Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-04 / 154. szám
MEGYEI PLUSZ 1997. július 4., péntek 6 Keleí-Magyarország Védeni a hitelezőt Az adósság kezelése cseppet sem újkeletű probléma, hisz pl. már a Bibliában is több helyütt találkozhatunk ilyen jellegű utalásokkal. A probléma megoldására a régebbi korokban meglehetősen szigorú intézményeket is kialakítottak: gondoljunk csak az adósrabszolgaságra vagy az adósok börtönére. A mai kor ezeknél jóval humánusabb megoldásokat alkalmaz. A gazdasági bűncselekmények szabályozásának a piacgazdasági viszonyokhoz igazítását célzó jogalkotási folyamat eredményeként mára a büntető törvénykönyv meglehetősen széles körű és differenciált büntetőjogi védelmet biztosít a gazdasági életben előforduló visszaélésekkel szemben. Ezen belül, 1987 és 1994 között megteremtődtek a hitelezők védelmének büntetőjogi eszközei is. Ez törvényszerű volt, hiszen a vállalkozások működésének és fejlesztésének finanszírozásában kiemelt szerepe van a hitelnek, ami szükségképpen együtt jár a hitelezői érdekek garanciáinak felértékelődésével. A garanciák körébe pedig végső eszközként ugyan, de beletartozik a büntetőjogi védelem is. A büntető törvénykönyvben a hitelezők védelme négy bűncselekményben jelenik meg. Ezek a bűn- cselekmények: a hitelezési csalás, a tartozás fedezetének elvonása, a csődbűntett és a hitelező jogtalan előnyben részesítése. E bűncselekmények leglényegesebb jellemzői az alábbiak. A hitelezési csalás tulajdonképpen nem csalás, hanem a magánokirat-hamisítás sajátos esete. Az követi el, aki gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó hiteligényének kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okirat felhasználásával megtéveszti a pénzintézetet a hitelfeltételeket illetően. Az ilyen visszaélés 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. A tartozás fedezetének elvonása a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon más célra történő fel- használásával valósul meg, ha ennek következtében meghiúsul a tartozás kiegyenlítése. Ez öt évig terjedő börtönbüntetés kiszabását vonhatja maga után. A csődbűntett és a hitelező jogtalan előnyben részesítése a fizetésképtelenséghez, illetve a felszámolási eljáráshoz kapcsolódik. Ebből a szempontból a hitelezés körébe nem csupán a klasszikus banki műveletek tartoznak, hanem minden olyan jogügylet, amely valamilyen formában lényegében a hitelszükséglet kielégítését célozza. Azt lehet mondani, hogy e két bűn- cselekmény megvalósulását tekintve hitelnek minősül, amit az adós mérlegében kötelezettségként kell szerepeltetni. A csődbűntettnek három formája van: „Fedezetelvonó csődbűntett valósul meg, ha valaki gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a még meglévő vagyont elvonja a hitelezők elől, s ezzel meghiúsítja a hitelezők kielégítését. A másik forma a „csalárd bukásban testet öltő csődbűntett”. Ez a fizetésképtelenné válás (vagy látszólagos fizetésképtelenség) szándékos előidézésével követhető el. Az „adminisztratív csődbűntett” a harmadik formája a bűncselekménynek. Ebben az esetben a felszámolás alá vont szervezet vezetőjét — a felszámolásról szóló törvény értelmében — terhelő kötelezettségek (záróleltár, beszámoló, zárómérleg stb. elkészítése és átadása 30 napon belül a felszámolónak) teljesítésének elmulasztását bünteti a törvény. Ez utóbbi esetben három évig, a csődbűntett előző két formájánál öt évig, az un. minősített eseteiben pedig (amikor a bűn- cselekmény a gazdasági életben súlyos következménnyel jár) két évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés kiszabását írja elő a törvény. Hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétsége valósul meg abban az esetben, ha a fizetésképtelen adós valamelyik hitelezőjét a többi hitelezőt hátrányosabb helyzetbe hozó előnyben részesíti, és nem állapítható meg a csődbűntett elkövetése. (Ennek tipikus formája a hitelezők kötelező kielégítési sorrendjének megsértése). Az ilyen bűn- cselekmény büntetési tétele két évig terjedő fogházbüntetés. E rövid ismertetőből kitűnően ma már adottak a hatékony