Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Titokveszély F ozsgay ismét a hírek élére került. Már megszoktuk, hogy a széles politikai palettát bejárt politikus hol pártot alapít, hol régebbi párt környékén mutatja magát, ezúttal azonban nem a jelene, a múltja vált mai politikai-szakmai vita tárgyává. Olyan dokumentumokat ajándékozott egy amerikai intézetnek, melyeknek szerinte legfeljebb néhány részlete igényel pár év titoktartást, az Országos Levéltár főigazgatója szerint viszont nem egészen így áll a dolog. A Pozsgay-csomag miatt ismét előtérbe került közéletünkben a titok fogalma, mely körül a rendszerváltás óta sokszor folyt vita. Arról például, szükséges volt-e világgá kiáltani a ka- lasnyikoveladást, vagy miért csak utólag avatták be a civil társadalmat a bankok konszolidációjába, mikor az 360 milliárdba került. Külön ügy keletkezett a Budapest Bankból amiatt a titkos záradék miatt, amely még a mai pénzügyminisztert is kihozta sodrából, hisz a működés során keletkezett veszteséget a magyar államnak kellett volna lenyelni. De gondolhatunk a Nyírfa-akcióra, amelyről hónapok óta hallunk, olvasunk, de igen kevesen mernék kijelenteni, hogy értik, miről is van szó, hogy szakmai, vagy politikai töltete miatt tapogatózunk a homályban. A rendszerváltás óta többször is foglalkoztunk már azzal: szükség van-e annyi titkolózásra, mint ameny- nyi körülvesz bennünket. Megfelel-e a demokrácia játékszabályainak, hogy hivatalok 30-80-90 évre titkosítanak olyan dokumentumokat, amelyeket most kellene megismerni a társadalomnak, vagy titkos záradékok miért kerülnek egyes szerződések végére. De nem kell ilyen ügyek miatt a Parlamentig, a kormányig felmutogatni, itt vannak a helyi önkormányzatok, a zárt ülések, a fejlesztési tanácsülések, a közvélemény pedig várhatja, mikor kötik az orrára, miért épp az a cég lett a pályázat győztese, miért az kapott az adófizetők pénzéből több száz milliót, miért az a személy lett a vezető, holott közvetlen munkatársai nem is őt szerették volna az igazgatói székben látni. Vannak természetesen olyan ügyek, amelyek nem kívánkoznak a nyilvánosság elé, hisz minden országnak vannak titkai, olyan érdekei, melyek sérülnének, kárt okoznának, ha világgá kürtölnék azokat. Am mintha nálunk gyakrabban fosztanák meg a közvéleményt az információ megszerzésének lehetőségétől, mint indokolt volna. Ahogy szerdán a rádióban az adatvédelmi biztos mondta, az sem lehet titok, neki mennyi a fizetése, hisz ebből akár olyan következtetésre is lehet jutni: annak megfelelő színvonalon él, vagy gyorsan gazdagodik, s akkor valahol másutt kell keresni annak okait. A titkolózás egyéb veszélyeket is rejt. A bizalmatlanság veszélyét. Mert az állampolgár akkor is kételkedik majd, amikor nem lesz rá oka, a korábban eltitkolt ügyek sokszor nagyobb kárt okozhatnak, mint a nyilvánosság. A konkrét kár legfeljebb csak ráadás lehet. Szívesen jön a vendég Messze vagyunk attól, hogy belássuk: a turizmussal pénzt lehet keresni AKTUÁLIS INTERJÚNK zi-tó és környéke, a Tisza vonala Tiszatelek és Tiszadob között, a nagyecsed-mérk- bátorligeti térség, valamint Nyíregyháza és térsége. A tapasztalatok szerint a legfőbb vonzerő a Tisza, de a vízi turizmus kiegészül a kerékpárturizmussal is. O Mi a falusi turizmus lényegei — Nem egyszerű szobakiadásról van szó, hanem a térség kínálta szolgáltatások igénybevételétől. A falusi turizmus tehát a szolgáltatások