Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
1997. augusztus 1., péntek HÁTTÉR Egy pillantás a hídra Komolyabb korlátozást és teljes lezárást előznek meg a tokaji felújítással Nyéki Zsolt Nyíregyháza, Tokaj (KM) — Aki kisebb-nagyobb kirándulásokkal tölti a nyarat, megyénket három nagy csapásirányon hagyhatja el. Ezek egyike a szomszédos Borsodba vezet, de a találkozási pontnál, a tokaji híd előtt most megtorpanásra kényszerül az utazó. Felújítási munkálatok folynak itt gőzerővel, s erre különböző módon reagálnak az emberek. A pár perces várakozás is minden bizonnyal elviselhetőbb, ha tudjuk, miért dolgoznak itt, s mi lesz a végeredménye. — Tokajnál már egészen régen volt áthidalás a Tiszán, ezen vezetett az egyik főútvonal Észak-Magyarországról az Alföld keleti vidékeire — szolgál egy kis történelmi leckével Bodócs János, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság (Kht.) osztályvezető főmérnöke. Kifagyott betonrészek Elmondásából kiderül: kezdetben a hidak faszerkezettel készültek, anyaguk miatt természetesen csak ideiglenes jellegűek lehettek. Az első állandó, vasfelszerkezetű, három nyílású hidat 1896-ban adták át a forgalomnak. Ezt a hidat 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a harcoló felek felrobbantották. majd az újjáépítés után 1944-ben a visszavonuló német haderők helyrehozhatatlanul megrongálták. A jelenlegi acél gerinclemezes, összvértartós híd 1959 szeptemberében a régi hídpii- lérektől 20 méterre épült meg. A szerkezeten 1977-ben szigetelésépítési. 1985-ben festési munkákat végeztek. A jelenlegi rehabilitáció a híd teljes szerkezetére kiterjed, melynek kivitelezési munkáit az 1SOBAU Kft. végzi több alvállalkozó bevonásával. A hőmérséklet-ingadozások, illetve a környezeti hatások következtében a betonszerkezeten megjelent repedések, hámlások javítása történik meg ICOMENT rendszer felhasználásával. A fészkes, kifagyott betonrészek eltávolítása után a kilátszó betonacélokat megtisztítják, majd bevédésük után a betonfedést lőttbeton felhordásával biztosítják. A hídfők hiányzó kőburkolatának pótlását is jelenleg végzik el. Az acélszerkezet kapcsolatai a tartós terhelés hatására több helyen meglazultak, a beavatkozás során mind a szegeszik a félpályás lezárást, s a forgalom biztonságát a híd tokaji oldalán található jelzőlámpa biztosítja úgy, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezők irányítására szolgáló jelzőfej a híd Raka- maz felőli részére telepítették át — utal a pillanatnyi helyzetre Bodócs János. A félpályás lezárás miatt a hídon csak egy forgalmi sáv áll a közlekedők rendelkezésére, amelynek szégyakori rendőri ellenőrzés és szankcionálás javíthatna ezen a helyzeten. Átérezzük, hogy a hídfelújítás miatt mind az idegenforgalomban, mind pedig a napi közlekedésben kellemetlenségek adódnak, annak azonban mindenki számára érthetőnek kell lenni, hogy ilyen jellegű feladat nem végezhető a téli időszakban — sorolja a száraz tényeket a főmérnök. A felújítás halaszthatatlanná vált. a híd különböző szerkezeteiben a későbbiek során olyan károsodások keletkeztek volna, amelyek a jelenlegitől jelentősebb korlátozást, végső esetben á híd teljes lezárását vonta volna maga után. Mindezeket figyelembe véve az a maximum 4 perces, rendkívüli esetben 8 perces várakozás, amelynek során a jelzőlámpa megállásra kényszeríti a járművezetőket, nem jelenthet akkora megterhelést, hogy szabálytalan forgalmi manővert kellene végrehajtaniuk. Bízunk abban, hogy a közlekedők megértik és tolerálják azokat a kellemetlenségeket, amelyeket a munkálatok okoznak és fegyelmezetten, a szabályokat betartva közlekednek, mert a híd felújítása valamennyiünk érdeke — zárja a beszélgetést Bodócs János főmérnök. Az osztottan lezárt híd átmenetileg lassítja a forgalmat Martyn Péter felvétele esek, mind a varratok vizsgálatára, pótlására illetve megerősítésére sor kerül. A beruházás keretein belül festik újra az acélszerkezet is. A felület homokszórása után három rétegű. összesen 260 mikrométer vastagságú 1COSIT bevonatrendszert hordanak fel. Októberben befejezik A pályalemez a megsérült