Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-07 / 156. szám

1997. július 7., hétfő SPORT Loki-verő szombat délelőtt Hétfőn Tiszakécskére utazik az Alkaloida • Előjött a felkészülési fáradtság Az edzője által sokszor korholt Stupar (balról) és Erdei csatáját Pethő figyeli Martyn Péter felvétele Tiszavasvári (KM) — Szombaton dél­előtt jó kis foci­meccs kínált idő­töltést a sportág vasvári ked­velőinek. Az NB I-es DVSC látogatott az Alkaloidához, ráadásul a találkozó igen ün­nepélyes volt, mert ezen kö­szöntötték a vasvári meztől végleg búcsúzó Fecsku Ist­vánt. Délelőtt tízre mintegy négyszázan ülték-állták kör­be a pályát, aztán indulha­tott a kánikulai matiné. A résztvevők a következő fel­állásban kezdtek, illetve a kö­vetkezők kaptak lehetőséget a 2-1-es hazai sikerrel véget ért meccsen. Alkaloida: Szabó L. (Szabó A.) — Sinka, Szenes, Havelant, Homann (Magyari), Balogh (Szemán), Kovács, Fecsku (Szarka), Bohács (Sza­mosi), Erdei (Kocsis), Rosu (Lőrincz). DVSC: Téglási — Vadicska, Stupar, Pető, Dom­bi (Nagy), Sándor (Benczik), Csupity (Szabó), Szatmári (Ulveczki), Bagoly (Ilea), Vlaicu, Sira (Djurisics). Szlomoniczki játékvezető jó negyedóra elteltével megsza­kította találkozót. Pár percig állt a játék, ekkor búcsúzott a vasvári pályától Fecsku. Ad­digra már két góllal is vezettek a hazaiak. Előbb Balogh (3. perc) jobb oldalról ívelt a hosszú felsőbe, majd egy szép Fecsku gólpasz után Rosu (7.) volt eredményes. Az exnyír- egyháziak (Bagoly, Sira) kö­zül az előbbi tudott fejessel szépíteni (32.). Herczeg András, a vendég cívis városbeliek edzője nem­igen volt elégedett, főként a hátsó alakzatot és a középpá­lyát bírálta gyakran. Kis meg­lepetést okozott, hogy az arcán sérült Dombi játszott. A válo­gatott játékos egy idő után csak úgy képzelte el a Löki já­tékát, hogy nála van a labda. Ezért aztán mindenkitől elkér­te, ami persze nem vált csapa­ta előnyére. Ezért Herczeg edző lehívta játékosát. Persze bizonyára azért is, nehogy rá­sérüljön kellemetlen sebére. Egyébként a debreceniek jó­pár helyzetet elpuskáztak, Ilea például még büntetőt is: a ka­pufát súrolva lőtt mellé. O Mennyire volt elégedett a kánikulai produkcióval Kiss Miklós, az Alkaloida edzője? — Az eredménnyel termé­szetesen elégedett vagyok, ám a játékkkal, ami a felkészülés során fontosabb, már nem tel­jesen — kezdte a Nyíregyhá­záról visszatért szakember — Nagyon sok hibát vétettünk, ezért tudtak helyzeteket kiala­kítani a debreceniek. Játékosa­imon előjöttek a fáradtság tü­netei, ami érthető, hiszen ke­mény két heten vagyunk túl. A Löki frissebb volt, hiszen előbbre jár a felkészülésben, ráadásul van egy-két gyors já­tékosuk, főként Dombi, akik zavart okoztak. OAz eddig eltelt két hét so­rán milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb? — A legfontosabb az volt, hogy kialakuljon a keret. A vasárnap osztályozót játszó Fige visszatér Tiszaújváros- ból, vele van meg a húszas ke­ret, amelyhez jön még három ügyes fiatal, Rékasi, Fazekas, Varga. Az mindenképpen fon­tos, hogy minden posztra két, közel