Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-25 / 197. szám

1997. augusztus 25., hétfő MEGYEI PLUSZ Zeneszerző a kóruspróbán A Pro Musica magyarországi bemutatója jövő ősszel lesz Nyíregyházán Kocsár Miklós a Pro Musica leánykar próbáján Martyn Péter felvétele Nyíregyháza (KM - MML) — Nem gyönyörködhettek a Nyírségi Ősz látványos prog­ramjaiban a Pro Musica le­ánykar és a Cantemus gyer­mekkórus tagjai, ugyanis számukra pénteken és szom­baton is énekkari próbát tar­tott Szabó Dénes karnagy. Ezúttal azonban régi kedves vendéget is köszönthettek a fiatalok a próbán Kocsár Miklós zeneszerző személyé­ben. A próba után készségesen állt lapunk rendelkezésére a nép­szerű zeneszerző. Közös CD Q Ön az utóbbi években oly gyakran ellátogatott Nyíregy­házára, hogy szinte már haza- jár... — Ünnep a számomra, ha Nyíregyházára, a Kodály Zol­tán Általános Iskola énekkara­ihoz jöhetek. Bár Debrecen­ben születtem, szegről-végről erről a vidékről való vagyok, ugyanis édesapám nyírbogáti, édesanyám nagykállói szár­mazású. A Nyíregyházán élő Koroknai Gyula a nagybá­tyám. Nagyon sajnálom, hogy e rövid leruccanások idején nincs időm meglátogatni, pe­dig szívesen elbeszélgetnék vele pár órát. Az idő rövidre szabott, éppen csak megbeszé­lek egy-két szakmai kérdést Szabó Dénes karnaggyal, s más megyek is tovább. Más­nap Debrecenben lesz az érett­ségi találkozóm, nem szívesen hagynám ki a 45. évfordulót. Az utóbbi időben valóban so­kat jöttem ide, ez köszönhető annak a CD-nek is, amelyen az én műveimből szólaltat meg hetvenperces válogatást a le­ánykar. Kitűnően sikerült a felvétel, a visszhangja is ked­vező. O Ez a közös munka folytató­dik majd a továbbiakban is? — Születnek új művek, s amikor tehetem, odaadom a nyíregyházi énekkarnak. Sajá­tosan egyedi, varázslatos hangja van a Pro Musica le­ánykáinak, párját ritkítja, a magyar zenekultúra nagy büszkesége. Most is hoztam egy művet, japán megrende­lésre készült el a II. Mise kó­rusra és orgonára. A magyar- országi bemutató jövő ősszel itt lesz Nyíregyházán a Pro Musica előadásában. Arra is van azonban példa, hogy csak azért énekli el a kórus az új művek részleteit, hogy halljam a valóságban is a hangzást. Az íróasztal mellett ugyanis kom­ponálás közben több változat is születik, nem könnyű eldön­teni, melyik legyen a végleges. Ennek egyébként a zenetörté­netben régi hagyománya van, a zeneszerzők szoros kapcso­latban álltak az együttesekkel, s a szerző adott a karnagy, il­letve a zenészek véleményére is. Megrendelésre □ Mennyire van ideje mosta­nában komponálásra? — Néhány éve nyugdíjas vagyok, így van időm kompo­nálásra. Igyekszem utolérni magam, sorra veszem, mi min­dent nem tudtam eddig leírni, így természetesen új művek születnek. Még szinte be sem fejezem az egyiket, már gon­dolkozom a másikon. Gyakran kapok megrendeléseket. ü Nem nehezebb megrende­lésre alkotni? — Abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy fiatal ko­romtól kezdve mindig volt fel­kérés, megrendelés, nem volt időm azon gondolkodni, hogy mit kellene kitalálni, illetve ír­ni. Amikor felkérnek, átgon­dolom, mennyire felel meg a feladat az én belső világom­nak, s megpróbálom önma­gamhoz