szigetelés miatt több helyen átázott, ezért a teljes kocsipályát új szigeteléssel kell ellátni, míg a téli sózások miatt tönkrement szegélyeket szürke gránitszegélyekre cserélik ki. A fenti munkálatok utolsó stádiumaként a forgalom teljes lezárása mellett állítják majd be a híd saruit. A munkálatok terv szerint haladnak, befejezésük a szerződésnek megfelelően október végére várható. — A pályalemez felújítási munkái elkerülhetetlenné teIessége a felújítási, idő alatt alig haladja meg a 3 métert. Hogy a jelzőlámpa még op- timálisabban. a legkevesebb időveszteséget okozva működjön. a forgalom érzékelésére mind a három irányból járműérzékelőket építettek a burkolatba. így minimálisan 130 sec-re, maximálisan pedig 240 sec-re adódhat a periódusidő. Sajnos, az autósok sok esetben a piros jelzés ellenére is a hídra hajtanak. így a következő irány indulását megakadályozzák a még hídon araszoló járművek. Az ilyen vezetői magatartás ellen nem sokat lehet tenni. Elodázhatatlan — Hiába működik egy jól beállított jelzőlámpa. hiába érzékelik és irányítják a forgalmat a beépített detektorok, az emberi felelőtlenséggel szemben mindenki tehetetlen. Talán a A lmában, talán az egzotikus tájakra hívogató reklám hatására. egy távoli szigeten járt. Egy hatalmas luxushajón utaztak, együtt a család. Körülöttük csupa idegen, nem tudtak szót érteni senkivel. Mi több, ilyen képtelenségeket is szülhet az álom, a felesége és a gyerekei elfelejtettek magyarul, valamilyen ismeretlen nyelven beszéltek hozzá. Igyekezett ráébreszteni őket, beszéljenek rendesen, magyarul, hiába. Fáradtan, álmosan ébredt. A szokásos reggeli forgató- könyv szerint megfőzte a kávét. elkészítetté a reggelit, megpuszilta az otthonmaradókat és indult a hivatalba. Kínosan ügyelt a pontos munkakezdésre, nemhiába mondták a kollégái, hozzá lehetne igazítani a pontos időt. Talán még a kollégiumban vagy a katonaságnál szokott rá a pontosságra. Szinte etikai kérdésnek tartotta, ha valaki a megbeszélt időpontban nem volt a helyszínen. — Almomban a Fidzsi szigeteken jártam — kezdte mesélni a kollégáinak, aztán hirtelen elhallgatott. Talán még azt hihetik, urizálni akar. Valójában nagyon boldog lenne, ha újra eljutnának a Balatonra, ahol a régi szép időkben többször is üdültek. Evek óta tervezgetik, de a lakásrezsi, a gyerekek ruházkodása, iskolai költségei, a nélkülözhetetlen napi kiadások mindig elvitték az üdülésre szánt pénzt. — Ez a nyár is a konyhai nyaralással megy el — jegyezte meg a feleségének, amikor szóba került a különös álom a távoli csendes- óceáni szigeten. — Ha csak valami csoda nem történik... — tette hozzá az asszony kissé sejtelmes, érdekes mosollyal. Ezzel napirendre is tértek a dolog fölött, bár a férj egy kicsit szokatlannak találta a magabiztos. szinte pajkos mosolyt, amely még mindig ott vibrált az asszony arcán. Néhány nap múlva derült fény a mosoly okára. A meglepetést a gyerekek már tudták. de tartották a titkot. Nem árulták el az apjuknak, hogy mégis lesz valami a hajóká- zásból. Igaz nem a távoli szigeteken, hanem a Balatonon. Aztán az egyik napon beavatták a mit sem sejtő férjet is a meglepetésbe, két hét múlva mehetnek a Balcsira, sikerült egy sürgős munkát találnia, így meglesz a pénz az üdülésre. Elkezdődhetett a lázas készülődés, a napok visszaszámlálása. Igaz, csak egy hétre és félpanziós ellátással, de hat év után újra megsimogathatják a világ legcsodálatosabb vizét, a Balatont... Jó időt fogtak ki, de a zuhogó esőben se tágítottak, élvezték az ajándékba kapott Balatont. Csak az asszony nem tudott felszabadultan örülni. 0 tudta ugyanis egyedül. nem a különmunkából jött össze a pénz az üdülésre. Egészen máshonnan. Munkába menet a buszon talált egy pénztárcát. Már indult a buszvezetőhöz, hogy odaadja, aztán az utolsó lépéseknél mégis megtorpant. Otthon megnézte, negyvenezer forint volt a tárcában, irat, igazolvány semmi. Napokig gyötrődött, vívódott a lelkiismeretével, mit tegyen. Aztán eszébe jutott a férje álma... Meg a gyerekek, akik még nem látták a Balatont... De a különös tehertől nem tudott szabadulni az üdülés alatt sem. Az járt a fejében, hátha egy szegény ember hagyta el a megspórolt pénzét, amiből ők boldogan vigadnak. De nem akarta elrontani a szép napokat sem. Majd otthon elmondja a titkát, tovább úgysem tudja magában tartani. Alig várta, hogy elinduljon velük a vonat hazafelé... Nyomasztó titok Laktanyasirató A laposan felbolygatta a környékbeli lakók kedélyét a nyíregyházi Damjanich laktanya sorsa. A kirobbantó motívumtól függetlenül a lényeg az — derült ki a lakossági fórumbeli hozzászólásokból —, hogy ez (is) tipikus példája a közvagyon elherdálásának. Aki olvassa lapunkat, annak számára nyilván ismert a helyzet: a még mindig a honvédség kezelésében lévő, de használaton kívüli épületegyüttest gyakorlatilag kirabolták, kifosztották, s ez tízmilliós nagyságrendű értékvesztést jelent egyes becslések szerint. Hiába írja-mondja vészjelzéseit a megyeszékhely vezetése, pusztába kiáltott szó ez csupán. Mert bár állítólag folyik felértékelése, majd meg is hirdetik — de mi marad addigra?... ügy gondolom, egyet lehet érteni azon vélekedésekkel, melyek keményen felvetik a felelősség kérdését, hűtlen kezelésnek minősítve a honvédség hozzáállását. Bizonyára meg tudják magyarázni az illetékesek a dolgok ilyetén alakulását, bár legfeljebb magyarázgatni lehet a bizonyítványt. Lehet, a Damjanich — más ingatlanokkal egyetemben — állami tulajdonban léte a legnagyobb károkozó, mert gyakorlatilag a tulajdonosi szemlélet hiányára vezethető vissza értékvesztése. Megoldást kellene találni, mielőtt a falakat is lebontják, elhordják. Egyebek között azért, mert a tolvajokat nem lehet fegyverrel riogatni — ezért nem engedélyezték az objektum fegyveres őrzését. S valljuk be őszintén, ér valamit néhány fegyvertelen kiskatona a rablócsapat ellenében?... Herdáljuk az állami vagyont, állami segítséggel (a védelem hiánya ugye, így is minősíthető!), utána pedig sírhatunk, milyen sokba kerül hasznosításra alkalmassá tétele. Pedig javaslatok, elképzelések vannak, igen értékesek, megfontolandóak. A kérdés az csupán: mikor valósulhat meg végre valamelyik? Kováts Dénes Szexörült autós Ferter János karikatúrája A ráfizetés öröme N em tagadom, nekem nagyon szimpatikus az az igyekezet, hogy a szűkös évek ellenére több település, legalábbis bizonyos esetekben szeretne kifejezetten ráfizetni. Miről is van szó? Köztudott, hogy manapság egy téli-nyári, azaz fedett, fűthető uszodát felépíteni, s még inkább fenntartani nem tartozik a gazdaságos tevékenységek körébe. Példa erre Záhony esete, ahol tudvalevőleg évek óta súlyos milliókat fizet a városkassza a — megyénkben „műfajában” sajnos fehér hollónak számító — fedett uszoda fenntartására. Ám a határvárosban mégsem keseregnek az évről évre egyre emelkedő összeg miatt, sőt, talán még kicsit büszkék is arra, hogy ráfizethetnek a kuriózumnak számító vizes létesítményükre. Vélhetően a záhonyiakhoz hasonlóan örülnének Kisvárdán és Gyulaházán is az uszodai ráfizetésnek, ugyanis a hírek szerint e két helyen (is) komolyan fontolgatják a tanuszoda létesítését, amelyre a két település közül Farkas Bercink falujának van nagyobb sansza. (Már csak azért is, mert a nagyságrendileg megyénk harmadik városaként jegyzett Kisvárda a megyei területfejlesztési alap legutóbbi kedvezményezettjeinek rostáján átpottyant, míg Gyulaháza nem.) Ezen (is) felbuzdulva egy, a falu méreteihez igazított uszodához a gyulaháziak már el is készíttették a fedeles medencéjük tervrajzait. (Állítólag nagyon szépre sikeredett. de a kisvárdai tanuszoda ügye sem úszott még el!) Az „űrhajós" falu polgármestere mindenesetre nem rejtette véka alá véleményét: ha az álomuszoda működtetését évi másfél-kétmillió forintos veszteséggel megússzák, már megérte felépíteni a „pancsolót”. Bár ez utóbbi elnevezés talán még sértőnek is tűnhet, hiszen a tanuszodát elsősorban — mint neve is jelzi — a vízijártasságot megszerezni szándékozók oktatására hozzák majd létre. S nem csupán a falubeliek örömére! S ki tudja, talán lesz elég úsznivágyó ember ahhoz, hogy — ha nem is busás haszonnal, de — ráfizetés nélkül működtet majd a létesítmény. A nulla ez esetben már nem lesz semmi! Kovács Bertalan \