Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-16 / 164. szám
1997. július 16., szerda HATTER Olcsóbb lesz a pénzforgalom Jól felismerhető és védett pénzt kaptunk, vélekednek a jegybanki szakemberek Nyíregyháza (KM) — Új bankjegysorozatot bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az öt címletből álló sorozat első tagja a tízezer forintos, amely július 1-jén került forgalomba. A további bankjegycímletek 2000-ig folyamatosan váltják fel a jelenleg forgalomban lévőket. A megfelelő megjelenésű, esztétikus, a hamisítással szemben védett és tartósan használható bankjegyek kiadása természetes törekvés az MNB-nek is. Napjainkra vált ismét lehetővé, hogy korszerű alapanyagok és fejlett technika használatával készüljenek a bankjegyek. Ezek bevezetésével a lakosság modem, jól felismerhető és védett pénzt kap majd, vélekednek a jegybanki szakemberek. Miért most? Az elmúlt években folyó áron jelentősen nőtt a bruttó hazai termék (GDP), a gazdaságban lévő pénzállomány — a készpénz és a számlapénz összege — szintén nagymértékben bővült. A bérek és az árak növekedése évről évre emelte a forgalom készpénzszükségletét. Az MNB 1991-ben bocsátotta ki a jelenleg érvényes legmagasabb címletet, az ötezer forintost, azóta a forgalomban lévő pénzmennyiség csaknem a duplájára nőtt. Ez a folyamat azzal járt, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség döntő részét ma már a legnagyobb címlet teszi ki: jelenleg a készpénzforgalom értékének több mint 80 százalékát az ötezer forintosok adják A Magyar Nemzeti Bank az országos készpénzforgalom igényéből kiindulva időszerűnek tartotta a tízezer forintos címlet kibocsátását. E lépéssel nem növekszik az infláció, hiszen a pénzállományon belül csak a készpénzmennyiség címletösszetétele módosul, a készpénzmennyiség nagysága nem nő, állítják a jegybanknál. A jelenlegieknél magasabb címlet kibocsátása ezért tisztán pénzforgalom-technikai kérdés. A tízezer forintos bevezetésének előnye, hogy mérséklődik a kisebb címletek iránti igény, kevesebb lesz a forgalomban lévő bankjegyek száma, ezáltal csökken a pénzforgalom költsége. Ilyen hatása volt az ötezer forintos bevezetésének is 1991-ben: az addig vezető szerepet betöltő ezer- forintos bankjegyek mérsékeltebb mennyiségben kerültek forgalomba. Új bankósorozat A bankjegyek tervezésénél az európai tapasztalatokat és a magyar hagyományokat egyaránt figyelembe vették. Valamennyi bankjegy modem nyomtatási eljárással, vízjelet, biztonsági szálat és jelzőrostokat tartalmazó korszerű bankjegypapírra készül. Az új sorozatban megváltozik a bankjegyek szerkezete. Az eddigi szimmetrikus elrendezés helyett aszimmetrikusak az ábrázolások, a bankjegy bal szélére úgynevezett szelvény kerül. A jelenleg használtaktól eltérően az új bankjegysorozat valamennyi címletének mérete azonos lesz (154x70 mm). A bankjegyek első oldalán a magyar történelem egy-egy nevezetes alakjának portréja, a hátoldalon a hozzá kötődő helyszín látható. A tízezer forintos előoldalán a magyar pénzverést elindító Szent István, hátoldalán szülőhelye, Esztergom látképe található. A kétszázforintoson az első aranyforintot kibocsátó Károly Róbertnek, a hátoldalán az egykori Anjou birtok, diósgyőri vár képe lesz. Az új ötszáz forintos II. Rákóczi Ferenc portréjához a Rá- kóczi-birtok sárospataki vár látképe társul. Az új ezerforintos előoldalán Hunyadi Mátyás, a hátoldalán nyári rezidenciájának, a visegrádi reneszánsz palotának egy részlete látható majd. Az új ötezer forintos színén Széchenyi István arcképe, fonákán a nagycenki kastély épülete jelenik meg. Címletösszetétel Az új sorozattal optimális címletösszetételt alakít ki a Magyar Nemzeti Bank azzal a céllal, hogy a címletösszetétel jól igazodjék az igényekhez, tegye lehetővé a zavartalan készpénzforgalmat és küszöbölje ki a váltási nehézségeket. Ebből a szempontból fontos az úgynevezett bankjegyérme határ megállapítása: a készpénzforgalom igényei alapján a legkisebb bankjegycímlet és a legnagyobb érmecímlet meghatározása. A címletösszetétel