Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-23 / 196. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Ünnep után Bizonyos, hogy néhány évtizednek el kell telnie békében, az elérhető jóllét nyugalmában, amíg igazából megtanulunk ünnepelni. Ahogyan most átéljük, az nem több helykeresésnél, az identitás hiányának zavaránál. A természeti népek ünnepei az évszakok változásaihoz kötődtek; követték a mindennapi életben bekövetkező eseményeket, a nagy sorsfordulókat; kapcsolatban voltak az ember tevékenységével: vadászat, vetés és aratás, házasságkötés, gyermekszületés. Valószínű, hogy ezek az ünnepek azért lehettek felszabadultak és egyértelműen örömhozók, mert hiányoztak belőlük az érdekcsoportok ellentétei. Nem változott az ünnepek tartalma, hiszen állandó volt az a környezet, amelyből eredtek. S éppen ez az állandóság adja meg a léleknek azt a derűt, amelynek hiányában nem lehet örömmel örülni. Amikor igazodni kell a különféle szempontokhoz, akkor egy idő után elbizonytalanodik az ember, mert nem tudja, hogy egy év múlva örülhet-e ugyannak, ami most hevítette a szívét. Augusztus 20-án Szent Istvánt, az államalapítót ünnepeltük, mellette Szent Adalbertét, aki tanította a leendő államférfit. Nem lehetett rossz pedagógus, ha olyan embert nevelt, aki képes volt ragaszkodni az elhatározásához, aki hitt abban, hogy csak az az út vezet a jövőbe, amelyre rá akar lépni. Igaz, egy-egy döntés helyességét mindig az utókor igazolja. Mondhatnánk azt is, hogy Istvánnak szerencséje volt. De csak a felkészült, zseniális ember bízhat a történelmi szerencsében. István pedig az volt. Az idő kedvezett a mostani ünnepnek. Nyíregyházát is simogatott a jó idő. Végigsétáltam a Vasvári Pál utcán (a korábbi tapasztalatok azt sugallják, hogy másutt sem lett volna jobb a helyzet), de mindössze egyetlen lépcsőház bejárata fölött lobogtatott zászlót a reggeli szél. Az ünnepi rendezvényeken méltó megemlékezések hangzottak el, veretes szövegeket is hallottunk, jelen volt a művészet is. De aztán, amikor a szent áhítatot az egyén által is megélhető pillanatok követhették volna, egy kicsit szomorú lett az ember. Estére az átlagosnál is sokkal több lett a részeg ember, kapatos fiatalemberek feküdtek le az úttestre, hogy szlalomozásra kényszerítsék az autósokat. Gajdolás a belvárosban és másutt. Éjszaka csapatosan hangoskodtak a parkokban, mert felszabadult a jókedv, hiszen ünnep volt. Hétköznap érkezett ajándék. Úgy tűnik, augusztus 20-a még nem az az ünnep, amely egységbe forrasztja az ünneplőket, akik valóban úgy hiszik és érzik, hogy valamikor történt valami nagyszerű, amelyre érdemes emlékezni, aminek a felszabadult öröm érzésével lehet hódolni. Talán néhány évtized múlva ez is másképpen lesz majd, csak győzzük hittel és türelemmel. Persze az utóbbiak nélkül valamennyiünk élete szegényebb lenne, r - /joxjQ [tfUu Ahfc( Gál Zoltán: „Vannak, akik szándékos rosszindulatot tételeznek fel, ha valakinek más a véleménye az adott kérdésről” Balázs Attila felvétele AKTUÁLIS INTERJÚNK viselőt temettek. De ott volt egy másik képviselő, aki még nem épült fel agyvérzéséből, s egy harmadik, aki néhány napja jött ki a kórházból, ahová szíve miatt vitték be. Nem zúdítanak túl nagy terhet a képviselőkre? — Azt hiszem, hogy ez az értelme is igaz. Beszélgettünk e szomorú esemény kapcsán a képviselőkkel erről, s bár minden ilyen eset tulajdonképpen sajnálatos egyedi jelenség, valahol talán mégis van benne egyfajta olyan törvényszerűség, hogy az a nagy stressz, amiben a törvényhozók dolgoznak, okozhat váratlan eseményeket. A képviselők egy része nincs hozzászokva ahhoz az óriási nyomáshoz, ami alatt élniük kell. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talán még hatványozottabb is a teher, hiszen azt a rengeteg gondot, ami itt a megyében van, rázúdítják a képviselőre, ami mindjárt hozzáteszem természetes, mert kinek mondják el és kire zúdítsák, ha nem a képviselőre. Az esetek jelentős részében nem a képviselőn múlik, hogy azok a gondok megoldódnak, vagy, hogy mikor oldódnak meg. Nyilván ez az ellentmondás őrli a képviselőket és ez sokszor az egészség rovására megy. O Bízik-e még abban elnök úr, hogy lesz az országnak alkotmánya a ciklusban.■ — Népszavazással megerősített, teljesen befejezett folyamat azt hiszem már nem megy végbe ebben a ciklusban. Sajnálatos módon kevés figyelmet kapott az az alkotmány az elmúlt időszakban, bár — és ez is az elmúlt ciklushoz tartozik — elkészült ** A rendszerváltozás az azóta született törvényekben _______fogalmazódikmeg^„ az új alkotmány normaszövege. Nagy munkát végeztek azok a képviselők, szakértők, akik megszövegezték a koncepció alapját. Most szeptemberben a bizottság veszi kézbe ezt a normaszöveget. Egy sor kérdésben még alternatív megoldás szerepel, ezekről dönteni kell és utána egy széles körű társadalmi vitát szeretnénk. Hogy aztán mi lesz a sorsa, még eléggé kétséges. Elképzelhető olyan megoldás, hogy még ez az országgyűlés elfogad egy normaszöveget azzal, hogy a hatályba lépéséhez már a következő országgyűlés döntése lesz szükséDr. Gál Zoltán, a Magyar Országgyűlés elnöke a napokban egy szomorú kötelességének tett eleget, képviselőtársa temetésén mondott búcsúbeszédet Nyíregyházán. A házelnök ezúttal is — mint tavaly a honfoglalás 1100. évfordulójának szabolcsi ünnepségén — exkluzív interjút adott lapunknak aktuális társadalompolitikai kérdésekről. O Mint házelnök az országgyűlés szünetében minden bizonnyal végigondolja az előző ülésszakot. Milyennek értékeli az elmúlt hónapok munkákát? — Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka nem volt sem jobb sem rosszabb, mint a megelőző ülésszakok, mennyiségileg nézve újra nagy munkát végzett. Sőt, volt egy olyan szakasza, amikor a rendszer- változás szempontjából is nagy jelentőségű törvények születtek. Gondolok itt mindenekelőtt a társadalombiztosítás reformjára és az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó törvénycsomagokra. Azt hiszem, ezek a törvények a jövőre nézve mindenképpen a rendszerváltó törvények közé sorolhatók. Ami — sajnos — ugyancsak nem változott, a viszony, a hang, a stílus, és ez láthatóan nem tesz jót sem a képviselőknek, sem az országgyűlés tekintélyének az állampolgárok előtt. Remélem, hogy a választásokhoz közeledvén nem rosszabbodik, hanem inkább javul ez a hangvétel és stílus. O Valóságos törvénygyár lett az országgyűlés. Vajon nem megy-e ez a minőség rovására akár úgy is, hogy egy alig megszületett törvényt mindjárt módosítani kell? — Ezt a törvénygyár kifejezést sokan pejoratív értelemben használják és ebben van némi igazság és az is természetes, hogy a nagy mennyiségű törvényalkotás időnként a minőség rovására megy. A másik oldal........................................................... A képviselők egy része nincs hozzászokva ahhoz az óriási nyomáshoz, ami alatt élniük keik yy ról viszont olyan nyomás nehezedik bizonyos társadalmi rétegek részéről az ország- gyűlésre és a kormányzatra, hogy törvényeket alkosson az adott társadalmi szférára, ami elől nehéz kitérni, mert mögötte minden esetben az adott terület társadalmi súlyának és finanszírozásának igénye húzódik