Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
A címer Magyarországi református egyház címerében hétféle szín fordul elő: az ún. címersátor, koronával, sisakkal, akantuszlevelekből alkotott címerpalásttal arany, ezüst, vörös és kék színű, tehát követi a heraldika — címertan — szabályait. A pajzs alapszíne kék. Ä háttérben álló pálmafa — egyszerre a vértanúság és a győzelem jelképe — zöld mezőből nő ki, törzse barna, levelei szintén zöldek, ami azt jelképezi, hogy a pálmafa előtt Isten Báránya a Földön győzedelmeskedett a halál fölött, ugyanakkor a zöld szín utal a feltámadásra is. A bárány piros színű zászlót tart egyik lábával és ez Jézus vérére emlékeztet, a zászlón lévő ezüst színű kereszt pedig az ő halálára. Az ezüst színű bárány két fehér színű, nyitott könyvön áll, ami egyrészt az O- és Újszövetséget szimbolizálja, másrészt Jézus ártatlanságát, tisztaságát. A két könyvnek tulajdonképpen kék színűnek kellene lenni, vagyis az igazságot jelképezni, abban az értelemben, ahogy Jézus imádkozott tanítványaiért: „Szenteld meg őket igazsággal, a v^:Vv. te Igéd igazság.” (János 17,17), de mert a könyv rajza határos, sőt átnyúlik a kék színű címerpajzs mezőjébe és a heraldika szabályai szerint két azonos szín nem fordulhat elő egymás mellett a címerpajzson, továbbá színre ugyanazt a színt festeni nem lehet, a könyveknél a fehér színt alkalmazták, ami egyébként természetes, mert a legtöbb nyomtatvány fehér papíron jelenik meg. A címer tetején a tűzből megifjodva felszáll a főnixmadár, jelképezi az egyház történetét: minden próbából megújulva kerül ki. Titka, hogy a Napba tekint, „mert Nap és pajzs az Úr.” Zsoltárok, 84,12. A címer alján fehér mezőben. „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Róma, 8, 31-ben található ige olvasható. Szalai László lelkész Isten szava Magyarországon az 1997. évi Isten szavába vetett hit jeligéjű Jehova Tanúi által tartott Kerületkongresszus második helyszíne a Nyíregyházi Városi Stadion volt. Szabolcs, Hajdú, Borsod megyékből közel 7000 résztvevő az időjárás viszontagságai ellenére odaadással figyelte a Stadion küzdőterén felállított emelvényről elhangzó előadásokat, szimpóziumokat, melyek az Istenbe vetett hit gyakorlati értékét hangsúlyozták. Nagy érdeklődés kísérte a két új kiadvány közreadását „Egy könyv minden embernek” című füzetet, valamint egy színes képekkel illusztrált lexikont „Jehova Tanúi Isten Királyságának hirdetői” címmel. A kongresszusok egyik jellegzetessége a keresztelkedés, melyen 281 személy nyilvánította ki isteni önátadását. A kongresszus fénypontja a nyilvános előadás, melynek címe „A hited és a jövőd”. A hallgatóság megerősítette az Isten szavába vetett hitét az elhangzott oktatásból. Napkelet * A hit világa 1997. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Nagyboldogasszony ajándéka Augusztus 15. az egyházban Nagyboldogasszony napja: az Istenszülő Szűz Mária elhunytának és mennybevitelének ünnepe. Latinul „dormitio”-nak, görögül „koimészisz”-nek nevezik, amit magyarra leginkább „elszenderedés”-sel lehet fordítani. Tehát nem egyszerűen halálról van szó, hiszen, bár Mária valóságosan meghalt, élete beteljesedett, amikor egyszülött Fia, Jézus Krisztus magához fogadta a mennyei dicsőségbe. Ez tehát az ünnep tartalma, amit XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén dogmaként, az egész katolikus egyház számára kötelező hittételként hirdetett ki. Ám az ünnep nem innen veszi kezdetét. A kereszténység legősibb idejétől fogva így hitték, így tartották, sőt így is ünnepelték, különösen a keleti egyházban: Mária tes- testől-lelkestől a mennybe vétetett a halála után. Igaz, hogy a Szentírás nem írja le ezt az eseményt, de hogy a keresztény gondolkodásban és az egyház hagyományában kezdettől fogva benne volt, azt az erről szóló több apokrif (nem hiteles) evangélium is tanúsítja. A magyar Nagyboldogasszony címet őseink adták Máriának. Már országalapító Szent István királyunk is neki ajánlotta — bizánci mintára — az országát. S ezt éppen ezen az ünnepen tette. Mária kedves elnevezésébe belefoglalták az emberi élet célját: a boldogságot, ami a földi élet boldogsága után a mennyei dicsőségben teljesedik ki. Á keleti egyház ikonjai mindig a lényeget akarják kifejezni. Nem portrét adnak egy személyről, nem fényképszerű bemutatást egy eseményről, hanem a teológiai tartalmat jelenítik meg a festészet eszközeivel. így van ez ezzel az ünneppel kapcsolatban is. Az Elszenderedés ikonográfiái ábrázolásának virágkora a IX-X. század volt, a IIIII. századi szövegekre alapozva. Képi formában fogalmazza meg az egyház hitét és interpretálja a liturgikus szövegeket. Az ikon alsó részében Mária ravatala, illetve sírja látható. Királynői méltóságában nyugszik ravatalán. Ez azt jelzi, hogy Mária — bár Jézus Krisztus édesanyja lett — teljesen ember volt, halála is teljesen emberi. Miután meghalt, a Getszemáni kertben eltemették. Ez történelmi esemény. A keresztényüldözések megszűnte után I. TeA jugoszláviai Medjugorjéban 1981. június 24-től egy magas hegy tetején hat látnoknak naponta megjelenik a Szűzanya, akit ott népszerűén Gospának, „Úrnőnek” neveznek. Tanúk szerint a Szűzanya minden jelenése alkalmával üzen valamit, részben a hívőknek, részben a plébániák közössége részére. Ezek az üzenetek az imára, a kiengesztelődésre, a böjtre, a békére, a megtérésre buzdítanak. Több látnok állítja, hogy a Szűzanya mellett Jézus Krisztus is megjelenik nekik. Erre a csodálatos Mária-kegyhelyre mentünk el 1997. június 23-26-ig négynapos zarándokútra a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nevében. A húszórás hosszú utazás alatt nagyon sok imádságot, éneket mondtunk el. Útunk Horvátország csodálatos tájain vezetett át, ahol még itt-ott lehetett látni a háborús rombolásokat, sebeket. Késő esti órákban érkeztünk meg medjugorjei szállásunkra, ahol magyaros vacsorával vártak bennünket. Másnap templomba mentünk beköszönni, majd 11 órakor a külső tábori oltárnál a magyarok miséjén vettünk részt, magyar és erdélyi hívekkel. Délután a jelenések hegyére mentünk fel, amely út igen hosszú és fáradságos volt a 30 fokos melegben végig imádkozva a rózsafűzért. Este hatkor a templom terén közös ájta- tosság volt, nemzetközi szentmisével, ahol 12 nyelven olvasták az Evangéliumot, köztük természetesen magyarul is. Szerdán szintén magyarok miséjével kezdődött a nap, ahol több százan vettek Három hangversenyt ad a miskolci minorita templom Szent Ferenc kórusa augusztus 10-én, vasárnap Nyírbátorban. Délelőtt 10 órától a minorita templomban, délután fél négytől a helyi református Szűz Mária mennybevitele ikonon odósziosz császár sírja fölé bazilikát építtetett a IV. század végén. Az ikon két oldalán látható épületek is ezt juttatják kifejezésre. A ravatalt a Mária felé tisztelettel meg- hajló apostolok veszik körül. Az apokrifek legendás elbeszélése számol be arról, hogy csodás módon gyülekeztek össze Mária halálára és temetésére. Mindannyian az Istenszülőre tekintenek, aki liturgikus szövegek szerint „Istent befogadó és élet forrása” volt. Az ikon közepén Krisztus alakja magasodik, aki édesanyját magához veszi a mennyei dicsőségbe. Kezében a kis fehér ruhás alak Mária lelkét jelenti. Ez az egész kompozíció középpontja. Fölötte, az ikon felső részében a sok angyali alak a mennyek országát jelképezi. Két angyal viszi a magasba az Istenszülő testét is. Az egész ikon kompozíciója a keresztre épül: Mária vízszintesen nyugvó testének és a részt, sok volt az erdélyi zarándok. Ezután megnéztük a jelenés kápolnáját, majd felmentünk Krizsevác hegyre, amelyen végig a keresztúti ájtatosságot imádkoztuk, igazi keresztút volt ez a köves, hegyi úton — nagy melegben. Este 7 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, amely a jelenések 16. évfordulóját ünnepelte. Ezen 300 pap misézett és félmillió hívő vett részt, amelynek csodálatos kiáradása volt. Mindenki úgy érezte, hogy itt, ezen a helyen, ahol a Szűzanya megjelenik, találkozik a föld az éggel. Közben megtudtuk, hogy a jelenésekben a Szűzanya úgy mutatkozik meg, mint a Béke Királynője, imádkozásra és böjtre buzdítva a híveket. Több mint 1300 üzenetet hagyott. A 16 év alatt több millióan jártak itt. A világ minden