga, európai hírű néprajzkutató és író, Mészely József költő-tanító és Tapody Zsuzsa, a Bukarest Egyetem Hungarológiai tanszékének lektora, elragadtatva olvasták, egymásnak adták a leveleket. Volt olyan jelentkező, aki a pályázat meghirdetésekor még nem tudott írni, ezért tollbamondta meséjét, a díjazás napján viszont már maga olvasta be a rádióba saját írását. Az igazi jó meséket a kisiskolások és azok az elemisták írták, akiket a komolykodó iskola és az okoskodó felnőttek még nem fertőztek meg teljesen, s akik csak ritkábban vagy egyáltalán nem néznek televíziót, mert a szülőknek nincs pénzük a milliós vevőkészülékre. Mint például a futásfalvi Dezső Ervin, ki Szárazság című meséjével, Gödri Áronnal együtt első díjat nyert. Nem várt gazdag gyűjtemény jött össze. Felbecsülhetetlen értéke abban rejlik, hogy gyermekek írták. Bizonyítva, hogy elgépiese- dett világunkban se mondhatunk le a seprűn repülő boszorkákról, a csodatevő forrásokról. Rövidesen könyvben is megjelenik java. Talán az anyaország számára is példa, amit hagyományápolásban az erdélyiek tesznek, érdekes volna összevetni, miről imának mesét a nyíregyházi vagy a budapesti gyerekek. „Szatmármegye tüzhaláltáncza" Az 1970-es évek elején folk- lórgyűjtőúton jártam a nagye- csedi lápon, hogy Bujáki Gergely uram csodálatos táncát élőben lássam. Tőle hallottam — szintén élőben — először a rettenetes tűz-tragédiáról, amelyben több százan égtek hamuvá. Megvallom, számomra legendává finomodott a dolog, mivel még csak közvetett élményeim sem voltak róla. Ám a napokban egy ponyva került a kezembe (régi, históri- ás vagy vallásos történetek neve volt a ponyva, amelyeket búcsúkban, a földre tett ponyvadarabon árusítottak). A rettenetes tüzet a fönti címmel írta meg Hlinka Pál magyar énekes, amely istóriának nyilván nagy volt a keletje. Olvassuk most mi is, úgy, ahogyan megírta: „Az ötszáz szerencsétleneknek szomorú története, zsarátnok, konok és orrfacsarí- tó égett emberhús bűze maradt a még húsz perczzel elébb az oly hangosan víg tánczmulat- ság helyén... Az árván maradt gyermekek és özvegyek szí- vetrázó jajkiáltásokkal keresik atyjukat vagy anyjukat. Mások férjüket, gyermekeiket, vagy testvérjöket. Egyszóval mindenkinek van valami hozzátartozója, akit az égő romok között keresnek, de fájdalom, alig lehet némely részét felös- merni, mert szénné vannak égve. Ökörító község lakosai Jézus Krisztus urunk feltámadásának ünnepén tánczmulatsá- got rendeztek, a mely mulatSzatmármegye Ökörító község tőzhaláltáncza. Vt!' [• UX.-'V , f U v ! Vt.„ fe, > f, o ! % foVtóíKt. szó* ÄWJwk M«rs<>W. ha Tir Jexus tushoz vaSó ;t.' 'fí< ■'»(Inil nr,'.ziiroiesvycnekért. ságra a község majdnem minden lakója egy nagy csűrbe gyűlt egybe, amely helyiség Weisz korcsmáros udvarán volt, s a melyet pazar fénnyel, lámpionokkal és papírlán- czokkal díszítettek föl. Húsvét vasárnapján, esti nyolcz órakor már javában folyt a mulatság. Két zenekar is játszott a hat vagy hétszáz vendégnek; és ekkor, úgy ki- lencz óra tájban felrobbant egy lámpionlámpa, a melytől a zsúppal fedett csűr fa alkotmánya egy pillanatban lángtengerbe borult. A nagy riadalomban mindenki igyekezett saját életét megmenteni és nekirontottak az épület oldal részeinek, és nagynehezen kidöntöt- ték, mire az egész égő tető reájuk zuhant, s maga alá temette a