összességét is jelenti. CJ Nem valamilyen álromantika ez, mint a puszta meg a gulyás? — Nem hiszem. A városi ember alig várja, hogy szabad idejének egy részét másutt töltse. Gyakran találkozni olyan családokkal, amelyek a megye egy-egy településén töltik a nyár egy részét. O Gondolom, az önmagában nem elegendő, hogy van egy felesleges kiadó szoba. — Mielőtt bárki falusi vendégfogadásra vállalkozna, érdemes megkérdezni a szakembereket. Ez a tevékenység sok munkával, elkötelezettséggel jár. Amikor a vendég megérkezik, a vendéglátónak meg kell ismernie a szándékait, az elképzeléseit, az igényeit. Ezeknek megfelelően segít a programok összeállításában. W* Aki nyugalomra vágyik, annak érdemes a turizmus nyújtotta lehetőségekkel élni. •• A vendég részt vehet a család mindennapi életében: a gyümölcsszedésben, az állatok gondozásában, a befőzésben stb. Ha valaki csendre, nyugalomra vágyik, túrázni akar, meg akarja ismerni a térség gasztronómiai jellegzetességeit, el akar lesni néhány befőzési szokást, annak érdemes a falusi turizmus nyújtotta lehetőségeket kihasználni. í*7 Mint minden vállalkozásnak, ennek is vannak bizonyára szabályai. — Ez év július elsején jelent meg az a kormányrendelet, amelyik a magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosításáról szól. Ez október elsején lép kötelezően hatályba. A kormány szeretné, ha a falusi vendéglátás is legális keretek között folyna. A tevékenység egyébként 10 ágyig, illetve 300 ezer forint bruttó árbevételig ezután is adómentességet élvez. Városban élő ezután sem folytathat falusi vendéglátó tevékenységet. O Egyre több település törekszik a városi rang elnyerésére. Ily módon a falusi turizmusba befektetett tőke könnyen elveszhet. — A várossá válási szándék valóban nehezítheti ezt a folyamatot, de az új helyzetben új lehetőségek teremtődnek. O Hány tagja van a szervezetnek? — Jelenleg 50-60 között mozog a létszám, ez körülbelül négyszáz ágyat jelent. A házak nagy része önálló épület, a család ugyanabban az udvarban él egy másikban. Folyamatosan zajlik a házak minősítése, mert csak azok vehetnek részt a falusi turizmusban, akik minősített házzal rendelkeznek. O Honnan lehet megtudni ezeknek a házaknak a címét? — Jelenleg sajnos csak a megyei szervezet központjában (Hősök tere 5.) lehet felvilágosítást kapni, de a megyei Tourinform-irodákban is hozzáférhetők azok a prospektusok, amelyeket eddig kiadtunk. A különböző utazási kiállításokon ott van a szervezet az ajánlataival. Az lenne a legjobb, ha a helyi utazási irodákban is megtalálhatók lennének. * O Mi ennek az akadálya? — A megyei utazási irodák beutaztatással nem foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy a megyei értékek bemutatása rendkívüli módon esetleges, hiányzik a megyei reklám. El kellene dönteni megyei szinten is, hogy akarunk-e idegenforgalmat, s milyen szinten. Ha igen, akkor ahhoz meg kellene teremteni az eszközrendszert is. Az is igaz, hogy szükség lenne az egyes térségekben a szemlélet megváltozására is. ^ Szeretnénk olyan vállalkozókat találni, akik menedzselnék a térség vendégfogadósait, jj O Bizonyára a pénz is hiányzik... — Abból soha sincs elég, de a Phare- program keretében a térségi fejlesztések előnyt élveznek. A megyei fejlesztési tanács pénzeszközei is rendelkezésre állnak. Vannak országos pályázatok. CJ Hát akkor mi a probléma? — A helyieknek még nem az idegenforgalom fejlesztése az elsőrangú