Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

1997. augusztus 18., hétfő ORSZÁG, VILÁG □ Eredmény nélkül Bécs (MTI) — Amint az várható volt, látható ered­mények nélkül végződött Hóm Gyula magyar és Vla­dimír Meciar szlovák kor­mányfő győri találkozója — írta rövid szombati je­lentésében a Die Presse cí­mű osztrák napilap. A találkozó helyszínén hallható hírekre hivatkozva a tudósító azt írta: Meciar állítólag jelezte, hogy a ma­gyar kisebbségnek csak azokat a tagjait hajlandó el­fogadni a kisebbség képvi­selőiként, akik támogatják a kormány vonalát. Az írás egyébként beszámolt arról, hogy a két kormányfő két év óta első találkozóján csak annyiban állapodott meg, hogy szeptember 20- ig kölcsönösen intézkedési tervet terjesztenek elő, amelyben arról lesz szó, ho­gyan lehet teljesíteni az alapszerződésben foglalt pontokat. Ezt követően, szeptember 30-a után a kül­ügyminiszterek vitatják meg a részleteket — foglal­ta össze a jelentés a találko­zó eredményét. Baleset Dominikán Santo Domingo (MTI) — Huszonkét ember meg­halt és közel ötven megse­besült szombaton a Domi­nikai Köztársaságban, amikor egy autóbusz sza­kadékba zuhant — írta vasárnap a Reuter és az EFE. Negyvenkét sérült — közöttük számos gyer­mek — állapota súlyos. Az autóbuszon a San Pedro de Macorís településről származó César Soriano pappá szentelésére utaztak egyházi személyek és Sori­ano rokonai, földijei. A bal­eset a fővárostól mintegy 140 kilométerre történt, Ja- rabacoa település közelé­ben: az autóbusz, 250 kilo­méteres út megtétele után, a mélybe zuhant egy kanyar­ban, amelyet a helybéliek a „Szűzanya fordulója”-ként emlegetnek. A buszon 60-70 ember utazott, pontos számuk nem ismeretes. A mentést nehe­zíti, hogy a baleset ünnep­napon — a dominikai füg­getlenség kikiáltásának év­fordulóján — történt. Kiszabadultak az újságírók Moszkva (MTI) — Cse- csenföldön vasárnap kisza­badult az emberrablók fog­ságából két orosz tévés új­ságíró. A „Vzgljad” című népszerű moszkvai műsor két munkatársa — Iljasz Bogatirjov és Vlagyiszlav Csemyajev —. több mint két hónapig volt a csecsen fegyveresek fogságában, akik több százezer dollárt követeltek szabadon enge­désükért. Az emberrablók nyomára az Aszlan Maszhadov cse­csen elnök által létrehozott különleges kommandó ju­tott. A moszkvai bejelen­tésből nem derült ki, hogy fegyveres akcióval szabadí- tották-e ki az orosz újság­írókat, vagy pedig a csecsen erők ultimátuma bírta jobb belátásra az emberrablókat. Eközben Moszkvában Ivan Ribkin, az orosz nem­zetbiztonsági tanács titkára és Movaldi Udugov cse­csen első miniszterelnök­helyettes vasárnap megálla­podott abban, hogy a Cse- csenföldön eltűnt, illetve túszul ejtett személyek hoz­zátartozói képviselőket de­legálhatnak az ilyen ügyek­ben nyomozó vegyes bi­zottságokba, s számukra szabad mozgást biztosíta­nak a kaukázusi köztársa­ságban. Az orosz fél adatai szerint az utóbbi egy évben 750 ember szabadult ki a csecsének fogságából, de a különböző fegyveres oszta­gok a busás váltságdíj re­ményében még mindig több mint 1400 személyt — köz­tük németeket, franciákat és törököket is — fogva tar­tanak. A Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov cse­csen elnök hétfői találkozó­ját előkészítő moszkvai konzultációkon Ribkin és Udugov egyelőre még nem tudott megállapodni a csúcs végleges napirendjéről. HIRDETÉS Jörg Haider egyre előrébb tör Bécs (MTI) — Jörg Haider Szabadságpártja a legújabb felmérés szerint olyan közel került a kormányzó SPÖ- höz, mint még soha. Az IMAS közvélemény-kuta­tó intézet szerint az SPO — ha most lennének a választások — 34 százalékra számíthatna (1995-ben Vranitzky vezeté­sével 38,1 százalékot szer­zett), Jörg Haider Szabadság- pártja pedig 29 százalékot kaphatna (legutóbb 21,9 szá­zalékot ért el.) Ugyanakkor a választók 59 százaléka szeret­ne új államfőt látni a Hofburg- ban Thomas Klestil helyén. A Neue Kronen Zeitungban közzétett felmérési eredmény szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP, a kisebbik koalíciós partner) az 1995-ös 28,3 szá­Moszkva (MTI) — A Mir most visszatért váltása, Va- szilij Ciblijev parancsnok és Alekszandr Lazutkin há­romszor is kiüríthették vol­na az orosz űrállomást: elő­ször amikor kigyulladt egy oxigénpatron, majd amikor egy teherűrhajó — június 25-én — nekicsapódott a Szpektr modulnak, végül pe­dig akkor, amikor a fedélzeti számítógép leállása nyomán megszűnt az áramellátás. Ez a két űrhajós sajtóértekez­letén hangzott el szombaton a Moszkva melletti Csillagvá­rosban, Koroljovban. Mind­ketten megerősítették viszont, hogy a féléves űrutazásuk alatt tapaszatalt példátlan mennyi­ségű meghibásodás — tíz rendkívüli esemény — ellen­ére nem adták fel a reményt, hogy ismét kijussanak a vilá­gűrbe. Ciblijev és Lazutkin csütör­zalékról 25 százalékra esett vissza a választók kegyeiben. A Liberális Fórum másfél százalékot javított 1995-höz képest, s most 7 százalékot kaphatna, s utánuk következ­nek a Zöldek, akik az 1995-ös 4,8 százalék helyett most 5 százalékra számíthatnának. Az államfőről szóló felmé­rést az Ökonsult intézet végez­te a Täglich Alles című bul­várlap megbízásából. Eszerint ha jövő vasárnap lenne az el­nökválasztás, a szavazók 34,8 százaléka szavazna újra Kles- tilre, aki az 1992-es elnökvá­lasztáson az első fordulóban 37,2 százalékot kapott. A sza­vazók 33,7 százaléka — azaz nagyjából annyi, amennyi Klestilre szavazna — „igazi alternatívát” szeretne a Hof- burgban látni, azaz más állam­tökön tért vissza a Földre. A hat hónap esményei kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy még ha el is hagyhatták volna az űrál­lomást a súlyos gondok miatt, azt azért nem tették, mert hiva­tástudatuk megakadályozta őket abban, hogy sorsára hagyják a Mirt. Ciblijev be­számolt arról is, hogy vissza­térésük sem volt „zökkenő- mentes”: a fékezőrakéták nem léptek működésbe, s így a Szojuz TM-25 leszálló egysé­ge alaposan nekiverődött a fel­színnek. Az űrállomás és a Progressz M-35 teherűrhajó ütközéséről Ciblijev elmondta, hogy a ma­nővereket olyan képernyő alapján irányította, amely nem jelezte ki sem a teherűrhajó se­bességét, sem pedig távolságát az űrállomástól, éppen ezért nem láthatta előre az ütközést. Lazutkin szerint is a technika hibájáról van szó. Ciblijev pa­rancsnok mindenesetre megje­főt, de komoly politikust. A nem Klestilre szavazók között van az a 25,1 százalék is, akik immár hölgyet szeretnének az osztrák állam élén látni. Mind- összesen tehát már 59 százalé­kot tesznek ki azok, akik nem szavaznának Klestilre. Más kérdés, hogy Richard Lugner, a közismert építési vállalkozó, aki a napokban sejteni engedte, hogy netán in­dul az elnökválasztáson, mindössze 3 százalékra szá­míthatna, míg a választók 86 százaléka határozottan elle­nezné, hogy államfő legyen belőle. A telefonon végzett, repre­zentatív felmérés érdekessége, hogy a nők 81 százaléka, de még a férfiak 60 százaléka is nőt szeretne az elnöki székben látni. gyezte, hogy „bűnbakot min­dig lehet nálunk találni”. (Je­lenleg külön vizsgálóbizottság elemzi az ütközés körülmé­nyeit, de az utóbbi hetekben többen az „emberi tényező” felelősségét hangsúlyozták, köztük Borisz Jelcin orosz el­nök is.) A két orosz űrhajós