néptömeget. Ekkor velőtrázó halálordítás, elkeseredett harcz támadt a lángtengerben. Fiatal lányok és asszonyok égő ruháikkal keresték a menekülés útját, de legázolták őket az erősebbek. Aki kimenekült is, nem volt képes segíteni, mert oltásra még csak gondolni sem lehetett. így az egész báli sereg tűzmáglyára került: a bent- levők közül senki sem menekült meg a borzalmas tűzhalál- tól. Egy fél óra alatt az egész tánczhely úgy égett, mint egy szalmakazal. Egy község fiatalja és öregje pusztult el a rémítő gyehennában. Béke hamvaikra! Nyugodjanak békében a mi testvéreink, a mi véreink, mert mind tiszta magyar volt az áldozat. Ki volna oly szívtelen, hogy a szívok meg ne esne rajtok, de kivált azokon az árvákon, akiknek nincs apjuk vagy any- jok. Ez a szomorú sors örökös gyászt és oly mély sebet ejtett a szívekben, amelyet századokon át gyászolni fog ez a kis község. Kedves keresztyén hívek, legyünk mi is részvéttel irántuk: imádkozzunk értük mert az a jó Isten hatalma és akarata.” Ezt követően verseli meg az árvák, illetve az özvegyek panaszát, akik mindösszesen öt- száznyi rokont sirattak. Nincsen kerek évfordulója a szatmárökörítói tűz-tragédiá- nak. Ne is kössük kerek évalkalmakhoz az emlékezést, amelyről 1910-ben tudósít az énekes szerző istóriás; hanem naponta kell emlékeznünk. Ifj. Lele József, Szeged ...produkció várja ismét a hét végén a kisvárdai Várszínházban a nagyérdeműt. Ödön von Horváth Férfiakat Szelistények című vígjátékát augusztus 8-9-én láthatják az érdeklődők. (KM) Megjelent... ...a legfrisebb Pócsi újság. A máriapócsi kiadvány beszámol a görögkatolikus egyházi kórus czestocho- wai útjáról, és arról, hogy nagy népszerűségnek örvend a helyi városi televízió. (KM) A Múzeumfalu... ...legközelebbi hangversenyén Grillusz Dániel szerepel. A múzeum kisdobro- nyi templomában augusztus 9-én mutatja be Pál apostol megzenésített leveleit. (KM) Énekelni tudó... ...20—26 év közötti férfiakat és nőket keres a vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes. Jelentkezni lehet a Csendes utcai intézményben szerdánként 18 és 20 óra között. (KM) Történelmünk... ...sorsfordulói, tragédiái címmel hangzik el előadás az ibrányi nemzetközi olvasótáborban augusztus 5-én 9.30-tól. (KM) r~~~---s—m—mm /■ ■ •' V r vA Nyíregyházi Fotoklub albuma Nyíregyháza (KM) — Most készült el a Nyíregyházi Fo- toklub albuma, amelyet a megalakulás huszadik évfordulója alkalmából adtak ki. Harmincnégy nevet sorolnak fel a kötet élén, a klub egykori és jelenlegi tagjaiét. „A művek láthatók. Többségük igényes, friss szellemet sugárzó, elgondolkodtató alkotás. A művek mögül fölsejlik egy-egy jellegzetes, jól fölismerhető fotográfusegyéniség.” — írja a beköszöntőben Gera Mihály, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, aki nagyra értékeli a műhelyt, amely „...nem látható. A megtartó erő az lehet, hogy a Nyíregyházi Fotoklub tagjai jól érzik magukat ebben a közösségben, ahol a tárgyilagosság, az értékközpontúság, s ami ezzel egyet jelent: a nyitottság uralkodik. Ahol mindenki a saját képességei szerint dolgozhat.” A szép termésből — az albumból választva —hármat mutatunk be. Mikita Viktor: Részlet az Önarckép sorozatból (felső nagy kép) Dankó Mária: Önarcképek (részletek a sorozatból, balra) Soltész István: Anatómiai átfogalmazások (részlet a sorozatból)