feladat. O A megyei szervezetnek valószínűleg vannak elképzelései a jövőre vonatkozóan. — Ettől az évtől kezdve a minőségre szeretnénk nagyobb figyelmet fordítani. Úgy néz ki, hogy 60-70 ház körül stabilizálódik a létszám. A szakemberképzéssel nincsen probléma, de javítani szeretnénk a kapcsolatot más, hasonló tevékenységet végző szervezetekkel. Szeretnénk olyan vállalkozókat találni, akik összefognák a térségek vendégfogadósait, menedzselnék őket. Azért, hogy minden vendég igazán jól érezze magát a megye szép tájain, és egyúttal újabb megélhetési lehetőséghez jussanak azok, akik csak itt tudják az életüket elképzelni. Harasztosi Pál felvétele A falusi turizmus Magyarországon a két világháború között élte a fénykorát. Volt ebben a népszerűségben valamiféle múlt századból továbbélő romantika is, hiszen a vidéket elhagyók, a polgárosodó ország városaiban élők visszakívánkoztak a gyökerekhez. A középosztálybeliek szívesen keresték fel a nevesebb vidéki pihenőhelyeket, ahol jó levegőt szívhattak, egészségesen táplálkozhattak, nyu- godtabban pihenhettek, mint a városokban. Napjainkban még nem annyira népszerű a falus'i turizmus, de ennek elsősorban az infrastrukturális elmaradottság az oka, illetve az a szemlélet, amely nincs berendezkedve a vendégfogadásra. Mai újjászületését gazdasági okok is magyarázzák, hiszen a vendéglátás — a meglehetősen kevés munkahelyet kínáló kistelepüléseken — megélhetési forrás is lehet. 1989-ben kezdte meg tevékenységét a falusi turizmus fejlesztésével foglalkozó szövetség. A megyei tagok agyában megszületett a gondolat, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye is alkalmas lenne arra, hogy vendégeket fogadjon. Ezen a tanácskozáson részt vett Zlota József is, aki az 1992-ben megszületett megyei szervezet titkára lett. — A két háború közötti időszakban is kényszer volt a falusi vendéglátásra való vállalkozás, de volt rá igény is a tehetősebb városi lakosság körében. Ma ugyanez a helyzet. Még mindig azt tapasztalom, hogy eleven él a „sötét Szabolcs” minősítés. A falusi turizmus megyei szervezete azon fáradozik, hogy ezt a makacs felfogást eloszlassa. Akik a megyébe látogatnak megdöbbennek azon, amit látnak és tapasztalnak. Nem arról van szó, hogy itt minden tökéletes lenne, de a sötét Szabolcs minősítés teljességgel igaztalan. O Kik látogatnak a megyébe? Att ii um—mi Imi iriiiiiwwwMlWMli^^ Nem csak a tájnak * kell vonzónak lenni, a településnek sok egyébbel ís kell rendelkezni. ^ — Nagyjából három csoportot lehetne megemlíteni. Vannak szépszámmal, akik tudatosan megismerik az országot, s ennek a programnak a keretében jutnak el ide. A második csoportba azok tartoznak, akik innen kerültek el valamikor, s kíváncsiak a fejlődésre. A harmadikba azok tartoznak, akik gyakran eljönnek, mert szeretik az itteni táj hangulatát, elsősorban a Tisza környezetét. Cl Mit tudunk mi kínálni, mivel tudjuk idecsalogatni az embereket? — Az egész megye a falusi turizmus céljaira nem alkalmas, hiszen az komplex vállalkozás. Nemcsak a tájnak kell vonzónak lennie, hanem a településnek sok minden egyébbel is kell rendelkeznie. 1992-ben készült egy felmérés. Eszerint van négy-öt olyan térség, ahol érdemes a falusi turizmussal foglalkozni. A többit is érdemes felkeresni, de a kiemeltek — valamilyen szempontból — előnyösebb helyzetben vannak. O Melyek ezek? — A szatmár-beregi tájegység, a RétköNagy István Attila Zlota József