alakítani. Büszkén mondhatom, minden határidőt tudtam teljesíteni. Sokszor nem volt könnyű, de utána jó­leső az érzés, hogy határidőre vittem a művet. Előfordult vá­ratlan felkérés is, amikoris igazán megizzadtam. Debre­cenből kaptam a legtöbb felké­rést, de kaptam már Nyíregy­házáról is. — Ezek a művek az énekka­rok legkedveltebb művei — tette hozzá Szabó Dénes —, külföldi versenyeken is nagy sikerrel szerepelnek, gondol­junk csak a Csodafiú szarvas­ra. Szerencsések a magyar kó­rusok, hogy ilyen és ehhez ha­sonlóan jól megírt művekkel indulhatnak a versenyeken. Talán más nemzetekkel szem­ben az az előnyünk, hogy ne­künk nagyon sok jó zeneszer­zőnk van, például Kodály, Bartók, Kocsár, Karai, Orbán, Reményi. Nagyon remélem, Kocsár Miklós ír még majd nyíregyházi felkérésre is újabb műveket, egy karácsonyi kon­certen szívesen elénekelnénk egy Kocsár Te deumot. Irány Iserlohn A hét végén megtartott pró­bákra azért is szükség volt, mert augusztus 27-én Iser- lohnba utazik Szabó Dénes együttesével. Bár Nyíregyhá­zának testvérvárosi kapcsola­tai vannak ezzel a német tele­püléssel, ez a mostani utazás inkább a személyes ismeret­ségnek köszönhető. Két évvel ezelőtt egy norvégiai szerep­lésről hazatérőben a német vá­rosban kapott szállást a Pro Musica leánykar, s a cserébe adott koncert annyira megtet­szett az ottaniaknak, hogy fel­kérték az együttest egy bérleti hangverseny megtartására. Szerdán autóbusszal utazik el Iserlohnba a 45 tagú ének­kar. A szereplések mellett ter­mészetesen jut idő megismer­kedni az ismertebb városok látnivalóival is, így többek kö­zött a passaui nagy orgonával, a kölni dómmal. Sok beszéd, kevesebb látványosság A nagy siker ellenére csalódottan távozott néhány Pa-Dö-Dő-rajongó autogramot. Akiknek mégis szenszky Andrea, banki alkal- sikerült valahogy a közelükbe mázott. — Jóleső érzés volt férkőzniük, személyesen nem újra találkozni velük. Ahogy találkozhattak kedvenceikkel, észrevettem, a legutóbb kia­A Pa-Dö-Dő előadás közben Martyn Péter felvétele Nyíregyháza (Lutter Imre) — Óriási közönség előtt adott koncertet a PA-DÖ-DŐ együttes pénteken este a nyíregyházi szabadtéri szín­padon. A rajongók többek között szemtanúi lehettek az egy hónapja boltokba került Nekünk nyolc című, szám szerint is nyolcadik nagyle­mez bemutatójának. A kö­zönség soraiban a kétévesek­től a hatvanasokig minden korosztály képviseltette ma­gát. Lang Györgyi és Falusi Mari­ann, a humoráról is jól ismert két lány show jellegű műsorá­val a tavalyi koncerthangula­tot próbálta ismét megteremte­ni. Elmondásuk szerint a helyi közönség értékeli tevékenysé­güket, ezért szeretnek Nyír­egyházára járni. E hónapban azonban ez már a sokadik fel­lépésük volt, s egy kicsit elfá­radtak. Talán ez magyarázza, hogy a koncert végén távozó nézősereg véleménye igen­csak megoszlott a sikert illető­en. Ami sokaknak rosszul esett: a műsor után az addig oly fon­tos közönség nem kérhetett mert az énekeslányok a biz­tonsági emberekkel vitették ki az aláírt fényképeket. Hasonló okok miatt nem tudtuk őket szóra bírni mi sem. Ehelyett két rajongót kér­deztünk meg, mi a vélemé­nyük a koncertről, és mennyi­ben különbözött a mostani szereplés a