Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-01 / 151. szám
1997. július 1., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Lelátó Rozsályban Rozsály (M. K.) — A lég- vezetékes telefon már a múlté. Ugyanakkor távhí- vásos rendszer különböző megoldásai ellenére a telefonoszlopok és vezetékek a szatmári utak mentén még több helyen ott vannak. Szerencsére az önkormányzatok többsége segítette a Matávot a közelmúlt e relikviáinak felszámolásában. Mint Ignácz Zoltán polgármester elmondta, ők is elvállalták a bontást. A Távközlési Vállalat munkáért cserébe hozzájárult az eltávolított anyagok hasznosításához. A zajtai, a tisz- tabereki, illetve a rozsályi úton lévő oszlopok felhasználásával nyitott tároló szín épül, ahol a takarmányt és a fűrészgépet tárolják. Sokak egyetértésével az oszlopot rögzítő betontámasztékokat a sporttelepen hasznosítják. Ebből lelátó épül. A bontás a zajtai postától a tisztabe- reki postáig terjedő útszakaszra terjed ki. A vezetékeket úgy szedték le. hogy a hasznos hulladékot értékesíteni lehessen. A rozsályiak gépesítették a rendszert. A leszedett vezeték, a kiszedett oszlop, s beton eltávolítása után az útpadkát is egyenesbe kell hozni. E munkákban közhasznú munkások is részt vettek. Hasznosítani, amit lehet, volt az elv Rozsályban, eredménnyel. Szerelik a telefonoszlopokat Molnár Károly felvétele Halálos bankett Szilágyi Szabolcs jelenti Varsóból Varsó (KM) — A szörnyű halált hozó érettségi bankettet egy ország nem felejti. Az erdei tisztáson piknikkel, tábortűz mellett ünneplő osztályközösségre a sötétedés beálltakor besa- bellütőkkel támadt rá a .jegyzett” alvilági figurákból álló banda. A banditák elől az erdő rejtekén kerestek menedéket a diákok, de egyikük, Törnek a karmuk közé került. A gonosztevők autóba vágták őt, és a bandavezér lány, Aneta lakására cipelték. Ott másfél napon át pokoli kínzásoknak vetették alá. Villanyárammal égették a testét, késsel a szíve tájékába szurkáltak. Törnek — aki épp ezen a napon kapott értesítést, hogy teljesült élete álma, felvették az építőmérnöki szakra — a kínzásokba belehalt. A banda a holttestet elföldelte. A városi rendőrség órákon belül kézrekerítette a négy banditát (19 és 34 év közötti férfiakat, illetve vezérüket, a züllött életmódjáról ismert háromgyermekes 24 esztendős nőt). Hétfőn négyezer ember vett részt a Törnek gimnáziumi társai által kezdeményezett tüntető menetben, a „fekete marsban”, amely országszerte egyre terjedő formája a békés polgárok erőszak elleni lázadásának. Törnek elrablásának helyszínén papok celebráltak misét. Közben egy másik helyszínen a belügyminiszter kitüntette a gaztett elkövetőit elfogó rendőröket. Lengyelországban hosszú évek óta nem hajtanak végre halálos ítéletet. A lengyel parlament a minap megújított büntető törvény- könyvből már magát a halálbüntetést is törölte. Törnek kínhalála, az eszelős gonoszság egyre-másra fellángoló tüze most felkorbácsolta a kedélyeket. Rádióriportokban, a tv-kamerák előtt és mindenütt a halál- büntetés visszaállítását emlegetik az emberek. Húsz baloldali Szejm- képviselő egy hétfő esti hír szerint a halálbüntetés visszaállításának javaslatát készül beterjeszteni. A baloldal nem rendel el frakciófegyelmet. Mindenki a lelkiismeretére hallgatva szavazhat. Mindenesetre Leszek Miller belügyminiszter máris nyilatkozott: a bűnözők nap mint nap brutális módon halálos ítéleteket hajtanak végre békés embereken — csak őket nem lenne szabad kivégezni? Mától itt az új tízezres Budapest (ISB - D. Á.) — 1997. július 1 -je bevonul a magyar pénzkibocsátás történetébe, hiszen a tízezerforintos bankó megjelenése nem mindennapi esemény. Mivel az első magyar pénzérmét I. István verette. így e történeti szál is összekapcsol, hiszen a tízezerforintos bankjegyen I. István arcképe látható. Annak idején a pénzérem előlapját lándzsa, hátlapját pedig templomábrázolás, majd később egyenes szárú kereszt és körülötte az uralkodóra, illetve a székvárosra, Esztergomra utaló felirat díszítette. A mától érvényben lévő tízezerforintos hátoldalán egyébként Esztergom látképe van. Mint ismeretes, a tízezressel egy öt címletből álló sorozat első darabja kerül ma forgalomba, s idővel adják ki a hasonló méretű és tervezésű 200, 500. 1000 és 5000 forintost. 2000-re teljesen lecserélik a jelenleg forgalomban lévő papírpénzállományt. Érdekes egyébként, hogy az új megjelenés többnyire új személyiségekhez is kapcsolódik. A legmeglepőbb, hogy az a Kossuth Lajos, akinek pénzügyminiszterként nevéhez fűződik az első magyar papírpénzek kibocsátása, s ráadásul arcképe a rendszerváltozás előtt az 500 forintos megjelenéséig 24 éven át a Magyar Népköztársaság legértékesebb bankóját jellemezte. 