azonos képességű pályá­zó van, ami egészséges ver­senyhelyzetet jelent. Erre szükség is lesz, hiszen ke­mény, hosszú bajnokság vár ránk, a tavalyi 28 meccstől tíz­zel többször kell pályára lép­nünk. OMi a jövő hét programja? — Hétfőn Tiszakécskére utazunk, ott kedden játszunk egy meccset az immár első­osztályú hazaiakkal. Szerdán indulunk haza, útközben me­gállunk Debrecenben, és im­már harmadszor mérkőzünk meg a Lokival. Csütörtökön és pénteken már itthon edzünk, szombat délelőtt pedig a Kabát fogadjuk. Argentin tangó Junior világbajnokság: sikeres címvédés maláj földön írek révén európai bronzérem A boldog argentinok, a kupa a Reál Madrid tinisztárja, az egyenlítő gólt szerző Cambiasso kezében AP-felvétel Kuala Lumpur (Reuter) — Szom­baton a helyosztókat rendezték meg Ma­lajziában a 9. junior (20 éven aluliak) labdarúgó-világbaj­nokságon. A harmadik helyet Írország szerezte meg Ghána ellenében. Baker már az első percben előnyhöz juttatta az európaiakat, ám az afrikaiak négy percei később Baba Sule révén egyenlítettek. A vége­redményt Dujf állította be a 32. percben. A finálé a címvé­dő és esélyes argentin váloga­tott sikerét hozta, pedig az első negyedóra végén az uruk ju­tottak előnyhöz, hiszen Perez 24 méteres szabadrúgása Franco kapujának bal felső sarkába vágódott. A gól után az uruguayi tizenegy több helyzetet is kidolgozott, de egyikből sem sikerült gólt sze­rezniük. Ezért némiképp vá­ratlanul esett az egyenlítő talá­lat. A 25. percben a Real Mad­rid 16 éves játékosa, Cambias­so szöglet utáni fejessel volt eredményes. Négy perccel az első félidő befejezése előtt Scaloni visszagurított labdáját Quintana váltotta gólra, így vezetéshez, később kiderült, hogy egyben győzelemhez is juttatva az argentin válogatot­tat. Argentína 1979 és 1995 után harmadik alkalommal di­adalmaskodott a juniorok me­zőnyében, s ezzel beérte a szintén háromszoros világbaj­nok Brazíliát. A junior világbajnokság végeredménye: 1. Argentí­na 2. Uruguay 3. Írország 4. Ghána. A góllövőlista él­mezőnye, 10 gólos: Martins (brazil). 5 gólos: Trezeguet (francia), Yanagisawa (ja­pán). 4 gólos: Salapasidis (ausztrál), Riquelme (argen­tin), Romeo (argentin), De So­uza (brazil), Zalayeta (urug­uayi). Ketet-Magyatnszág 7 Jön a Nagybánya A CEV Kupában: már régi ismerős Nyíregyháza (KM) — Az Eu­rópai Röplabda Szövetségben (CEV) elkészítették a nem­zetközi kupák sorsolását. A férfiaknál a BEK-ben indu­ló kaposváriaknak (Zilah) , és a CEV Kupában rajtoló nyíregyháziaknak (Nagy­bánya) már az első selejte­zőkörben játszaniuk kell. Érdekes, hogy mindketten román csapatot (a somogyi­ak Zilahot, a nyíregyháziak Nagybányát) kaptak a pak­liból. A kupagyőztes szege­diek már a második körben, egy négyes tornán kapcso­lódnak be, miként a szintén CEV Kupa-résztvevő Va­sas. Ami a nyíregyháziakat illeti, az első meccs a bujto- si csarnokban lesz novem­ber elsején vagy másodi- kán, a visszavágó egy hét­tel később Nagybányán. Amennyiben az NYVSC Szabolcs Gabona sikerrel veszi az első akadályt, egy németországi négyes tor­nába