tavalyitól. — Már megvettem az új le­mezt — kezdi büszkén Je­dott számok közül a közönség még keveset ismert (például Úszkálunk), ennek ellenére szívesen fogadta a többi dalt is. Annál nagyobb sikert ara­tott a Neoton Família néhány örökzöld dala. Mégis sokunk­nak jobban tetszett az egy év­vel ezelőtti műsor. Több látvá­nyosságot vártam és kevesebb beszédet. Szeretem, amit csi­nálnak. mert igazat énekelnek, és fel merik vállalni azt, ahogy kinéznek. De talán ezt most egy kicsit túlzásba vitték. Meglepett viszont a táncosok és a zenekari tagok énekbemu­tatója. Az öltözködések alatti szünetek kitöltésére ez kiváló megoldásnak tűnt. — Ritkán tud az ember ilyen felhőtlenül szórakozni — mondja Mohácsi András vasú­ti dolgázó. — Az egész heti fá­radtságot felejtettem el pilla­natok alatt. Amivel nem tudok kibékülni, az a helyszín. Há­rom éve Sóstón került megren­dezésre a Pa-Dö-Dő-koncert. A nézők álltak, de sokkal köz­vetlenebb volt a kontaktus a vendégekkel. Másrészt egy ilyen jellegű rendezvényen én személy szerint soha nem fé­rek a bőrömbe, nehéz egy helyben kivámom a végét. Kedvelem a stílusukat, éppen ezért nem találtam odaillőnek — az egyébként Mariann által kiválóan elénekelt — New York, New York musical cím­adó dalát. Persze, ez csak egy példa, hiszen a koncert során több hasonló hangzott el. Egy biztos: rám jövőre is számít­hatnak. Ha jönnek, én is itt le­szek. Vízpárbaj a fiesztán Nyéki Zsolt Szakoly (KM) — Hamisí­tatlan fiesztával ünnepel­te meg szombaton Sza­koly azt a tényt, hogy si­keres pályázatnak kö­szönhetően 12,5 millió fo­rint értékű gépjármű­fecskendőt nyert a helyi önkéntes tűzoltóegyesü­let. Ezen a napon volt minden, ami emlékezetessé tehet egy örömteli eseményt: lát­ványos felvonulás, mazso- rettek táncos formációja, tűzoltók ügyességi verse­nye és bemutatója külföldi résztvevőkkel, járműszen­telés, tisztáson főzött mar­hapörkölt, erdei kocsikázás lovashintóval és cigányze­ne. No de sorrendben: a tűz­oltószertártól a verseny színhelyére vonuló konvojt a mazsorettek vezették fel, őket lovasfogatok követték, a bakon többek között dr. Sági János dandártábor­nokkal, országos tűzoltópa­rancsnok-helyettes, tűzvé­delmi főigazgatóval. Mö­göttük lépdeltek a verseny­ző csapatok, míg a sort a szakolyiakkal együtt ün­neplő környékbeli önkénte­sek tűzoltóautói zárták. — Egy település nyugodt fejlődésének az is feltétele, hogy a polgárok tudják, érezzék: képesek vagyunk a megteremtett értékek meg­óvására — hívta fel a fi­gyelmet a 3,5 millió forin­tos saját erővel megpályá­zott gépjármű-fecskendő jelentőségére Rényai János, Szakoly polgármestere a községi sportpályán. Itt szentelték fel, s kértek ál­dást az új járműre és annak kezelőire a település egyhá­zi vezetői, majd kezdetét vette a verseny. — A csapatok (Balkány, Bököny, Geszteréd, Nagy- kálló, Nyírbátor, Nyírmi- hálydi, Szakoly és az Ausztriából érkezett St. Polten-Viehofen) előbb 800-as fecskendő szerelé­sében mérik össze tudásu­kat, majd a nemzetközi (CTIF) szabályok szerint mérkőznek meg — ismer­tette a versenyszámokat Nagy Imre alezredes, terü­leti parancsnok. Az önkén­tesek igyekeztek is megáll­ni helyüket a szép számú közönség előtt, a