meg. Hogy csak egy ilyen példát mondjak: petíciókat vettem át sok ezer aláírással, ami a közművelődési terület törvényi szabályozását szorgalmazta. A kormány azóta benyújtotta a törvényt, amely a múzeumok, a könyvtárak ügyét rendezi. Ez is azért van egy törvényben, hogy az országgyűlés hamarabb elfogadhassa, s ez egybeesik az adott területen dolgozók kívánságával. Tehát akkor, amikor pejoratív értelemben emlegetik a törvénygyárat, ami részben a helyzetből és az igényekből fakad, azért nem mindig van pejoratív értelme. O Van ennek a törvénygyárnak egy harmadik olvasata is. Elnök úr most egy gyászszertartáson vett részt, ahol egy képges. Jó lenne befejezni ezt a folyamatot legalább ilyen módon. Szerintem ez a normaszöveg ha nem is gyökeresen más, de jobb alkotmányt jelentene a mainál, ami preambulumban magát is egy átmeneti alkotmánynak tekinti. O Most már konkrét ígéretek alapján is mondhatjuk, hogy közeledünk Európa felé. Milyen terheket ró a jogharmonizáció a magyar parlamentre? — Hetedik éve beszélünk törvénygyárról és joggal magyarázzuk ezt azzal, hogy a rendszerváltozás az azóta született törvényekben fogalmazódik meg és fejeződik ki, egyesek ennek kapcsán a jog forradalmáról beszélnek. Mi várjuk, hogy lassan csillapodik a törvénygyártás, de úgy tűnik — többek között éppen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt — ez még várat magára. Ami a csatlakozást illeti, a jogharmonizáció a dolog könnyebbik része. A nehezebbik egy-egy intézmény hozzáillesztése az Európai Unió követelményeihez. Ha mondjuk a bankrendszer illesztésére vonatkozó jogszabályok megszületnek, az egy dolog. Ám mögötte ott áll, hogy milyen versenyt jelent ez a bankok számára és hogyan hat ez az egész a bank- rendszerre. Vagy könnyen elő lehet írni a mezőgazdaságra vonatkozó joganyagban, hogy olyan kritériumokat érvényesítsünk az élelmiszerek termelése területén, mint amit az Európai Unió elvár. De alkalmas-e a magyar mezőgazdaság teljesítménye, színvonala, tőkeellátottsága arra, hogy ezt meg is valósítsuk? Mindenesetre a lehetőség azt hiszem, nagyon jelentős az ország szempontjából, és ez egyfajta magabiztosságot adhatna az egész országnak. Hiszen amit eddig ez az ország nyújtott az Európához való sokat emlegetett felzárkózásban, Európa ezt méltányolja, értékeli és jó teljesítménynek minősíti abban a bizonyos országvéleményben. Tehát szerintük is jó úton járunk. Most már egy kicsit enyhülhet az a bizonyítási kényszer, amiben benne voltunk az elmúlt években. Most már valóban a részletkérdések jöhetnek elő. Szakmai szempontból kell felkészülni az egész magyar államigazgatásnak, de az egész magyar társadalomnak a TB-szervezete- ken át az érdekvédelmi szervezetekig mindenkinek, mert nehéz tárgyalások várnak ránk, és ha nem vagyunk eléggé felkészültek, nem vagyunk elég egységesek ezeken a tárgyalásokon, akkor nyilván rosz- szabb pozícióba kerülünk az alku folyamatában. Nagyon lényeges, hogy ezt így kezeljük és ne politikai viták kerekedjenek belőle. Ne legyenek ezek törésvonalak a politikai erők között, hiszen ma szavakban mindenki támogatja csatlakozásunkat a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Jó lenne ha a részletkérdésekben is megmaradna ez az egység, amit az 1998-as választás sem törhet meg, mert ha igen, akkor lelassul a folyamat és abból az országnak származik kára. mm- ................... mi Eredményeinket Európa jó teljesítménynek minősíti a rólunk szóló országvéleményben. yy Méltányolják erőfeszítéseinket Enyhülhet az a bizonyítási kényszer amiben benne voltunk az elmúlt években galogh József