részéről jöttek a Mária-tisztelők, mert már világhíre van ennek a csodának. Egyik alkalommal a poklot mutatta meg a Szűzanya kiemelve a Sátán gonosz tevékenységét. A jelenések helyén Ferencesek áltaí vezetett egyházközösség működik. A hívők milliói, a gyónók százezrei vették magukhoz az Úr Jézus testét. Mindenki átadta magát a Szentlélek végtelen sugallatának. A 45 fős lelkes kis csapat sok szép emlékkel gazdagodva indult a 4. napon hazafelé. Bízunk abban, hogy imánk meghall- gattatásra talál, mert szeret minket az Isten és a Szűzanya. Takács András plébános templomban, délután 5 órától pedig a má- riapócsi görög katolikus bazilikában hallhatják az érdeklődők a miskolci Szent Ferenc kórus vallásos ihletésű énekeit, kórusműveit. fölötte magasodó Krisztus alakjának vonala keresztet alkot. Az ég és a föld egyesülését jelzi ez. Márián, az Istenszülőn keresztül jött létre ez az egyesülés, amikor a világra hozta az Isten Fiát, Jézus Krisztust. Ugyanakkor ő az, aki Jézus Krisztus feltámadása után elsőként jutott testestől-lelkestől a mennyei dicsőségbe, s így ezzel is jelzi az összeköttetést az ég és föld között. Az ikon szerkezeti elrendezése fölfelé nyílik meg, a mennyei szféra felé. Ugyanakkor minden mozgásban van rajta, ami szintén fölfelé mutat: jelzi az emberiség sorsát, ami Máriában mint prototípusban valósul meg. Bár Elszenderedés az ikon elnevezése, mégis születésnapot ábrázol. A keresztények ősi időktől fogva úgy ünnepük a halál napját, mint a Krisztusban átváltozott új életre való megszületést. A szenteket is mindig a haláluk napján ünnepli az egyház, mert ez a mennyei születésnapjuk. Nagyasszonyunk, a Boldogasszony ünnepe biztatást és reménységet ad a világnak, a mi gyakran kiábrándult, reménytelenségre hajló világunknak is. Az ő sorsa jelzi az ember sorsát: a mennyei dicsőségbe való eljutást. Görögkatolikus egyházunk az ünnep egyik fő énekében így imádkozik: „Az imádságban fáradhatatlanul buzgólkodó Istenszülőt, a pártfogásban a mi változatlan reménységünket, a halál és a sír nem tarthatta meg sajátjának, mivel őt, mint az Életnek szülőanyját, az ő szűz méhében elhelyezkedő Fiúisten az örök élet dicsőségbe vezette be”. Jézus Krisztus ígérete pedig biztosítékunk arra, hogy rajtunk és bennünk is ez valósul meg: „Eljövök, és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok” (Jn 14,3). Máriában, az Istenszülőben már megvalósult ez, így mi is bizalommal tekinthetünk előre, örök sorsunk felé. Ivancsó István Táborban Már nyolcadik nyáron rendezi meg Tiszadobon a Nemzetközi Ökumenikus Tábort a Nyíregyházi Evangélikus Gyülekezet lelkészházaspára — Sztan- kó Gyöngyi és Laborczi Géza. A szomszédos országok és a hazai fiatalok mellett Nyugat-Európából is várnak vendégeket. Keresztyén alapon, de kizárólag ökumenikus megközelítésben hívják a fiatalokat; illetve ezt a szempontot érvényesítik a témák kiválasztásánál és feldolgozásánál, az előadók felkérésénél. A tábor célja a különböző nemzetiségű és felekezetű fiatalok számára lehetőséget teremteni a mássák megismerésére, elfogadására; a* vallási, nemzeti és kulturális tolerancia tanulása; a résztvevők hitbeli és személyiségbeli fejlődésének bitosítása a tudás gyarapításával, a kreativitáskészség fejlesztésével, a közösségi élet tapasztalásaival; a fiatalok biblikus szellemben, a keresztyén értékek felmutatásával európaiságra nevelni; a demokrácia „játékszabályainak” gyakorlása. A tábor idei témája: Ábrahám, a bizalom embere. A reggeli és esti áhitatok mellett bibliatanulmányok, valamint ökumenkus záróistentisztelet adják a program keretét. A Táborban a következő munka- csoportok dolgoznak szakemberek irányításával, ahol a fiatalok elmélyíthetik hitüket, kipróbálhatják képességüket, megízlelhetik az alkotás örömét, személyiségük gazdagodására: színész, kézműves, szerepjáték, zenei, újságíró. A Tábor létszáma 100 fő (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia, Németország, Magyarország). A Tábor felekezeti összetétele: római katolikus, görögkatolikus, református, evangélikus, ortodox, unitárius. Zarándoklat Medjugorjéban Hangverseny Nyírbátorban