juthat. Mösben a ha­zaiak, a jugoszláv Cvema Zvezda, valamint az Usti nad Laben (cseh)—Tel- Aviv (izralei párharc győz­tese lehet az ellenfél. A no­vember végi tornáról az el­ső két együttes juthat to­vább. — Lehetett volna jobb is a sorsolás. Anyagiak ide vagy oda, szívesebben utaztunk volna távolabbra, játszottunk volna mondjuk portugál vagy spanyol el­lenféllel. Most már mind­egy, jönnek a nagybányai­ak, akiket igen jól isme­rünk, hiszen évek óta rend­szeresen mérkőzünk egy­más ellen idehaza és ide­genben. Most azonban le­het, hogy ezek a meccsek elmaradnak — tájékoztatta lapunkat Drotár György szakosztályvezető — Ötven-ötven százalék esélyt adok mindkét csapat­nak. Úgy vélem, két feltéte­le van annak, hogy tovább­juthassunk. Egyrészt tisztá­zódnia kell, hogy mely kül­földi játékosokra számítha­tunk. Másrészt az itthoni, első meccsen nem szabad szettet veszítenünk — összegezte véleményét Ba­lázs István edző. Fecsku-nap Búcsú a tiszavasvári meztől Fecsku búcsúja Mán László Tiszavasvári (KM) — Ez Fecsku-nap volt. Indult a kezdőrúgással, amelyet if­jabb Fecsku végzett el és édesapjának passzolta a lasztit, aki utoljára húzta magára az Alkaloida me­zét. Összesen 125 NB I-es mérkőzésen lépett pályá­ra (nyíregyházi és békés­csabai színekben) 12-szer volt utánpótlás válogatott, a Tiszavasvári játékosa­ként pedig huszonnégy gólt szerzett. Szombaton majd negyed­órát játszott, búcsúhoz mél­tóan, egy szép gólpasszal kitűnve. Aztán lejött a pá­lyáról és jöttek a köszöntők. Dr. Kovács János, Tisza­vasvári jegyzője „Tiszavas­vári Városért” emlékpla­kettet adott át a kitűnő sportembernek, majd bú­csúztatták vezetők, játéko­sok, egykori társak és ne­mes gesztusként a vendég debreceniek is. O Ez végleges búcsút je­lent játéktól is? — Nem. Ibrányban to­vábbra is játékosedző le­szek, játszom is, mert ne­kem büntetés ülni a kispa- don. O Az NB-s mérkőzések­nek vége, mármint játékos­ként. Milyen emlékeket adott ez a jópár esztendő? Martyn Péter felvétele — Vannak szépek, ke­vésbé szépek, megéltem mennyországot és poklot. Kellett hozzá kitartás, mert harminchat éves koromig fociztam magasabb szinten, kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal. Ézt én nem kis dolognak tartom. OMi volt a menny? — Amikor Vasáriban az NB Ill-ból felkerültünk NB II-be. Ez nagyon nagy ered­mény volt. O A pokol? — Amikor a nyíregyhá­zi csapattal kiestem az NB I-ből. Ez volt a két vég­let. O A legemlékezetesebb meccs? — Az NB Il-ben itthon játszottunk a Diósgyőrrel. A borsodiak a szünetben vezetettek 3-1-re, ám sike­rült fordítani és végül mi nyertünk 4-3-ra. A győztes gólt a kilencvenedik perc­ben én szereztem, ez na­gyon bennem maradt. Jó példa ez arra, hogy az utol­só pillanatig kell küzdeni, és a siker záloga maga az ember. D Milyenek voltak a vas­vári évek? — Felejthetetlen tíz esz­tendő volt. Ezt nem aka­rom és nem is tudnám kitö­rölni magamból, hiszen ez volt a második otthonom. Befogadtak a vezetők, elfo­gadott a közönség, vasvári­nak tekintettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents