Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-22 / 169. szám
1997. július 22., kedd KULTÚRA Kelet-Magyarország f i Számadás a Mandala-évadról Megyénkben ötven-hatvan alkalommal szerepelt az alternatív társulat A mancfalások magos Déva vára alatt Amatőr felvétel Nyíregyháza (Badics Rita) — Hatodik éve dalolnak és táncolnak a nyíregyházi Mandala Dalszínház tagjai a város, és lassan már az egész ország közönségének örömére. A társulat tagjai 173 alkalommal léptek fel idén a világot jelentő deszkákra, s több mint 90 ezer nézőt szórakoztathattak. — Sok jót ígért a hatodik esztendő, mert rengeteg meghívást kaptunk nemcsak a megyéből, hanem az ország legkülönbözőbb pontjairól, sőt még külföldről is — kezdi kis összegzését a mandalások egyik meghatározó alakja, Bó- dis Gábor. — Állandó vendégeknek számítunk már a Debreceni Tavaszi Fesztivál rendezvényein, ahová idén az Oroszlánkirály feldolgozását vittük el, sőt ott volt a premier. Izgatottan vártunk a visszhangokra, a közönség véleményére, hiszen mi elsősorban nekik játsszunk, az ő szórakoztatásukra, ezért nem mindegy, hogyan fogadnak egy-egy új kezdeményezést. Szerencsére, minden várakozásunkat felülmúló sikert könyvelhettünk el. O Lelkes kis csapatotok nemcsak a játékban jeleskedik, hanem „oroszlánrészt” vállal a szervezésben és az előkészületekben is. — Ez valóban igaz, mert magunk tervezzük a díszleteket, a jelmezeket, ha kell festőpemzlit ragadunk, és a hozzá nem értők nyugalmával végezzük el a különböző felújítási munkákat. Például, annak idején a szabadtéri bejáratánál a díszkőhöz mi hordtuk oda sóderágyat, virágot ültettünk. De az ilyen fizikai munkák már nem esnek nehezünkre, mert tudjuk, csak magunkra számíthatunk. Anyagi támogatást sem várhatunk sok helyről; a város segít, és az idén a megyei önkormányzat is jobban felismerte a bennünk rejlő lehetőségeket. Szabolcsban egyébként ötven-hatvan alkalommal szerepeltünk az idényben. Szombathelyen országosan is kedvelt társulatokkal együtt léphettünk fel. Ez több szempontból tanulságos volt, mert országosan is elismert társulatok mellett szerepelhettünk, és bizony kedvező kép alakult ki rólunk. Nem régen kötöttünk tizenhat előadásra szóló szerződést a komáromi Jókai Színházzal, ahová a Ludas Matyit visszük. CJ Egy nemzetközileg is magasszintű találkozón jártatok nem régen, milyen tapasztalataitok vannak. — Meghívtak bennünket Temesvárra a II. Csepűrágó Fesztiválra, ami ebben az esztendőben a kisvárdai fesztivál után egy másfajta kihívást jelentett. Megdöbbentően intenzív a kulturális élet a határon túl. A rendezvények három téren zajlottak. Összesen 12-15 pódiumot állítottak fel a szervezők. Mi a főtéren, a legnagyobb emelvényen kaptunk helyet, hogy a Musical-varázs című összeállításunkkal szórakoztassuk a hétezres nézőközönséget. Nem volt könnyű megszólalni magyarul egy olyan helyen, ahol jó pár évvel ezelőtt még a származásodat is titkolni kellett. Hála istennek, sikerült elfogadtatni magunkat az ottaniakkal, és fergeteges sikert arattunk. Programjainkba még egy kisebb kirándulás is belefért, így ellátogattunk Déva-várához is, hogy saját szemünkkel lássuk: miről éneklünk a Kőműves Kelemenben. Tárlat Isten békéjével A tokaji templom mint kiállítóhely szolgálta a bemutatkozást Papp D. Tibor Nyíregyháza, Tokaj — A közelmúltban a tokaji, egykori görög templom ismét befogadott egy képzőművészeti kiállítást. Mióta ikonjait tűzre vetették, és csak a csoda mentette meg őket, márványából Münnich Ferenc szobrának posztamense lett, ott rendezik a bor városában a kiállításokat. Úgy tűnik, nemcsak a könyvekre igaz, hogy saját sorsuk van, hanem az épületekre is. Nem mutatható ki, mi a közös a szakrális funkció és a művészet között, de tény: Antall István a szószékről nyitotta meg a tárlatot. A templom szép akusztikája többszörösére erősítve közvetítette szavait, mikor arról beszélt, milyen személyes kapcsolatok fűzik a kiállítókhoz. Balogh Géza a tanára volt, Fodor llda és Mészáros Gábor jó barát, Székhelyi Edith pedig előtte végzett a tanárképző főiskolán két évvel. Lehet-e így objektív ítéletet mondani? Különösen egy szószékről? Antall Pista megpróbálta. Kvalitásos művészekről