kialakításánál az MNB felhasználta a nemzetközi tapasztalatokat, továbbá az Európai Unió és az IMF ajánlásait, támaszkodott a magyar bankjegykibocsátás hagyományaira is. Megvizsgálta a felhasználók igényeit, figyelembe véve azt, hogy a lakosság számára kényelmesebb a bankjegyek használata. Az új bankjegyünk KM-illusztráció Nézőpont A békés jövő A csoda megtörtént. Az Országgyűlés egyember- ként szavazott a NATO-csatlakozással kapcsolatos nyilatkozattervezetről, mind a hét parlamenti párt egyetértett a nyilatkozat elfogadásával. Madrid óta egyre többet beszélünk a NATO-ról, a csatlakozásról. Az már a múlt héten előzetesen kiderült, hétpárti támogatást élvez a katonai szervezethez való csatlakozás. Azt pedig bárki beláthatja, nem lehet véletlen, hogy kormánypártiak és ellenzékiek egyöntetűen a belépés mellett voksoltak. Mert — ahogyan azt egy ellenzéki képviselő kifejtette — ezzel szuverenitásunk nem csorbul, sőt, csak növekszik, s a korábbi gyakorlattól eltérően nagyobb beleszólásunk lesz az országot érintő kérdésekbe. Ezt a jelenlegi tagországok példája ékesen bizonyítja. A NATO-t ellenzők érvei között szerepel, hogy a hadsereg ismét kikerül a magyar vezetés kezei közül. Nem. A hadsereg nemzeti kézben marad, még a fegyvervásárlásba sem avatkozik be a NATO vezetése. A hétvégi hármas védelmi miniszteri találkozón is elhangzott cseh, lengyel és magyar részről: a legkedvezőbb ajánlatokat fogadják el, s nem zárják ki az orosz vásárlási lehetőséget sem. Habár, ennek kevés az esélye, ugyanis nem látják biztosítva a pót- alkatrészek utánpótlását. Pro és kontra: a NATO-csatlakozás élvezi a honatyák bizalmát. Ugyanakkor a parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt ellenzi Magyarország tagságát. Ugyanígy megosztott a lakosság is. Persze nagyon sokan még azt sem tudják, mit jelent majd kis hazánknak a felvétel. Természetesen az első időszakban nagy terhet jelentenek a kiadások, de ez minden új bevezetésekor így van. A későbbiekben már csak a szinten tartással kell számolni, s akkor kisebb lesz a katonai kiadás, mint ma a semleges országokban. Ezt Ausztria, vagy Svájc — tőlünk jóval gazdagabb országok — példája is bizonyítja. A NATO-belépéssel nem háborúra készülünk, de pacifista módon a homokba sem dughatjuk a fejünket. A békés jövőnket építjük. Sipos Béla Belső zseb a balatoni nyaraláshoz... Ferter János rajza-m—T s a biztosító nem fize- i-j tett. Pedig cascóm is 1—J volt. Harmincéves vezetői múlt áll mögöttem. Azt mondták, hogy kiegészítő biztosítás kellett volna. Nem vagyok én zöldfölű, akinek mindent be lehet adni, vezettem én már mindenféle járgányt. De nem és nem. A múltkor is megyek a fűnyíróval, nyílegyenesen, meglátszott fűnyomon, és akkor befordul elém a kutya. Majdnem levágtam a lábát. Hogy elkerüljem a karambolt, nekimentem a tujának. Felborultunk a forgó penge életveszélyesen pörgött a levegőbe és lemetszette a dáliákat. A zöldkár tetemes. De a biztosító erre is azt mondta, hogy rá a Casco nem vonatkozik. Hát akkor mire? Máskor meg megyek a kutyával. Pórázon ahogy a KRESZ előírja. Én vagyok az utánfutó. A vontató ez a 80 kilós újfoundlandi óriási dög, a lányoméké. Ahogy ez gyorsít, meg ahogy a kanyarokat veszi, kész életveszély. Sportosan vezet, meg kell hagyni. Meglátott valami macskát és nekiiramodott index nélkül. Én meg kivágódtam oldatra a járdáról a: úttestre és egy parkoló autónak Füstölgések ütköztem. Ha megy, ott is maradok. így csak nyolc napon túl gyógyuló bordatörést szenvedtem. Az autónak meg letört a visszapillantó tükre. És a biztosító nekem nem fizetett semmit. Hát akkor mikor...? Azután meg az unokámat vittem levegőzni. Ót kilométeres sebességgel se mehettem a lejtős úton , nem volt semmi forgalom. És akkor kidobta a kocsiból a gyerek a gumimaciját. Megálltam hogy felvegyem, a kocsi meg megindult. Ki a fene figyelte, hogy túl vagyok a kaptatón, persze hogy nem húztam be a kéziféket. Mire felvettem a játékot, már több méteres előnyre tett szert. Próbáltam utolérni, de a járda széléig nem sikerült. A kocsi felborult én is elvágódtam. Szerencsére nem jött semmi, és a baba biztonsági öve be volt csatolva. Az én derékszíjam is. így nem esett le a nadrágom, de a tisztítóba kellett utána vinni. És a biztosító nem fizetett. Pedig a kocsi lökhárítója letört, a lehúzható vászontető kilyukadt. Vagy a nagyobbik unokám a görkorcsolyával. Hát nem egy angyal és nincs is jogosítványa. De megy mint a veszett, a belvárosban is, ahol pedig az autók a járdán is parkolnak. Az egyik éppen farolt befelé, a gyerek meg megijedt és a féktávolságon belül elékerülő autót elütötte. Szerencse, hogy volt rajta térdvédő, könyökvédő, bukósisak. De orrvédő nem volt. Betört neki, meg tropára ment a szemüvege. A kár több mint harmincezer forint. Talán mondanom se kell, hogy a biztosító nem fizetett. Hogy ilyen esetre nem vonatkozik. Hát ez nevetséges A legutóbbi eset aztán végképp felháborított, a diszkontban történt balesetemről van szó. Megyek a szűk sikátorokon a bevásárlókocsival. szinte lépésben, mert közben bámulom a kirakatot. Az utcák olyan derékszögűek, mint Amerikában, de itt csupa egyenrangú kereszteződéssel, se lámpa,/ se tábla, se forgalmi tükör. És akkor egy mazsola, nem tartva be a jobbkézszabályt, nekemjön balról. Az én kocsim már tele volt áruval, mint egy szénásszekér. A fiaméknak mentem el bevásárolni. Az ütközéstől a platóról leesett több márkás ital; és összetört a kövezeten. Es velem akarták kifizettetni. Hát kérem én kisnyugdíjas vagyok. A karambolra összeszaladtak a boltban, de nem voltak hajlandók tanúskodni. A vezető azt mondta, hogy nem volt szabályos a rakományom, nem tartottam be az űrszelvényt, és nem az útviszonyoknak megfelelően vezettem. És a jobbkézszabály be nem tartása, replikáztam, az nem számít? Szóval vérforraló! Az összetört ital ára több mint hétezer forint. És a biztosító nem akar fizetni, pedig nekem cascóm is volt. Én sem akartam fizetni. Erre elvették a betétlapomat, a kihívott rendőr megállapította, hogy a jogosítványom is lejárt, szemüveggel se látok jól. Azóta ki se teszem a lábamat a házból, a családom is eltiltott minden jármű vezetésétől. Nincs is mivel, a Trabantomat a ház elől lopták el. és a biztosító nem fizetett, pedig cascóm is volt. Azóta figyelem így a biztosítókat. Kommentár A tölgy hazavár P ár évvel ezelőtt, még az „átkosban”, az iskolák fontos feladata volt a hazafiságra nevelés. Igaz, a fiatalok ennek ellenére is százszámra szökdöstek ki az országból, és akik maradtak, azok sem kimondottan azért, mert a tanító néni olyan szépen beszélt egy igazi hazafi kötelmeiről, de..., és amiről e kis írás szól, akkor legalább szóba kerültek olyan fogalmak, mint haza, szülőföld, otthoni gyökerek. Ma, a mindent elárasztó hamburgerek és mikiegerek, és a ránk ömlő „Pepsi érzés” korában nem mindennapi élmény olyan emberekkel találkozni, mint a nagyhódosi Szilágyi, vagy a kisömbölyi Dobos házaspár. Az ország közepéből nézve mindkét család a világ végén él, innen már nincsen tova, a kertek alatt az ukrán, a román határ. Szilágyiék egy ifjúsági tábort vezetnek, s a nap végén le-leül- nek a tábortűz mellé, a gyermekek, a tanítók közé. És a gazda, akit egyébként öt ember energiájával áldott-vert meg a sors, megpróbálja a hallgatóságot megnyerni régi tervének: minden végzős iskolás ültessen el falujában, városában egy fát. hogy legyen miért-kiért hazamennie akkor is, ha már meghaltak a szülők, a rokonok. Dobosék mintha csak a megboldogult költő, Ratkó József szavait követnék, „be kell lakni ezt a hazát”, odahagyták a városi lakást, és az isten háta mögötti tanyán teremtettek otthont. Megvettek pár hektár földet, köztük egy vékony parcellát a lakásukkal szemben, a régi kertek végében. Sovány homokdombok azok, de a tetőn van egy öreg, göcsörtös tölgy. Mint egy szép, tekintélyes templom. Dobosék a gyermekekkel gyakran felmennek oda, és végignéznek a nyírségi tájon. Alig-alig szólnak. De a szülők hiszik, az a tölgy akkor is visszahívja majd a gyermekeket, ha már ők nem lesznek. Mert tudják, az az otthon, a haza. Balogh Géza