2000-től fogva nem lesz ott egyetlen magyar papírpénzen sem. Búcsú Adytól Ugyancsak búcsút mondhatunk az ezredfordulóig attól, hogy pénztárcánkban Ady Endre és Bartók Béla arcképeket őrizgessünk. Lám, ilyen a művészsors Magyarországon! (Nem kis fejtörést okozott volna egyébként — ha a művészeknél maradunk —, hogy ki került volna az új tízezer forintosra.) Nagy költőnk és zeneszerzőnk helyüket történelmi személyiségek veszik át. így kerül a 200-asra az aranyforintot kibocsátó Károly Róbert (hátoldalon az egykori Anjou-bir- tok, a diósgyőri vár), az 500- asra II. Rákóczi Ferenc (hátoldalon a sárospataki vár), az 1000-esre Hunyadi János (hátoldalra a visegrádi reneszánsz palota) és az 5000-esen marad Széchenyi István (hátoldalon a nagycenki kastély). E fenti nevekkel sorra találkozunk, ha a magyar pénzkibocsátás történetét áttanulmányozzuk. I. István nyugati mintára veretett dénárai után III. Béla az európai pénzveréstől idegen bizánci stílusú rézpénzt bocsátott ki. de a XII. századi nagy pénzromlás következményeként az ország lakosságának megcsappant a bizalma a királyi pénzek iránt. Mi volt erre a megoldás? Egyrészt veretlen ezüstöt, másrészt — milyen ismerősen hangzik — idegen pénzeket kezdtek használni. Az első aranyforint A magyar pénzek éremképeinek legváltozatosabb időszaka az Árpád-kor végére esik. A magyar veretek nagyobbak lettek, a megnövekedett éremfelület sokkal kifinomultabb ábrázolásokra adott lehetőséget. amelynek következtében ismét feltűntek a figurális ábrázolások, királyportrék, állatalakok. templomok. Ekkor kezdtek kialakulni a magyar címer elemei is. A kettős kereszt III. Béla egyik dénárján jelent meg, a sávos címer pedig II. András pénzén. Károly Róbert verette Magyarországon az első aranyforintot — firenzei mintára. Előlapján a firenzei liliom, hátlapján Keresztelő Szent János látható. I. Károly reformjai közé tartozott a garasverés megindítása is. A pénzverés az uralkodói szuverenitásból eredő felségjog volt. A 13. század végéig Esztergomban verték a magyar király pénzeit. 1221- től feltételezhető egy Csaná- don működő pénzverde létezése is. Mátyás király 1467-es pénzreformja kedvező hatással volt az akkori gazdasági életre. Állandósította a dénárt, s újraindította a Nagy Lajos idején megszakadt garasverést. A reform megváltoztatta a pénzek díszítőelemeit is, valamennyi érmére Madonna-ábrázolás került, amely éremkép 1939-ig volt látható a magyar pénzeken. A magyar pénzkibocsátás történetében rövid, de érdekes színfolt volt az 1703-11 között lezajlott Rákóczi-szabad- ságharc időszaka. A pénzérméket Körmöcbányán, Kassán, Nagybányán, Munkácson és Kolozsváron verték. Főként a külföldi kiadások fedezésére adtak ki aranydukátokat és ezüst féltallért (forintot). Uni- kális darab a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő II. Rákóczi Ferenc portréját ábrázoló dukát, mert a pénzeken mindig a magyar, illetve az erdélyi címer és a madonna szerepelt. A fejedelem leghíresebb pénzei a rézből készült libertások, melyeket a rajtuk lévő PRO LIBERTATE felirat miatt hívtak így. Az 1848/49-es szabadság- harc a pénztörténetben is jelentős fejezet. Kossuth Lajos pénzügyminiszter nevéhez fűződik az első magyar papírpénzek kibocsátása. Az immár magyar nyelvű papírpénzek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankon keresztül kerültek forgalomba. E bank létrehozásában jelentős szerepet játszott a Hitel szerzője, Széchényi István. Lesz-e 15 000 forintos? A trianoni békeszerződést követően a súlyos tőkehiány miatt a kormány a Népszövetségtől kért segítséget. 250 millió aranykorona-értékű kölcsön biztosította az 1927. január 1 - ével bevezetett új valuta, a pengő stabilitását, melynek a koronához hasonlóan a fillér maradt a váltópénze. A Pénzverde ekkor már mai helyén, az Üllői úton működött. , 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot. 1 forint 400 ezer kvadrillió pengővel volt egyenértékű. A forintkibocsátás mértékét az 1939-es szint felében, azaz egymilliárd forintban határozták meg. 1946- tól a 100 forintos bankjegy 24 éven át számított a legértékesebbnek, amikor is (1970) bevezették az 500 forintost. Az ezresre már csak 13 év volt a várakozási idő (1983), az ötezresre pedig csak nyolc (1991). A tízezres hat esztendővel később (1997) kerül a mai napon forgalomba. S ha már az események így felgyorsultak, nagy kérdés, mennyit kell várnunk a 15 000 forintos (?) bankjegy érkezésére.
