Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-11 / 186. szám
1997. augusztus 11., hétfő HATTER Ne a számlától legyen melegünk Egy szelepért cserébe a mérés és takarékoskodás lehetőségét kapja a lakosság Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Idén, még a fűtési szezon megkezdése előtt 1140 távfűtéses lakás radiátoraira szerelik fel a termosztatikus szelepeket és költségmegosztókat Nyíregyházán. A Nyitás program keretében radiátoronként ezer forintot kell mindezért fizetniük a lakóknak, cserébe pedig a mérés és takarékoskodás lehetőségét kapják. Amitől sokan félnek, hogy felfordulással, kosszal, zajjal jár a munka, épp azt nem tapasztaltuk a Fazekas János tér 1. szám alatt. A 87 lakásos toronyházban a múlt héten folytak a munkálatok. Lakásonként mindössze egy-egy órát vett igénybe a szerelés, s a háziasszonyok megelégedéssel nyugtázták, hogy a szakemberek ügyeltek a tisztaságra: papucsban dolgoztak, takarítottak maguk után, s nem csaptak zajt. Takarékos bordák Pilik Ferencné mosolyogva nyitott ajtót kopogtatásunkra, s örömmel újságolta, náluk épp befejeződött a munka: — Azt mondták, ezután takarékoskodni is tudunk a fűtéssel, azért mentünk bele az átalakításba. A téli hónapokban eddig 8900 forintot fizettünk a távhőnek. Majd a szezon végén derül ki, sikerül-e valamit megtakarítanunk ebből, mindenesetre bízunk benne. A távfűtéssel egyébként elégedettek vagyunk, szerintem az nem szereti, akinek tartozása van. Nekünk pedig nincs. Szomszédjáékhoz a szerelőkkel együtt léptünk be. Toronyi Zoltánné nyit ajtót. Két kisfiát (egyik négyéves, másik 16 hónapos) inkább a szerelők munkája érdekli. Csak úgy, mint Giba Tamás alpolgármestert, aki önkormányzati felelős a Nyitás program megvalósításáért. S amíg mi az édesanyával beszélgettünk, addig az alpolgármester a gyerekek kedvéért megmutatta, hogyan kell a szelepet szigetelni. — Mindenképpen megtakarításra számítunk — mondta Toronyi Zoltánné. — Olyan sok jót hallottunk már a költségmegosztásról, hogy megéri azt a kis felfordulást. Ősszel újra munkába állok én is, s ha elmegyünk itthonról, csak lecsavarjuk a fűtést. Megtudtuk: kora őszi, hideg nos tér 3. és 4. szám alatti referenciaházakban átlagosan 5-6 ezer forint visszatérítést kaptak idén a lakók a fűtésdíjból, de volt, akinek 15 ezer forint járt vissza. Egy ezres — Rövidesen megkezdődnek a munkák a Fazekas János tér 5. és 11. szám alatt, valamint a Törzs, a Toldi utcán és az Erdő soron is — tudtuk meg Tóth Illéstől. — A Nyitás programra mintegy 2000 lakásból érkezett pályázat a város közel 16 ezer távfűtéses lakásából. Az idei beruházás költsége 30 millió forint lesz. Ezt a családok radiátoronként! 1000 forintos hozzájárulásán felül az ütemtervet. Lényeges, hogy az egy hőközponton vagy egy hőkörön lévő épületek együtt adják be pályázataikat, mert csak így végezhetők el a gépészeti átalakítások is. A társasházak közös képviselői sokat segíthetnek abban, hogy a díjhátralékosokat rábírják — akik miatt az egész lakóközösség elbukhatja a pályázatot — kössenek részletfizetési szerződést a távhővel tartozásuk rendezésére. Fogyasztás szerint A Nyitás program gyorsítását szolgálja az a pályázat, amelyet a Környezetvédelmi Minisztériumhoz nyújtott be a Nyírtávhő. Kedvező elbírálás esetén több száz millió forintra illetve beruházásra számíthat a város, melynek egyharmada vissza nem térítendő támogatás, egyharmada kamatmentes hitel, a fennmaradó rész pedig saját erő. Ezzel három év alatt megvalósulhat Nyíregyházán a távfűtés fogyasztás szerinti elszámolása. Ez ezért fontos, mert a készülő távhőtörvény már a mérés szerinti elszámolásra való áttérés határidejét is tartalmazza. Sokakban motoszkál a kérdés: vajon nem azért szorgalmazzák-e a mérés szerinti elszámolást, hogy utána alaposan meg lehessen emelni a díjakat? Tóth Illés válasza: a város távhőrendelete ezt is szabályozza. Csak a negyed- évenkénti energiaáremelés mértéke befolyásolhatja a hődíjat, a rendelkezésre állási díj pedig nem fog emelkedni. Utóbbihoz még hozzátette, csökkenthető volna, ha a távfűtési rendszer teljes kapacitását kihasználnák Nyíregyházán, hiszen a mostanitól másfélszer több fogyasztót képes ellátni. így kell ezt csinálni! — mondja Giba Tamás alpolgármester Balázs Attila felvétele napokon eddig olajradiátorral fűtöttek a gyerekek szobájában, míg be nem indult a távhő, de most már ennek vége. Mert Tóth Illés, a Nyírtávhő Kft. műszaki vezetője arról tájékoztatott: azokban az épületekben, amelyekben az átalakítást elvégezték, nem szükséges a fűtés korábbi indításához valamennyi lakó beleegyezése. Elég egynek kérnie, s ha a többiek nem akarnak fűteni, csak elcsavarják a szelepet. A takarékosságról: a Fazekas Jáönkormányzattól kapott 5 millió forintos támogatásból, továbbá a távhőrendelet alapján a cég 5 százalékos eszközarányos nyereségéből finanszírozzuk. ‘ A pályázatokat a lakóközösségek gyakorlatilag folyamatosan adhatják be, pontosabban egy fontos határidőre hívta fel a figyelmünket a műszaki vezető: ez minden évben május 30-a. Az addig befutott pályázatokat akkor összesítik, s készítik el a kivitelezési Törő István tárcája osszul ébred Áron, borús az ég is. Egész éjjel gyötörte a nagy hátsó rágó, a jó ideje már külön életet akaró zápfog. A kú- rálására kipróbált mindent. Először azt, amit még az öregtől látott. Egy-egy korty pálinka. Rájött, hogy ez csak lokalizálja. A hatás elmúlta után, mely oly libegőssé tette a járását is, csak visszatért az alapnyHallás. Aztán a népi gyógyszerek. Mindenek előtt fokhagyma. Az mindenre jó. Egy darabig érezte is ahogy zsibbad. Jött a zsálya főzete, gyógytea keverékek. Valamikor az öreg bekapott egy adag bagót, azt forgatta. Neki semmi. A nagy író egy egész oldalt szentelt a fognak az álmoskönyvben. Áron úgy olvasta, mint valami esti imádságot. Még álomfejtésre is vállalkozott volna, ha valaki megszabadítja e gyötrelemtől. Tanácsot kapott közvetlen környezetétől is, melynek summáza- taként csak ott díszelgett legvégén az orvos, a hideg vassal. Valahogy ez a hideg vas kezdte el borzolgatni. Meg az is, hátha mégsem húzza ki az orvos? Korábban az orvos mindet meg akarta menteni. Heteken át járt oda, fúrták, csiszolták, tömögették őket sorra. Félt ettől a procedúrától. Pedig akkor még pénzbe sem került. Inkább annak kellett volna fizetnie, aki így megkínlasztotta. De ez a fog már mégsem az a fog, amelyik olyan vígan őrölte meg a sült szalonnabőrt a vásott, kemény, éretlen gyümölccsel együtt. Meg a többiek szeme láttára levette a söröskupakot az üvegről, s feltörte a diót. Áron hátrasimította kopasz fején a deresedő hajszálakat, bevette a gyógyszert, s elhatározta, hogy még egy napot ad neki... Mire is elég egy nap: Végiggondolni a történéseket, s új terveket szőni, melyek sorra dugába dőlnek. S mellé a borús ég, talán esni fog, nem lehet hozzáfogni a bab csépléséhez, pedig az is fontos lenne. Napok óta itt van a tornácon, talán elég száraz is, csak egy kis szél kellene, hogy megfújja. Végül azt veszi észre, hogy megint csak a pálinkás- flaska van a kezében. Az asz- szony meg korholja. —Már megint! Gyógyszert vettél be! — Nem ellensége az egymásnak. Legalább repülök, mint a kábítósok! És valóban egy idő után úgy érezte, repül. A Nap is lassan áh cirmosul a felhőkön, szétbombázza őket. Zörög a cséphadaró, lekerül az ing, porol a rosta. Áronnak ég a keze alatt a munka. Egészen elfeledkezett a bal felső hátsóról. Még a közértbe is hajlandó elmenni, melynek főként Lacika, az unoka örül, mert dicsekedhetett egy nyalókával, melyet oly szívesen osztott meg a hátsó udvar szárnyasaival, hogy neki semmi sem jutott belőle. Aztán kikarikázott a szőlőbe, végigkopogtatta a dinnyéket. Legyen az ebédhez, meg uzsonnára. — Mégiscsak megnyugodott — rakosgatja ki a dinnyéket a zsákból. Lacika számolgatja, belezavarodik, újra kezdi. —Nyugtával dicsérd a napot — fanyalog az asszony. Azért örül, hogy ég az ura keze alatt a munka, nem táblából, sajnáltatja magát. Az olyan ember csak nyűg az asszonynépen, aki éppen befőzéssel foglalatoskodik. Ilyenkor jobb ha minél távolabb van. Gyorsan el is küldi otthonról Aront. Már az unoka el is felejti a dinnyét, melyet uzsonnára megevett, amikor előkerül Áron. A befőttek a dunsztban sorakoznak. Áronnak rettenetesen félreáll a képe. Odébb tolja a vacsorát, még a dinnye sem csábítja. Lacika hiába bizonygatja, hogy milyen édes, még a kacsák is hogy szeretik. Az asszony együttérző, meg cinikus is. Aron a régi bevált módszerhez folyamodik. Csattog a szekrény mágneszárja. De ezúttal hiába gurgulázik olyan sokat az üvegből, az a fog csak mondja a magáét. Aztán beszélgetni kezd vele. e rondaság. Egész nap jóban voltunk. Miért akarod, hogy estére összevesszünk? Záp is vagy, öreg is vagy, mit akarsz még? Az asszony kuncog rajta, ahogy a sorozatfilmet nézi. O már tudja a nóta végét. Áron is tudja. De hát menni a hideg vasért: Gondolt egyet és lefekszik. Rövid álmából arra ébred, hogy ko- pácsolják az agyát. A Tv megy, az asszony együltében húzza a fotelben. Aztán felriad, nekimegy mindennek. És Áron megy utána, mint valamikor, csak most bezápult érzékkel, s azzal a tudattal, hogy a fogat azért teremtették, hogy legyen mivel bosszantani, megkínozni páciensét a Teremtőnek. R T MÓfAnAM* Iw CTáfc W 1# I» Ír Volt és lesz U gye, hogy van ereje a bükkábrányi lignitnek és a magyar atomnak?! Néhány éve még azon folyt a vita, megéri-e kitermelni azt a földhöz hasonlító valamit, amit meg lehet gyújtani, nemrég pedig arról született döntés, hogy megvesznek egy egész falut, áttelepítik az embereket ahová kívánják, csak hadd bányászhassák ki alóluk a gyúlékony földet. Akkor még nem tudtuk, milyen erő rejlik a felszínen bányászható ásványkincsben. Csak a napokban jutott tudomásunkra, hogy az utóbbi években nem csak a pártok között nőtt a feszültség, hanem a falakba rejtett vezetékekben is. Most már nem 220, hanem 230 a volt, de hogy mennyi lesz, azt még csak sejteni lehet. Mert az energiahivatalnak az is kevés. Kérdezték volna csak meg azokat a csórókat, akik a minap be akartak mászni egy kertbe gyümölcsöt lopni, és útjukat olyan drót keresztezte, amelyikben éppen kóbor áram volt. Az emelésre — mármint a feszültség emelésére — a hivatalos indokolás szerint az európai szabványokhoz való igazodás miatt volt szükség, s lesz még a továbbiakban is, így érünk el a néhány évvel ezelőtti 210 voltról 242-re. Csak a drót bírja majd. Mert a gépek állítólag bírják. Azt nyilatkozta a minap az Energia Hivatal főigazgatója, hogy a háztartási gépek eleve 230 voltra voltak tervezve. Úgy látszik, a gyártóknak súgtak, csak nekünk nem. Az egyetlen meglepetés a gépek számára az lesz, hogy hamarabb melegszenek. A főzőlapon hamarabb fut ki majd a tej, a vasaló hamarabb égeti ki az ing nyakát, a hűtőszekrényben hamarabb megfagy akit bezárnak, ezért emiatt többet fizetünk. Meg persze amiatt, hogy a kisebb teljesítményre méretezett készülékek hamarabb romlanak majd. A világítás persze más. Aki több izzót éget, már most többet fizet, 242 voltnál még magasabb lesz a számla, de drágább lesz a rádiózás és a tévézés is. Készülékeink — a hírek szerint — nem mennek hamarabb tönkre és a nem lesz többletkiadásunk a magasabb feszültség miatt sem. Külön szerencse, hogy a feszültség növelését nem a választás évére időzítették. Balogh József Igyekezzünk szívem, mert nagyon leégünk Ferter János karikatúrája Kommentár A talp alá való N a ugye, hogy minden rosszban van valami jó?! — kacsint az örök optimista az ország keleti szegletében élő emberre. Bizakodásának tárgya most a jó magyar anyaföld, amelyet e vidéken kevésbé fenyeget az idegen tőke. Ami az osztrák sógoroknak és a német gazdáknak bagó, az az ukrán szomszédoknak túl drága, vagyis amíg a Dunántúlon pánikot kelt a termőföldek illegális felvásárlása, itt kevésbé kell félni attól, hogy a termelő lába alól szó szerint kihúzzák a talajt. A biztonságérzet tovább erősödhet, ha ősszel elfogadja az Országgyűlés a földtörvény módosítására benyújtott javaslatot. A módosítás lehetővé tenné, hogy a belföldi jogi személyek, vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek termőföldtulajdont szerezzenek, de ezt számos feltételhez köti. Ezek között szerepel, hogy legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytasson a szervezet, s feltétel az is, hogy a megvásárolt termőföld a székhelye vagy telephelye szerinti településen legyen, s hogy a szervezetnek legalább középfokú mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező tagja vagy alkalmazottja legyen. Mindez biztosítaná, hogy a termőföldet valóban csak a gazdálkodni, termelni kívánó szervezetek szerezzék meg, ne a spekulációs célú földvásárlók. A birtokot gyűjtő társaságban könnyen megbújhat a külföldi érdekeltség, de földhöz akkor sem juthat. A módosítás szerint jogutód nélküli megszűnése esetén sem szerezhetné meg a megszűnő szervezet tulajdonában álló termőföld tulajdonjogát. Ilyen esetekben a külföldit megillető vagyonrészt és egyéb követelést a megszűnő szervezet más vagyontárgyaiból kell ellentételezni, ha kell, akár a termőföld eladásával. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a külföldi például kilép vagy kizárják. Tőkeszegénység ide, szervezetlen termelés oda, a föld értékesítését valós piaci értékviszonyok mellett is alaposan meg kell gondolni, a mai értékrendek közepette pedig különösen. Nyéki Zsolt Áron és a zápfog