hitelezővédelem korszerű büntetőjogi keretei. A büntetőjog szerep- vállalásának mértéke azonban a jogi szabályozás körén kívül eső körülmények függvénye: elsősorban a gazdasági élet szereplőin (feljelentési hajlandóságán) múlik az, hogy indokolt esetben ne maradjon el a büntetőjogi fellépés. A büntetőjog természetesen nem segíthet a fizetőképesség helyreállításában, de ahol ez megvan, ott talán eredményesen javíthatja a fizetőkészséget, amire a mai fizetési morál mellett szükség lehet. Dr. Fázsi László Fagyizók Harasztosi Pál felvétele A Tajga kalandja Pert nyertek a Pintér Művek ellen, s övék a gyártás joga Pacza Mihály (balról) átveszi a kitüntetést dr. Nemes Istvántól, Fehérgyarmat polgármesterétől A szerző felvétele Molnár Károly Fehérgyarmat — A szatmári térség napjainkban is egyik legtöbb vasast foglalkoztató üzeme a Fipkersz Kft. Megyénkben, de az ország más részeiben is ismert volt ez az üzem, mint Mezőgép gyáregységi üzem, ahol mezőgazdasági gépek, illetve a Tajga lakókocsik készültek. A valamikori szovjet piacot is uraló fehér- gyarmatiakat Tajgagyár címen emlegették. Méltán, hiszen termékük a nyugatiakkal szemben is piacképes volt. Mint két tojás A piac azonban másokat is ösztönöz. Az egyik jónevű hazai vállalkozó is megjelent ugyanis Tajga lakókocsijaival a piacon. A gyarmatiak szerint mint két tojás, a termék szinte ikertestvére volt a szatmári üzemben készült lakókocsiknak. A keceli Pintér Művekkel szemben tisztességtelen piaci magatartása miatt pert indítottak a fehérgyarmatiak, hiszen a FÁK piacon nagyon előnytelen helyzetbe került a Fipkersz Kft. A Fehérgyarmaton elindult gyártásokat le kellett állítani, 140 lakókocsi nem talált vevőre, átalakítva sikerült értékesíteni. A Legfelsőbb Bíróság szerint a keceliek tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak, a Fővárosi Bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma ítélete hasonló, Fehérgyarmaté a gyártás joga, a Pintér Műveket leállították a gyártásról. Gyarmat igaza — A Fipkersz Kft. a kárát ezt követően fogja érvényesíteni — fogalmazta meg Pacza Mihály, a kft. ügyvezető igazgatója. Túl az anyagiakon, a fehérgyarmatiakat az is irritálta, hogy egyes sajtótermékekben a Pintér Műveket úgy aposztrofálták, mint akik Mercedest gyártanak, a fehérgyarmatiakat pedig csak Trabant gyártására tartanák képesnek. Holott sok-sok éven át a szatmáriak tajgái állták a szibériai éghajlat viszontagságait, minden szempontból. Gyógyír, hogy az üzemeltetők végig elismeréssel szóltak a gyarmati Taj- gákról. A jövőben a Tajgák tende- reztetésénél hazánkból csak a fehérgyarmati Fipkersz Kft. jöhet számításba. A Pintér Műveket kötelezték arra, hogy a HVG-ben, s a Napi Világ- gazdaságban ezt tegyék közzé a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma döntése alapján. Ezt megfellebbezték a keceliek, de pontot tettek az illetékesek a dolgokra, a fehérgyarmatiak igazát megfogalmazva. A Fipkersz Kft.-ben napjainkban is több mint 250-en dolgoznak. Egy kicsit értük, az ő igazukért is pereskedtek a kft. vezetői, igazuk tudatában. Vasasok a városért A szatmáriak mindig elismeréssel nyilatkoztak a fehér- gyarmati vasasok munkájáról. Ezt fogalmazta Fehérgyarmat város polgármestere dr. Nemes István, amikor a Fipkersz Kft. ügyvezető igazgatójának átadta a Fehérgyarmat Városért kitüntetést, hangsúlyozva azt a munkát, amit a foglalkoztatás, a sport, a kultúra, az egészségügy támogatása terén tett Pacza Mihály, illetve az általa irányított kft. Japán fotók Kisvárda (KM) — A hét közepén Papp D. Tibor, művészeti szakíró nyitotta meg a kisvárdai hajdani zsinagóga épületében kialakított Rétközi Múzeumban Csutkái Csaba nyíregyházi fotográfus Japánban készített fényképeinek kiállítását. Az ismert megyeszékhelyi fotósnak a felkelő nap országában készült egzotikus fényképeiből több mint hatvanat láthat a kisvárdai művészet- barát közönség. A japán fotók tárlata egy hónapon át tekinthető meg. Bicikliút Baktalórántháza (BR) — Pályázatot nyújtott be a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz a baktalóránt- házi önkormányzat, az 1997. évi területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás elnyerésére. A pályamunka témái: az egészségház átalakítása és bővítése, a szennyvíz- tisztító telep felújítása, valamint a már meglévő kerékpárút továbbépítése. A város vezetése úgy tervezi, hogy az átalakított egészségházban négy háziorvosi rendelőt, fizikoterápiát, labort, csecsemőrendelőt, valamint gyermekorvosi körzetet alakítanának ki, ami azért is fontos, mert így a környék lakóinak nem kellene távolabb utazni egy-egy nagyobb vizsgálat miatt. Ezren Nagyecsed (KM) — Szántó Sándor gazdajegyző tájékoztatása szerint Nagye- cseden a kiadott őstermelői igazolványok száma ezerhúsz darab, földhasznosítási támogatásra eddig négyszázötvenen adták be igényüket. (KM) Ukrajna népszerűtlenné vált Szabó Sándorné Nyíregyháza (KSH) — A határok mindenkori utasforgalma sok összetevő együttes hatásaként folyamatosan változik. A megye mérséklődő személyforgalma mellett az elmúlt egy év alatt módosult az egyes átkelőhelyek szerepe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határátkelőhelyein 1997. első negyedéve folyamán 2,6 millió személy utazott át, 860 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A forgalom majdnem kilenctizedét kitevő külföldiek esetében 24, a magyarok esetében 29 százalékkal mérséklődött az utazók száma. Háromnegyedük útlevéllel, negyedük kishatárfor- galmi okmánnyal rendelkezett. A határátkelőhelyek közül 1996 első 3 hónapjához viszonyítva az ukrán szakaszon együttesen 25 százalékkal csökkent, a román határon 15 százalékkal bővült a forgalom. A megye öt határállomása biztosít Ukrajnába határátkelést. Az 1997.1. negyedévi ukrán-magyar forgalom csak 88 százaléka az egy évvel korábbinak. A kelet kapujának számító Záhonynál mind a közúti (31 százalékkal), mind a vasúti személyforgalom drasztikusan (42 százalékkal) visszaesett. Ennek ellenére 1,2 milliós utasforgalmával még mindig meghatározó szerepet játszik: a megye határain átutazó negyedéves személyforgalom megközelítően felét adta. A határátkeléseket leginkább a megélhetési és az üzleti kereskedés motiválja, még a menet- rendszerű autóbuszos turizmus is ezt a célt szolgálja. Záhonynál a forgalom visszaesése többnyire az ukrán vámszabályok idén bevezetett módosításával függ össze. Megtiltották a 10 évesnél öregebb gépkocsik bevitelét Ukrajna területére, szigorították a magas adótartalmú élvezeti cikkek beszállítását. A másik forgalmat mérséklő ukrán vámrendelkezés ez év elejétől a dollárban fizetendő vámbiztosíték, amelyet az Ukrajnán áthaladó tranzitforgalmú szállítmányok értéke után állapítanak meg. Ezen túlmenően minden egyes, magas adótartalmú terméket szállító, ukrán területen áthaladó gépkocsit határtól-határig rendőri kísérettel lámák el. így talán megszüntethető a szállítmányok eltűnése, és a vámbevétel is jelentős lehet. A bevezetett korlátozó intézkedések hatásaként Záhony közúti forgalma járműtípusonként is érzékelhetően csökkent, így sokkal kevesebb kamion, tehergépkocsi halad át a határon. A többi négy határátkelő első háromhavi együttes forgalma öt százalékkal csökkent, ami 780 ezer utas átutazását jelentette. A beregsurányi és lónyai állomásokon viszont nyolc-nyolc százalékos élénkülést regisztráltak, ahol az utazásokat sok esetben az üzemanyag-forgalmazás motiválta. Megyénk román határ- szakaszán csak személyforgalmat bonyolít le, az ide áramló és innen induló teher-, illetve kereskedelmi forgalom a legközelebb eső Hajdú-Bihar megyei Ártándon történik. Csen- gersima 577 ezer fős utasszámával a megye második legnagyobb forgalmú határállomása, az idén csak 15 százalékkal több személynek szolgált közúti átkelőhelyként az egy évvel korábbinál. Ágerdő- majomál a megduplázódott utasszám is csak 3,4 ezer fő volt. A határforgalom élénkülése a ’90-es évek elején indult el, amikor a világútlevél megadása Romániában is általánossá kezdett válni. 1996 közepétől a román hatóságok több utazási könnyítést vezettek be. Eltörölték a személyenkénti kutazási és a gépkocsik után fizetendő üzemanyag-illetéket. (Grafikonunk az 1. oldalon látható.)