lévén szó, nem eshetett nehezére. Balogh Géza hatalmas rajzai a félköríves szentélybe kerültek, mintha az ikonosztázion hiányáért kiáltottak volna, festményei a színek iránti fogékonyságát, tájékozott kolo- rizmusát dicsérték. Nem hiszek abban, hogy van női művész, csak művész van, megkülönböztető jelző nélkül, de az érzékenység foka, az apróságokra való reflektálás korrekt ereje mégis szembetűnő Fodor llda kerámiáin. Saját, kizárólagos világot teremt, mert abban érzi otthon magát. Ott igazodik el a maga által létrehozott jelek között, az életet adó tenger rejtelmeiben. Mészáros Gábor kerámiahasábokat állított ki. Némelyiküknek antik ló szeme van, az időtlenség nézésével és abszt- raháltan közvetítve a legnemesebb állat formaíveit. Kerámiaemlékezések ezek, valami ősi kapcsolatról szólnak ember és a természet között, amikor a formák már nem a szemben, hanem a kézben élnek. Székhelyi Edith festményei közül a kisméretű tömörítések a legszebbek. Mindig is erénye volt a szűkszavú, néhány vonallal odatett kép. Itt a legjobban megoldott, fókuszában expresszív kis képek mutatják meg kétségtelenül kifejező és mindig felismerhetően rá jellemző kézmozdulatait. Négy nagyon különböző ember állított ki Tokajban. Talán kicsi is nekik a templom. De valamelyik isten békéje arra int, hogy örvendezni jobb, mint kritikát írni. Balogh Géza, Székhelyi Edith és Mészáros Gábor (balról jobbra) a kiállítás megnyitóján A szerző felvétele Olaj/vászon a Műcsarnokban Budapest (MTI) — Olaj/vászon címmel, kortárs magyar festők munkáiból nyílt kiállítás a napokban a budapesti Műcsarnokban. Az intézmény folytatja a Helyzetkép I. mottóval két esztendeje indított tematikus sorozatot, amelyben elsőként a szobrászat képviselői mutatkoztak be 1995-ben. A Műcsarnok összes termét elfoglaló nyári bemutatóra a kiállítóhely kurátorai hívták meg az alkotókat, valamint ugyancsak ők válogatták ki a közönség elé kerülő, két évnél nem régebbi munkákat is. Mint ahogyan arra a kiállítás címe utal: az érdeklődők hagyományos technikával — olaj, tempera, akril, vászon, fa, farost — készült képeket láthatnak. A rendezők szándéka ugyanis az volt, hogy feltérképezzék: milyen tartalmi és megközelítésbeli sokféleséget eredményezhet az úgymond hagyományos technika alkalmazása. Gárdonyi pokla Eger (MTI) — A Pokol Projekt címet kapta az a kiállítás, amelynek keretében Gárdonyi Géza millenniumi Pokol-körképének rekonstrukciós bemutatására vállalkoztak az egri Dobó István Vármúzeum művészettörténészei. Az elfeledett és eltűnt alkotást, amelynek megtervezésére Dante Isteni színjátéka ihlette Gárdonyit, Molnár Árpád és Trill Géza színházi díszlettervezők alkották meg. A napokban megnyitott tárlat levéltári források, korabeli kritikák, fotók, katalógusok, plakátok, illetve az Isteni Színjáték Gárdonyi által fordított 1896-os kiadásának illusztrációi alapján tesz kísérletet arra, hogy rekonstruálja az 1540 négyzetméteres vásznat. A tárlat megnyitóján Kovács Ákos projektfelelős elmondta: kevesen tudják, hogy a millenniumi ünnepségek idején nemcsak a Feszty-körkép felavatására került sor, hanem ekkor mutatták be a Pokol-körképet is. Az 1896. május 16- án felavatott alkotásnak a budapesti Városligeti fasor és az Aréna út sarkán magasodó, Márkus Géza építész tervezte (azóta lebontott) kéttornyú vaspalota adott helyet. A mű valójában nem is igazi körkép volt, hiszen „működési elve” nem kizárólag a térhatáson, hanem a természetes és mesterséges megvilágítás, illetve a különböző módon kezelt, a fényt hol áteresztő, hol elnyelő vászon együttes alkalmazásán alapult, ezért sokkal inkább hasonlított egyféle diorámára. Látogatói nem csupán nézői, hanem szereplői voltak a műnek, ugyanis a pokolba belépve egy hatalmas térségben találták magukat, ahol nyolcvan szekémyi természetes szikla volt elhelyezve. A sziklákban fülkék voltak kialakítva, amelyekben a látogatók, miként Dante és Vergilius, végigjárhatták a pokol bugyrait. Az alkotás viszont nem nyerte el a „hivatalosságok” tetszését és a megnyitó után nyolc hónappal, 1897 februárjában a Pokol bezárta kapuit, a vásznat pedig szét hordták, így az egykori körképet ma már senki nem ismeri. A Soros