egyéb­ként űrutazásuk egyik legfé­lelmetesebb élménye között idézte fel, hogy tavasszal a Progressz M-33 jelzésű teher­űrhajó a kikötési manőverek közben „óriási sebességgel száguldott el az űrállomás mellett”. Mindketten úgy vélték, hogy a Mir még sok évig üze­meltethető, annak ellenére, hogy elhasználódott a beren­dezése. A gondok a Földön vannak, amikor nem jut ele­gendő pénz a szükséges beren­dezések elkészítésére és kijut­tatására az űrállomásra — je­lentette ki Ciblijev. A Täglich Alles kommen­tárja ezzel kapcsolatban meg­állapítja: Rudolf Kirchschlä­ger és elődei a hatalommal nem bíró, de az erkölcs kérdé­seiben a legfőbb instanciát je­lentő elnököt testesítették meg. Aztán következett Kurt Waldheim, akiről kiderült, hogy a múltjában legalábbis kétes pontok is vannak a má­sodik világháború idejéből. Majd jött Klestil, aki a remek családapát játszotta, míg kide­rült, hogy házasságon kívüli viszonya van. A nép tehát tu­domásul vette, hogy a hata­lommal nem bíró, de tisztessé­ges elnök már nem létezik, ha­nem az államfő intézménye meglehetősen haszontalan, s csak arra jó, hogy viselője rep­rezentatív alkalmakkor muto­gassa magát. Elvis­évforduló Memphis (MTI) — Elvis Preley halálának 20. évfor­dulóján legkevesebb har­mincezer rajongója kereste fel szombaton a rock and roll királyának sírját Memphisben. A rajongók közül volt, aki egész napját a „Király” sírjánál töltötte, gyertyát gyújtva vagy egyéb módon emlékezve. Az énekes emlékére negy­venperces gyászünnepsé­get tartottak. Az Elvis-birodalomba, Gracelandbe a legkülönbö- zőb korosztályhoz tartozói zarándokoltak el az év- fordlón: a nagymama­nagypapa korúak mellett egészen fiatalok is, de az emlékezők többsége azért mégis inkább a mai 50-es korosztályhoz tartozott. Sokezren már péntek esté­től kezdve huszonnégy órán keresztül virrasztottak gyertyafénynél, az odalá­togatók virágokkal teli ko­sarakat helyeztek el a sír­helyre. Sokezren vettek részt azon a megemlékezésen is, amelyet a németországi Friedbergben, a helyi tá­maszponton tartottak. Eb­ben a városban, s ezen tá­maszponton katonáskodott 1958 és 1960 között a rock and roll máig legnépsze­rűbb sztárja. Izraelben, Jeruzsálem közelében Elvis-emlékmű- vet lepleztek le az évfordu­lón — állítólag az eddigi legnagyobbat a világon. Lezuhant egy helikopter Mexikóváros (MTI) — Lezu­hant és kigyulladt a mexikói rendőrség egyik helikoptere pénteken. A gépen tartózko­dók — összesen nyolcán — mindnyájan életüket vesztet­ték. A baleset az ország közép­ső tartományában, Morelos- ban történt. Feltételezések sze­rint egy helyi vásáron fellőtt rakéta okozhatta a katasztró­fát. Az áldozatok között van a helyi autósztráda-rendőrség parancsnoka is — jelentette a Reuter brit hírügynökség. Franjo Tudjman múzeuma Belgrád (MTI) — Franjo Kaj- fez, Franjo Tudjman horvát el­nök tanácsadója bejelentette, hogy megkezdődött az állam­fő Veliko Trgoviscéban lévő szülőházának felújítása és mú­zeummá alakítása. A Zágrábban megjelenő Ve­cemji List jelentése szerint a független Horvátország első elnökének szülőházát korabeli fényképek alapján állítják helyre és a tervek szerint októ­ber végén nyílik meg a nagy- közönség előtt. Kajfez, aki ko­rábban maga javasolta Tudj­man házának felújítását, azt is hangsúlyozta, hogy a Zágráb­tól északra lévő Veliko Trgo­viscéban megnyíló múzeum és kiállítóterem nem lesz olyan, mint a kumroveci emlékhely, amelyet Josip Broz Tito szülő­falujában hoztak létre. A hiba a Földön van Menet közben nem lehet kézben! Információ: 265-90-90. 06-30/30-30-30 http://www . westel900.hu

Next

/
Thumbnails
Contents