helyiek tűzről, azaz vízről pattant menyecskéi is bebizonyí­tották ügyességüket, telje­sítményük a férfiakat is tűz­be, illetve vízbe hozta. A felszentelt fecskendő is áte­sett a vízkeresztségen, miu­tán a nyírbátori kocsival szabályos vízpárbajt vívtak a szakolyiak. A hűsítő per- metből jócskán jutott a né­zőknek is, akik egyáltalán nem bánták az alkalmi fris­sítést a gyönyörű időben. — Az esetek jelentős ré­szében a helyi tűzoltók fé­kezik meg a lángokat, vagyis a hivatásos és léte­sítményi állomány mellett mind nagyobb szerepet ját­szanak az értékek megóvá­sában az önkéntesek — kommentálta a versenyen látottakat dr. Sági János dandártábornok, aki előre­mutató döntésként értékelte az önkormányzat áldozat- vállalását a fecskendő be­szerzésében. A tábornok az önkéntes egyesületek mun­kájában az értékmentési készség mellett a közösség- formáló erőt is méltatta. Nos, a szakolyiak udvari­atlan vendéglátóknak bizo­nyultak, mert a versenyt magabiztosan nyerték, így a serleget Bácskái István hadnagy, a Szakolyi Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka vehette át. De hamar kiköszörülték a csor­bát, hiszen jutott díj, elis­merés és ajándék mindenki­nek, a közös ebéd pedig az utolsó tüskét is kihúzta a résztvevőkből. Délutáni program Szakoly határában folytatódott, az erdei tisztá­son az osztrák vendégek apró ajándékokkal és meg­hívással köszönték meg a szíves fogadtatást: St. Pol- ten-Viehofen önkéntesei 1999-ben ünnepük megala­kulásuk 125. évfordulóját, s ebből az alkalomra szere­tettel invitálták a szakolyi- akat. Ők viszont nem vár­nak két évet a következő ta­lálkozóra: jövőre, a Szako­lyi ÖTÉ alapításának 70. évfordulóján rendezendő versenyen ismét a „sógo­rokkal” együtt ünnepelnek. Várják a Vásárosnamény (MK) — Az elmúlt években szinte minden önkormányzat helyzetét nehezítette a böl­csőde működtetése. így volt ez a 3 városrészből álló Vásárosnamény ban is. Gazdasági szempontok is szerepet játszottak abban, hogy a gergelyiugomyai bölcsődét összevonták a városközpontban lévő egy­séggel. A képviselő-testület az egyre nehezedő körülmé­nyek közepette (most már van fejkvóta a bölcsődés gyerekekre is) azon fárado­zik, hogy ne kelljen meg­szüntetni ezt a gyermekin­tézményt. A szülők az étkezési nor­mát térítik. (Más városok­ban előfordult, hogy külön gondozási díjat is fizettek a szülők, gyerekenként és na­ponként plusz 100-150 fo­rintot). A bölcsődei nyitvatartás kicsiket mindig is igazodott a szü­lők jogos igényeihez. A vásárosnaményi ön- kormányzat nyár elején ar­ról tájékoztatta a térség ön- kormányzatait, hogy kész­séggel fogadná a vásáros­naményi bölcsőde a beregi falvakból behozott három éven aluli kislányokat, kis­fiúkat (akik egészségileg alkalmasak a bölcsődei el­helyezésre). Mindennek az alacsony gyermeklétszám az oka. A képviselő-testület ta­vasszal olyan döntést ho­zott, hogy amennyiben a bölcsőde kapacitáskihasz­náltsága a 75 százalékot nem éri el, 1997. december 31-ig ismét vissza kell térni Vásárosnaményban a böl­csőde működtetésével kap­csolatos napirend tárgyalá­sára. A szakemberek abban bíznak, hogy az őszi mun­kák beindultával megtelik a bölcsőde is!

Next

/
Thumbnails
Contents