Alapítvány segítségével létrehozott kiállítás szeptember 15-ig látható az egri vár gótikus palotájában. Hírcsokor Vállajon... ...a római katolikus templomban komolyzenei hangversenyt rendeznek július 26-án este fél nyolctól. A koncerten közreműködnek: Bogányi Gergely, Szabadi Vilmos, a Nyírbátori Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kovács László. Nyírbátorban... ...július 26-án fejezi be munkáját a hatodik alkalommal egybehívott Országos Pedagógus Zománcművészeti Alkotótelep. (KM) A Hegedűs... ...a háztetőn című musicalt július 26-án este kilenc órától tekinthetik meg az érdeklődők a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. A világhírű darabot a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata mutatja be. Az óbudai... ...Kiscelli Múzem idén is megrendezi nyári zenei estjeit. A szabadtéri koncertek sorát a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar hangversenye nyitja meg július 26-án, szombaton. Műsorukban Beethoven-, illetőleg Schubert-mű csendül fel. A Budapest Ragtime Band augusztus 3-án, vasárnap lép pódiumra. Ajánlatukban Brahms-, Bowman-, Lamb-, Joplin- és Síranss-darabok szerepelnek. (MTI) Kisvárdán... ...a Magyar Televízió és a Kisvárdai Várszínház közös produkciójaként augusztus 8-án és 9-én este fél kilenctől a Várszínpadon mutatják be Ödön von Horváth Férfiakat Szelistyének című komédiáját. A darabbot Tordy Géza rendezte. Nevekből népnevek Mizser Lajos A köznevesülésről mint szóalkotási módról egyszer már beszéltünk (margaréta, háryjános stb.). Most egy újabb megközelítéssel próbálunk egy pár szót váltani. A népnevek általában megmondják, hogy egy-egy személy mely néphez, nemzetiséghez tartozik. Ez nem volt ritka a régiségben sem, hiszen a Bibliában is Hámtól származnak a hamiták, Sémtől pedig a szemiták, mint ahogy mondáink szerint Magyar volt népünk ősatyja. Most ne az ősiség- ről — jobbára visszakövetkeztetett nevekről beszéljünk, hanem a többnyire a XX. században keletkezett népnevekről. A század elején a drótos-, sáfrányos stb. tótot (szlovákot) janónak nevezték. A II. világháborúban a németek általános — lenéző — formája a fritz (a Friedrich kicsinyítő képzős alakja). A németek sem maradtak adósak, ők viszont az eredetileg londoni rendőr jelentésű bobby szót vitték át az angolokra (a William becéző alakját). A 40-es évek elején az ukránok andrisnak nevezték a magyar katonát, Csehszlovákia 1968-as megszállásakor már pestának nevezték a helybeliek. Iván volt az orosz, a Ludas Matyi tette ismertté az ivánt mint szovjet embert és joet mint a jenkit. Az oroszokra azért jutott más név is: szergej (mozdonynévként is ismeretes). A kiválasztás maga is érdekes, hiszen azokkal a szólítónevekkel azonosítottak, amelyeket leggyakrabban véltek. — Dali-film B adricl (MTI) Salva- r Dalitól nem sokan tud- |ák. hogy a festészeten kí- jiíViri filmet is alkotott, mégpedig barátjával, a világhí- ürfi Luis Bűmébe) együttműködve úgy, hogy a for- paaókönyvet Dali írta. a Ftl- Lmekc! (K-dig Bunuel ren- fezte: Az andalúz kutya cipő rővídfilmet, és az J i’Aranykor-t — mindkettőt | |a legtisztább szürrealista | stílusban. Most Spanyolor-’ S ágban Dali egy szintén ürrealista, posztumusz ijSimjét rendezik, amelynek i; a művész a Babaouo címet ■ m . iil! Salvador Dalt 1932-ben ffúrizsbaa jelentette meg a ! íabaouo forgatókönyvét, i e mivel a Bunuellel fenn- iló barátság akkoriban tár elhidegült, a film nem j érült megrendezésre, A önyvet 1978-ban. Barce- j inában is kiadták, de a do- jg mindeddig ennyiben ' taradt. Most azonban egy atalán festőművész-film- j índező, Manuel Cussó- ‘errer aki eddigi műve-1 ten is kísérleti stílust al- j almazoft. és már máskor i felhasznált irodalmi al- otásokat kiindulópont- ént filmet rendez, Dali redeti ötlete és forgató- önyve alapján, Babaouo- 51, aki tulajdonképpen az gyügyfi és ostoba katalán fototípusa. A sztírrealiz■ us hagyományait követő rgatókönyv nem időbeli jprténetet mesél el. hanem Egymástól független, hapB ning-szerűen, a némára hagyományait idézően bemutatható történeteket, amelyekben megtalálhatók Dali festészetének elemei is, a képlékenyen lefolyó órák. A film. októ- berben készül el.